Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

Hozzászólás cikkünkhöz Tisztelt Szerkesztőség! Azt hihetné az olvasó — talán joggal —, hogy két évvel a rendszerváltás után már vannak bizonyos ha­tárai a dezin formálásnak, azaz a tényeknek a tudatos sajtóbeli elferdítésének! A Vác és Vidéke ÁFÉSZ múlt évi közgyűléséről (is) Halász Erzsébet számolt be a „Váci Hírlap” hasábjain. Akkor az újságírónőt az a jogos vád érte, hogy sze­mélyesen nem vett részt az eseményen, melyről tu­dósított. Harc. 27-én zajlott le az idei ÁFÉSZ-közgyűlés, ápr. 1-én jelent meg a sajtó­beszámoló — ezúton remé­lem, hogy H. E. ezúttal sa­ját élményeiről számolt be az olvasókríhk. Fentiek fényében (vagy árnyékában?) olvashattuk tehát a „Véget kell vetni a torzsalkodásnak” avagy „ÁFÉSZ-közgyűlés — némi közjátékkal” címen a tudó­sító sorokat. A múltbéli közgyűlés lé­nyegi részét érintő fejezet, mely a szabálytalanul meg­tartott részközgyűlések ügyészi vizsgálatáról, an­nak eredményéről szól — az azóta feltárt, és doku­mentált ténybeli bizonyí­tékok ismertetése nélkül — enyhén szólva: hiányos, sarkosabban fogalmazva: félrevezető!!! Miről is van szó? Amint a közgyűlést követő Kábel-TV (és talán II. E. ?) jelenlétében történt sajtótájékoztatón Harmati Ferenc főkönyvelő elmon­dásából kiderült, több éve elhunyt, volt tagok aláírá­sát produkálva, a jelenléti íveket meghamisítva jutot­tak inszinuált eredmények­hez az ÁFÉSZ — munkás* mozgalmi érdemekkel kö­rülbástyázott — elnöke és a felügyelő bizottság hason­szőrű elnökei Ez bizony polgári de­mokráciákban nem más, mint okirathamisítás! (És a szellemi szuroksötétség­nek, és a hatalmi tébolynak olyan felsőfoka. amely még a mikszáthi-korbeli hasonlóságokkal sem mér­hető!) Minderről Harmati Ferencnek írásos, hiteles (anyakönyvi, írásos tanú­vallomás! stb.) bizonyíté­kok állnak rendelkezésére. Erre nem megoldás az ún. „torzsalkodásnak” a megszüntetése, itt az erköl­csi és etikai konzekvenciát le kell vonniuk a szellemi (?) irányítóknak... Persze egyszerűbb a múltbéli gyakorlattal lezár­ni a jeles elvtársak baklö­véseit, azaz meg kell bün­tetni azt, aki a bűnös hi­bákat feltárta!? Amint azt a Harmati Ferenc ellen in­dított fegyelmi eljárás (?!) elrendelése ezúton is bizo­nyítja. (Nota bene: „megnyugta­tó”. hogy az elnök elvtárs­nak 20%-os béremelést sza­vaztak meg alattvalói, nyil­ván teljes mértékben „meg­érdemelte” !) De az idő nem áll meg — elég csak a közelmúlt sződi és gödi TSZ-elnökvál- tásaira gondolni —, még akkor sem, ha Halász Er­zsébet órája bosszantóan késik, ilyenkor, a nyári időszámítás idején! Tisztelettel: Brezovieh Károly (Követelem és elvárom levelem betűhű közlését!) A szerkesztő megjegyzése: Lehetséges, hogy a tor­zsalkodás megszüntetése nem elég, s az erkölcsi, eti­kai konzekvenciákat min­den bizonnyal le kell von­niuk a szellemi (?) irányí­tóknak. Ámde az is bizo­nyos, a tudósítónak az a dolga, hogy a közgyűlésről beszámoljon. S ha ott az hangzik el, az ügyészségen nem találtak szabálytalan­ságot, akkor azt kell megír­nia. Végül: előre elnézést ké­rünk, ha a betűhű közlés­be valami hiba csúszna. A nyomdászok és a korrek­torok ugyanis hajlamosak a helyesírási szabályoknak megfelelően szedni, illető­leg korrigálni a szöveget. Kör Pál VILLAMAKCIO Szép versek fele áron Meglepődött Csatáimé Ocsenús Erika, a váci Szent István téri könyvesből; vezetője, amikor a múl', hét végén arról értesítet­ték. hogy üzlete bekapcso­lódhat az áprilisi kedvez­ményes könyvvásár akció­ba. Átrendezték a kirakató kát, feltüntették a régi és az alcsóbb árakat. Nagy mennyiségű szépirodalom, szakkönyvek, ifjúsági ol­vasmányok kerültek a „vil lámakcióba”. Általában az 1991. december 31-e előtt megjelent művek, kivéve most is a szótárak, térké­pek, lexikonok. A váci bolt 50-60 forintos eredeti áron megjelentetett köteteket is kínál, vagyis 20-30 forin­tért is vásárolható, akár ajándékozás céljára is. megfelelő kötött mű. A kedvezményes könyv­vásár időtartama találko­zik a költészet napjával. A Szép versek 1992-es kötete ez alkalommal most Is fele áron lesz beszerezhető. P. K. VÁCI GYERtöEKRAJZOK Kiállítás és eredményhirdetés Olimpiai gyermekrajzpá- lyázatot hirdetett a Pest Megyei Sportigazgatóság és a Pest Megyei Olimpiai Társaság, amelynek ered­ményhirdetésére április 9-én, csütörtökön, 11 óra­kor kerül sor. Az eredményhirdetéssel egy időben nyitja meg a be­érkezett rajzokból készült kiállítást — a Madách Im­re Művelődési Központban Dartos Ferenc polgár- mester. A Sport-szépség-játék cí­mű kiállítás április 22-ig tekinthető meg. XaXVÍ. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1992. Április 9., csütörtök A iánosi-együttessel Táncház a kávézóban A Magyar Út In memóriám Pap Béla LAPOZGA TO A várós megfeledkezett a hagyományokról, ezért sze­retnénk egy hagyományőr­ző táncházat létrehozni a Kék-ló-fény kulturális ká­vézóban — mondta Németh Péter Mikola, a Fiesta Színházi és Kiadói Alapít­vány által működtetett ká­vézó programtervéről. A táncház állandó közre­működője a Jánosi-együttes lenne. A Jánosi András ál­tal vezetett fővárosi együt­tes főleg zenetanárokból áll, s korábban a Soros- alapítvány támogatását is elnyerte. Kizárólag népi ihletésű dalokat, táncokat játszanak. Első fellépésükre és a táncház első összejövetelé­re április 12-én, vasárnap kerül sor. A Jánosi-együt­tes este hétkor kezd mu­zsikálni .— és ezt követően pedig minden második hé­ten Vácon, a Kék-ló-fény kulturális kávézóban ven­dégszerepei. VÁCI HtHLAl* Vác, Dr. Csányi László krt. 15. # A szerkesztőség ve­zetője: Hörgő János. # Munkatársak: Dudás Zol­tán és Halász Erzsébet. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. • Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. # Hirdetésfelvétel a szerkesztősedben naponta délelőtt 9-töl ll-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. Ötvenöt évvel ezelőtt, nagytiszteletű Sáfár Béla halála után, a váci refor­mátus egyház egyhangúlag hívja meg lelkipásztornak a később mártírrá lett Pap Bélát. Az új lelkipász­tor a teológia befejezése után, 1929-ben amerikai ösztöndíjjal még két évet Lancasterben, majd Pitts- burgben tanult, és két tu­dományos fokozatot szerez: a Bachelor of Divinityt és a Master of Theologyt. 1933-ban Ravasz László Duna-melléki református püspök és a konvent elnöke kinevezi a nagyhírű SDG — Soli Deo Gloria — főtit­kárává, mint missziós lel­készt. KETTEN Ebben az időben ennek a református diákmissziónak a lapja az Új Magyar­ság. A lap címét átadja egy napilapnak, új szelle­miséget szolgálva, Magyar Út elnevezéssel folytatja a lap irányítását. Ebben a minőségben, 1936-ban V. évfolyamként, januárban jelenik meg az első szám. Fejlécén ■ mint társadalmi és világnézeti hetilap sze­repel. Pap Béla 1938-ban, egy májusi napon foglalja el a váci parókiát. Lapját a Schweidel utca 39.-ben szerkeszti, lakásán. Mivel Vácra költözött, a szerkesz­tés is Vácra kerül. Az imp­resszumban már ez olvas­ható: Vác, Horthy Miklós út 54. Először ketten, Esze Tamással szerkesztik, majd újabb szerkesztőként Vác­ra jár Fónyad Dezső, Ko- dolányi János. Utóbbi — írva az Árpád-házi regénye­ket — a béna lábai miatt nem tudja vállalni az uta­zást. Az információszerzés, a szellemi irányzatok be­fogadása miatt a lap szer­kesztősége ismét Budapest. Amikor Pap Béla 1942- ben Vácról Karcagra költö­zik, egy nagy egyházat kell irányítania, több segédlet­tel. A lap további gyakor­lati irányítása meghaladja lehetőségeit. Átadja a Tu­rul Kft.-nek, de ő marad a főszerkesztő, és Gombos Gyula a felelős szerkesztő. Ez a felállás marad 1944- ig, míg államilag meg nem szüntetik. SZÓCSŐ Ez a jobbára vácinak mondható hetilap a népi­nemzeti irányzatnak orszá­gos szócsöve volt. Hisz Mó­ricz Z sigmond, Németh László, Veres Péter, Illyés Gyula, Szabó Pál, Féja Gé­za, Barsi Dénes írtak ben­ne. Társadalmi kérdésekről, földkérdésekről, családról, közösségekről, könyvkiadás­ról. oktatásról, szövetkezés­ről. néptanítók helyzetéről, kisebbségi sorsokról. A lap első oldalán a ve­zércikkeket Pap Béla írta. Itt helyeznek el fa- és li­nómetszeteket Littkey Vác legnagyobb iskolája György, Koós Károly, csík- zsögödi Nagy Imre mun­káiból. Közölnek gondola­tokat a nemzetnevelésről Ady Endrétől, Szabó De­zsőtől, Ravasz Lászlótól, Gyűrffy Istvántól, Kará­csony Sándortól, Bajcsy- Zsilinszky Endrétől. HAGYATÉK Utólag megállapíthatjuk, a lap szellemisége egy ma­gyar útról vall, amit ké­sőbb, 1943-ban Balaton­szárszón fogalmazott meg Németh László „a harma­dik oldal”-ban. Pap Bélát, ha főszerkesztői és laptu­lajdonosi viszonylatban ele­mezni kívánnám, Idézném Ady Endre Móricz Zsig- mondhoz írt levélversének két sorát: „Papnak indult lélek, de szabad pacsirtás / Szentírásos ember, kinek szent az írás.’’ Tetszetős szép külsővel, a Váci Nyomda Kft. gondo­zásában jelent meg április elején a Suli Plussz, a váci Petőfi Sándor Általános Is­kola lapja. Végvári Nán- dorné igazgató, első oldalas köszöntőjében arról ír, hogy a 16 oldalas kis lap megje­lentetésével a Petőfi-napok hagyományteremtő gondo­latát erősítik. Tanintézetük 32 éve működik Deákvá­ron, jelenleg a város leg­nagyobb, 862 fős tanulólét­számával. Pár oldallal odébb vi­szont már az igazgató felel Juhász Márton hetedikes tanuló kérdéseire, saját pá­lyafutásáról, az iskola ké­sőbb híressé vált, egykori tanulóiról. Elena nővér a hitoktatással kapcsolatban fejti ki gondolatait. A Suli Plussz nagyobbik részét a tanulók írták, rajzolták. Marosi Gabriella a nyolca­dikosok nevében búcsúzik, a hetedikes Réti Orsolya a környezetvédelemről ír, s bemutatja a Petőfi Sándor Diáksport Egyesületet. Megismerjük a Vox Ange­lica kórust és a Petőfi-na­pok részletes programját. (Papp) Két váci kiadású köny­vet lapozgatok. Holl Béla Laífcsák ex librisszel dí­szített úttörő könyvét, a váci sajtó- és könyvtörté­netről. Majd Korniss Pé­ter váci képeskönyvét. Egyik sem merészkedik túl a kőkapun. A jó tragori hagyaték szerint, ez még ma is feltáratlan terület. Egyik nem tesz említést a Magyar ŰtróL, a másik nem készít felvételt arról a műemlék jellegű épületről, ahol ezt a fontos lapot szerkesztették. Petővári Gyula Mozi aram Dunagyöngye filmszínház (Dr. Csányi László krt. 58); április 9-én, csütörtökön, délután fél 6 órakor a Könyörtelen idők című, a második világháború utolsó napjaiban játszódó magyar filmet vetítik. Rendezte: Sára Sándor. Fő­szereplők: Szarvas Józse' Ráckevei Anna és Seress Zoltán. — Este fél 8 óra­kor a Kegyetlen hegy­csúcs című német filmet játsszák. Rendezte: Wer­ner Herzog. — A film két megalkuvást nem ismerő, rendkívüli sportember pár­viadalát mutatja be... Négy szakközépiskolai osztállyal Sikeres beiskolázás a szakmunkásképzőbe Nehezen született meg a képviselő-testület igenje a 204. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépis­kola azon tervére, hogy a 1992 93-as tanévtől, faipari és ruhagyártó szakon, két új szakközépiskolai osztályt in­dít. A jelentkezések azt bizonyítják, hogy igen nagy az érdeklődés e két szakma iránt. ni; többek között említet­te az autószerelő és kar­bantartó szakon induló osz- tályokat is —, ám valószí­nű, hoigy mire e sorok meg­jelennek, már ezek is meg­telnek. De hát, érdemes még megpróbálni, érdek­lődni. Az iskola öt tanulója a vártnál előbb hagyta el az oktatási intézményt — és ez mind számukra, mind az iskola számára elisme­rést jelent, ök öten, A Szak­ma Kiváló Tanulója címért folytatott országos verse­nyeken, jeles eredménnyel vizsgáztak, s ezért, soron kívül, már megkapták szak­munkás-bizonyítványukat. Hertel Tímea szövő-, Kollár Brigitta konfekcióipari, Klincsók László és Palágyi Gábor épületlakatos, Pék András pedig ács-állványo­zó szakmában kapott bizo­nyítványt. Ez a gyerekek és az is­kola tanulmányi munkájá­nak elismerését jelenti — mondta Imre György, hoz­zátéve azt is, hogy reméli, az idén induló két új kö­zépiskolás osztály Is be­váltja a hozzá fűzött re­ményeket. S bebizonyítja a képviselő-testületnek, hogy jól döntött, amikor hozzá­járult ezek indításához. B. J. kás-képző osztály, egy női­ruha-készítő szakmunkás­osztály és tizenkét hallás­sérült fiatal számára, egy külön ruhagyártó osztály. Szakközépiskolai osztá­lyok indulnak autószerelő és karbantartó szakon, s e két szakon, párhuzamosan, hároméves képzés is folyik majd. — Indul egy szövő szakcsoport is — egyelőre tizenhatan jelentkeztek erre —, ^zok számára, akik­nek ne/rii sikerült bejutniuk a konfekcióipari szakra, il­letve a nőiruha-készítő osz­tályba. Az ő gyakorlati kép­zésüket az iskola tanműhe­lyében oldják meg. — Kü­lön említést érdemel, hogy indít az iskola egy osztályt az érettségizettek számára is, átképzési jelleggel. Imre György igazgató összegezése szerint, a ti­zenhárom szakmunkáskép­ző osztályba eddig körül­belül 330 gyereket vettek fel, a négy szakközépisko­lai osztályba mintegy száz­húszat. Ám a felvételeket még nem zárták le. Mint az igazgató elmondta, néhány fiatalt még fel tudnak ven­A szakmunkásképző in­tézetben a végéhez köze­ledik a beiskolázás. A ti­zenhárom szakmunkásosz­tályba és a négy szakkö­zépiskolai osztályba meg­közelítően annyi gyereket vettek fel, mint a korábbi évben. Annak* ellenére, hogy — mint Imre György igazgatótól megtudtuk —, a gyakorlóhely hiánya miatt, több szakmában egyáltalán nem tudtak osz­tályt indítani. Az I992/93-as tanévben nem lesz esztergályos-, vas­es fémszerkezeti lakatos-, fonó- és kötő-hurkoló kép­zés. Viszont, négy szakmá­ban, mind szakközépisko­lai, mind pedig szakmun­kásosztályok is indulnak. A faipari és a nőiruha-készítő szakmában egy-egy közép­iskolai osztály mellett, har­mincnégyes létszámmal indul egy faipariszakmun-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom