Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZÁMVETÉS (Folytatás az 1. oldalról.) végezni egy, akkor még függőben és országgyűlési tárgyalás közben lévő tör­vényjavaslattal kapcsolat­ban. Sólyom László hang­súlyozta: nem kívántak és a jövőben sem kívánnak beavatkozni a parlamenti döntéshozatal folyamatába. Szólt arról is, hogy a tes­tület elmúlt évi munkájá­nak egyaránt jelentős ered­ménye az Alkotmánybíró­ságról szóló törvény módo­sítására vonatkozó törvény- javaslat, valamint a testület ügyrendjét tartalmazó tör­vénytervezet. Ezekből a dokumentumokból is kitű­nik a testületnek az a tö­rekvése, hogy korlátozni kívánja az Alkotmánybíró­ság politikai szerepvállalá­sát. Törvényjavaslataikat megküldték az Országgyű­lés alkotmányügyi bizottsá­gának, hogy terjessze a ple­náris ülés elé. Hosszas ha­tásköri presztízsviták után a közelmúltban született a döntés: a bizottság nem óhajt foglalkozni az Alkot­mánybíróság javaslataival, ezért azokat megküldték az előterjesztésre illetékes igazságügyi miniszternek. Az elnök a testület előtt álló feladatokkal kapcso­latban elmondta: az előké­szítések után több jelentős döntés is áthúzódott 1992- re. Ezeken az ügyeken túl az Alkotmánybíróság előtt van többek között az egy­házi ingatlanok kérdése, a kárpótlási törvény utólagos vizsgálata, a szakszervezeti és az önkormányzati va­gyonról szóló jogszabályok, valamint a bírósági törvény alkotmányossági vizsgálata. Sólyom László kijelentet­te: az alkotmánybírók ed­dig is megőrizték politikai semlegességüket, s minden ügyben esküjük szerint, az alkotmányhoz hűen jártak el. Mindezekhez nyomaték­kai hozzátette: a hatályos alkotmány — amelyet az új Országgyűlés 1990 nyarán módosított — mindenben megfelel azoknak a köve­telményeknek, amelyeket bármely korszerű jogállam alkotmányával szemben tá­masztani lehet. Mindszeníy-emlákünnepség Magyarsága küldetés volt (Folytatás az 1. oldalról.) alatt nemzeti és humanista elkötelezettségéről tett hi­tet. Utolsó lehetőségként A Pásztor Gyula vezette 35-ös frakció, valamint a történelmi platform megyei és fővárosi szervezeteinek képviselői hétvégi kétnapos budapesti tanácskozásuk eredményeképpen létrehoz­ták a Történelmi Kisgazda Tagozatot-, amely az FKGP pártalkotmány keretein be­lül kíván működni. Ezzel — eleget téve néhány vidéki szervezet kérésének — a történelmi platformot fel­váltotta a történelmi tago­zat. Mint ömolnár Miklós és Horváth László, a 35-ös frakció tagjai a sajtó kép­viselőinek elmondták: a tagozat célul tűzi ki a párt megmentését a Torgyán- féle pártvezetés révén egy­re jobban eluralkodó szél­sőséges, szélsőjobboldali irányzattól. További célja az FKGP belső demokrá­ciájának helyreállítása, az egyszemélyi diktatúra, a szélsőséges ezközökkel foly­tatott következetlen, ellent­mondásos'politika, személyi kultusz felszámolása. Ha­bár erről a résztvevők vé­leménye megoszlott, a tago­zat a párton belül kíván működni, és utolsó kísérle­tet tesz egy párton belüli mozgalom segítségével azon politikai út megtartására, amelyről a Kisgazdapárt az utóbbi hónapokban letérni látszik. Az MTI munkatár­sának kérdésére, miért nem lépnek ki a megalapítók a jelenlegi pártból, és miért nem alapítanak új pártot, Ómolnár Miklós kifejtette: nem kívánnak lemondani arról az utolsó esélyről, hogy a párton belül állít­sák helyre a demokráciát és átmentsék a jövőnek a tradicionális, higgadt kö zéputas néppárti politikát folytató Kisgazdapártot. Ugyanígy Torgyán József pártból való eltávolítását is csak demokratikus esz­közökkel tartják elképzel­hetőnek. Ennek konkrét módját azonban később kí­vánják kidolgozni. Horváth László, akit a tanácskozás megválasztott a történelmi tagozat orszá­gos szervezőbizottsága el nőkének, kijelentette: a pártszakadás előtt ez az utolsó lehetőség a párt ha­gyományainak megmenté­sére. A tagozat stílusa és politizálása élesen elkülö­nül a jelenlegi pártvezetés terrorisztikus, erőszakos, megfélemlítő politikájától. A tanácskozás résztvevői ezenkívül elhatározták: fel­szólítanak minden a de­mokráciáért felelős politi­kai erőt, hogy határolják el magukat a Torgyán Jó­zsef által április 25-ére kez­deményezett „Harag nap­jától”, s tegyenek meg min­dent annak érdekében, hogy a Torgyán-féle veze­tés ne tudja befolyásolni a tömegeket. Ugyanerre a napra a Történelmi Kisgaz­da Tagozat országszerte meghirdeti a „Békés jövő napját”, amelyen program- ismertető nagygyűléseket kíván tartani. Emlékünnepség Tihanyban Egyházi és családi meg­emlékezés színhelye volt szombaton Tihany IV. Ká­roly, az utolsó magyar ki­rály halálának hetvenedik és Zita királyné születésé­nek 100. évfordul ója alkal­mából. A tihanyi bencés apátság által rendezett bensőséges ünnepségen je­len volt Habsburg Ottó és családja. Az ünnepi szentmisét Várszegi Asztrik pannon­halmi főapát pontifikálta. Emlékbeszédében az ural­kodó feledhetetlen érdemei közé sorolta, hogy igyeke­zett megóvni a magyarsá­got az első világháború borzalmaitól. A szentmisén imádkoztak az egykori Mo­narchia volt országainak békéjéért, és az egymás közötti barátságáért is. A megemlékezés záróak­kordjaként Habsburg Ottó elhelyezte annak a kálvá­riának az alapkövét, amelyet IV. Károly elpusztított em­lékkálváriája helyett építe­nek Tihanyban. Az alapkö­vet Szendi József veszpré­mi meg3'és püspök áldotta meg. Mindszenty politikai szemléletéről szólva Antall József hangsúlyozta: hiba lenne tagadni királypártisá- gát, s hogy ellenezte a köz­társaság kikiáltását. Ám a lényeg az, hogy alkotmá­nyos parlamentáris rend­szernek volt a híve. s tör­vényességet követelt. A centenáriumi emlék­ülést megelőzően a délelőtt folyamán Paskai László bí­boros, prímás, esztergomi érsek ünnepélyes szentmi­sét koncelebrált a mártír- sorsú főpásztcr tiszteletére, aki a magyar történelem egyik igen nehéz korszaká­ban állt a magyar egyház élén. Majd a szentmisén részt vett. egy házi méltósá­gok a bazilika kriptájában megkoszorúzták sírját. A sírnál később koszorút he­lyezett el Antall József kormányfő is. MDF PEST MEGYEI GYŰLÉS Bizakodó légkörben (Folytatás az 1. oldalról.) mint bárhol a jól működő demokráciákban. Az csak a korábbi évtizedek beideg­ződése, hogy 99,9 százalékos részvételt kel] elérni a vá­lasztásokon. Tudjuk, hogy ezt különféle kötelezések­kel lehetett felmutatni, és ilyesmire nincs szükség. Más kérdés, hogy egy job­ban kiépített szociális vé­dőhálóval. az Expo meg­rendezésével kapcsolatos új munkahelyek létesítésével remélhetőleg sokaknak tu­dunk majd nagyobb egzisz­tenciális biztonságot nyúj­tani. — Milyen határozatot ho­zott a gyűlés? — A következő választá­sok sikere a két éve meg­hirdetett program, a rend­szerváltoztatás következe­tes-. végrehajtása. Ennek tükrében támogatjuk a kor­mány erőfeszítéseit, a tör­ténelmi igazságtételnél és más kérdésekben; a földtu­lajdon rendezésénél a kár­pótlási-, és szövetkezeti-, a társadalombiztosítási-, az oktatási és a médiatörvény­nél, valamint a bírósági ki­nevezéseknél. Ügy látjuk a rendszerváltozáshoz nélkü- közhetetlenek a személyi változások. Ezért kérjük a kormányt, hogy éljen tör­vényes lehetőségeivel és határozottan hárítson el minden akadályt. Ga. J. Együtt sorsunk jobbra fordításáért Nagy öröm számunkra, hogy az MDF hoigytagjai elhatározták —- s nem is csupán most —, hogy tevé­kenykednek azokért az esz­mékért, amelyeket ez a politikai mozgalom és párt az elmúlt időszakban is fontosnak tartott — hang­súlyozta Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, miniszterelnök az MDF Nőfórumán, amelyet vasárnap Gyümölcsoltó Boldogasszony napja alkal­mából tartottak a szervezet székhazában. Napjainkban nagyon fon­tos, hogy meg tudják érte­ni az MDF-fel rokonszen­vezőkkel, hogy ez a politi­kai párt azért küzd, hogy végső soron jobb legyen a nőknek, a gyermekeknek, a hazának — mondotta An­tall József. Az MDF nőfóruma — miként FHó. Katalin ügyve­zető elnök- a résztvevőket tájékoztatta — a szervezet ellenzéki korszaka óta te­vékenykedik. Tagjai ez ideig főleg ad hoc feladatok tel­jesítésére vállalkoztak. Most azonban létrehozzák, illetve ahol már megala­kult, bővítik helyi szerveze­teiket, amelyekbe nemcsak az MDF-tagokat várják. Foglalkoznak a nők szociá­lis problémáinak megoldá­sával, jogvédelmet nyújta­nak a nőknek, kutatják a nők helyzetét, nőklubokat, olvasó-és önképző köröket, szaktanfolyamokat szervez­nek, és terveik szerint nők­ről szóló irodalmat adnak ki. Erősödő centrumjelleg BDSZ-küldöttértekezlet Rend, fegyelem, felelősség A Belügyminisztérium különböző hierarchizált szervezeteinél (rendőrség, őrezred) kemény rendre, fegyelemre és parancsnoki fallösségre van szükség, s éppen e rend és fegyelem megteremtése érdekében ezeknél a szolgálatoknál meghatározó szerepe lehet a sorra alakuló helyi ér­dekegyeztető fórumoknak — hangoztatta Boross Pé­ter belügyminiszter a Bel­ügyi Dolgozók Szakszerve­zetének (BDSZ) szombaton Budapesten megtartott má­sodik országos küldöttér­tekezletén. Arra is rámu­tatott. hogy az ország mai geopolitikai helyzete még legalább 10 évig fokozott belső rendet és fegyelmet kíván, s nem engedi, hogy e kérdésben engedménye­ket tegyünk. „Ne adja a sors, hogy szükség legyen olyan lépésekre, amelyek akár a határőrség, akár a rendőrség számára komoly kockázatot jelentő külső beavatkozás elhárítását je­lentenék.” A miniszter sze­rint meg kell lennie annak a lehetőségnek, hogy a köz- biztonság romlása, vagy a közrend felborítására irá­nyuló’ cselekedetek esetén, netán határainkat megsér­teni szándékozókkal szem­ben bármikor fegyel­mezett, hierarchizált, és parancsnoki felelősségen nyugvó szervezeteket tud­junk szembeállítani. Ezért ezeknél a szervezeteknél olyan szakszervezetekre van szükség, amelyek mind­ezeket figyelembe veszik — hangsúlyozta a belügy­miniszter. Rámutatott ar­ra is: mindegy, hogy régi vagy új a szervezet — a szakszervezet —, a fontos az, hogy stabil, szervezett háttérre támaszkodva ké­pes legyen önálló véle­ményt formáló erőként, önálló arculattal, önálló elgondolások érvényesíté­séért fellépni. Leglényege­sebb azonban, hogy értse meg az idők szavát — mondotta a miniszter. A tanácskozás többszö­rösen hangsúlyozott köz­ponti gondolata az volt, hogy a BDSZ, a Belügy­minisztérium legnagyobb és legrégebben alakult szakszervezete továbbra is a pártoktól való füg­getlenség és a tagság bi­zalmából elnyert legiti­mitás alapján kívánja vé­gezni a munkáját. Az együttesen 14 ezer belügyi szakszervezeti tagot kép­viselő küldöttek a tanács­kozáson egyebek között kiemelték, hogy ugyanak­kor, amikor a Belügyi Ér­dekegyeztető Tanács haté­konyan látja el érdekkép­viseleti feladatát, az al­sóbb szinteken még na­gyon sok gondot okoz a szakszervezeti jogok érvé­nyesítése. Számos küldött utalt arra, hogy a belügyi dolgozók egzisztenciális helyzete romlik. Ezzél ösz- szefüggésben utaltak arra, hogy a megkeseredett, és megosztott állomány erköl­csi és anyagi megbecsülés híján csak a legfontosabb feladatainak ellátására szorítkozik. A Magyar Demokrata Fó­rum arra törekszik, hogy a demokrácia, a lehetséges társadalmi béke érdekében megismerje a parlamenten kívüli pártok és szerveze­tek véleményét is, és ahol lehet, együttműködést ala­kítson ki velük — mondta az MDF országos választ­mányának szombati tanács­kozásán elhangzottakat is­mertetve Székelyhidi Ágos­ton ügyvivő. Leszögezte azt is: az MDF csak olyan pár­tokkal alakít ki érdemi kap­csolatokat, amelyek tartóz­kodnak a szélsőségektől, jöjjenek azok bal-, vagy jobboldalról. Az MDF szá­mára ez egyben önmeghatá­rozás is: azt jelzi, hogy a párt centrumjellegét kí­vánja erősíteni. A sajtó munkatársai érdeklődtek arról, milyen kritériumok alapján különítik el a szél­sőségeket. Székelyhidi sze­rint ez főként politikai ka­tegória, amelynek próba­köve, hogy az adott szerve­zet támogatja-e a rendszer- váltást, azaz vállalja-e a demokrácia, a függetlenség és az alkotmányosság ér­tékrendjét. Az országos választmány foglalkozott az MDF-nek a cigány etnikum támogatásá­val kapcsolatos tennivalói­val is. A testület körvona­lazott egy minimális prog­ramot, amelynek központi törekvése a cigányság okta­tási színvonalának emelése. Bár csodát az MDF sem ígérhet, azt remélik: kellő támogatást nyújthatnak a cigányságnak, hogy a piac- gazdaság viszonyai közepet­te ne sodródjon végérvénye­sen a társadalom peremére. FÜR LFLJOS: Nem szélsőségesek^ csak radikálisak „Az MDF pozíciója sze­rintem sokkal jobb, mint az úgynevezett közvélemény- kutatások elénk tártak. Van egy óriási nagy tömege az országnak, amelyik nem po­litizál. A következő válasz­tásokon az ő véleményük lesz a döntő. A politizáló kis rétegen belül pedig sze­rintem az MDF-nek ugyan­olyan jó a helyzetük, mint korábban” — mondotta Für Lajos, az MDF ügyvezető elnöke, a párt somogyi szervezetének Marcaliban tartott értekezletét követő sajtótájékoztatón. Az MTI tudósítójának ar­ra a kérdésére, már készen van-e, s ha igen, milyen az MDF stratégiája a követke­ző választásokra, az ügyve­zető elnök elmondta: „Most építjük fel a stratégiát. A szervezés, a propaganda stratégiáját. — Készül egy új program, készülőben van az új szervezeti struktúra is Most még tehát korai lenne nekem arról beszélni, hogy milyen stratégiánk van”. Az MDF-en belüli szélső­séges megnyilatkozásokról szólva az volt a véleménye, hogy ezek a hangok csali nagyon ritkán hallatszanak. Nincsenek szélsőségesek, csak az MDF-programot ra­dikálisabban megfogalmazó nézetekről beszélhetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom