Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

ÁLLAMHÁZTARTÁSI NAPLÓ MIT TEHETÜNK A VÍRUSOK MIIEM? A MEGELŐZÉS FELTÉTELEI Lapunk előző számában már volt szó a számítógé­pes vírusokról és röviden a megelőzésükről. Most va­lamivel részletesebben szó­lunk a témáról. A megelőzésnek nagyon fontos feltétele, hogy a számítógépes rendszert annyira zárttá kell tenni, hogy a vírusok bejutását a gépbe megakadályozza. Ugyanez vonatkozik a szá­mítógépes hálózatokra is. A megoldás: tárrezidens védelmi programot kell használni, tehát egy olyan védőprogramot, amely in­dításhoz betöltődik a tárba, és ott is marad a kikap­csolásig. Az igazán jó meg­oldás a megőrzésre az len­ne, ha a jövő operációs rendszere már fel lenne készítve az adatok tönkre­tétele elleni merényletek megakadályozására; ren­delkezne egy olyan önvé­delmi és adatbiztonsági rendszerrel, amely el tud­ná hárítani a vírusok tá­madását, ezáltal immunis­sá válna velük szemben. Amíg a jelenlegi operá­ciós rendszer (a DOS) nem rendelkezik ilyen önvédel­mi metódussal, addig is kell valamilyen védelem, mint ahogyan élő szervezetek esetében is így van ez. Az orvosi gyakorlatból vett hasonlattal jutunk köze­lebb a megértéshez: az or­vos panasz esetén először megvizsgálja az embert, állapotáról csak így győ­ződhet meg. Hasonló a helyzet a számítógép ese­tében is! Ennél ez úgy történik, hogy a védőprogram elő­ször bekerül a memóriá­ba, és végrehajtódik, el­lenőrzést végez, van-e ví­rusfertőzés a számítógép munkaterületében; a me­móriában; a partíciós táb­lában; a boot szektorban; a rendszer file-okon (állo­mányokon) és önmagán, vagyis nem fertőzött va­jon ő maga is (önteszte­lést végez). Azután insta- lálja (beállítja) magát tár­rezidens programnak. E program ellenőriz minden programot, mielőtt engedé­lyezi a rendszernek a vég­rehajtásukat. Ha talál olyat, amelyik vírussal tér. tőzött, annak végrehajtá­sát nem éngedélyezi, vala­mint betiltja a rendszer melegindítását (nem a táp­egység bekapcsolásával va­ló indítását). A védőprogramnak te­hát egyrészt kell tudni azonosítani az ismert víru­sokat, valamint ellenőrző kódok szerinti vizsgálato­kat kell végeznie. Másrészt az ellenőrző kódok megfe­leltetését kell ellenőriznie. Az önvédelem a futtatha­CÉITÁMOGA TÁSOK ­VÁRJÁK AZ EREDMÉNYT Az önkormányzatok gaz­dasági feladataik megvaló­sításához különböző for­rásokkal rendelkeznek. Az anyagi eszközök egy része saját forrás, míg a másik részt meghatározott kör­ben az állam-tál kapott nor­matív támogatások, illetve céltámogatások képezik. Az Országgyűlés az álta­la kiemelt fontosságú fel­adatnak minősített célok helyi önkormányzati meg­valósításához céltámoga­tást nyújt. Az 1992. évi igényeket már az előző év októberében kellett benyúj­tani megyénk önkormány­zajainak a Pest megyei TÁKISZ-on keresztül a Belügyminisztériumnak. A céltámogatási pályázatok elbírálását, minősítést a szaktárcák bevonásával vé­gezték el, és ezt követően a parlament illetékes szak- bizottságai kapták meg ja­vaslattevésre. A céltámogatások körét a folyamatban levő beru­házásoknál a vízgazdálko­dási, egészségügyi, szociá­lis és oktatási intézmények, valamint a szilárdhulla- dék-1 erakó telep építése,‘il­letve bővítése tette ki. Mi­vel azonban az előző év­hez képest a parlament a céltámogatások körét bőví­tette, így lehetővé vált, hogy az önkormányzatok a középiskolai tornatermek, s az alap- és középfokú kollégiumok megvalósítá­sához is céltámogatást igé­nyeljenek. A folyamatban levő beruházásoknál a tá­mogatások meghatározott mértéke 25 és 30 százalék között célonként változó. A hiányzó hányadot az ön- kormányzatok sóját forrás­ból (hitel, kötvény, átvett pénzeszköz, lakossági for­rás, vízügyi alap stb.) kell biztosítani. Az új induló beruházá­soknál a támogatós igény­bevételének feltétele a sa­ját forrás megléte mellett a beruházás előkészítettsé­ge, az előírt dokumentu­mok benyújtása (képviselő- testületi határozat, létesí­tési engedélyek). Az új be­ruházásoknál a céltámoga­tás mértéke arányaiban ma­gasabb, mint a folyamat­ban levőknél, itt 30 és 90 százalék közötti a szóró­dás. Pest megye önkormány­zatai az előzők ismeretében 1992. évre 2.5 milliárd fo­rint céltámogatási igényt nyújtottak be, ebből a fo­lyamatban levő beruházá­sokra közel 600 millió fo­rint jóváhagyását várják. Az új, induló beruházások­ra 1,9 milliárd forint jóvá­hagyását várják, amelyből a legjelentősebb a víz- és szennyvizgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokra igényelt támogatás, amely az új igények 72 százalékát jelenti. Általános iskolai tanter­mekre új igényként 185 millió forint, nemzetiségi tantermekre 134. egészség- ügyi gépbeszerzésekre 181, szociális otthonokra 18 mil­lió forint igény érkezett. Az önkormányzatok 36 millió forint nagyságrendben elő­terjesztettek olyan igény­bejelentéseket is, amelyek nem szerepelnek az Ország- gyűlés által támogatott cé­lok között. Tekintettel arra, hogy minden céltámogatási igény helyi pénzeszközök feladat­hoz történő biztosítósához kötődik, minden pályáza­tot benyújtó önkormányzat fokozott figyelemmel vár­ja, hogy a parlament dön­tése a pályázatokat pozitív- vágy negatív' eredménnyel érinti. tó programok megtoldása egy önvédelmi rutinnal (meghatározott célra ké­szült program vagy prog­ramocska). ami által azok érzékelik az esetleges fel­lépő vírusok módosító, be­avatkozó kísérleteit. Ter­mészetesen olyan progra­moknál lehet ez megoldás, amelyek el is viselik az ilyen védelmi rutin-„tolda- lékot”. Az operációs i-end- szer állományai általában alkalmasak erre, ezért cél­szerű is ezekre alkalmaz­ni, mintegy védőpajzsot adva rájuk. Az eddig leírtakból kö­vetkezik, hogy ezek nagyon sokcélú, összetett program- rendszerek. A következő feladatok (műveletek) el­végzésére készítették az önvédelmi programokat: a keresőprogram a vírus- fertőzés megelőzésére át­vizsgálja a lemezeket vagy az egész rendszert. Ha fer­tőzés lépett fel, akkor be­azonosítja a rendszer ví­rusfertőzését, tudósít a megfertőzött területről (me­mória, bootszektor, állo­mányok). amelyeket elfog­lalt a vírus. További fel­adata olyan futtatható (végrehajtható) progra­moknak a felderítése is, amelyek valamilyen tömö­rítő programmal kerültek sűrítésre, ugyanis előfor­dulhat. hogy az eredeti (tö­mörítés előtti) programot megfertőzte a vírus, és az­után lett tömörítve. A megtörtént vírusfertő­zés felfedezése után be kell azonosítani az adott vírust, azután adódik is a következő feladat, a fertő­zés megszüntetése, vagyis a vírus kiirtása. Az állo­mányoknak és más terüle­teknek eredeti állapotba való visszaállítása, a tönk­rement állományok eltávo­lítása. Ügy érzem, sikerült föl­vázolni a megelőzés felté­teleit, feladatait. A keres­kedelemben előforduló sok­féle programcsomagból a megfelelő kiválasztásához óhajtottam támpontot és se­gítséget adni. Pest megye önkormányzatai és intéz­ményei vírusproblémáikkal eddig is megkei’estek ben­nünket a TÁKISZ-nál, ez­után is a rendelkezésükre állunk. Kele Antal AZ AlAPOKRŐL KEZDEM KORREKTEN, AZ ÁLLAMPOLGÁROK JAVÁRA Ahány munkakör, annyi­féle látásmód. Amikor Drenyovszki Mihály né, a volt nagytarcsai tanácson végezte az adóigazgatási munkát, „csak” szűkebb pátriája ügyeivel foglalko­zott. A TÁKISZ-nál tágult a kör: az itteni munkatár­sak immár a megye vala­mennyi önkormányzatával tartanak kapcsolatot. Az adóelszámolási csoport hét dolgozója hét köi-zet telepü­léseinek gazdája, s bár Dre- nyovszkiné csoportvezető, ő sem maradt terület nélkül. Neki a gödöllői régiót kell ellátni. S pei'sze merőben más a munka jellege is — nagyobb részét az adónyil­vántartás feldolgozása te­szi ki. — A megyében 182 tele­pülés és ötszázezer adózó AZ OLDAL A PEST MEGYEI TAKISZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT van — mondja a csoportve­zető —, óriási tehát a fel­dolgozásra váró anyag. Ma­napság pedig a változások is felgyorsultak, régi adó­nemek szűntek meg, és újak léptek hatályba: így hát ne­künk is fel kellett készülni a változásokra. De szoros munkakapcsolatban va­gyunk az önkormányzatok­kal szintén, még azokkal is, amelyek saját számító- gépes rendszerükön végzik az adatnyilvántaxdást: hi­szen ezek is csatlakoznak a központi rendszerhez. Ez az Önállósulás egyébként évek óla tart, január elsejétől például huszonnégy telepü­lés választotta ezt az utat. Ez rendkívül pozitív ten­dencia, jóllehet az együtt­működés ugyanúgy megvan. Igyekszünk segítséget adni a hivataloknak, attól kezdve, hogy a változásokról és kö­vetelményekről körlevélben értesítjük az önkormányza­tok dolgozóit; odáig, hogy szakmai konzultációkat szervezünk. És még sok minden más Is történik. Drenyovszkiné szerényen említi, hogy rendszeresen eljárnak a te­lepülésekre, s helyben egyeztetik teendőiket. Kü­lönösen az új munkatársak betanításában vállalnak szerepet a TÄKISZ „adó­sai”: a fiatalokat, az elő­képzettséggel nem rendel­kezőket az alapoktól kell a szakmával megismertetni. Tudniuk kell, miként lehet egy kivetési iratot, avagy egy bizonylatot elkészíteni, az anyagokat feldolgozásra alkalmassá tenni. Olyan szakmai tudnivaló­kat kell átadni — könyve­lési metodikát, a számító- gépes rendszer ismérveit — melyeket aztán tévedhetet- lenül kell alkalmazni. S ez a dolognak az egyik része. Hiszen ugyanúgy szüksége­sek a nehezebben megfog­ható, s megnevezhető kész­Adafok a számfejfésröi A VÁLTOZÁSOKHOZ IGAZODVA Az Államháztatási nap­ló hasábjain már korábban tájékoztattuk az olvasókat a TÁKISZ által végzett bérszámfejtési tevékeny­ségről. A jelenlegi írá­sunkban a számfejtéssel kapcsolatos konkrétabb adatokról és két év össze­hasonlításában a jövedelmi, illetve adózási viszonyok­ról szeretnénk informálni. A TÁKISZ 1990-ben 56 731 személy részére vé­gezte a munkabér- és egyéb járandóságok számfejté­sét; kimutatta az adósza­bályok szerinti adóelőlegek összegét, ezeket elvonta, és gondoskodott arról, hogy az adóhatóság részére átuta­lásra is kerüljenek. Az 1990. év folyamán a munkavállalók átlagjöve­delme évi 119 482 forint volt. Ezt az összeget szintén éves átlagban 17 155 forint adóelőleg terhelte. Az év végi végleges adóelszámolás alkalmával minden sze­mélynél külön kimutatás­ra került, hogy mennyi az adófizetési kötelezettsége, milyen összeget vontunk le adóelőleg címén, van-e a munkaváJllalónak túlfize­tése, vagy fizetési kötele­zettsége áll-e fenn. Azok a munkavállalók, akiknek más forrásbód is szárma­zott adóköteles jövedelme, önadózóvá váltak. Részük­re a TÁKISZ csak a jöve­delmekről és az általa le­vont adóelőlegek összegé­ről adott igazolást, és az 5 kötelezettségük volt a vég­leges adóbevallás elkészí­tése. A teljes körű adóel­számolást 1990-ben 40 809 fő részére készítettük el, amely az általunk számfej­tett dolgozók esetében 72 százaléknak felel meg. Az elmúlt év folyamán a számfejtési létszám 58 967 személyre növekedett, és az előző évhez viszonyítva az egy keresőre jutó jöve­delem is 24,5 százalékkal nőtt, évi 148 711 forintra. Az egy főre számított adó­előleg-levonások — az adó­zási jogszabályok változá­sának hatását is figyelem­be véve — 15 százalékkal növekedtek. így konkrétan az általunk levont éves adóelőleg összege: '25 804 forint. A jövedelemszerzés formájában bekövetkezett változások szervezetünknél is tüki'özik az országos helyzetet. Ez mutatkozik abban, hogy a létszám nö­vekedése ellenére csökke­nés tapasztalható azon munkavállalók számában, akiknél^ csak egy forrásból származik jövedelmük, és a TÁKISZ részükre a vég­leges adóelszámolást el­végezheti. Az elmúlt évi munkavállalói nyilatkoza­tok alapján szervezetünk 39 479 fő részére végezte el a végleges adóelszámolást, amely a számfejtettek lét­számának 67 százaléka. Csapó Erika Naprakészen, pontosan AZ IDÉN KEDVEZMÉNNYEL A személyi számítógép­pel úgy vagyunk, mint egy új gáztűzhellyel a konyhá­ban a régi széntüzeléses helyén. Az ebéd így is, úgy is elkészül, de kéi'dés: mennyivel gyorsabban és kevesebb munkával jutunk hozzá. Csakhogy, először meg kell tanulni az új tűz­hely gombjainak használa­tát. Aki a gép funk­ségek, amelyek alkalmassá teszik a dolgozókat, hogy a kényes adóügyekben ,a la­kosság ellenszenve kísére­tében is korrekt módon képviseljék a hivatali érde­keket — épp az állampolgá­rok javára. Drenyovszki Mihályné jó tapasztalatokat szerzett körzetében. Mindenki kez­di megtanulni a leckét: a lakók lassan tudomásul ve­szik, hogy az adót a telepü­lés javára fizetik, az önkor­mányzatok pedig csak a: legszükségesebb adókat vp tik ki. Azt is méltányosa'- mentességet biztosítva a rá­szorulóknak. Va. É. cióbiüentyűit is tudja használni és könyvelni is tud, pillanatok alatt elké­szül a naprakész, megbíz­ható, pontos könyvelés. Eh­hez a munkához készült a TATIGAZD nevű ügyes kis progi'am. Mégis miért ódzkódnak egyes polgármesteri hiva­talok a saját gépi könyve­léstől? Két oka lehet. Az egyik, hogy nincs pénzük gépre, pedig de sok min­denre használnák ... Hur­rá, itt a nagy lehetőség! A TÁKISZ-íól 50 százalék ár­támogatást kap, ha ebben az évben vásárolja meg személyi számítógépét. Je­lenleg megyénk 182 önkor­mányzatából 143 helyen se­gítik a számítógépek a na­pi feladatok ellátását, és azt reméljük, hogy a gép­pel nem rendelkezők ki­használják ezt a lehetősé­get. Üzembehelyezést, köny. velő és adóprogram-tele­pítést, betanítást díjmen­tesen végzünk. A másik ok az lehet, hogy van ugyan gépük, de vagy bővíteni kellene azt, vagy nincs betanított sze­mély a kezelésére. Az előb­bi esetben szaktanáccsal szí­vesen segítjük, az utóbbi­ban betanítjuk a program használatát. Amennyiben ártámogatással, szaktanács­csal, vagy a betanításban segítségükre lehetünk, ké­rem, jelezzék írásban vagy telefonon a dologi könyve­lés rendszergazdájánál! a 117-7734/30-as melléken. Akiknek gépük is, kedvük is van, és „megfőzték” a könyvelést, jó étvágyat kí­vánok hozzá! Gelencsér Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom