Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
Nőtt a bruttó, csökkent a nettó Jó adósok vagyunk A múlt esztendőben első látásra az a furcsa, kissé ellentmondásosnak tűnő helyzet alakult ki, hogy miközben az ország külső pénzügyi egyensúlyi helyzete javult, a bruttó adósságállomány tovább növekedett. A Magyar Nemzeti Bank a napokban tette közzé végleges adatait a múlt esztendőről, amely szerint az országot képviselő jegybank a külföldi hitelezőknek jelenleg 22,6 milliárd dolláiral tartozik, többel, mint valaha is bármikor. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy egy év alatt több mint egymil- liárd dollárral növekedett az ország eladósodása. Eossz, ha gyengül a dollár Mindez több tényezőre vezethető vissza. Az egyik a dollár árfolyamának alakulása. Az adósságállomány december végi adatot tükröz, amikor is a dollár jelentős mértékben meggyengült más valutákhoz viszonyítva. Ha a dollár kevesebbet ér, akkor a márkában és a jenben meglevő hitelek dollárban kifejezve magasabb számot mutatnak. Részben ez történt most is. A magyar adósság elsősorban német és japán fizetőeszközben áll fenn. A tiszta kép megalkotásához azonban érdemes figyelembe venni a nettó adósságállomány alakulását is. Ez pedig egy év alatt nemhogy emelkedett volna, hanem csökkent! Jelenleg 14 milliárd dollár körül alakul, pedig 1991 januárjában még 15,9 milliárd dollár volt. A bruttó adósságállomány növekedésében más tényezőknek is szerepe van. Egy év alatt rohamtempóban nőttek a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai. Ezek az év elején még egy milliárd dollár körül alakultak, az év végére viszont némiképp meghaladták a négymilliárd dollárt. Tartalékok általában úgy keletkeznek, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz külföldről több pénz folyik be, például hitelfelvétel útján vagy egyéb módon, mint amennyi kell a napi fizetések teljesítéséhez. Voltak olyan időszakok, amikor a jegybanki kasz- szában épphogy csak annyi volt, amennyiből a lejáró hiteleket törleszteni tudták, és folyamatosan fizethették a kamatokat. Ezek azok a bizonyos nehéz időszakok, amikor az ország nagyon is közel került a fizetésképtelenség bejelentéséhez, a moratórium kéréséhez. Gazdaságunk tud alkalmazkodni Igv a tartalékok ugrásszerű növekedése mindenképpen nagyon kedvező jelenség, jelzi a pénzügyi stabilizálódást s azt, hogy a bank mozgástere számottevően növekedett, a pénzügyi politika kikerülhetett a napi gondok szorításából. Ám a tartalékok növekedése egyben azt is jelenti, hogy a bank több hitelt vesz fel. Ez pedig egyben az adósságállomány magas A jövő mezőgazdaságának HATÉKONY FINANSZÍROZÁS, FÖLDJELZÁLOOHITEL INTÉZETEK Nem válhat az infláció elleni harc „hősi halottjává” a magyar mezőgazdaság — jelentette ki Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a Zalaegerszegen rendezett megyei agrárfórumon. Előadásából kitűnt, hogy az „életmentéshez” szükséges eszköztárba kell hogy tartozzék a felvásárlási és fogyasztói árak legalább inflációkövető alakulása, vagy a termelő és feldolgozó szféra — kiszolgáltatottságot száműző — egymásra épülő működése. Ehhez mihamarabb meg kell születnie az agrárrendtartásnak, ami viszont a termelők által kizárólag szakmai alapon létrehozott, életerős terméktanácsok működtetését is feltételezi. Az államtitkár kifejtette: jórészt piaci okokból, a minőségi termékek iránti igénynövekedés nyomán az agrárágazat bizonyos értelemben az extenzitás fe’é mozdul majd el. Már csalt emiatt is szükségesek a támogatási célú állami beavatkozások. A már ismert 20 milliárd forint „zöldhitel” és az újraindulást némiképpen könnyítő 2 milliárdos kamattámogatás ugyan jelentős segítség lesz, de a feladatok nagyságát tekintve nem elegendő. Ezért a közeli napokban tárgyalások kezdődnek a mezőgazdaság átalakulását meggyorsító világbanki hitel folyósításáról.' Erre annál is inkább szükség lesz, mivel a jelenlegi hazai bankhálózat nem tudja „kezelni” a sajátos termelésigazdálkodási ritmusú mezőgazdaságot. E tekintetben a leghatékonyabb finanszírozási formát a földjelzáloghitel intézetek jelenthetik, amelyeket szintén a Világbank közreműködésével kívánnak létrehozni. szinten tartását, esetenkénti növekedését is eredményezi. Mindez annak ellenére történik így, hogy már két éve aktívumot mutat a folyó fizetési mérleg. Márpedig ez a szám jelzi ténylegesen, hogy az ország újabb és újabb adósságokat vett-e a nyakába, vagy sikerült-e megállnia az adósságlejtön. Hosszabb idő óta első ízben 1990-ben került egyensúlyba a fizetési mérleg, amikor is 127 millió dolláros, aktívum alakult ki. Ez a tendencia a múlt esztendőben folytatódott, mivel az aktívum tovább növekedett, s elérte a 267 millió dollárt. (Eredetileg a kormány azzal számolt, hogy Magyarország eladósodása több mint egymil- liárd dollárral növekszik 1991-ben elsősorban a kedvezőtlen külső körülmények miatt. A külső körülmények nem is bizonyultak sokkal kedvezőbbnek a prognosztizáltnál, ám a magyar gazdaság alkalmazkodóképessége meglepte a szakembereket. Ennek ex-edménye, hogy a fizetési mérlegen nem óriási passzívum, hanem egy számottevő mértékű aktívum alakult ki.) Könnyű kölcsönhöz jutni Az eladósodás csökkenésére rövid távon mégsem lehet számítani. Egyelői'e ilyen célt a jelenlegi kormány nem is tűzött ki maga elé. A legnagyobb eredmény jelenleg az, hogy az ország külső finanszíi’ozá- sa egyre inkább stabilizálódik. Ezt nem csak a belföldiek látják így, hanem a hitelezők is. Ma már nem okoz problémát a Magyar Nemzeti Banknak, hogy külföldi kölcsönökhöz jusson. A központi bank mind jobb feltételekkel tud kötvényeket kibocsátani a piacokon. A külső pénzügyi stabilitás pedig az egyik legfontosabb feltétele a recesszió megfékezésének, a növekedési feltételek kialakításának. A növekedés viszont hosszabb távon azt eredményezheti, hogy a jelenlegi adósságterhek ma még mindig komoly szorítása egyre csekélyebbé válik. P. F. Drágább lesz az elbocsátás MENNYIBE KERÜL A MUNKANÉLKÜLISÉG? Gondolkodtunk-e már azon, mennyibe kerülhet a magyar államnak a munkanélküliség? Közismert tény, hogy a foglalkoztatási programokat, az átképzést, a közhasznú munkákat, illetve az egyéb eszközöket a Foglalkoztatási Alapból finanszírozzák. E célra tavaly 12,6 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből, az idén erre 13,3 milliárd forintot szánnak. A másik „keretet”, vagyis a Szolidaritási Alapot, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról rendelkező 1991. IV. törvény hívta életre. Ennek az a fő funkciója, hogy fedezze a munkanélküli-járadékot. Megháromszorozódott kiadások A nem végleges adatok szerint 1991-ben a Szolidaritási Alap 22-23 milliárd forintot használt fel a munkanélküli-járadékok kifizetésére. Az idén a a várható kiadás ennek háromszorosa lehet, annak ellenére, hogy a munkaadók a foglalkoztatottak bére után bruttó 5 százalékot, a munkavállalók pedig a saját bérük után 1 százalékot fizetnek be az Alapba. A költségvetési törvény megalkotásakor, illetve a foglalkoztatási törvény 1991. decemberi módosításakor még úgy gondolták a törvényalkotók, hogy 65 milliárd foxinlos kiadásra lehet számítani a munkanélküliek Szolidaritási Alapjában. Ez a 65 milliárd forint 500-600 ezer munkanélküli járadékának kifizetésére lenne elegendő. A munkanélküliek száma a múlt év végére már elérte a 406 ezer főt. Egyes szakértői becslések szerint ez az év végéig 700-800 ezerre nő. Hiányzó törvény Ha ilyen mértékű a munkanélküliségi ráta, felvetődik, vajon lehet-e további forrásokhoz jutni? Magyarországon ebben az évben ugyanis már olyan munkanélküliekkel is találkozhatunk, akik kiszorultak a munkanélkülijáradékból. Egy átfogó koncepcióval bíró szociális törvény hiányában ők már csak eseti segélyezésre számíthatnak. Létezik ugyan egy „második lépcsős” segélyezési elképzelés, de ez vajmi kevéssé tud segíteni a tartósan munkanélküliek gondján, annak ellenére, hogy az előzetes becslések szerint erre 2-3 milliárd foi'intot fordít majd a költségvetés. A munkanélkülivé válás tetemes költségvetési és egyéb jövedelemkieséssel jár együtt. Ennek összege az idén elérheti a 27 milliárd forintot. Ezzel együtt csökken a társadalombiztosítás bevétele, amely az idén 60 milliárd forinttal kapna kevesebbet. A Szolidaritási Alap 2 milliárd forintnyi bevételtől esik el. A személyi jövedelemadócsökkenéssel a költségvetésnek közvetetten 80 milliárd forinttal kéveseb b összeg jutna. Ha mihden kieső költséget összeadunk, voltaképpen 170 milliárd forintra becsülhető a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások összege. Csökkenő korenged meny Az idén a munkaerő elbocsátási ára magasabb lesz. Általános gyakorlattá vált a végkielégítés. Egy olyan rendeletet is terveznek, amely többszörösére emelné a korengedményes nyugdíjazás árát. Vajon, ha minden drágább lesz, valamint csökkenni fog a munkanélküli-segélyeket finanszírozó alapok bevétele, akkor miből fizetik a következő években a munkanélkülijáradékot? Ilonka Mária RESZKESS, HITELEZŐ! Bukás helyett vállalkozzon! A csődöt — ha erre okuk van — április közepéig kell bejelenteniük a vállalkozóknak. A csőd nemcsak valaminek a végét jelentheti, hanem kezdete is lehet egy új gazdálkodásnak. Ezt állítja a szakértő, dr. Kovács Márta ügyvéd, a Dr. Juris ügyvédi irodából, akinek a véleményét a Falutévé riportja alapján idézzük. — Ha egy vállalkozás számára nem látszik más út, mint az, hogy csődbe megy, az önmagában még nem ok arra, hogy a vállalkozás résztvevői pánikba essenek. Ehelyett inkább azt ajánlom az ilyen helyzetbe jutottaknak, hogy kezdjenek el mielőbb gondolkozni. Hogy miről? Nos, azt hiszem, a csőd egy olyan alkalom, a szövetkezetek és báimilyen más, fizetési gondokkal küzdő gazdálkodási szerv részére, amely módot kínál arra, hogy más formában, más kivezető úton megpróbálja a gazdasági problémáit megoldani. Tíz hazai nyomda vezetője volt hivatalos Bécsbe egy szakmai megbeszélésre, köztük Bálint Csaba is, a Dabasi Nyomda igazgatója. Visszatérte után beszámolt lapunknak a bécsi tapasztalatokról. — Igen tanulságos volt, ízelítőt kaptunk például abból, hogyan fog össze egy iparág — ha kell, akár lobbyzva —, ha olyan törvényt kíván megalkotni a parlament, mely hátrányos helyzetbe hozná a termelőket, és itt nemcsak a tulajdonosokról van szó. hanem az iparban foglalkoztatott munkásokról is. Ezzel kapcsolatban az Osztrák Nyomdaipari Kereskedelmi Kamara elnöke tartott előadást, aki mellesleg az Osztrák Munkaadók Egyesületének is elnöke, s az egyik legnagyobb osztrák nyomda tulajdonosa. Az előadás — sőt az egész anácskozás — apropóját az a törvénytervezet adta, mely a reklámzárlatot az ital- és dohányféleségeken túl az élelmiszercikkekre is ki akarja terjeszteni Auszlriában. Egyes szakemberek azt állítják, a rekBÉCS1 TAPASZTALATOK Reklámok alkonya? lám megszüntetésével jelentősen csökkenne a ko- leszterines megbetegedések száma. Ez viszont csupán feltételezés, ám az már tény, hogy az osztrák nyomdaipar megrendeléseinek 24 százalékát a reklám adja, s főleg az élelem reklámozása. Ha ettől az iparág elesik, sok kis cég bezárhat,-sokan az utcára kerülnek. — Az érdekeltek természetesen arra voksolnak, hogy a kamara folyjon bele a törvénykészítés folyamatába. Erre Ausztriában az alkotmány, lehetőséget biztosít, a polgár neiparésak elszenvedi, de. bele jS szólhat egy számára kedvezőtlen törvény meghozatalába. — Esetünkben ez azt jelenti, hogy mégsem lesz reklámstop mondjuk a Burg kuglófra vagy a bécsi fánkra, meg a többi osztrák ínyencségre? / — Valamilyen .Szorítás nyilván lesz. de/icsak az oiyan él el m i s 7,ev fél esége k - re, amik valóban kedvezőtlenül hatnak a szervezetre. Bálint Csaba és igazgatótársai leékét kaptak marketingből is. —, "Meghallgatva az elmondottakat, minden kézenfekvőnek tűnt. Legfeljebb azon meditál az ember: hogy nem jutott ez eddig az én eszembe is. Példa rá: hová milyen típusú üzletkötőt. kell küldeni. Egy ifjúsági kiadványokat forgalmazó céglíez ne küldjünk éltes, komolykodó gentlemant, mint ahogy az sem célszerű, ha Biblia-megrendeléssel egy hosszú hajú, csupa mosoly tinédzsert bízunk meg. A sikeres üzletkötés alfája és ómegája a kontaktus helyes megteremtése — vallják az osztrák marketing mindentudói. Még valamiről szó volt Bécsben, ami hovatovább nálunk is gond lesz. A nybmtatott papírhulladék tiasznosítása-tárolása, s itt elsősorban a klórt tartalmazó papírról van szó. Ezek begyűjtése, tárolása, értékesítése eddig a MÉH feladata volt. ám mint tudjuk, ez a vállalat is haldoklik, kimúlása csak idő kérdése. Ausztriában — és általában Nyugaton — a nyomda kötelessége ugyanannyi súlyú nyomtatott papírhulladék sorsáról gondoskodni (ócska újság, remittenda, kidobott, megunt könyv, reklámfüzetek stb.). mint amennyi tőle kikerült a piacra. Aligha kétséges, egyszer hozzánk is begyűrűzik ez a módi. s erre már most jó felkészülni épkézláb ötletekkel. (—matula —) 0 Válasszunk példát a mezőgazdaságból. Mit tehet egy bajba jutott tsz? — Az elmúlt időszakban kialakultak azok a területek, ahol a mezőgazdásági termelésnek igenis van jövője. Kivált, ha össze lehet kapcsolni olyan melléküzemági és ipari tevékenységgel, amelyek aztán a kereskedelmen végigvezetve egy teljes vertikumot jelentenek. Ezáltal olyan vállalkozásokat lehet létrehozni, amelyek nyereségesek. A csőd, illetve a csődeljárás során való egyezkedés a hitelezőkkel ideális alkalom arra, hogy — külső segítséggel — új szervezeti formákat találjanak ki a tsz-ek. Kft.-ket alakítsanak, külső tőkét vonjanak be. és olyan vállalkozásokba kezdjenek, amelyek kifejezettéin nyereséget termelnek. • Ez olyan szépen hangzik, mintha a csődtől elsősorban a hitelezőknek kellene félniük ... — Ez így is van! A dolog haszna pedig az, hogy ilyenkor legalább a hitelező is érdekelt lesz abban, hogy beszálljon olyan megoldások finanszírozásába, amelyek segítségével a partnere talpra tud állni és a jövőben eredményesen képes gazdálkodni. Kössön például a hitelnyújtó bank olyan egyezséget a csődeljárásban, amikor veszélyben látja a kintlevőségét, hogy a partner meglevő vagyonát egy felszámolási eljárás során egy közös vállalkozásba befogadja.
