Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
GODQLLOI xJiítia ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1992. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ H TELEKERTEKESITES UJ RENDSZERE Árverés a Peres, a Röges és a Köztársaság úton Tábla a szülőházon Kómáremlékülés Jeles eseményre kerül sor március 5-én Aszódon. Délelőtt 10 órakor dr. Kó- már Gyula, a neves állatorvos professzor szülőházának falán (Petőfi utca 30.) emléktáblát leplez le dr. Frenyó V. László egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. Ezt követően 11 órakor emlékülést tartanak a Pod- maniczky-kastély dísztermében. Ünnepi megemlékezést mond dr. Fellner Ferenc címzetes egyetemi tanár. A KÁBELTÉVÉN Jogszabályi változások szükségessé tették Gödöllőn az eddigi telekértékesítési gyakorlat felülvizsgálatát, s egy új telekgazdálkodási koncepció kialakítását. Ennek lényegéről is tárgyalt legutóbbi iilcsén a képviselő-testület. A képviselők megállapodtak abban, hogy nem kívánják áron alul eladni a telkeket, még akkor sem, ha azok emiatt lassabban kelnek el. Leszögezték azt is: ketté kell választani a piaci, viszonyokat és a szociálpolitikát — a rászorulók támogatásának nem az alacsonyan megállapított telekárakban kell jelentkeznie. A lakótelek-gazdálkodás alapelveit a következőkben foglalták össze. . önkormányzati tulajdonú lakótelkeket az önkormányzat árverési szabályzatában rögzített módon lehet értékesíteni. A telekértékesítéseket forgalmi értékbecslésnek kell megelőznie, az abban javasolt ár szolgál az árverésen történő licitálás alapjául. Az értékesítések során megfelelő szerződéskötési határidővel lehetőséget kell adni a vevőknek OTP-hitel igény- bevételére. Minden szerződéskötésnél alkalmazni kell a foglalót, mint szerződést biztosító mellékkötelezettséget, és azt a kikötést, hogy a vevő köteles betartani a helyi építési előírásokat. Amennyiben a vevő öt éven belül nem építi be a telket, úgy az önkormányzatot visszavásárlási jog illeti meg. A testület elfogadta az egyes lakótelkek eladására Bogárdi Veresegyházon Sorsfordító törvény vonatkozó javaslatot is. Ennek értelmében az ön- kormányzat eladja a Köztársaság úti 41 lakótelket négyzetméterenkénti 900, a Röges úti 3 lakótelket 800, a Peres úti 1 lakótelket pedig 500 forint kikiáltási áron, árverés útján. A telkeket csak olyan személyek kaphatják meg, akik legalább öt éve állandó lakcímmel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek Gödöllőn. Pillér Éva Helyi adás Uj időpontban, hétfőnként jelentkezik a gödöllői kábeltelevízió információs csatornáján a helyi műsor. Ma, március 2-án 19 órától a tavaszi fesztivál előkészületeiről, a környék néptánccsoportjairól, valamint dr. Gémesi György polgármesternek a nyugdíjas-akadémia hallgatósága előtt elmondott beszédéből szerkesztett program látható. Válla Ikozóknak Három előadás Vállalkozói klubfoglalkozáson három előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a gödöllői városházán március 2-án 14 órától. A Gödöllő és Vidéke Iipartestület és a polgármesteri hivatal lakosságszolgálati irodájának rendezvényén a helyi adózásról, a könyvvezetési szabályokról, valamint arról szólnak, hogy hogyan kerülhetik el a vállalkozók a gazdasági csődöt. Lakossági kezdeményezés Szilárd utat szeretnének A gödöllői Mátyás király utca felső szakaszának lakói az elmúlt év őszén felkeresték területi képviselőjüket azzal a kéréssel, hogy jelentős lakossági forrás bevonásával s a város támogatásával szilárd burkolatot kaphasson az útszakasz. Indoklásul elmondták, hogy ezen a részen az agyagos talajviszonyok miatt csapadékos időszakokban szinte megbénul a közlekedés, amely nemcsak az itt élők mozgását, de a mentők, tűzoltók, rendőrség munkáját is akadályozhatja. Tájékoztatásunk szerint az utcában már minden közmű megépült: 1989- ben gázvezetéket építettek saját költségük terhére, 1991-ben pedig társulatot szerveztek s jelentős anyagiakat vállaltak a csatorna-gerincvezeték s a bekötőcsonkok építésére. Képviselőjük, dr. Pannonhalmi Kálmán tavaly az 1992. évi költségvetés elkészítéséig türelmüket kérte, most azonban — a lakók ismételt ösztönzésére — javasolta a testületnek a megoldás lehetőségének vizsgálatát. A képviselők úgy döntöttek, hogy a polgármesteri hivatal illetékes irodáival megvizsgáltatják az útépítés műszaki, pénzügyi feltételeit, a közös megvalósítás konzekvenciáit, s az eredmény ismeretében tárgyalják majd újra a témát. P. É. Apostolok Királynője Visszakapta az egyház A máriabesnyői római katolikus egyházközség nemrégiben ingatlanigénynyel fordult a gödöllői ön- kormányzathoz, kérve a Fenyvesi nagyút 42. szám alatt fekvő ingatlan egyházi tulajdonba adását. Az ingatlanon található az ORA-kápolna, amelyet Sig- mond Ernő hittanár alapított, s Péteri József megyés, püspök szentelt fel 1945 szeptemberében. Az Opus Regianae Apostolorum, magyarul Apostolok Királynőjének Műve kápolna a nagytemplom plébániájához tartozik. Az ingatlanon e kápolnán kívül három lakás is található, melyből kettő használóinak az egyház — tulajdonbaadás esetére — holtig tartó lakhatási jogot biztosit. Egy lakás bérlője ellen — lakbérhátralékok miatt — polgári per folyik, az ő elhelyezéséről a jogerős ítélet megszületése után az önkormányzat intézkedik. Az ingatlan igénylésekor az egyházközség minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a kápolna és a hozzá tartozó építmények 1948. január 1. előtt egyházi tulajdonban voltak, s az ingatlannyilvántartásból is megállapítható az állami tulajdonbavétel. Így az ön- kormányzat hozzájárult a máriabesnyői római katolikus egyházközség részére történő tulajdonba- adáshoz, s az ezt rögzítő megállapodás megkötéséhez. — Pillér — Az MDF veresegyházi szervezete az érdekeltek pontos tájékoztatása céljából meghívta a község országgyűlési képviselőjét, Bogárdi Zoltánt a Fabriczius-isko- la zsibongójába. Mintegy másfél száz érdeklődő hallgatta a törvényalkotó ismertetőjét. Elöljáróban személyes kérdésekről szólt. Kerületéhez 31 község tartozik, összes bajával. Amikor képviselő lett, nem tudta,, hogy ez mekkora gondhalmaz, elsősorban a mezőgazdaságban. Nem könnyű megkeresni a legjobb megoldást, mondta. amire az ellenzék köny- nyen mondhat nemet, de a kormánypártnak, a koalíciónak kell mondania az igent. Hogy mit tegyünk, az most történelmi kérdés. Évtizedek terheit kell békésen megoldanunk. Nem a külföldi tartozás a legnagyobb gond, hanem az, hogy megszoktuk: mások döntenek helyettünk. Ebből a helyzetből kell átalakulni, meg- újhodni! A szövetkezeti törvénynek sorsfordító ereje van. A parlament a mostani GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. $ A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. ® Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 11. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. @ Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-tőI 13 óráig. © Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. 10 helyzetnek legjobban megfelelő törvényt alkotta, s egyetértés, konszenzus volt. De nem nyugodott afelől: akarnak-e élni vele és mernek-e dönteni? Az átmeneti törvény egy esztendeje honfoglalássze rű időszak lesz, a mezőgazdaság szerkezetét és jövőjét hosszú távon határozza meg. Ezzel élni nem lehetőségünk, hanem kötelességünk. Bogárdi Zoltán elmondta a jobbágyfelszabadítás a földterület 47 százalékát, a 45-ös földosztás 26 százalékát érintette, ez a törvény a földterület 70 százalékéit érinti! A földrendezés folyamatban van: a téesz a kárpótlásra kerülő területet kijelöli, a polgármesternek helyi egyeztető fórumot szerveznek. A fogyasztási szövetkezetek esetében is ugyancsak gyors döntés szükséges a szétválásról vagy együtt- maradásrór. A képviselő egyórás tájékoztatója után vita következett, ami csaknem három óra hosszat tartott, számtalan felszólalóval, nagyrészt egészséges vitával. Befejezésül kiemelte: — A törvények nem mindenütt igazságosak, de a rosszból a lehető legjobbat választottuk! Fazekas Mátyás -ÁA beszámoló haszna vitathatatlan. Ami vitatható: egy időben, hasonló témakörben a művelődési házban a Gödöllői ÁFÉSZ II. körzeti részközgyűlése zajlott, mintegy 300 résztvevővel. Nincs Veresegyházon egy koordináló szerv — az önkormányzat kultxirális bizottságára gondolunk —, amely az ilyen átfedéseket kiküszöbölné? MAR NEM CSAK ILLÚZIÓ! Nagy Sándor Emlékmúzeum A századfordulón kiteljesedő szecessziónak Európában több kimagasló műhelye alakult ki, magyar viszonylatban kiemelkedik közülük a népművészet tartalmi és formai kincséből táplálkozó sajátos alkotóműhely, a gödöllői művésztclep. Fénykorának kezdete Körösfői Kriesch Aladár Gödöllőre telcpedésétől datálható (1901) és a műhely utóéletét nem számítva, nagyjából 1920-ig tartott. A művésztelep helyileg a település egyik ma is hangulatos utcájában működött, ahol a műtére.mhá- zák, művészlakok mellett megépült a szövőműhely is. Ezek az épületek jórészt ma is állnak, közöt-. tűk a Medgyaszay tervezte müteremházak, egykoron Nagy Sándor festő és a francia származású Belmonte Leo otthonai. KÉT ISKOLA HATÁSAI Közismert, hogy Medgyaszay a századfordulón dolgozott Perret párizsi, majd Otto Wagner bécsi mesteriskolájában, és munkássága révén a magyar premodern építészet első jelentős képviselőjének tekinthető. A gödöllői műteremházak őrzik a két iskola hatásait: a tervező itt alkalmazta először a vasbetont és a nyerstégla homlokzatot, de a Wagner- Schule formajegyeit mutatja a szélesen kiülő párkány is. Az épületek belső kialakításánál Medgyaszay felhasználta a Malonyay-féle néprajzi szintézis számára készített erdélyi felmérési rajzok formakincsét, mely tartalmilag is megfelelt a két művész életmódjának, alkotói attitűdjének. (Medgyaszay egy hasonló, „A művészember otthona” című tervéért az 1906-os milánói kiállításon aranyérmet is nyert.) A gödöllői művésztelep fénykorának elmúltával a két műteremház közül Nagy Sándoré még hosszú évtizedekig művészlakként szolgált, míg a Belmonte- házat a család —, visszaköltözve Franciaországba — értékesítené. Nagy Sándor halála (1951) után a ház és a kert a család tulajdonában maradt, noha a művész leszármazottai kivándoroltak Angliába és ma is ott élnek. Néhány alkalmi lakót leszámítva, a ház évtizedeken át lakatlan volt, benne a művész és családja bútoraival, személyes és használati tárgyaival. Fölbecsülhetetlen értéket képviselnek a festő megmaradt rajzai, vázlatai, üvegablaktervei és festményei, valamint levelezésének, munkásságának megmaradt dokumentuELOITELET NÉLKÜL A család vagy húsz esztendeje felajánlotta a városnak, hogy amennyiben emlékmúzeumot létesít a házban, átadja az ingatlant és a hagyatékot közösségi használatra. Akkor Gödöllő elszalasztottá ezt a lehetőséget, s csak a legutóbbi évben alakult ki előítéletmentes kapcsolat a család és a várost most már képviselni tudó városi múzeum között. 1991 őszén, majd idén januárban Gödöllőre látogatott Mrs. Bower, Nagy Sándor unokája, hogy a ház emlékmúzeummá alakításáról szót váltson a múzeum munkatársaival. A hosszú éveken át levelezéssel előkészített találkozón a közös gondolkodás, a kialakuló együttműködés má már azzal a reménnyel kecsegtet, hogy néhány éves távlatban reális cél lehet az emlékmúzeumi elképzelés. A megvalósítás folyamatában idei tervként rögzítődött, hogy a helyi önkormányzat elkészíti a ház környékének részletes rendezési tervét, valamint tárgyalásokat kezd a másik értékes épület, a Bel- monte-ház jelenlegi tulajdonosával az átadás lehetőségeiről. A rendezési terv készítésével összhangban a városi múzeum és a család kidolgozza a múzeumi koncepciót és a múzeumként, alkotóműhelyként egyaránt hasznosítható ház működtetésével kapcsolatos feladatokat. PÉNZ KÉRDÉSE Az erősen leromlott állagú épületen azonban vannak gyors beavatkozást igénylő karbantartási, javítási teendők is. Ezek elvégzésére szintén jó együttműködés alakult ki, így a Gödöllői Művésztelep Alapítvány, a Gödöllői Városvédő Egyesület és a család közösen biztosítja a fedezetet. Noha az idei tervek még csak első lépéseit jelentik a műteremház emlékmúzeummá fejlesztésének, az eddigi évtizedek után minőségi változásnak tekinthetők a ház és a hagyaték sorsában. Az elkövetkező pár évben kizárólag pénz kérdése, milyen ütemezéssel jutunk el az egykoron európai hírű és jelentőségű alkotóműhely munkásságának méltó, értékeit hiteles környezetben közkinccsé tevő bemutatásához. Varga Kálmán
