Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

Hahos Seidel Alapítvány Antall József Münchenben Antall József miniszter- elnök pénteken este a né­met fél által rendelkezésé­re bocsátott különgéppel rövid látogatásra München­be érkezett. A kormányfő szombaton, egyedüli külföl­diként, beszédet mond a Bajor Keresztényszociális Unióhoz (CSU) közel álló Hanns Seidel Alapítvány jubileumi rendezvényén. Az alapítvány most ünnep­li fennállásának negyedszá­zados évfordulóját. A né­hai bajor miniszterelnökről és CSU-fönökről, Hanns Seidelről elnevezett intéz­mény az elmúlt időszakban Kelet-Európára is kiter­jesztette tevékenységét és Moszkván, Varsón, Prágán és Pozsonyon kívül Buda­pesten is nyitott képvisele­tet. Katonai együttműködés Brüsszeli találkozó Brüsszelben, a NATO székhelyén, péntek délelőtt megkezdődött az Észak-at­lanti Szövetséghez tarto­zó országok vezérkari fő­nökeinek találkozója kelet- közép-európai partnereik­kel, amely a védelmi mi­niszterek április 1-jei ta­lálkozója után konkreti­zálja a katonai együttmű­ködés különböző lehetősé­geit és elveit. Bár a Füg­getlen Államok Közösségé­ből nem minden köztársa­ság képviseltette magát, maga Saposnyikov marsall, a FÁK egyesített erőinek főparancsnoka, és a FÁK legtöbb országából a ve­zérkari főnök vagy annak képviselője eljött a talál­kozóra. Magyarországot Deák János vezérkari fő­nök képviseli. Izraeli erőpróba A remény üzenete Híveik előtt elmondott csütörtök esti beszédükkel megkezdték a választási kampányt a két nagy iz­raeli párt vezetői: Jichak Samir kormányfő, a jobb­oldali Likud vezére Jeru­zsálemben, fő ellenlábasa, a középbal irányzatú Mun­kapárt első embere, Jichak Rabin Tel-Avivban fej-telte ki saját pártja programjá­nak fő vonalait, egyúttal keményen bírálva az ellen­felét. Samir mindenféle, akár a legcsekélyebb en­gedmény elutasítását hir­dette „Izrael Földjének” határait illetően — amin Izrael a megszállt Ciszjor- dániával és Gáza-övezettel együtt értendő — „úgy, hogy közben vigyázzunk az Egyesült Államokkal fenn­tartott baráti kapcsolatok­ra”. A Munkapárt a Likud vezetője szerint „meghami­sítja a valóságot mind po­litikai, mind társadalmi téren”. Rabin szerint párt­ja „a remény üzenetét hor­dozza, képes a békekötésre (az arabokkal) a hiábavaló vitákkal való idővesztege­tés helyett, amint azt a mostani kormány csinál­ja”. Ez — tette hozzá — lehetővé fogja tenni a kap­csolatok rendbehozatalát Washingtonnal és az új bevándorlók letelepítéséhez kért 10 milliárd dolláros hitelgarancia megszerzé­sét. Zvomiki S. 0. S. Szerb pogromok Egyre súlyosabbá válik a helyzet Boszniában. Már 26 frontszakaszon folynak fegyveres összecsapások. Nyugat-Hercegovina több helységében többször is lé­giriadó volt. A szerb tar­talékosok ágyúkkal lőtték a megszállt dubrovniki te­rületekről az egyetlen bosz­niai tengerparti várost, Neumot. A boszniai hor- vát közösség közleményben utasította vissza a köztár­sasági elnökség parancsát, hogy minden fegyveres ala­kulatot egy parancsnokság alá helyezzenek. A horvátok megalakítot­ták a saját védelmi taná­csukat. A köztársaság muzulmán lakosságának vezetősége csütörtök este arra kérte az ENSZ-et és a világ kormányait, hogy Zvornik lakosságát védjék meg a szevb szabadcsapa­tok pogromjától. A 10 ezer lakosú települést a szerb milicisták csütörtökön ro­hanták le és foglalták el. A szarajevói rádió hangoz­tatja, hogy a lakosság többségét alkotó muzulmá­nok eileit megkezdődött a véres leszámolás, és Zvor­nik utcáin tucatjával he­vernek a legyilkol'./k. Nadzsibullah lemond Móhammed Nadzsibullah afgán élnök már április végén lemond, függetlenül attól, hogy addigra az ENSZ égisze alatt megalakul-e az átmeneti kormány —, ezt maga az afgán államfő je­lentette be csütörtökön Kabulban, újságíróknak nyilatkozva. Az afgán po­litikus — aki korábban az átmeneti kormány megala­kításához kapcsolta lemon­dását — szándékát azzal indokolta, hogy az ENSZ közvetítésével hamarosan átmeneti tanács veszi át a hatalmat Kabulban. Nagy-Britannia Konzervatív győzelem Abszolút többséget szer­zett a John Major kor­mányfő vezette Konzerva­tív Párt az általános vá­lasztásokon Nagy-Britan- niában. A hivatalos össze­sítés eddigi adatai szerint 629 parlamenti hely sorsa már eldőlt: ebből 326-ot a toryk szereztek meg. A csütörtöki választásokon összesen 651 alsóházi man­dátum sorsáról döntöttek a szavazók. Szombatra kormányátalakítás várható Nagy-Britanniában. Doug-: las Hurd külügyminiszter bizonyosan megőrzi állá­sát. Szakértők főleg Nor­man Lamont pénzügymi­niszter, William Waldeg- rave közegészségügyi mi­niszter, Kenneth Baker bel­ügyminiszter kimaradását valószínűsítették. Orosz kongresszus Az engedékeny Jelcin A jelek szerint eltűntek a viharfelhők az. orosz kor­mány fölül. Legalábbis er­re utal az a határpzatter- vezet, amely péntek reg­geli változatában már nem tartalmazta a kormány lé- mondatására vonatkozó követeléseket. Borisz Jel­cin délelőtti beszédében lényegében jelezte: ha nem is abban a formában, ahogy felvetődött, de bi­zonyos kérdésekben kész volna engedni az ellenzék követeléseinek. Azt viszont határozottan leszögezte, hogy egyelőre nem kíván megválni a kormányfői poszttól. MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG Évtizedes űrt betöltve Több mint öt évtizedes történelmi hiátust betöltve pénteken újraéledt a Ma­gyar Külügyi Társaság. Az egyesület a Magyar Tudományos Akadémia székházában megtartott alakuló ülésén elfogadta alapszabályzatát, amelynek értelmében a külügyi tár­saság a kormányzattól és a pártoktól független szerve­zetként tevékenykedik. Legfőbb törekvése, hogy vitafórumot teremtsen a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő elméleti szakemberek, illetve gya­korló politikusok számára, s ezzel is elősegítse ha­zánknak és a nemzetek kö­zösségének érdekeit egy­aránt szem előtt tartó kül­politikai közgondolkodás kialakítását. A társaság en­nek érdekében előadáso­kat, konzultációkat szervez, kutatásokat, elemzéseket támogat. A Magyar Külügyi Tár­saság elnökévé Kosáry Do­mokost, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökét választották. A társaság alakuló ülését levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök. Antall József kormányfő jókívánságait az ülésen megjelent és felszólalt Je­szenszky Géza külügymi­niszter tolmácsolta. A vízlépcső európai ügy Nincs egyetértés (Folytatás az 1. oldalról) A két fél között lényegé­ben abban az alapvető kér­désben nincs egyetértés — mutatott rá —, hogy a tá­rozó tó megépítése okoz-e ökológiai veszélyt. A ma­gyar álláspont szerint ez a veszély igen nagy, míg csehszlovák oldalon ezzel nem értenek egyet. A vitás kérdés eldöntésére három­oldalú szakértői bizottság létrehozásában állapodtak meg a felek. Ám a magyar fél ahhoz kötötte a bizott­ságban való részvételét, hogy a vizsgálat idejére függesszék fel az építési munkálatokat. A Duna szlovák oldalán azonban tovább folyik az építkezés a „C” változat szerint. Ez a tény sérti Magyarország érdekeit. Jelenleg a két fél tárgyalásai ott tartanak, hogy a csehszlovákok bele­mennének az építkezés fel­függesztésébe. Ennek felté­tele, hogy a magyar fél vállaljon jogi kötelezettsé­get, hogy valamilyen for­mában részt vesz az üzem­be helyezésben, ha a vizs­gálati eredmények ezt in­dokolják. A magyar kormány erre nem vállalhat kötelezett­séget. A kérdés tisztázá­sára a kormány diplomá­ciai misszióba 'kezdett, fő­ként az Európai Közösség­nél. A miniszter reményét fejezte ki, hogy április 30-áig pozitív válasz érke­zik a csehszlovák féltői, mert különben a parla­ment döntése értelmében a kormánynak fel kell mon­dania a 15 éve kötött szer­ződést. A pozitív válasz nagy megkönnyebbülést je­lentene mindenki számára — hangsúlyozta előadása végén Mádl Ferenc. PRIVATIZÁCIÓ AZ ÉPÍTŐIPARBAN ÜJABB ÖT ÉV A BRIT KONZERVATÍVOKNAK. Ügy adódott, hogy Európa két iparilag fejlett államá­ban egyazon héten járulha­tott az urnákhoz együttesen több mint százmilliónyi vá­lasztópolgár, hogy eldöntse, milyen összetételű legyen a parlamentje, illetve me­lyik politikai erőnek jut­tatja a kormányzást az el­következő esztendőkre. Ami az olasz voksolást illeti, itt a 630 fős képviselőházból az a kereszténydemokrata— szocialista—szociáldemok­rata—liberális négypárti koalíció, amely eddig a ka­binetet adta, csak minimá­lis többséghez, 331 man­dátumhoz jutott, de ez bi­zonytalanságot jelent, hi­szen közismert, hogy Itáliá­ban a frakciókon belül a szavazási fegyelem nem mindig érvényesül. Ezért az eddigi kormánypártok politikája iránti tiltakozás és a változás vágya, amely a voksolásban kifejeződött, kétségtelenül befolyásolja majd az olasz belpolitikai életet. A bizonytalansági té­nyezők oly nagyok, hogy máris felvetődött, hogy ha nem sikerül stabil új koalí­ciós formulát találni, s Olaszország kormányvál­ságról kormányválságra lesz kénytelen bukdácsolni, elkerülhetetlenné válik esetleg új választások ki­írása is. Ami Angliát illeti, itt nem 2 VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐ SZA VAZÓCÉDULÁK VAGY FEGYVEREK? következett be az a fordu­lat, amit sok politológus, köztük több hazankbeli is vélt, a Munkáspártnak ez­úttal sem sikerült megnyer­nie a csütörtöki voksolást, így a Konzervatív Párt, amely immár 13 éve van hatalmon, újabb öt évre megszerezhette a szigetor­szág kormányzásához való jogot. Abszolút többsége ugyan a korábbi 43-ról 17- re csökkent az alsóházban, de ez elegendő, hogy Major úr kabinetjének ne legye­nek gondjai a bizalmi sza­vazásoknál. A konzervatí­vok győzelmi újjongása érthető, hiszen azzal, hogy egymás után negyedszer is megbízást kaptak a válasz­tóktól, rekordot döntöttek meg. Erre csak a múlt szá­zadban volt példa Angliá­ban, amikor 1822-ben Lord Liverpool alakíthatta meg negyedízben a konzervatí­vok kabinetjét. Túl a meg­lepetésként értékelt siker után, Major új kormányá­nak nem lesz könnyű dol- %a, hiszen a súlyos gazda­sági gondok, a növekvő munkanélküliség, amelyek miatt a párt vesztett man­dátumaiból, továbbra is ott ornyosulnak előtte. Ezért a kormányfő már első győ­zelmi megnyilatkozásában hangsúlyozta, hogy főfel­adatának azt tekinti,- hogy Angliát kivezesse a gazda­sági visszaesésből. HARCTÉR EURÓPA LEG­FIATALABB ÁLLAMA. Amikor az Európai Közös­ség a héten úgy döntött, hogy elismeri Bosznia-Her­cegovinát Európa új füg­getlen államának, az egy­kori jugoszláv tagköztársa­ság területén már súlyos harcok dúltak. Belgrád reakciója az volt erre, hogy az elismerés szerinte a pol­gárháborút szítja o 4,2 mil­lió lakosú, mintegy fél ma- gyarországnyi államban, amelynek népessége 30 szá­zalékban szerb, több mint 40 százalékban bosnyák, azaz mohamedán és 14 szá­zalékban katolikus vallású liorvát. Belgrád a bosnyákokat „eltörökösödött szerbek­nek” tekinti, s olyanoknak, akiknek az eljövendő új Szerbiához kell tartozniok. A bosnyákok viszont arra hivatkoznak, hogy már a XIV. században kivívták függetlenségüket Szerbiától, és az önállóságukért azóta is számtalanszor harcoltak. Az EK döntését azzal indo­kolta. hogy a volt jugosz­láv tagköztársaság lakossá­gának túlnyomó többsége az önálló államiság mellett határozott a márciusi nép­szavazáson, s így a tizen- ketteknek tiszteletben kell tartaniok a népakarat meg­nyilvánulását, még akkor is, ha tudják, hogy jelenleg háború dúl a sók nemze­tiség által oly keverten la­kott országban. De az el­ismerés a kisebbik rossz — mondotta az EK elnöklő portugál külügyminisztere. Európa új államát elis­merte az Egyesült Államok, s a Cseh és Szlovák Köz­társasággal és a Lengyel Köztársasággal történt megegyezéssel összhangban hazánk kormánya is. Az elképzelés az, hogy az új állam három országalko­tó nemzete a svájci kanto­nokhoz hasonló szövetség­ben él, de ez felborulni lát­szik, mert a szerb szabad- csapiatok fegyveresei már két várost elfoglaltak és ki­kiáltották boszniai-her- cegovinai független orszá­gukat. A bosnyák és horvát fegyveresek is harcot foly­tatnak, s így a volt jugosz­láv szövetségi erők vezetői pedig bejelentették, öt-hat évig nincs szándékuk el­hagyni Bosznia-Hercegovi­nát. A vérontásnak min­dennap sok halálos áldoza­ta van Szarajevóban és más városokban. S egyelő­re az ENSZ-békeíenntartók mandátuma nem terjed ki Bosznia-Hercegovinára, bár Szarajevóban van a főpa­rancsnokságuk. De, amikor a Biztonsági Tanács ezt a döntést hozta, Bosznia-Her­cegovinában még nem dúlt a belháború. Árkus István Tőkehiány - beruházási kedv Az építőipar privatizá­ciója az ágazatok többségé­hez hasonló ütemben fo­lyik, amelynek egyik leg­főbb oka, hogy ez a terü­let közvetlenül sínyli meg a tőkehiányt, a beruházási kedv változásait. Az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­riumhoz tartozó 45 állami vállalat közül ez idáig 14 átalakulása fejeződött be, és az év végéig jó esély van a többi átalakulására is, bár néhány esetben a fel- számolási vagy csődeljárás veszélye sem zárható ki. Az átalakulás kapcsán Kuzma Tamás, az IKM építőipari főosztályának ve­zetője elmondta: pillanat­nyilag az átalakult vállala­tok többségénél még nincs szó teljes tulajdonváltás­ról, mindössze arról, hogy a szerkezeti átalakítással új tulajdonos és a tőke bevo­nására ezeket a vállalato­kat alkalmassá tették. A szerkezetváltás alapelve volt: az átalakítás vonat­kozzon a méretbeli átren­deződésre, és a tőkeössze­tétel megváltoztatására egyaránt. Az IKM az ága­zat privatizálásának alap­elveként megfogalmazta: az építőiparban nincs racio­nálisan indokolható szerepe az állami tulajdonnak, ezért az állami tulajdonhá­nyad akár nullára is csök­kenthető. A minisztériumhoz tarto­zó 45 építőipari kivitelező vállalat — amelyek együt­tesen mintegy 50 milliárd forintos vagyonértéket kép­viseltek —, ez idáig 700-800 gazdasági társaságot hozott létre az átalakulás során. A már átalakult 14 válla­lat a fogamat megkezdése előtt 12,7 milliárd forint vagyonértékkel bírt, ez az átalakulás után 25,7 milli­árd forintra nőtt. A jelen­tős különbség az ingatlanok átértékeléséből származik. Az átalakulás utáni kezdeti tulajdoni arányokat 80-86 százalékos ÁVÜ-tuIajdon, 10-12 százalékos önkor­mányzati rész és 3-5 száza­lékos dolgozói hányad jel­lemzi. Az IKM legutóbbi, 1991 közeprén lezárt adatai sze­rint az ágazatban 454 kül­földi tőkét bevonó válla­lat jött létre, számuk az év végéig intenzíven nőtt, s mintegy 10 milliárd forint­nak megfelelő külföldi tő­ke áramlott az építőiparba. Az ágazatban létrehozott vegyes vállalatok alapításá­nál jellemző, hogy a külföl­di tulajdonosok törekszenek a stratégiai részarány, a többségi tulajdonhányad megszerzésére. Sőt még to­vábbi tulajdonrész meg­szerzésére kémek opciót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom