Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
Kitüntetések Vasárnap délután a Parlamentben ünnepélyes külsőségek között nyújtották át március 15-e alkalmából a Kossuth- és a Szé- ehenyi-díjakat, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend különböző fokozatait. Az Országház- kupola- csarnokában az ünnep alkalmából felsorakozott a katonai díszegység honvédelmi történelmi zászlókkal. A meghívott vendégeket Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József kormányfő fogadta. A Himnusz hangjai után az államfő üdvözölte az egybegyűlteket. Göncz Árpád a szellem, az alkotókészség, a haza és a szakma iránti szeretet csodatévő erejéről szólt, méltatva a kitüntetettek helytállását, akik nemcsak hittek, de tettek is valamit azért, hogy hazánk és népünk sorsa jobbra forduljon.- Az államfő a Magyar Köztársaság minden polgára nevében köszönetét mondott a kitüntetettek életművéért. A kitüntetettek tiszteletére fogadást adott Antall József kormányfő. A miniszterelnök rövid pohárköszöntőjében kiemelte, hogy a nemzet egyik legnagyobb ünnepén, március 15-én az újjászülető Magyarország megújuló értékrendje alapján vehetik át az elismeréseket a kiemelkedő teljesítményt nyújtó alkotók, tudósok«. Sokuk számára az életműkitüntetés egyfajta elégtétel az évtizedek során elmulasztott elismerésért. Az ünnep — hangsúlyozta a kormányfő — alkalmas arra, hogy aktuálpo- litikától mentesen azokról az alapvető nemzeti értékekről szóljanak, amelyek nem elválasztanak, hanem összekötnek. Végezetül a magyar nemzet egésze nevében kívánt boldogságot a kitüntetetteknek. KOSSUTH-DÍJ AT KAPOTT: Ascher Tamás Jászai Mari- díjas érdemes művész, a kaposvári csiky Gergely Színház főrendezője, Ágh István József Attila-díjas költő, Bcncsik István szobrászjtiűvész. Fodor András József Attila-díjas költő, Horváth József színművész, Jászai Mari-díjas kiváló művész, Herényi József Ybl Mik- los-díjas építész, Kováts Kolos Lisz Ferenc-díjas érdemes művész, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Nádas Péter József Attila-díjas író, Orbán Ottó József Attila-díjas költő, író, műfordító, Pesóvár Ernő Erkel Ferenc-díjas tánctörténész, Iíaksányi Gellert színművész, Jászai Mari-díjas kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, Szalay Fajos grafikusművész, kiváló művész, Szöls István filmrendező, Zátlor Anna művészet- történész, a művészettörténeti tudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, Sütő András romániai magyar író. SZÉ< HENYI-DIJAT KAPOTT: Bánhidi Antal nyugalmazott repülőgéptervező mérnök, Benda Kálmán történész, címzetes egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Ráday Gyűjtemény igazgatója. Benedek István orvos. író, Fügedi Erik történész, címzetes egyetemi tanár, a történelemtudomány doktora. Gergely János orvos, az MTA rendes tagja, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, Győrffy György történész, az MTA. rendes tagja, Juhász- Nagy Pál, az ELTE egyetemi tanára, az MTA levelező tagja, Kákosy László egyiptológus, a történelemtudomány doktora. az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára. Kelemen Endre orvos, címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány doktoré, a SOTE'I. számú Belgyógyászati Klinika tudományos tanácsadója, Kollár Lajos okleveles mérnök, az MTA levelező tagja, a BMC egyetemi tanára, Krelzoi Miklós paleontológus, a földtudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, Lajtha György Ybl Miklós-díjas okleveles mérnök, a műszaki tudomány doktora, címzetes egetemi tanár, a Magyar Távközlési Vállalat főmunkatársa, Lendvai Ernő Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, a zenetudomány doktora, Ne- mcskürty István Balázs Béla- dijas, József Attila-díjas filmtörténész, író, az irodalomtudomány doktora, a Színházas Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára. Pa is István, a Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem Apáczai Csere János-díjas tanszékvezető egeytemi tanára, a mezőgazda- sági tudomány doktora, Vára- di Imréné Németh Mária, a Fővárosi Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szak- tanácsadója. a mezőgazdasági tudomány doktora. M EGOSZTOTT SZÉCHENYI- DÍJAT KAPOTT: Bagdy Dániel orvos-bioké- miku?, az orvostudomány doktora, a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalat tudományos csoportvezetője, Bajusz Sándor állami-díjas vegyész, a kémiai tudomány doktora, a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalat osztályvezetője; Leindler László matematikus, az MTA rendes tagja, a JATE tanszék- vezető egyetemi tanára, Tan- dori Károly Kossuth-díjas matematikus. az MTA rendes tagja. a JATE tanszékvezető egyetemi tanára. A MAGYAR KHZTARSASA- GI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE POLGÁRI TAGOZAT KITÜNTETÉST KAPTA: Fekete Gyula író, liarmathy Attila, az ELTE egyetemi tanara, Kolozsvári Grandpierre Emil Kossuth-díjas író, Lukács Margit Kossuth-díjas színművész, Men sáros László Kossuth-díjas színművész, Sinko- vits Imre Kossuth-díjas színművész, Tolnay Klári Kossuth-díjas színművész. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTI KERESZTJE POLGÁRI TAGOZAT K1TÜ N TÉTEST K APT A : Bárány Tamás költő, író, Cornicles István cmizetes egyetemi tanar, Gonda János zeneszerző, Mater Juhász Mária, az angolkisasszonyok egri középiskolája igazgatója, War- czis Demeter operaénekes, Molnár Aurél nyugalmazott újságíró, ltátosi Ernő, a MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. igazgatosagi. tagja. Szabó Miklós operaénekes, Tréfás György operaénekes, Zimányi József, az MTA levelező tagja, a Központi Fizikai Kutatóintézet kutatóprofesszora. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTI KERESZTJE KATONAI TAGOZAT KITÜNTETÉST KAPTA: Kátai József határőr, ezredes, Kopácsi Sándor nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, Láng László honved alezredes, Pei- ninger Ambrus honvéd vezérőrnagy, Simon Jójárt Sándor honvéd ezredes, Törincsi József határőr ezredes. A MAGYAR KÖZtARSASA- GI ÉRDEMREND K ISKERES ZT JE POLGÁRI TAGOZAT KITÜNTETÉST KAPTA : Bakos János, a Magyar Távközlési Vállalat beruházási főosztályvezető-helyettese, Barna B. Péter, az MTA Műszaki Fizikai intézet tudományos osztályvezetője, Benczédi Mihály- né, a Magyar Államvasutak gazdasági vezérigazgató-helyettese, Benkö László, a Magyar Államvasutak nyugalmazott igazgatója, Danko Imre, a debreceni Déri Múzeum nyugalmazott igazgatója, Fehérvári László, a Győr—Sopron—Eben furti Vasút Rt. vezérigazgató-helyettese, Inke László,színművész Jenéi Imre, a Magyar Hajózási Rt. amszterdami vezérképviselet vezetője, Juhász Béla irodalomtörénész, az Alföld című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, Mikes Lilia ^színművész, a Korona Pódium művészeti vezetője. Plachy Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Min isztéri u m közút hálózat-fej - lesztési osztály vezetőj^, Preiser Klára textiliparművész, P. Szabó Éva textiliparművész, Rálonyi Róbert színművész, Tasnády László zongoraművész, zeneszerző, Varga Sándor nyugalmazott lapszerkesztő, Végh János nyugalmazott főmérnök. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KISKE- RESZTJE KATONAI TAGOZAT KITÜNTETÉST KAPTA: Balázs István honvéd alezredes, Hamza József rendőr alezredes, Kiss Sándor honvéd alezredes. Komlósí La jos rendőr főhadnagy, Pető János honvéd alezredes. Göncz Árpád a Parlamentben további három személynek adott át kitüntetést munkásságuk elismeréseként. Dr. Szabó Zoltánnak, a SOTE egyetemi tanárának, az Országos, Ér- és Szívsebészeti Klinika igazgatójának eddigi orvosi munkásságáért, különös tekintettel az első hazai szívátültetésre, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a .csillaggal kitüntetést adta át. A Magyar. Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta Szőnyi Erzsébet zeneszerző,, nyugalmazott egyetemi tanár. A Magyar Köztársasági Ér* dem rend tiszti kereszt je kitüntetésben részesült Gyurkovics Tibor író, költő. (Folytatás az 1. oldalról) érdekvédelméről is szó van, amit csupán egy szervezeti keret biztosíthat. A közgyűlésen, többször elhangzott: az új szövetség a magyar sorsproblémákkal — múltunkkal, 58 örökségével, az örökös történelmi vereségek okán nemzetiségi sorsban élő magyarok problémáival — felelősségteljesen, becsülettel szándékozik bánni. Mindezt úgy, hogy az Európához felemelkedő ország nagy megpróbáltatásairól meg ne feledkezzék. Nem „új lojalitás” megnyilvánulásáról van szó, hiszen „kormányok mennek, de a Betű marad”; a sajtó a maga folyamatos kétkedéseivel azonban legyen és maradjon hű a be nem mocskolt lelki ismerethez. Benedek István, Ma- kovecz Imre, Kása Csaba és mások gondolatai egy — az utóbbi egy-két évben mellőzött, de el nem hallgattatható — új értelmiséVETERÁNOKAT TUMTETTEK KI A gazdaságra kell figyelni 1992. március 11., szombat. — A rendszerváltást akartuk és akarjuk ma is, e dolgunkat ugyanis még mindig nem végeztük el. E gondolatkört helyezte előtérbe Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke azon a szombati ünnepségen, amelyen az 1956-os forradalom veteránjainak adtak át kitüntetéseket a budapesti városházán. Fónay Jenő egyebek között kiemelte: nem ilyen parlamentre gondoltak, s ma, amikor az ellenzék a régi rendszer uraival összefogva gazdasági erővel kívánja átvenni a hatalmat, leginkább a gazdasági kérdésekre kell odafigyelni. .Az 1956-os forradalom eseményeinek, közöttük a máig tisztázatlan sortüzek felidézése után a szánok fájdalommal szólt arról, hogy éppen egykori rabtársa volt az, aki visszaadta azt a törvényt, amelynek alapján legalább bíróság előtt felelősségre vonhatták volna a gyilkosokat. Ezzel összefüggésben utalt arra is. hogy az Alkotmánybíróság ismert döntése után az 195G-OS meghurcoltak büntetését is el kellene törölni, akiknek emellett tisztes nyugdíjra is szükségük volna. Ezt követően . Szent- riyörgyvölgyi Péter címzetes államtitkár Budapest főváros köztársasági’ megbízottja Fónay Jenő és Pongrácz Gergely társaságában mintegy 600 egykori szabadságharcosnak átadta a. köztársasági elnök által adományozott 1956-os emlékérmet, illetve az 1956- os emléklapokat. Tanácskozás Ráckevén A bűnözési hullám emelkedésében meglepően magas arányban „vétetik észre” magukat a fiatalkorúak. Az ökokról a hét végén Ráckevén országos tanácskozást tartott a Magyarországi Gyermekérdekck Fóruma tiszántúli tagozata és a Magyarországi Gyermekes Ifjúságsegítő Társadalmi Egyesületek Országos Szövetsége szervezésében. KORUNK VILÁGÍTÓ CSILLAGA Vállaljuk 1848 örökségét (Folytatás az 1. oldalról) beszédet. A történelmi tanulságokra emlékeztetve, párhuzamot vont a 48-as események és a közelmúlt politikai fordulata között. — Azt akartuk és azt akarjuk, hogy mi magunk, választott politikusaink révén, alkotmányos úton döntsünk hazánk sorsa felől — szögezte le beszédében. Az országszerte megtartott ünnepségek alkalmával Kiskőrösön Petőfi Sándor szobránál rendeztek koszorúzást. Kápolnán az 1849-es csata hőseire emlékeztek. A Bacs-Kiskun megyei Helvécián a község százesztendős fennállását is ünnepelték. Tolnában a Petőfi-emlékhelyeken tartottak megemlékezést. Vasárnap újra megnyitották a helyreállított Petőfi- kunyhót a somoskői vár aljában. Szél borzolta a Duna tükrét, fodros felhők lebegtek a hegyek fölött, de a zászlók selymét is meglobogtatta az erős tavaszi fuvallat. Piros-fehér-zöld színekben pompázott az ország minden tája, így szűkebb pátriánk, Pest megye minden települése. Szívből, igazán, saját ünnepét tartotta a lakosság minden faluban és városban. Eseményekben bővelkedett a hét utolsó három napja nagyobb városainkban is. Ezekről lapunk helyi kiadásaiban tájékoztatjuk olvasóinkat. A Duna mellékén fekvő két városban és környékén, Dunakeszin és Szentendrén rangos eseményekre került sor az 1848—49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Dunakeszin szombaton a Néri Szent Fülöp cserkész- csapat egész napos program keretében neves.színéSzentcndrén Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnö- kc mondott ünnepi beszédet szék, gyermekkórusok, színjátszók, fúvószenekarok, néptánccsoportok szereplésével gazdagította az ünnepet, ahol dr. Örményi László polgármester mondott beszédet. A szabadtéri cserkészmisét Dávid L. Szaniszló kisteleki segédkáplán, öregcserkész celebrálta. Vasárnap délelőtt a városi képviselő-testület ünnepi ülést tartott, ahol kitüntetéseket adtak át több helyi lakosnak. Leányfalun Kovács István színművész mondta az ünnepi verset, s dr. Szél Péter, a választókörzet országgyűlési képviselője volt a tegnapi szónok. Pomázon a lapunkban már részletesen közölt előzetes ismertető szerint zajlottak az események. Indulók, verbunkosok. A szabadságharc emlékét idézte a lutgy tetszéssel fogadott fúvósmuzsika. A Vujicsics Tihamér Zeneiskola együttesének hangversenye a városházán (Erdösi Ágnes felvételei) A szentendrei Fő (éren tegnap délelőtt Németh Gábor, a város polgármestere köszöntötte az egybegyűltek előtt Dörnbach Alajost, az Országgyűlés alelnökét, az ünnepség díszvendégét. A szónok beszéde elején történelmi áttekintést adott a magyar függetlenségi törekvésekről, 1043 előzményeiről, a polgárosodás kibontakozó folyamatairól, melyet először a nemzetiszocializmus. majd a kommunizmus fékezett le. 1956- ban megismétlődött a márciusi csoda, ám utána a bukás és megtorlás is, mert a világpolitikai nagy összefonódások nem tették lehetővé a győzelmet. Március 15. és október 23. emléke mindig összetartozott — mondta az Országgyűlés al- elnöke, arra emlékeztetve, hogy ha a nép másként nem tehette, lélekben ünnepelt. — Elnyertük teljes függetlenségünket, befejezzük a polgári átalakulás folyamatát — folytatta. — A célt a többség azonos módon látja, s tudni keil, hogy csak saját erőnkre támaszkodhatunk. Ha nem követünk el szörnyű hibákat, ha nem követünk hamis prófétákat, akkor sikerre vagyunk ítélve. A hatalomnak és a társadalomnak nagy figyelmet kell fordítania a szolidaritásra, a szomszéd népekkel való viszonyunk rendezésére, mivel több az érdekazonosság, mint a különbség. A múlt vélt vagy valós sérelmein felül kell emelkedni, a kölcsönös tiszteletre és a kisebbségi jogok betartására törekedve. Dörnbach Alajos kitért arra az időszerű kérdésre is, hogy az Európai Közös-' séghez való csatlakozásunk előnyei mellett el kell fogadnunk az európai érték-, rendeket, követelményeket, normákat. A modern Európát kell megvalósítanunk, ami viszont nem jelenti nemzeti értékeink feladását. Ez az európaiság többek között az indulatmentes érdemi vitákat is feltételezi. Március 15. szelleme nem a harsány, szavakban hirdetett hazafiságot követeli meg tőlünk, hanem a tettek hazafiságát. így emlékezzünk és folytassuk, amit elkezdtünk. A Fő téri ünnepség után a városháza dísztermében hangversenyt adott a Vujicsics Tihamér Zeneiskola együttese. Megnyitották a Szentendrei tavaszi fesztivál rendezvénysorozatát. K. T. I. Egyedüli cenzor: a lelkiismeret gi önszerveződés magyarázatai is lehetnének. És akik jelen voltunk ezen az alakuló közgyűlésen, tapasztalhattuk, hogy bizony a „túloldalról” is igen sokakat érdekelt ez a „magyarázat”. Hogy az új közösségnek milyen induló alaptőkéje van, és hogy hol fogja felütni székhelyét — el-el- hangzó kérdések voltak itt- ott a szünetekben. Nos, a válasz is megérkezett: bejelentették, hogy a Sajtó- szabadság Alapítvány számlájára már 310 ezer forint érkezett. Tevékenységét pedig március 16-tól a MUOSZ Andrássy úti székhazában szeretné megkezdeni. Jegyzetíró még annyival tartozik az olvasónak, hogy tudtára adja: a 15 tagú vezető testület a Magyar Újságírók Közössége elnökének Kosa Csabát, a Magyar Fórum főszerkesztőjét vá-^ lasztotta, a titkári teendőket pedig Stefka Istvánra, a Magj'ar Rádió munkatársára bízta. E márciusi ünnep egyik jelmondta cseng a fülemben; magyar, légy hű, és bízz a jövődben ... fogalmazom át. Hát, igen. Bízzunk, és tegyünk érte, hogy mások is bizakodhassanak, miszerint abban is, hogy folytatódik a magunk őszinte és becsületes kitárulkozása — amelynek egyetlen cenzora a lelkiismeretűnk lehet. (bágyoni) Bencsik Gábor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára nem tudja elképzelni azt a lehetőséget, hogy a MÜOSZ hozzájárulása nélkül, a szervezet által birtokolt területen bárki más is megkezdje tevékenységét hétfőn. Ezt annak kapcsán mondta az MTI-nek, hogy a Magyar Újságírók Közösségének szombati közgyűlésén a hírek szerint elhangzott: a MŰK március 16-án a MUOSZ Andrássy úti székhazában szeretné megkezdeni működését. A MUOSZ főtitkára hozzátette: szívesen meghallgatja a MŰK igényeit, d’a nincs abban a helyzetben, hogy a MUOSZ nevében bármit is ígérjen.