Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-06 / 56. szám
Ötletet várnak a majosbáziak Ki fizesse a műsorokat? Tavaly májusban az ezer lelket számláló kis faluban, Majosházán, az önkormányzat képviselő-testülete pályázatot írt ki a kultúrotthon hasznosítására. Ebben közrejátszott az is, hogy az épület fenntartása nem kevés kiadást jelentett, ma pedig egyetlen fillért sem költhettek el fölöslegesen. A pályázatra egyvalaki jelentkezett, Vámosi Zoltánné, aki korábban kocsmát vezetett a faluban. Már akkor sokakban felmerült a kétség, hátha csak Italmérés helye lesz a kultúra háza, ha ő nyeri el a képviselő-testület bizalmát. Vámosi Zoltánné terveket vázolt föl: lesz népművelő, aki foglalkozásokat vezet, nyelvtanfolyamokat szerveznek, klubokat, a nagyteremben a gyerekek sportolhatnának, dzsesszbalett- ©ktatás kezdődne, nyári időszakban gyermekmegőr- *ést vállalnának — tehát, élő, a falusi közösséget szolgáló intézmény lesz az épületből. A képviselők döntöttek. Anyagi előnyhöz jut az önkormányzat — a vállalkozó fizeti a bérleti díjat — adják meg az esélyt • pályázónak. Minderről május 20-i lapszámunkban jDlet « kallódó házban? ~ címmel megjelent írásunk is beszámolt. Ez év február végén levelet kapott szerkesztőségünk. Igaz, frója a névtelenséget választotta, de állítása mondhatnánk, köz- #gy. Kulturális program nincs, csak kocsma és diszkó — ez lett hát a tervekből — derül ki a levélből. Megkerestük a majosházi kultúrotthont. Vámosi Zoltánnét nem találtuk, Horváth Bélíné helyettesítette éppen. Barátság fűzi ésszé a két asszonyt, így ő la sok mindent tud a háznál, üzletmenettel kapcsolatban, — Az elképzelések szerint kezdte el a programok azervezését — mondta Horváth Béláné. — Volt bábr A kuliúrház kívül is csendes (Ilancsovszki János felvétele) színházi előadás, filmvetítés, talán öt-tíz ember, ha eljött. Szorongatott helyzetbe került a falu: a Csepel Autógyár, a Pestvidéki Gépgyár és a termelőszövetkezet anyagi gondjai miatt, sokan elvesztették munkahelyüket. Ha ingyenes lenne a műsor, bizonyára lenne közönség. De miből fizetné akkor a kiadásokat Vámosi Zoltánné? A hétvégi diszkó sem hoz valami nagy bevételt, a fiatalok jó része az est folyamán talán egy pohár szódavizet. ha elfogyaszt. A belépés ingyenes, így ez sem olyan nagy üzlet. Nincs pénzük a helybélieknek, de a nyaralóknak se. Rájuk sem lehet építeni. Tudom, magam is vállalkoztam, melegkonyhás üzletet vezettem, a rezsit sem tudtam kikeresni. Abba is hagytam. Drága a fűtés, az élelem, sokan az erdőben szednek gallyakat, ha meleget akarnak a lakásban. A környéken munkalehetőség nincs, vállalkozó is csak néhány akad a faluban, ha a fővárosban keresne valaki munkát, számolnia kell a magas autóbuszbérlet árával. Xavaszi Fesztivál Interbalett ’92 A Tavaszi Fesztivál részeként rendezik meg az Interbalett ’92 kortárs nemzetközi táncíesztivál-trien- nálét, a Táncfórum szervezésében, A rangos kulturális eseményen — a magyar balettegyüttesek mellett — három külföldi együttes is műsort ad majd. A francia balettművészetet a Lyoni Opera Balett 40 tagú együttese képviseli. A társulat egyetlen alkalommal, március 20-án este a Vígszínházban lép a magyar közönség elé. Műsorukat francia és amerikai szerzők műveiből állították össze. A walesi hercegi család fővédnökségével működő Angol Nemzeti Balett kíséretében a fesztivál vendége lesz Lady Diana. A 65 taggal érkező társulat a március 23-i fővárosi előadásán kívül — amelyet az Operaházban tartanak — az azt követő napokban Szegeden és Győrött is fellép Robert North, Christopher Bruce és Harald Lander egy-egy művével. Paul Taylor táncegyüttese az Egyesült Államok kortárs táncművészetét rep8 Míiínp rezentálja az Interbaletten. A 24 tagú együttes március 21-én és 22-én a Vígszínházban, az azt követő napokon Kecskeméten, Veszprémben és Debrecenben lép fel, a magyar közönség előtt eddig kevéssé ismert amerikai koreográfusok műveiből összeállított műsorával. A Szegedi Balett március 18-án Imre Zoltán: A négy évszak, és Juronics Tamás: A képzelet órája című két egyfelvonásosával nyitja meg az Interbalett-feszti- vált a Vígszínházban, majd másnap Kaposváron a Csiky Gergely Színházban lépnek fel. A Pécsi Balett március 19-én vendégszerepei a Vígszínházban, a magyar származású, dortmun- di balettigazgató, Herczogh István Rómeó és Júlia című koreográfiáját viszik színpadra. Budapest előtt, március 17-én, azaz az Interbalett nyitóestjén Egerben, másnap Gyöngyösön lépnek színre. Ugyancsak újdonsággal, Gulliver úr utazásai című műsorával mutatkozik be a Győri Balett március 25-én a Budapest Sportcsarnokban. A Magyar Állami Operaház Balettegyüttese az Amerika felfedezésének 500. évfordulójának tiszteletére alkotott Cristoforo című, kétrészes művel szerepel az Interbalett-fesztiválon. Vámosi Zoltánné most beteg édesanyját ápolja, s nem tudom, meddig bírja még a ház vezetését és az otthoni teendőket. László József polgár- mester kérdésünkre elmondotta, a kép viselő-testületet is megkeresték levélben, az üggyel kapcsolatban. Az állítások igazak. Legközelebbi, március 19-re összehívott ülésük témája is ez lesz. Megidézték Vámosi Zoltánnét is, s felkérték, indokolja majd meg, miért oly alacsony az intézmény látogatottsága. — Mint mindig, a dolgok mögött sokféle ok húzódik meg — vélte a polgármester. — Közrejátszhat a munkanélküliség is abban, hogy a kultúrház élete nem úgy alakult, ahogy elképzeltük. De azt hiszem, ide tartozik az is, hogy viszonylag kevesekben él az igény a kultúra iránt. Ennek kiderítése megérne egy tanulmányt. Érthető, hogy Vámosi Zoltánné saját zsebből nem fizethet különböző műsorokért. Ha kényszerből elmegy egy olyan irányba, ami inkább vendéglátás, mintsem kul- tűrház, talán még érthető is. De az is igaz, hogy egy ilyen intézményt nem így kellene üzemeltetni. Ügy gondolom, a problémák felvázolása csupán az egyik oldal. Meg kell találni a kiutat, azt, mi legyen tovább. Nem szerencsés a kultúrház és a büfé „házassága”. Ahol jól mennek a dolgok, ott ez nem szembetűnő. Itt viszont csak az egyik rész valósult meg. Az, mi legyen a megoldás, talán körvonalazódik a testületi ülésen. J. Sz. I. PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Március első két hete nemcsak a hiúltban, de napjainkban is a diákok ünnepe. A Gergo’y-járás — március 12 — múltját tekintve, régebbinek látszik, mint a február eleji balázsolás, de ugyancsak a diákok ünnepe: Gergely-napi köszöntők a XVII. századtól kezdve maradtak í'ánk. Egyik legszebb változatát a csángó népköltészet őrizte meg. A középkorban az iskola számára adományokat gyűjtő diákok, majd azok későbbi protestáns utódai bizonyára jelentős szerepet játszottak a balázsolás és a Gergely-járás elterjesztésében. Ezek a késői utódok a mendikánsok. akik még néhány évtizeddél ezelőtt is nagy ünnepekkor járták a falvakat, és gyűjtöttek a református iskolák számára. , Napjainkban, bár élnek a szokások, a megünneplés módja némileg változott. Nagykátán minden esztendőben nagy esemény a Damjanich-gimnázium és kertészeti szakközépiskola diákjainak szalagavatója. Ma tartják a rendezvényt a fiatalok. Mához egy hétre pedig a nagyká- tai szakmunkásképző diákjainak szalagavatójára kerül sor. Közben — vasárnap — körzeti jelmezversenyt is rendeznek, amely a részvevők számára bizonyára sok meglepetéssel is szolgál. A nagykátai Művelődési Központban vasárnap délután 15 órakor kezdődik a jelmezek parádéja. Solymáron, az Apáczai Csere János Művelődési Házban ma délután 17 órakor az Ifjúsági tánccsoport tartja összejövetelét. Dömsödön a Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központ szervezésében ma 15 óraikor a fafaragó szakkör tartja összejövetelét, a Hajós úti iskolában. Szigetszentmiklóson ma este 18 és 20 órai kezdettel a 23. játékfilmszemlén nagy sikert aratott Zsötem című színes magyar filmet vetítik. Bemutatót tartanak ma este a Fővárosi Operett- szinházban; Szirmai Albert Mágnás Mislka című operettjét közel két évtizede nem játszották az operettszínházban. Ez az operett a legmullatságosabb helyzeteket sűríti magába. Itt kérem, lovászfiúból lesz gróf, szobalányból lesz grófné. Az igazi grófok pedig annyit raccsoinak, hogy közben észre sem veszik, nemcsak Roflla grófnőtől, de a világtól is kosarat kapnak. 1956—mai szemmel Ezzel a címmel rendez előadás-sorozatot a Budapesti Történeti Múzeum a budavári palota E épületében, a Királypincében, szerdánként, 16.30 órai kezdettel. Az első előadásra, A forradalomhoz vezető út címmel került sor. Ezt Litván György történész tartotta. A továbbiakban előadás hangzik el a forradalom napjairól, Magyarország, Algéria és Szuez helyzetéről 1956-ban, a hrus- csovi Szovjetunió és 1956 viszonyáról, a forradalom utáni megtorlásról és a kádári konszolidációról. Az 1956-os forradalomról készített középiskolai történelemkönyvről folytatandó vita zárja az előadás-sorozatot április 29-én. A témák előadói: Varga László, Sal- gó László, Krausz Tamás és Rainer M. János. Tizenhárom országból Európai fiatalok Germinations 6 címmel tizenhárom európai ország fiatal képzőművészeinek kiállítása nyílik március 6-án 10 órakor a Budapest Galéria kiállítóházában, illetve a Budapest Kiállítóteremben (V., Szabad sajtó u. 5.). A kiállítás védnöke az Európai Közösség bizottsága, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Fővárosi önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala. Tavaszvárás a budai hegyekben. A szombati útvonal: Nagykovácsi—Vörös- pocsolyás—vadvédelmi terület—Budakeszi. Táv: 16 kilométer. Az út többször is megszakítható. Szintkülönbség: 200 méter. Útiköltség: helyi közlekedés. Étkezés tarisznyából. Találkozás a Moszkva téren, az óra alatt, 10 órakor. A tüdőszellőztetés után vágyó természetbarátokat — a gyermekeket is — szeretettel várja a túra vezetője: dr. Ritzky Katalin. Belvárosi Főplébániatemplom, vasárnap, délután fél hatkor: Johann Sebastian Bach összes kantátája — BWV. 22. Jesu nahm zu sich die Zwölfe. Közreműködnek: Német Judit (alt). Bubiló Tamás (tenor), Szilágyi Béla (basz- szus), a budapesti Tomkins énekegyüttes, a Weinerszáz kamarazenekar (műv. vez.: Réger Judit); Mezei János (continuo). Vezényel: Dobra János. Klasszikus városnézést szervez az IBUSZ: a háromórás városnézés, amelynek során a vendégek megtekintik a Hősök terét, a millenniumi emlékművet, majd a Duna partjáról a panorámát és a híres középületeket, kívülről a Parlamentet. Innen az út a Gellérthegyre vezet, majd a Várnegyed, ezen belül a Mátyás-templom és a Halászbástya megtekintése következik. A program légkondicionált busszal indul az Erzsébet térről: naponta 10 órakor, március 15-től október 31-ig naponta 10 és 14 órakor. Pertis Péter zongoraművész hazalátogatott; a két évtizede hazájától távol élő, az Egyesült Államokban letelepedett művész szerdán este a Zeneakadémia nagytermében ad koncertet. Százhalombattán a művelődési házban szombaton és vasárnap a Vadar ura című színes, magyarul beszélő amerikai kalandfilmet vetítik. Hétfőn este a Zsötem című színes magyar filmet tekinthetik meg az érdeklődők. Tökölön a hétvégén — szombaton és vasárnap — este 18 órakor, a Dózsa-mo- ziban a Leszámolás Kis-To- kióban című színes, magyarul beszélő amerikai akciófilmet vetítik. Színházi levél Ha a svájci drámaíró, Friedrich Dürrenmatt nevét emlegetjük, többnyire csak Az öreg hölgy látogatása című drámája jut eszünkbe. Aki kicsit jártasabb, az emlékezik A fizikusokra is. Ínyencebbek a Strindberg- dráma, a Haláltánc átiratát — Play Strindberg — is megemlítik. Szorgalmas színházba járók látták esetleg A nagy Romulust vagy a Shalcespeare-drámából átdolgozott János királyt (előbbi a Madách Színházban, utóbbi a Várszínházban kapott kiváló előadást). Egy 1965-ben írt, s magyarul 1971-ben megjelent darabja azonban, a ‘ Meteor, aligha jutott volna eszébe Dürrenmattról a tájékozottabb közönségnek is. Nem véletlenül. S ezen nem azt értem, hogy eleddig ezt a darabot nem játszották nálunk (vagy legalábbis én nem emlékszem, hogy bárhol színre került Meghalni nehéz volna). A nem véletlen inkább arra vonatkozik, hogy ez a darab — szerzője szerint: komédia — nem tartozik Dürrenmatt legjobb művei sorába. (Ami persze viszonylagos; a leggyöngébb Dürrenmatt is jobb, mint — és itt következhetne tucatnyi külföldi és magyar színpadi szerző neve). Amitől a Meteor nem igazán sorolható a szerző főművei közé, az tulajdonképpen egy nagyon egyszerű tény: a választott ragyogó alapötletet nem tudja jól kidolgozni, közhelyekbe süpped, a humora is halvány. a végkicsengés pedig végképp tisztázatlan. A Nobel-díjas író, Schwitter, egyszerűen nem tud meghalni. Már kétszer is halottnak nyilvánították a klinikán, már koszorúk és gyászbeszédek búcsúztatták, mégsem szenderült Jobblétre. Felkeresi hajdani szegényes műteremlakását, olt még produkál pár nem sikeres meghalási jelenetet, körülötte többen meghalnak (de igazán), meglátogatja a fia, akit jól átver, mert a másfél millió frankos (?), márkás, (?), örökségét gondosan eltüzeli a kályhában. Még gyorsan lefekszik a műterem jelenlegi lakójának, a tehetségtelen festőművésznek butuska, de bomba jó feleségével, aztán az üdvhadsereg lelkes himnuszai kö- pezette — megint csak az istennek sem tud meghalni. Körülbelül ennyi a darab. Látszólag kicsit abszurd komédia ez. Azonban az írói szándék ennél sokkal több: az alkotói munka, a művészet, a hírnév értelmét vagy inkább értelmetlenségét kívánja feszegetni. Azt kutatja, van-e halhatatlansága a művésznek, illetve a művének, megértik-e. érdemes-e egy életen át küzdeni? Jó kérdések — de a feleletek, amiket rájuk Dürrenmatt a darabban ad, a felületen maradnak. S még e felületnek is csak a felületét mutatja meg az az előadás, melyet most az Arizona Színházban láthatunk. Ha Schwittert nem Haumann Péter játszana, akiben van valami bús, szomorú elownvonás, bizony teljességgel belefulladnánk a nézőtéren az unalomba. Meghalni nehéz. De úgy látszik, ezt még nehezebb a színpadon eljátszani — eljátszatni — megírni. Takács István Ezt látni, hallani kell
