Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-31 / 77. szám
Hol az igazság? Ealsai István igazságügyminiszter a Kurír 1992. március 29-i számában olyan nyilatkozatot tett, mely szerint kétezer bíróból 'mintegy 15-20-an vannak azok, akik kifogásolják a bírósági elnökök kinevezésének módját. Ezzel kapcsolatosan a következő észrevételt tesszük: Országos adatok ugyan nincsenek birtokunkban, de a Pest Megyei Bíróságon 115 bíró, valamint az Országos Bírói Egyesület, ezenfelül a Független Jogász Fórum is kifogásolja az igazságügy-miniszter eljárását a megyei bírósági elnökök kinevezése során. Pest Megyei Bírói Egyesület A Duna Kör tájékoztatója A Duna Kör szerint a jelenlegi kormány is eladja a Dunát. Vargha János, a környezetvédő mozgalom egyik vezetője újságírókkal találkozva ismét hangsúlyozta: a napokban e témakörben elfogadott országgyűlési határozat komoly visszalépés az 1991 áprilisi országgyűlési döntéshez képest. A visegrádi együttműködés, a pillanatnyi politikai feszültségek A Fidesz a vagyonátadásról Az önkormányzatokban nevelődnek a jövő politikusai Orbán Viktor frakcióvezető a Fidesz hétfői sajtótájékoztatóján, amelyen a párt önkormányzati politikája és a hét végén a vagyonátadásról rendezett fi- deszes szakmai konferencia volt a téma, kifejtette: a Fidesz kiemelkedő jelentőségűnek tekinti az önkormányzati képviselőkkel való szoros kapcsolattartást. Készben azért, mert az ön- kormányzatok sok tekintetben javíthatják a párt népszerűségét. — Egy politikai párt belebukhat abba, ha elszakad a helyi politikától, az önkormányzatoktól — fogalmazott. Másfelől pedig azért, mert a legfelsőbb szintű pártvezetésnek a jövőben a helyi politikusok közül kell kikerülnie. Mindezért a Fidesz önkormányzati osztályt alakított székházában, s önkormányzati tanácsadó testületet is létrehozott, amely — ahogyan azt már Mikes Éva, a testület elnöke, Pécs alpolgármestere vázolta — fideszes helyi önkormányzati vezetőket és tagokat fog össze. Miután a vidéki önkormányzati t'stületek többségében a kormányzó párt ellenzékben van, a Fideszre igen» sok szakértői teendő hárul. Miután pedig saját helyi tapasztalataikat, úgymond, „beviszik” munkájukba, a jövendő jogszabályokról elsőként maguk az alkalmazók mondanak véleményt. A Fidesz általános politizálásától ekként nem szakadhat el a helyi önkormányzatok politizálása. A hét végén a fiatal demokrata önkormányzati képviselők és vezetők szakmai konferenciára gyűltek össze. A részvevők — ahogyan dr. Kenéz Tibor, a Pest megyei bizottság elnöke elmondta — igen eltérő tapasztalatokról számoltak be. Többnyire a félreértelmezhető vagy még hiányjogszabályokban látták munkájuk lyait. legfőbb akadáSZDSZ-ES TAPASZTALATOK UKRAJNÁBÓL Kapcsolataink élénkülése közös érdekünk Átfogó képet kapott Ukrajna politikai, gazdasági, kulturális életéről, az ott élő magyarság helyzetéről, az ukrán—magyar kapcsolatok fejlesztésének irányairól a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciójának küldöttsége, amely március 25. és 29. között Kijcvben, Uvovban és Kárpátalján járt. Az út tapasztalatairól hétfőn sajtókonferencián számoltak be a delegáció tagjai. A küldöttség igen széles körű — Kelet-Ukrajnától a Kárpátaljáig területileg is meglehetősen átfogó — tárgyalásai alkalmával a többi között Kijevben találkozott a törvényhozási bizottságok képviselőivel, Lem- bergben Csornovillal, a megyei tanács elnökével, a RUH (Ukrán Nemzeti Mozgalom) társelnökével, Lav- reniyij érsekkel, a görög katolikus egyház fejével, illetve a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetőivel. A megbeszélések végkicsengése: mind Ukrajnának, mind Magyarországnak érdeke lenne a nagymértékben visszaesett kapcsolatok élénkítése, ám ehhez — a kétségtelenül meglévő politikai jó szándék mellett — a mindennapok szívós aprómunkájára van szükség. Ennek jelei máris tapasztalhatóak: az ukrán parlament gőzerővel dolgozik a gazdálkodás jogi hátteréül szolgáló törvények megalkotásán. Némileg ellentmondásosan alakul az Ukrajnában élő magyarság helyzete. Miközben identitásuk ápolásának politikai akadályai jobbára elhárultak, szerveződésüket, Magyarországgal való kapcsolattartásukat nagyon megnehezíti az anyagi források hiánya, a magyar lapellátás akadozása, a nehézkes határátkelés. Ezzel kapcsolatban az SZDSZ egy gyakorlati javaslattal élt. Mivel a Magyarországról érkező újságok szinte megfizethetetlenek az ukrajnai magyarság számára, a honi szerkesztőségek figyelmébe ajánlották a Kárpátalján lévő kihasználatlan. a magyar árakhoz képest olcsón dolgozó nyomdai kapacitásokat. Egy másik lehetséges megoldás, hogy a lapok remittendájukat juttassák el a helyi magyar szervezetekhez. elkerülése érdekében lehetővé teszi, hogy az ivóvízbázis, a környezet rovására kössön kompromisszumot hazánk Csehszlovákiával. Vargha János lehetségesnek tartja, hogy a szomszédos országban vállalják az úgynevezett „C” variáns munkáinak felfüggesztését, akkor pedig az elfogadott újabb országgyűlési határozat értelmében hazánk vállalkozik a külföldi szakértőkkel kiegészített magyar—csehszlovák szakmai testület létrehozására. Ez a testület javasolhatja a vízi- erőmű-létesítmények valamilyen formájú üzembe helyezését. A magyar kormánynak ezt a véleményt figyelembe kell venni. Amennyiben a csehszlovákok elutasító magatartása miatt a kormány mégis felmondja ezt a megállapodást, és az ökológiai elvek alapján új államközi szerződés megkötését kezdeményezi, ez mennyiben felel meg a Duna Kör elvárásainak? — hangzott el kérdésként a beszélgetésen. Vargha János kifejtette: ha az ökológiai elvek érvényesítése a duzzasztás elkerülését jelenti, ez a megoldás elfogadható a környezet- védő mozgalomnak. Privatizációval az államadósság ellen (Végre) elfogadták a munka törvénykönyvét (Folytatás az 1. oldalról.) ezen események kimerítik az alkotmányos rend elleni lazítás és az erőszakra való felhívás tényállását. A képviselő felszólította az Országgyűlést és a magyar társadalmat: tegyenek meg mindent az ilyen és hasonló cselekedetek ellen. Ez utóbbi napirend előtti felszólalásra a tízek padsoraiból nem érkezett válasz, így az Országgyűlés megkezdte a napirendjén szereplő témák megtárgyalását. Az új munka törvény- könyvét 162 igen, 95 nem szavazattal és 9 tartózkodással elfogadták. Mint ismeretes az elmúlt heti plenáris ülésen kodifikációs problémák miatt nem került sor végszavazásra. Ennek kiküszöbölésére az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága módosító javaslatokat nyújtott be. Pál László (MSZP) ügyrendi kérdésben felszólalva annak a véleményének adott hangot, hogy az említett bizottság tartalmi kérdéseket kíván megváltoztatni, mivel olyan módosító javaslatot nyújtott be, amelyet egyszer már a T. Ház leszavazott. Szabad György szerint ennek a véleménynek hangot lehet adni a szavazáskor, ezért szavazásra tette fel az alkotmányügyi bizottság két módosító javaslatát. A végszavazás előtt a T. Ház mindkét indítványt megszavazta. Ezután folytatták a privatizációs törvénycsomag általános vitáját. Füzessy Tibor, a kereszténydemokraták frakcióvezetője és vezérszónoka szerint a törvényjavaslatok figyelembe veszik a privatizáció helyes és reális ütemezését, a korszerű kezelési formákat é-s célul tűzik ki az állami vagyon hatékonyabb működtetését. Ezért a kereszténydemokraták egyetértenek a kormány privatizációra vonatkozó terveivel. Külön felhívta a figyelmet arra — vitázva az ellenzéki szónokok mondanivalójával —, hogy nem lehet kizárólag a privatizáció gyorsításával törődni, hanem meg kell akadályozni a köztulajdon széthordását is. Ugrin Emese az általa vezetett képviselőcsoport nevében a pontosan meghatározott és közmegegyezésen alapuló privatizációs alapelveket hiányolta a törvénycsomagból. Véleménye szerint az állami vagyon legalább 40 százalékát Állásfoglalás A magyarországi németek kárpótlásáról A Magyarországi Németek Szövetségének elnöksége az elmúlt hót végén dr. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke, dr, Szabady Attila, az Igazságügyi Minisztérium főtanácsosa, valamint Szauter Rudolf országgyűlési képviselő jelenlétében a vagyoni kárpótlásról tárgyalt, és az alábbi állás- foglalást alakította ki: A szövetség továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a magyarországi németeket azonos módon, időben és mértékben kell kárpótolni, mint más érintetteket. Kifejezte aggodalmát a vagyoni kárpótlásra vonatkozó második törvény késedelmes megalkotása miatt. A jog- és esélyegyenlőség érdekében a szövetség azzal a kéréssel fordul az Országgyűléshez, a kormányhoz és a Kárpótlási Hivatalhoz, hogy hozzon olyan döntést, amelynek értelmében az első és második törvény végrehajtása egy időben, párhuzamosan történjék. Sok magyarországi német fél attól, hogy mire a második törvény megjelenik, településük határában már nem marad elég, ill. azonos értékű föld jogos igényük kielégítésére. Ez ellentétes lenne az első törvény szellemével. Nem mindenütt jelent megoldást az állami tartalékföldek esetleges felajánlása. Nem mindenütt áll rendelkezésre azonos értékű, kárpótlásra alkalmas állami tartalékföld. Így előfordulhat, hogy számos magyarországi német a kárpótlás révén egyáltalán nem juthat földhöz. A részleges kárpótlás fogalma nyilvánvalóan nem így értendő. Sérelmes a magyarországi németek számára, hogy a második törvény hiányában képviselőinek nincs törvényes lehetőségük, hogy részt vegyenek az érdekegyeztető fórumok fontos munkájában. Fenti állásfoglalásunkat eljuttatjuk a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, á német származású képviselőknek és a sajtónak. Az elnökség megbízásából Hambu h Géza ügyvezető elnök kellene a munkavállalók és a kispolgárság tulajdonába juttatni. Palotás János független képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a jó ütemben haladó európai gazdaságot csak a fokozott gazdasági kockázat felvállalásával tudjuk utolérni. Állítása szerint valós privatizációval néhány éven belül elérhető lenne a bel~ sö és a külső államadósság felszámolása. A képviselő pozitívumai mellett is átgondolatlannak nevezte az előterjesztést. A vagyonfelosztási kategóriák meghatározásában a parlament szerepét hangsúlyozta, s rámutatott arra, hogy hol ellenkezik az előterjesztés a versenytörvény, illetve a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásaival. Palotás János elgondolása szerint az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot és az Állami Vagyonügynökséget közvetlenül a kormány — és nem egy-két tárca — irányítása alá kellene helyezni a parlament ellenőrző szerepének biztosítása mellett. Szabad György, a Ház elnöke a privatizációs törvénycsomag általános vitáját elnapolta. Lezárták az úgynevezett második kárpótlási törvény- tervezet részletes vitáját. Határozatot ez ügyben a jövő héten hoz a Ház. A javaslat az 1939. május 1. és 1949. június 8. közötti időben alkotott jogszabályokból fakadóan az állam által igazságtalanul okozott károk részlege* kárpótlását indítványozza. Orvosolni kívánja a faji törvények hatásait, amelyek lehetővé tették a magyarországi zsidóság vagyonának elvételét. Másfelől jóvátételt szán a II. világháború után hozott földbirtok-politikai jogszabályok nyomán a magyarországi németeket ért megtorlások áldozatainak. A tervezet egységes szabályozással rendelkezik a jóvátételről, s alapelvei megegyeznek az első kárpótlási törvényben megfogalmazottakkal. Nem sokkal este hét óra előtt az elnöklő Dörnbach Alajos elnapolta az Ország- gyűlés plenáris ülését. A képviselők ma reggel 10 órakor folytatják a munkát. Kisgazdapárti szájából hallottam a Parlament folyosóján, szünetben, hogy az önkormányzatokat tulajdonképpen nem is támogatni, hanem békén hagyni kellene... Persze^ nem tudhatjuk, de sejteni annál inkább, hogy az utalás mire céloz. És sejthető az is, hogy milyen időkre, ,és azoknak az időknek milyen „beidegződéseire, reflexeire” utal. Emlékeztetőül hadd említsem meg, vagy inkább ne (hiszen még alkotmányellenesség vádjába keveredhet a jegyzet írója is), minő átlényegülésen esett át annak idején az óvoda renoválására kiérkezett összegecske ... és a többi, és a többi. Hogy nem minden tallér szélcdt szét? így igaz. Mert hiszen akkor mára egyetlen vezeték sem maradt volna, fölemésztette volna a rozsda; egyetlen öregek otthona sem, fikarcnyi híd sem, hogy a világ- háborús hősök kegyelettábláiról ne is beszéljünk. Tessék úgy értelmezni, hogy mindez a lelkiismeret KEP ES BESZED Támogatás- a támogatottaknak napos oldala — még ha a tegnapokba is néz. Szentendrei ismerőseimtől tudom, hogy évekkel ezelőtt hajszálnyi jóindulaton múlott, hogy az eladósodott, akkor még kommunista párt helyi székházát nem öregek otthonává alakították át. Állítólag újságírók szóvá is tették az ügyet, s kérdőre vonták a Pest megyei pártbizottság titkárát: miért bocsátották áruba a szentendreiek feje fölül, s adták el a rendőrségnek. a Budapest Banknak a pártházat? Miért? — őrzi az emlékezet a párttitkár érveit —, ez is kellene Szentendrének, nem volt elegendő a régi pártház épülete, amelyikben most a zeneiskola van? Hiszen mi adtuk nekik azt is ... Igen. Adtunk... adtunk ... adtunk ... És ma hol tartunk? Ismét adni, adni. adni kellene, hogy a közprédává lett vagyont (tisztelet a kivételnek!) újra lábra lehessen állítani. Vagy újat építeni, esetleg beindítani az óvodának, az iskolának, az öregek óvó otthonának az építkezését. Forgatom a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló iratkö- teget. És látom, hogy a szentendrei öregek (otthona) mellett ezúttal is elhajtott a jószerencse — a cél- támogatás összege, bármily csekély is volna, valami miatt most sem érkezik meg ... Valahol hiba csúszhatott a számításba. Tudom, úgy illene, azoknak a szerencsés önkormányzatoknak a lajstromával kellene kezdenem, akik idén központi — nemzeti — támogatásban részesülnek, ezért vagy azért. Én most mégis arra a 106-ra gondolok! Ahol idén elhalasztják, mondjuk, az első történelemórát, mert becsöpög a tetőről; ahol továbbra is félig- mérgezett vizet lesznek kénytelenek a polgárok inni, egy ideig legalábbis ... Pedig, istenem, milyen gyönyörű nevű helységek! Bágyoni Szabó István
