Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-13 / 88. szám

NAGYKŐRÖSI XXXVI. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1992. Április 13., hétfő Vályogos Rudi a leikéért aggódik Feltárul a csipvári agyagos Alighanem utoljára a 60-as évek vegén, a 70-es évek elején folyt Körösön olyan nagyobbacska építkezés, ahol a vályogot használták építőanyagul. Akkor is már csak szükségből, a költségek megtakarítása érdekében ren­delt a város egymillió vályogot a Kilián utcai, vagy ahogy a köznyelv emlegeti, a cigánynegyed megépítésé­hez. Az olcsó, szinte fillérek­be kerülő falazóanyag, no és persze nem kevés tár­sadalmi munkának köszön-' hetően pár év alatt minden rászoruló cigánycsalád fe­dél alá jutott. Az persze egy másik kérdés, hogy a szinte ingyen kapott lakó­házakat mennyire becsül­ték meg, tekintették ottho­nuknak egyesek, de ép­pen az ilyesféle feltétlen adakozások mutatták meg ■világosan, hogy a társa­dalmi beilleszkedés elősegí­tésének célravezető mód­jait folytonosan félreértel­meztük. FONTOSSÁ VAUK Visszatérve még egy ki­csit a vályoghoz, úgy néz ki, ez az ősi, de évtizedekig lebecsült, mellőzött építő­anyag ismét fontossá kezd válni. Egyre több új épít­kező hessenti el magától a tégla-, betonpalota álmát, s kevés pénzből megelég­szik a földszintes hajlék­kal (a családi házak eme­letesre építése egyébként is csak átvett szokás, vidéken nem kényszerűség) és a ter­mészetes anyagok közül is a legtermészetesebbet vá­lasztja, annak nem kevés előnyével. A probléma most viszont másfelől vetődik fel. Nem nagyon vannak már, akik ismerik e mesterség forté­lyait. a hajdani vályogos- gödröket betemette a sze­mét meg a feledés. Az em­lített egym'llió vályogból félmilliót valamikor a csip­vári gödrök partján vertek. Állítólag a legjobb minő­ségű szürke agyagréteg ágyazódott a sívó homok­tenger alá. A vályogvetéssel Gazdag Rudolfot bízták meg annak idején a Kilián sor építé­séért felelősek. Gazdag úr nem kevesebb, mint 50 ci­gánycsaládot verbuvált a csipvári végekre, s néhány hét múltán előállt a félmil­lió vályoggal a laikusok csodálkozására. Nos, úgy néz ki, Gazdag úr jóvoltából ismét feltárul a környék egyik legna­gyobb agyagbányája, s a vályogvetésre vállalkozó is­mét méltán viselheti egy­kori becenevét. Gazdag urat ugyanis csak Vályogos Rudinak nevezték ismerő­sei. később pedig, ahogy ki­kopott e foglalatosságból és beállt szállítónak, Fu­varos Rudinak keresztelték. Aki nem a bőre színét néz­te, hanem munkáját és aka­rását, azt, hogy öt gyereket nevelt fel — köztük van diplomás is —, annak talán eszébe sem jutott eltűnőd­ni származásán. — Én ezt a vályogvetést, ha szabad ilyen nagy sza­vakat használnom, egy pi­cit. a körösi cigányok ügyé­vé is szeretném tenni. Ha beindul a termelés legke­vesebb 10-15 munka nélkü­li családot szeretnék fog­lalkoztatni. Nem sok, de legalább ezzel is lehet va­lamit enyhíteni az egyre szorongató munkanélküli­ségen. Sikerült olcsón meg­kapni a területet, szeret­ném megköszönni az ebbéli segítséget a Mészáros Tsz elnökhelyettesének és a jegyző asszonynak. Az idő javával hozzá is látunk a vetéshez. CSAK ÖNMAGA — Arra vonatkozóan vol­na-e ötlete, hogyan lehetne a cigányságnak minél több értelmes elfoglaltságot, munkahelyet teremteni? Persze itt már nemcsak a vályogvetésre gondolha­tunk. — Hát, hosszú távra szó­ló, netán még konkrét el­képzelésekkel is. azt hiszem, ma senki nem tud kiruk­kolni. Az új lehetőségeket a már meglévők alapozzák meg. A cigányságon sokfé­leképpen próbáltak segíte­ni, csak azt felejtették el, hogy ez a népcsoport olyan ebben a társadalomban, mint a gyerek, akit előbb meg kell tanítani járni, hogy úgy mondjam, fel kell nevelni. — Nagyon igaz, de ho­gyan? — A cigányságot csak maga a cigányság tudja a környezethez formálni. Hallottam róla, és nagyon örülök, hogy itt a városban is történt újabb kezdemé­nyezés egy cigánytanács formájában, ám az érin­tettek közül nagyon kever sen tudnak róla. Jó lenne, Munkanélküliek Tisztségek, közgyűlés A minap megalakult Nagykőrösi Munkanélkü­liek és Álláskeresők Egye­sületének vezetősége tiszt­ségviselőket választó ülést tartott. A szervezet elnöke Szilágyi György lett, rajta kívül Rácz Ferencné, Kiss- györgy Benőné és Kecskés László intézi közvetlenül az állás nélkül maradtak ügyeit. A több mint félszáz tag­gal létrejött egylet ápri­lis 24-én, pénteken este 6 órai kezdettel tartja köz­gyűlését, az SZDSZ helyi szervezetének irodájában (Zrínyi utca 2.). A fórumra minden nagykőrösi és kör­nyékbeli munkanélkülit várnak. ha valamilyen formában az egész helyi cigánysággal tudatnák, mit akar a szerve zet elérni. Ahhoz, hogy ha­tékonyan tudjon működni, feltétlenül az itteni cigány ság minden rétege képvise­lőinek benne kell lennie. De azt hiszem, ez már belső részletkérdés, a leg­fontosabb az, hogy a város­tól megkapjuk azt a segít­séget, amely által a szerve­zet célhoz juttathatja szán­dékait. SOK AZ ÉRTÉK — Mire gondolnak? — Nem segélyekre, az egy más dolog. Csupán ar­ra, hogy szükség szerint helyiségeket kaphassunk különböző rendezvények le­bonyolításához. Ügy gon­dolom, sok kulturális érték van ebben a régióban ’ is, amit ápolni kell. A cigány­ság között él a kapcsolat a nyelvi eltérések ellenére is, tehát megvan a lehetősé­ge annak, hogy a környe­zetbe való beilleszkedést elő tudnánk mozdítani egy­részt a szubkultúra, más­részt a vallás segítségével. A cigányság vallásos, ép­pen ezért a cigánytanács tevékenységében egyik lé­nyeges feladatnak látjuk az egyházakkal való kapcso­lat megteremtését, mert a lélek az, ami itt elsősorban ápolásra szorul. M. J. Elfogadták a költségvetést Elég a pénz, ha... Van ’92. évi költségvetése a városnak. E tény amiatt kapott kifejezetten hang­súlyt, mert az önkormány­zat képviselő-testülete ta­valy év vége óta többszö­rös nekirugaszkodás után jutott odáig, hogy törvé­nyesítse meg a legutóbbi ülésen is több vonatkozás­ban módosított előterjesz­tést. Mondhatni, az utolsó órá­ban. hiszen ahogy arra Ko­vács Sándor képviselő is rámutatott, az állami költ­ségvetésből- - gazdálkodó szervezetek, intézmények keretigényének benyújtási határideje is vészesen kö­zeledik. Városi költségvetés híján pedig egyetlen fillér folyósítására sem számít­hatnak. Már így is számos helyen feszültséget okoz az étke­zési normák realitást nél­külöző kalkulálása, de sür­get a felújítások; fejlészté- sek tervezése is, amelyhez ugyancsak a költségvetés ismerete szükségeltetik. Egyébiránt a képviselők egy része az utoljára be­terjesztett költségvetési ja­vaslatot is módszeresen ki- szálkázta. Czira Sándor például egyes kiadások mértékét kifogásolta. Le­szögezte: A tervezett 6 mil­lió forint helyi adó kivetése nélkül is meg tud élni a város, amennyiben a ki­adásokat ésszerű határok közé szorítják. Kiváltképpen a 140 mil­lió forintból lehetne tekin­télyes summát lefaragni, amely pénzösszeg a polgár- mesteri hivatal kiadásait teszi ki a ’92-es évre. Ezzel összefüggésben kérdőjelezte meg a város vagyonkimu­tatásainak pontosságát,' il­letve egyes ingatlanainak hasznosítási módját. Tudniillik olyan bérleti költségek is szerepelnek a kalkulációban, mint a pol­gári védelem objektumbér­lete. Vagyis lehetetlen ál­lapot, hogy egy városhoz szervesen hozzátartozó in­tézmény elhelyezése is pénzügyi függőséggel jár. Kiemelte továbbá a pia­Megszépül a telep :W A külső csinosítás általában egy-egy épület felújításának befejezését jelzi. Nincs ez másként a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet ipartelepének felújításakor sem, .ahol Tóth Krisztián cs Kiss István festők a mázolást végzik (Varga Irén felvétele) cok, vásárok veszteségesre kalkulálását, a Pálfája parkerdőre számolt mint­egy 340 ezer forintos, véle­ménye szerint indokolatlan összeget. Huszár Kálmán úgyszin­tén szót emelt a második félévre tervezett lakossági adók ellen. Nem ért egyet azzal, hogy a lakosság szé­les rétegeitől, így az amúgy is igen nehéz sorsú tanyasi emberektől beszedett pén­zekből olyan beruházásokat valósítsanak meg, amelyek­nek csak jóval szőkébb körben veszik hasznát. Az utakat, egyéb művesítése- ket ne az adókból finan­szírozzák, hanem minde­nekelőtt azok tegyék le ér­te a pénzt, akiknek érde­kük fűződik hozzá — húz­ta alá. Több további hozzászólás mérlegelése után végül is a testület abban állapodott meg, hogy a polgármesteri hivatal költségvetéséből ki­emelnek 51 millió forintot, amit a szűkebben vett szakfeladatok finanszírozá­sára fordítanak. Helyébe a tavalyi pénzkeretet állapí­tották meg. Elutasították továbbá az ominózus 6 millió forintot, amit kom­munális adóként terveztek be a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében, üsz- szességében 920,2 millió fo­rint bevétellel és 914,2 mil­lió forint kiadással az idei költségvetést egyhangúlag elfogadták. — ay Érettek hatvan esztendeje Emlékektől boldogan Ritka érettségi találkozó­ra került sor az Arany Já­nos Gimnáziumban. Egy 1932-ben érettségizett osz­tály tanulói gyűltek össze 60 éves jubileumukra. An­nak idején huszonhatan tettek vizsgát, és mostanra négyen maradiak. A négy öregdiák: dr. Szarvas Lász­ló, dr. Szabó Károly, dr. Dezső Lóránt és dr. Szabó Endre. Ez utóbbi, aki atlé­taként ott volt az 1936-os berlini olimpián, Svédor­szágból utazott haza a ta­lálkozóra. Az egykori diákok felke­resték az alma matert, és meghatottan ültek be a modern iskolapadokba, ré­gi osztálytermükben. Dr. Szarvas László fel­idézett egy több mint hat­vanesztendős emléket. De­zső Lóránt felelt latinból. A bellum szót kellett vol­na magyarul mégmondariia, de nem tudta. Szarvas László súgott neki: „harc”. Dezső Lóránt ragyogó arc­cal vágta ki: „arc”. S hogy tanár lássa, milyen jól tudja, még két jelentést hozzámondott: „ábrázat, te­kintet”. A négy egykori diák az emlékektől boldogan hagy­ta el a gimnáziumot, hogy bankettel is megünnepelje hatvanéves érettségi ta­lálkozót. Sporthírek Tornászlányok A középiskolás leány tor­nabajnokság déli csoport­beli 2. fordulóját a terve­zettnél egy héttel később rendezték Cegléden 6 csa­pattal. Az első két helyet ottaniak szerezték meg. A szoros mezőnyben a 2—4. he­lyeket tizedpontok döntöt­ték el. 3. Nk. Gimnázium (Barcsai, Marosfi, Szőke, Harsány i, Szűcs, Takács) 172,2; 4. Nk. Élelmiszer- ipari Szakközépiskola (Szé­kely, Gere, Jakabházi, Kó­nya, Balogh) 171,5 ponttal. Gimnazistáink ugrásban 44,3-mal és a toldisok tala­jon 43,4-gyel szerepeltek a legjobban. SERDÜLÖFOCI A monor—ceglédi össze­vont körzeti serdülő labda­rúgó-bajnokság állása a ta­vaszi folytatás előtt a ceg­lédi csoportban: 1. Nk. Toldi DSK 2. Ceglédi Kossuth-II. S 7 — 2 41-10 14 3. NIC. Kgy. Kinizsi 4. Abonyi SE 5. Törten Tsz SK 9 2 — 7 12-27 4 6. Nyáregyházi KSK 10 7. Pilisi KSK 10 10 10 ------- 65- 5 20 6 — 6 — 3 37-10 12 3 33-15 12 t 11-40 9 8-85 Befejezésül a gyömrői és ceglédi csoportban azonos helyen végzett csapatok oda-visszavágós rájátszás­ban döntik el a végső, ösz- szevont körzeti helyezése­ket. ÜREGFIÚK Nk. (volt Kinizsi) öreg­fiúk—Nyársapát öregfiúk 16-6 (3-5). A szomszéd köz­ségben vívott barátságos, kispályás mérkőzés első fél­idejében a kisméretű te­remhez hozzászokott, fia­talabb otthoniak voltak eredményesebbek. Eordulás után a technikásabb körö­siek felülkerekedtek. Szabadtéri előkészületi, nagypályás mérkőzésen, idegenben: Ceglédi Kossuth- Honvéd ifi—Nk. Toldi DSK ifi 4-4 volt. BIRKÓZÓK Az Nk. Konzervgyár Ki­nizsi SE birkózószakoszlá- lya 12—14 éves korú, az át­lagosnál nehezebb súlyú fiúkkal szeretné bővíteni sportolóinak számát. Az ér­deklődők Sárosi Tibor és Sáros! Béla edzőknél je­lentkezzenek hétfőn, szer­dán, pénteken 16—18 óra között a Sportotthonban, a pincei edzőteremben. HÉTFŐI PROGRAM Kosárlabda. A Kossuth- tornacsarnokban 7—12 óráig helyosztók, Petőfi-torna- csarnok, 8 óra: az 5-6., 9.45-kor: a 3-4, helyekért, 11.30-kor: a gyermek leány­bajnokság országos döntő mérkőzése. Kiskunfélegy­háza: K. TK ifi—Nk. Ko­sárlabda Klub II., megyei férfibajnoki mérkőzés. Za­laegerszeg: a fiú serdülőku­pa országos döntője. S. Z. nagykőrösi hírlap Nagykőrös, Széchenyi tér 17. 0 A szerkesztőség ve­zetője: Haltai Ottó. Mun­katárs: Miklay Jenő. % Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon: (20) -51-398. • Hirdetésfel­vétel: kedden 10—13, csü­törtökön 14—16 éra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 éráig várunk. Mozim Április 13-án a nagyte­remben: A rettegés foka. Színes, amerikai pszieho- horror. Előadás 6 és 8 óra­kor. FI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom