Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

Élénkül a forgalom CEGLÉDI >>*>*!£.•• T-^-r ’ff; Élénkül a vetőmagokat árusító boltok forgalma. A Kö­rösi úti gazdaboltban kielégítő a kínálat. Borsóból pél­dául tíz fajtát tudnak adni, babból viszont már szegé­nyesebb az ajánlat, A méregdrága holland fajtákból pedig megrendelésre hozatnak. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Negyedik éve Segít az alapítvány Napjainkban az alapít­ványok létesítése és mű­ködtetése szinte hozzátar­tozik a gazdálkodáshoz, számos intézmény tevé­kenységéhez. Immár ne­gyedik évébe lépett (Ceglé­den talán elsőként) a Dél­pest Megyei ÁFÉSZ és a Budapest Bank által — a Toldy-kórház és a körzeté­ben gyógyító orvosok mű­szerellátottságának javítá­sára — létrehozott egész­ségügyi alapítvány. A számlára — amit 1988 áprilisában nyitottak meg — a két alapító tíz eszten­dőn át évi százezer forin­tot fizet. A kuratórium évente körülbelül egymil­liót tud szétosztani az In­duláskor meghatározott célra. A nemes elképzelés­sel az elmúlt években ro­konszenveztek magánem­berek és gazdálkodószer­vezetek. Ennek bizonyítéka, hogy az arra érdemes pá­lyázatok anyagi támoga­tásban részesültek. A működési szabályzat szerint megvárják, hogy az előző évi összegek egy je­lentősebb summává gyara­podjanak. Majd pályázatot hirdetnek — amit a kurató­rium elbírál — az orvosok­nak. Körülbelül háromne­gyed év szükségeltetik, hogy a műszereket beszerezzék. A Budapest Bank kedve­ző kamatot számít fel az év közben befizetett pénzre. Így a számlán lekötött ösz- szeg napjainkban is meg­haladja az egymillió forin­tot. Március 31-ig ez az összeg némikénn y^veked­het. Ezt sejteti az az örven- •detes tény. hogy az adako­zó kedv nem hagyott alább. Az elkövetkező hetekben a kis- és nagyvállalkozá­soknál eldöntik, hogy meny­nyi pénzt szánnak — az adóbefizetés előtt vagy után — az egészségügyi alapítványra. Voltaképpen a pályázatot március ele­jén kívánják meghirdetni valamennyi orvos, körzet s a Toldy-kórház osztályai számára. Az elbírálás a szo­kott menetben zajlik. A kórház műszerügyi bizott­sága javaslata alapján dönt a kuratórium — feltehe­tően április elejéig. f. f. XXXVI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1992. MÁRCIUS 2., IIÉTFÖ Pályaválasztási helyzetkép Hová mentek, törteli diákok? A legtöbb családban fogas kérdés, hol tanuljon tovább az általános iskolából kikerülő diák. Különösen azok ke­rülnek nehéz helyzetbe, akik szakmát szeretnének sze­rezni, mivel a korábbi nagyvállalatok, szövetkezetek átalakulóban vannak, bizonytalan a helyzetük, ezért a tanoncképzés hagyományos bázisaira most alig-alig lehet számítani. Olyanokat hallani, hogy valamely kisiparosnak ta­karos összeget kell a kezé­be csúsztatni, ha valaki a gyermekét nála szeretné taníttatni. Ezeket a mende­mondákat azonban nehéz bebizonyítani. Nem lehet válogatni Tény, hogy a szakmun­kásképző intézetek hajlan­dók felvenni a jelentkező­ket, ha bemutatják az „ígérvényt”, amelyet jö­vendő mesterük állított ki. A törteli általános isko­lában két nyolcadik osztály összesen hatvannégy nö­vendéke fejezi be tanulmá­nyait. Tóth István igazga­tó egykori növendékeinek sorsát is figyelemmel kísé­ri. A pályakezdők eddig még el tudtak helyezkedni. A most kirepülő ifjúság útjának egyengetésére a szülőkkel kapcsolatot ke­restek. Szülői értekezlete­ken, családlátogatások so­rán. havonkénti iskolai fo­gadóóra keretében nyílt al­kalom tanácskozni a gyere­kek sorsáról. A nyolcadiko­sokkal már az ősszel külön elbeszélgettek. Szükség ese­tén behívnak hozzátartozó­kat. Retkes Erzsébet igazga­tóhelyettes. pályaválasztá­si felelős dossziéi tartalmát lapozza, mutatja. Kiderül, hogy ma már nem azt né­zik, mi a divatszakma, ha­nem hogy hová van lehető­ség bekerülni. A lányok körében a nőiruha-készítő szakma most a legfelka­pottabb, de van, aki sza­kácsnak. cukrásznak ké­szül. A többi gyerek az órás, víz-, fűtésszerelő, mezőgazdasági gépszerelő, szobafestő, ács, autóvilla­mossági szerelő, fodrász­szakmán osztozik. A szü­lők — lehetőség szerint — azzal a helyzeti előnnyel élnek, hogy munkahelyü­kön próbálják szakmára taníttatni gyereküket. A Dél-Pest Megyei ÁFÉSZ- nál például hagyomány, hogy elsősorban saját mun­katársaik családjából ver­buválnak kereskedőtanuló­kat. Hiányzó keretek A szakmunkásképzőbe igyekvők elégséges, köze­pes és jó bizonyítvánnyal jelentkeznek jövendő isko­lájukban, ahol felvételi be­szélgetés vagy vizsga dönti el, felveszik-e őket. Sokan bánják, hogy a ceglédi Tö­rök János szakközépiskolá­ban megszűnt a hároméves ápolónöképzés. Vannak, akik középiskolába jelent­keztek, például a nagykő­rösi Arany János Gimná­ziumba és a Toldiba, ahol az élelmiszer-tartósító szak­mát sajátítják el. A gyors, összesítésből ki­derül, hogy a törteli tanu­lók közül húszán középis­kolába, harmincötén szak­munkásképzőbe. ketten gyors- és gépíró iskolába készülnek. Hét gyereknek a CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd. Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. # Munkatárs: Tamasí Tamás. 6 Posta­cím : Cegléd. Pf 19. 2701. Te­lefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. « Hirde­tésfelvétel : Hírlapkiadó Vál- 1 a lat K özöin ség szo lg ál ata. regléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (20) 10-763. Tévékamerával vizsgálták további sorsa kérdőjeles. A pedagógusok szerint a kör­zetben kellene valamilyen tanulási lehetőség nekik is. hogy ne csellengjenek. A tankötelezettség tizen­hat éves korig tart. ám hiányoznak a keretek e két­évnyi időszak áthidalására. A lányok például háztartá­si ismereteket, a fiúk akár lakás-karbantartási tudni­valókat. más hasznos dolgo­kat tanulhatnának. A ceglé­di Bem József Szakmun­kásképző intézet jó példával jár elöl ebben, ott szinten tartó tanfolyamot tartanak azoknak, akiket nem vet­tek föl. heti három alka­lommal vannak a foglalko­zások. és ezekre Törteiről is szívesen járnak. Nehéz döntés Nem könnyű most helye­sen dönteni a gyerekek jö­vőjéről. Még a szülők pél­dájával sem állhatnak elő, mert a munkanélküliség réme azokat is fenyegeti, akik becsületesen, megfe­lelő szaktudással látják el munkájukat, ezért csak ab­ban bízhatnak, hogy a diákévek elteltével valami­vel javul a gazdasági hely­zet, X. T. FÓRUM Kupa Mihály a vendég Március 4-én, szerdán 18 órakor a városháza dísz­termében az önkormányzat fórumot rendez. A vendég Kupa Mihály pénzügymi­niszter. aki a honi gazda­ság átalakulásáról tartelő­adást. Az est házigazdája dr. Réti Miklós országgyű­lési képviselő. Képviselői fogadóórák Március 4-én, szerdán délután 4-től 6 óráig a vá­rosháza aulájának az l-es szobájában a 9-es választó- körzetnek Lizik Zoltán, a 10-es választókörzet polgá­rai részére Károly Ferenc Sándor képviselő tart fo­gadóórát. Felvételi beszélgetések A Bem József Műszaki Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet az alábbiak szerint tartja az 1992/1993-as tanév fel­vételi. beszélgetéseit: Március 2-án, hétfőn 8 órakor (fodrász); 2-án, hét­főn 14-kor (vas- és fém- szerkezet, lakatos, vasesz­tergályos); ugyancsak 14- kor (ács-állványozó); 3-án, kedden 8-kor (bútoraszta­los) ; 3-án, kedden 10-kor (épületasztalos); 4-én, szer­dán 8-kor (autóvillamossá­gi műszerész, villanyszere­lő. elektroműszerész, mű­szergyártó és karbantartó); 4-én, szerdán 14-kor (he­gesztő. szerszámkészítő); 5- én, csütörtökön 8-kor (ci­pész, cipőfelsőrész-készí­tő) ; 5-én. csütörtökön 10- kor (fényező); 5-én. csütör­tökön 14-kor (központifű­tés-szerelő, vízvezetéksze­relő, mezőgazdasági gépsze­relő, bádogos); 6-án. pén­teken 8-kor (egyéb szak­mák pl. kádár, textiltisztí­tó, órás, szedő stb.). Speciális tévékamerával vizsgálták a napokban a Rákóczi út alatti szennyvízcsator­nát az Észak-magyarországi Regionális Vízmű munkatársai, A legkorszerűbb techni­kával ellátott vizsgálókocsi segítségével a csatorna állapotáról kívántak pontos ké­pet kapni (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Kézilabda/ Harmadikok lettek A Biokontakt SE NB I B-ben éllovas férfi kézi­labda-együttese Nagykani­zsán pénzdíjas tornán sze­repelt. melyen rajtuk kívül az NB I-es Komló és PMSC valamint az NB I/B-s házi­gazdák és az Ajka küzdött körmérkőzéses rendszerben a helyezésekért. A ceglédiek az első nap gyengén, a másodikon már jobban szerepeltek. Ponto­sabban még akkor sem ját­szottak igazán jól. de ek­kor jobban koncentráltak, jobban küzdöttek. Ez pedig az NB I-esek ellen egy szo­ros vereséget, majd egy bravúros győzelmet ered­ményezett. A teljességhez az is hozzátartozik, hogy a Biokontakt nem tudott legjobb összeállításában pá­lyára lépni, hiszen Kökény és Harsányi sérülés. Dávid pedig betegség miatt'hosz- szú időrg kiesett- a sorból. Ráadásul az első összecsa­páson — az Ajka ellen — rajtuk kívül Nagy S. sem játszott. Ö arról engedéllyel maradt távol. A Biokontakt mérkőzései sorrendben; Biokontakt—Ajka 27-27 (14-13). Az első percek többet ígértek a döntetlennél, hi­szen a 10. percben 7-2-es ceglédi előnyt jelzett az eredményjelző. A jó kezdés után érthetetlenül jött a visszaesés, így a végén már a Biokontaktnak kellett küzdenie az egyenlítésért. Ezt a gólt — emberhát­rányban — az utolsó perc­ben Gladcsenkó szerezte. Nagykanizsa—Biokon­takt 35-22 (16-12). Nem ment a játék, s rá­adásul a két játékvezető ítéleteivel ritkán tapasztal­ható módon segítette a ha­zaiakat. Ez pedig teljes káoszt okozott a ceglédi csapatban. Komló—Biokontakt 26-23 (13-12). A mezőny kétségkívül legjobb együttese végig ve­zetve biztosan nyert. A Cegléd ekkor már nem kel­tett csalódást, méltó ellen­fele volt a vetélvtársának. Biokontakt—PMSC 27-28 (13-15). Kezdetben szorosan ala­kult az eredmény, majd a pécsiek a papírformának megfelelően tetemesebb, négygólos előnyt szereztek. A ceglédiek dicséretére le­gyen mondva: nem adták fel a küzdelmet, fordítottak az eredményen, az utolsó hat percben pedig — 24-24 után — bebiztosították győ­zelmüket. A Tungsram Kupa vég­eredménye: 1. Komló, 2. Nagykanizsa. 3. Biokon­takt, 4. PMSC. 5. Ajka._ Az első helyezett 100. a máso­dik 60, a harmadik pedig 30 ezer forintot nyert. U. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom