Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-10 / 86. szám

ZfNHAZI LEVEL Szomszédolások így nevezném azt a ven­dégjáték-sorozatot, mely az utóbbi napokban zajlott s zajlik színházi berkekben. Nem is teljes listát említ­ve: itt járt a nagyváradi Állami Színház magyar ta­gozata. a szatmárnémeti Északi Színház magyar ta­gozata, most játszanak a Nemzetiben, s a Várszín­házban a kolozsvári Ro­man Nemzeti Színház mű­vészei, s hamarosan érke­zik a szlovákiai Komárom magyar társulata, a Jókai Színház, szintén a Várba és a Nemzetibe. Nem lehet eléggé hang­súlyozni: olyan események ezek, amelyek, bár nem számítanak teljesen újnak és szokatlannak, mégiscsak az utóbbi időben váltak rendszeressé. Pedig hát az lett volna (és persze most és a jövőben is az) a termé- . szetes, hogy a szomszédos országok művészete — így a színművészet is — csere­kapcsolatban álljon egy­mással. Hogy ez nem volt (nem lehetett) - így, azt tud­juk. Az okokat is ismerjük. Hosszú éveken át, Erdély vonatkozásában egyenesen évtizedre menően, befa­gyasztották ezeket a kap­csolatokat. A politika sú­lyos hibáinak az emberi érintkezések általában is, de a művészi kapcsolattar­tások különösen a kárát látták. A diktatúrák közös félelme a „kívülről” jövő behatásokkal szemben, let­tek légyen azok művészi, ideológiai vagy politikai eredetűek, iszonyatos ká­rokat okozott, mucsaiság- hoz, provinciális beszű- kültséghez vezetett. Nem­csak a világ számos új eredményéről nem lehetett tudni, a szomszédban zajló mégoly érdekes fejlemé­Pilisszentirán Emlékek gyűjteménye Bármilyen kiszámítha­tatlan is az áprilisi időjá­rás, ha az esőkabátot be is kell pakolni a kirándulás­ra csomagolt szendvicsek mellé, a természetkedvelők hétvégeken már a hegyeket járják. Az erdei utakról érdemes néha besétálni egy-egy kis faluba is, megnézni a régi és újabb házakat, a pom­pázó virágoskerteket, az újonnan nyitott cukrászdá­kat és az egyre szaporodó faluházakat. Minden kis te­lepülés keresi a gyökereit, a múltját, gyűjti az emlé­keit. Legutóbb a pilisszentivá- ni faluházban jártam, me­lyet 1986-ban nyitottak meg, de még ma sincs kész egészen, a bemutatandó tárgyakat folyamatosan gyűjtik. Az udvarról a konyhába -lépünk, ahol d tűzhelyen a svábok jellegzetes kék szí­nű lábosai és fazekai áll­nak. a falon háziáldás, a polcon kancsók, oldalt saj­tár és egy érdekes törülkö­ző- és szaopantartó, amit magyar falusi házakban nem láttam még. Jobbra, a tisztaszobában már ismerős kép fogad, ágyakra tornyozott párnák, a „Schublade” tetején csalá­di fényképek, imakönyvek, a szekrényben, a székeken és az asztal mellé állított próbababákon a sváb nép­viseletre jellemző sötét ru­hák és kendők. A konyhától balra eső „nappaliban" egy fantaszti­kus tálaló fogad. Gazdagon faragott, márványlapos, le­het vagy két és fél méter magas. „Talán valamelyik- kastélyból való” — gya­nakszom hangosan, de kísé­rőm tiltakozik: ezen a vi­déken gyakoriak az ilyen tálalók, az ő családjuk is örökölt egy hasonlót. A „nappaliból” egy apró kamrába lépünk, ahol a falnak támasztva várja a látogatókat a munkanélkü­livé vált szénavilla, csép- hadaró, szalmaszakító s még néhány szerszám. A következő szoba a bá­nyászoké, de ez a gyűjte­mény még nem teljes, ahogy a ház végében lévő borospince sem. Utóbbit azért szemmel láthatóan használják, mint az aszta­lon álló borosüveg és a po­harak bizonyítják. A pilisszentiváni faluház- na,k egyelőre nincs megsza­bott nyitvatartási ideje, a látogatókat a szomszéd házban lakó gondnok ve­zeti végig a kiállításon. cr-cd Régi nuigyar filmek műholdról Kitűnően fogható Élő programmal folyik hétfőtől a kísérleti műhol­das magyar adás sugárzá­sa — tájékoztatta keiden az MTI-t Nagy Albert, a Műsorszóró Vállalat osz­tályvezetője. Korábban 16 stúdiót kér­tek fel 10-15 perces, politi­kamentes programok elké­szítésére; ennek alapián vé­gül több rövidfilm el is ké­szült, például a Corvinák­ról, a fajszi paprikater­mesztésről vagy az üveg- művességről. Ä kínálatot emellett a magyar filmmű­vészet olyan klasszikus al­kotásai is színesítik, mint' a Régi idők focija, a Szind- bád vagy a Körhinta. Az eddigi tapasztalatok szerint az adás kitűnően fogható az egész országban, sőt a belgrádi és bukaresti nagykövetség, valamint az újvidéki Magyar Szó is je­lezte az adás vételét. A lakosság parabolaan­tennái az Astra műhold programjait fogják, a kí­sérleti adás jelei azonban az Eutelsat II—F3 jelű mű­holdról érkeznek, aminek vételéhez az antennákat át kell állítani. Ezen a szol­noki kábeltévé például úgy segített, hogy a TV 1 és TV2 adásszünetében a ká­belhálózatról a műholdas adást sugározzák, így ez közel 10 ezer lakásba jut el antennaszerelés nélkül. A kísérletek április 15-ig folytatódnak min­dennap délelőtt 11 órától este 11 óráig a műhold 39. csatornáján a 11.658,160 MHz frekvencián, vertiká­lis polarizációval. nyék, művészi kísérlete­zések sem juthattak el igen gyakran a másik félhez. Holott ebben a Kárpát-me­dencei térségben tulaj-r dőnképpen nincsenek tá-t volságok. Debrecenhez Nagyvárad, Szegedhez Új­vidék, Komáromhoz _ Po­zsony, Nyíregyházához Ungvár közelebb van, mint Bécshez Grác. Ezek a mostani szomszé­dolások annyiban is rop­pant fontosak, hogy azt mutatják: a művészetek, s jelesül a színházművészet területén a kapcsolatok sokkal jobbak, mint a poli­tika területén. Román, szlovák, magyar színház- művészek nagyon jól meg­értik egymást. Tanulnak is egymástól. És ez a normális állapot. S ha már a megértést emlegetem, szót kell ejteni arról a különleges találko­zóról is, ami e napokban zajlik a székelyföldi Sep- siszentgyörgyön. Nemzeti­ségi színházi kollokvium — ez a neve a találkozónak. Részt vesz rajta vaiameny- nyi erdélyi magyar szín- társulat (soroljuk föl: Nagy várad, Szatmárnémeti, Ko­lozsvár, Marosvásárhely, Temesvár. Sepsiszent­györgyi, a maros vásárhelyi színművészeti akadémia magyar tagozata, a Csíksze­redái, frissen alakult Figura Színháztársulat, a temesvá­ri német színház* a buka­resti zsidó színház, a kas­sai és a komáromi magyar társulat, a szabadkai ma­gyar társulat, az újvidéki Magyar Színház, a kárpát­aljai Beregszászról a Ma­gyar Színtársulat és egy lengyelországi litván társu­lat. Tessék végiggondolni, mit jelent egy ilyen összeállítás, milyen távlatait nyitja meg a megértésnek, az együtt­működésnek, a jószomszédi viszonyok erősítésének. Takács István A megye több térségében még ma is élnek azok á ha­gyományok, amelyek a ta­vasz kezdetéhez, a virágva- sárnaphoz kötődnek. Több helyütt ilyenkor kerül sor a kiszehajtásra. A kisze jellegzetes böjti eledel: sa­vanyú gyümölcs- vagy kor­paleves. amit télen nagyon meguntak és meg akarnak szabadulni tőle. A lányok viszont az előző évben férj­hez ment menyecske ruhái­ba öltöztetnek egy szalma­bábot, mely a kiszét jelké­pezi, és azt dalokat énekel­ve a legközelebbi folyóig, patakig, tóig viszik. Leve-, szik a ruhát a bábról, és annak csupasz vázát a víz­be dobják. Ilyenkor abból, hogy a szalmát, a bábot a víz merre és hogyan viszi, jövendölnek a jelenlévők férjhez mt‘lésére. Ezen a hétvégén egy újabb keletű szokás hagyo­mányait is ápolják több te­lepülésen. Bar szombaton van hivatalosan a költészet napja, mégis sok helyütt már ma megkezdődnek a szerény megemlékezések. Több iskolában, gimná­ziumban. művelődési ház­ban tartanak rendezvényt. Budakalászon a közösségi művelődési házban ma 17 órakor József Attila-emlék- műsort rendeznek, amelyen fellép Dévai Nagy Kamil­la előadóművész, Fucskó Miklós költő és Tórday Fe­renc versmondó. leányfalun a művelődési házban ma 14.30 órakor tartják a költészet napja tiszteletére meghirdetett vers- és prózamondó ver­senyt a helyi általános is­kolások részvételével. Zsámbékon szombaton 14 A kőházét napjára Avers mindenkié Évtizedeken keresztül április 11-én, József Attila születésének évfordulóján a költészet napját is ünne­peltük. Mostanában vál­toznak a szokásaink, ás a pénztelenség, a munkanél­küliség közepette nincs piacuk a verseknek. A köl­tő — már aki teheti — fel­csap zsurnalisztának, de találkozni olyannal is, aki a Dunakanyarban állatte­nyésztő vállalkozásba fo­gott. József Attiláról, mint el­lentmondásos személyiség­ről, egyre többet, de mint jó költőről, már keveseb­bet beszélnek az iskolában a tanárok. Ök még jól em­lékeznek arra, hogy egy­koron a XX. század egyik nagy zsenijét lekommu- nistázták, majd a másik oldalon éppen elvtársai ta­gadták, hogy kizárták vol­na a párt soraiból. Szeren­csére ma azért hallani jó példákról is. Éppen a kö­zelmúltban tartott egy je­les színházi rendező Buda­keszin, az Erkel Ferenc Művelődési Központban József Attila istenes ver­seiből nagy sikerű előadást. A település lakói mesélték: sokan amikor először ol­vasták a költői estre hívo­gató szórólapot, bizony nyomdahibára gyanakod­tak ... Aztán félredobva szemérmességüket, sokáig titkolt vallásosságukat, be­kéredzkedtek a kultúra szerény hajlékába. Oda, ahová évente ha egyszer, közmeghallgatás alkalmá­val elmennek. A budakisziek példája is mutatja, lehet kampány nélkül, szép csendben is ünnepelni, szeretni a ver­seket. Az idén a megyében is sokfelé tartanak meg­emlékezéseket, vers- és prózamondó versenyeket, költészetnapi bemutató­kat. Több helyen József At­tila mellé Ady versei is felkerültek a listára. So­kan azt mondják: „vajon miért?!” Mások úgy véle­kednek: „miért ne?!” Vi­tatkozni lehet! De legalább a költőkkel szemben le­gyünk tisztességesek. Hi­szen Ady is, József Attila is a magyar egyetemes iro­dalom két meghatározó egyénisége. De miért ne ünnepelhet­nénk ezen a napon Márai Sándort is; hiszen neki is április 11-én van a szüle­tésnapja. Sőt, éppen Márai irodalmi hagyatéka figyel­meztethet bennünket arra, hogy óvakodjunk a szélső­ségektől, az erőszakolt be­skatulyázásoktól. Hiszen ő írta az egyik naplójegyze­tében azt is, hogy „ha azt hallom vagy olvasom, mar­xista—leninista világné­zet. vagy keresztény nem-, zeti kurzus, körülnézek, hol a kijárat”. E gondolát nagyon összecseng azzal, amit ma sok tisztességes — nem konjunktúralovag —, humanista ember gondol. S aki egy kicsit is hu­manista, az a költészet napján a nagy rohanásban szorít magának néháev percet és letelepszik egy csendes zugban: merengve — a megbékélés jegyében —, fennhangon elolvas egy szép költeményt, úgy, mint egy imát. Deák Attila órakor a Műemlékbarát Kör és a gyulai Erkel Fe­renc Társaság szervezésé­ben a zsámbéki apácate- metöben Dömötör Béláné született Erkel Mária kop­jafájának avatására kerül sor. Beszédet mond D. Nagy András, az Erkel-tár- saság titkára. A kopjafát beszenteli: Ullmann Péter plébános. Foton az ifjúsági ház könyvtárában Kamarás Ka­talin népi iparművész ki­állítását szombaton 16 óra­kor nyitják meg. A külön­legesen szép. népi ihletésű iparművészeti munkák áp­rilis 24-ig tekinthetők meg keddtől péntekig 10—18 óráig, szombaton 13—17 óráig. Budapesten a Néprajzi Múzeumban (V,, Kossuth Lajos tér 12.) immár har­madik alkalommal rendez­nek húsvéti hímestojás-vá­sárt. A szombaton 10 és 17 óra' között megrendezésre kerülő vásáron több mint harminc népi iparművész vesz részt. Az írott, karcolt, patkóit tojások mellett a látogatók mézeskalácsokat és egyéb, húsvéttal kapcso­latos ajándékokat is vásá­rolhatnak, Bemutatók ke­retében megismerkedhetnek a húsvéti tojások készítési technikájával is. A‘Magyar Nemzeti Mú­zeumban folytatódik a Tör­téneti játszóháa sorozat, melynek keretében vasár­nap 10 és 14.30 órakor a magyar lovagkort» idézik fel. A foglalkozásokon lesz lovagsisak-, címerpajzs-, lovagbábkészílés, valamint közös játék. A gyerekek megismerkedhetnek a lova­gi torna és a lovaggá ava­tás játékos elemeivel is. A kiállítások iránt ér­deklődőknek ajánljuk a Néprajzi Múzeum (V,, Kos­suth tér 12.) legújabb be­mutatóját, amely „Kölcsön a gyermekeinktől” címmel nyílt meg. A kiállítást az Egyesült Államok Tájékoz­tatási Szolgálata és a Nép­rajzi Múzeum közösen ren­dezte. A kiállítás hétfő ki­vételével naponta 10—18 óráig tekinthető meg. Rangos képzőművészeti eseménynek ígérkezik a fő­városban a Pataky Műve­lődési Központban szomba­ton 16 órakor megnyíló ki­állítás. Ütő Endre, a Ma­gyar Állami Operaház igaz­gatója mutatkozik be a nagyközönség előtt művei­vel. Vasárnap 19 órakor Vi­rágvasárnapi passióra ke­rül sor a fővárosban; az Állami Hangversenyzene­kar, a Szent Kereszt-temp­lom kórusa és a budafoki Szent István Általános Is­kola kórusának hangverse­nyét a XVIII. kerület, Batthyány u. 87. szám alatt tartják. Szentendrén a Szabadté­ri Néprajzi Múzeum kü­lönleges tavaszi programok­kal, bemutatókkal várja az érdeklődőket. Íme néhány érdekes program: egy-egy vasárnap élet költözik a múzeum tájegységeibe. A tavaszi ünnepkör hagyomá­nyos szokásai elevenednek meg. A különböző műhe­lyekben, s a „műhelyként” működő lakóházakban, csű­rökben, udvarokban kéz­művesek, népművészek mutatják be mesterségbeli tudásukat, s tanítják nagy türelemmel a köréjük se- reglő gyerekeket és felnőt­teket. Lángossütés — vajköpü- lés: Az ásványrárói ház kemencéjében kenyértész­tából sütik az ízletes lán- gost, melyet frissen köpült vajjal vagy zsírral, tejföl­lel és fokhagymával kóstol­hatnak meg a látogatók. A lángost és a friss vajat Gás­pár Gyuláné készíti. Mézeskalácssütés: Egy régen is közkedvelt süte­mény, a mézeskalács süté­se az ásványrárói ház ke­mencéjében, majd a kisült mézes cukormázzal való díszítése. A háziasszony: Jakus Súndorné. Kuglófsütés: A kuglóf az ünnepek kedvelt csemegé- ja, melyet a múzeumban ke­mencében sütve készítünk el. Helye: az ásványrárói ház. Háziasszony: Jakus Sándorné. D. A. Hí gedű kid lIítás Zsűri előtt Magyar és olasz mester­hegedűkből nyílik kiállítás április 13-án. hétfőn Buda­pesten, a Régi Zeneakadé­mián. A háromnapos be­mutatót Kovács Dénes Kos- süth-díjas hegedűművész nyitja meg. Amint azt a rendezvény szervezője, Semmelweis Tibor, a hang- szerészképző iskola igazga­tója az MTI érdeklődésére elmondta: ehhez hasonló bemutató csak a második világháború előtt volt Ma­gyarországon. A kiállítás második nap­V1ZS gáznak ján, kedden 10 órától a hangszerek zsűri előtt vizs­gáznak. A rangos hangszerbemu­tatón részt vesz di Morassi Gio Batta, a Hegedükészf- tök Világszövetségének al- elnöke, az Olasz Hegedűké^ szító Szövetség elnöke és Krilov Alexander Olaszor­szágban élő hegedűépítő művész. A kiállítás idején szakmai konzultációkat is tartanak. A bemutatóra a szakmai közönségen kívül minden érdeklődőt várnak. Paródfürdőn 1545 m?-es üdülőtelek eladó Irányár: 2 000 000 Ft. Információt ad: Hélios Gyomrot Ruhaipari Kisszövetkezet Gyömrő, Szent István út 69—71. 2230. Telefon: Gyömrő 15. Telex: 202-778. PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani kell ki . ■■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom