Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám

Szerencselovagok virágkora EGYRE NAGYOBB PÉNZEK A KÁRPÓTLÁSRÓL, A FÖLDRŐL Felzárkózni a korszerűek mellé Ha néhány évtized múl­va a történészek a rend­szerváltás korának magyar gazdaságát tanulmányozzák majd, a mostani évekre jel­lemző adalékokkal szolgál­hat az is: ebben az idő­szakban milyen gazdasági visszaéléseket követtek el nálunk, hiszen mindenki előtt ismert, hogy nap­jainkban sok a szerencse­lovag. akik vállalkozás cím­szó alatt gátlástalanul szél­hámoskodnak, tönkretéve ezzel a tisztességes üzlet­embereket is. — Bizonyára ismeri azt a mondást, amely a szabad- versenyes kapitalizmus ko­rában szállóigévé vált: a vagyonból az első millió eredetét nem szabad vizs­gálni ... Most nálunk en­nek a bizonyos első millió­nak a megszerzése folyik — mondja Pelikán László al­ezredes, a Pest Megyei Rendör-főkapitánvság gaz­daságvédelmi alosztályának vezetője. — Évről évre nö­vekszik a visszaélések szá­ma, s az ezek mögött meg­húzódó pénzek is egyre na­gyobbak. Néhány éve még nagy eseménynek számí­tott, ha egy 45 milliós ügyünk volt, ma már a százmilliós esetek sem rit­kák. A jogi személyek, vál­lalkozók közül sokan ki­használták, hogy minden ellenőrzés nélkül vissza­igényelhették az áfát, csupán egy űrlapot kellett kitölteniük, s az APEH fi­zetett. Egy úriember pél­Még az elmúlt év tava­szán történt, hogy a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület jutalomutat szerve­zett Kárpátaljára. A dön­tően mezőgazdasági szak­emberekből álló társaság érthetően nem csak a táj szépségeiben kívánt gyö­nyörködni, hanem szere­tett volna megismerkedni ezen térség agrárgazdasá­gával. A társaság tagja volt Kulcsár Attila, a Pest Me­gyei Teszöv Kereskedelmi Információs Irodájának munkatársa is. Elmondta, hogy a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisz­tériumának, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárszövetségnek a segítségével került kap­csolatba Czirják Ferenc ungvári, valamint Berki Ta­más kijevi kereskedelmi megbízottal, s foghatott hozzá az Agroprom nevű ungvári kereskedelmi in­tézmény megismeréséhez, a szakmai jellegű találkozók megszervezéséhez. A Pest Megyei Teszöv is mind tar­talmasabb találkozókat kez­Megvétolre keresünk eo'éves körüli Barkas koffer típusú kistekerautót Az árajánlatokat az alábbi címre kérjük: Városi Kórház Rendelőintézet, Nagykőrös, Széchenyi tér 8. 2750. ügyintéző: Nóniusz Sándor. dául négy kft. nevében 115 milliót igényelt, s ebből 100 millióhoz hozzá is jutott. Egy másik „vállalkozó” vé­dekezése meglehetősen sa­játos volt: a felvett pénzt — kilencmilliós ügy kap­csán — úgymond hitelként kezelte, amit a későbbiek­ben vissza akart fizetni az APEH-nek. A vizsgálat so­rán mindenesetre kiderült, hogy első lépésként négy­millió forintért a barátja elvált feleségének vett la­kást. Nem kevésbé voltak lele­ményesek azok az építke­zők sem, akik rájöttek ar­ra, hogy áfát nem csak úgy lehet visszaigényelni, ha valaki árut vásárol, s arról számlája van, hanem úgy is, hogy egy számla­tömbbel, bélyegzővel kreál ilyet, s akkor már csak egy építési engedéllyel ren­delkező valakit kell talál­ni, aki a nevét adja az ügy­lethez. Nemrég egy ilyen ügyben nyomoztunk, s ki­derült, hogy az építési en­gedély, amire hivatkoztak, ugyancsak régi volt, a há­zat már több éve felépítet­ték, laktak benne. Előfor­dul az is, hogy az ily mó­don szerzett milliókat az­tán „tisztára mossák", vagy­is beteszik a bankba; ér­tékpapírba, kötvénybe fek­tetik, s utána ezzel már „tisztességes” vállalkozást alapítanak. — Azt mondják, sok az úgynevezett aktatáskás cég, vagyis az olyan vállalko­deményezett a kárpátaljai­akkal. A közelmúltban szakmai küldöttség kereste fel a tá- piószentmártoni Arany­szarvast. Az Ung megyéből érkezett agrár szakemberek útját siker koronázta, hi­szen egy jól működő kár­pátaljai közös gazdaságban már május közepén hozzá­láthatnak az említett ubor­katermesztéshez, ahol egyébként már évek óta foglalkoznak kertészkedés­sel. A tápiószentmártoniak a terület előkészítését és az öntözőcsonkok gyors kiala­kítását követően biztosítják számukra a csepegtetőcsö­veket, vetőmagot, futtató­hálót és egyéb nélkülözhe­tetlen eszközt. Nem véletlenül mondta Kulcsár Attila, hogy a kapcsolatteremtés nehéz időszaka után várják mun­kájuk eredményeit is. Kár­pátalján, de szerte Ukraj­nában az önellátásra kí­vánnak élelmiszerekből be­rendezkedni. Üj, átmeneti pénzt vezettek be a kupon karbovanyecet, amellyel a kívülről érkező, fedezet nélküli rubelt kívánják visszaszorítani. Az áruellá­tás ennek megfelelően úgy tűnik, hogy lassan javul. A megyei Teszöv megszólal­tatott munkatársa végül megemlítette, hogy a ma­gyar partnerek érthetően várják az új pénz, a griveny megjelenését, valamint a kereskedelmi vérkeringés beindulását, amelyet a már meglévő és ezentúl adandó partnereikkel közös keres­kedelmi vállalkozásban szeretnének kamatoztatni. (gyócsi) FOROGNAK zók — akik felvéve az elő­leget — köddé válnak, a telephelyük címe hamis, nem lehet megtalálni őket. — Ez is tipikus vissza­élésnek számít. A cégala­pítás igazán nem ütközik nehézségbe, sokszor fiktív címre, lopott személyi iga­zolvánnyal alapítanak vál­lalkozásokat, aztán bottal üthetjük a nyomukat, szin­te lehetetlen megtalálni őket. Nemrégiben történt; egy isaszegi fiatalember gondolt egyet, beutazott a XVII. kerületbe, ott az egyik kapualjban a névtáb­láról leolvasott egy nevet, oda ideiglenesen bejelent­kezett, majd arra a címre kiváltott egy vállalkozói igazolványt. Utána — a szavait idézem — „nagy be­ruházást” csinált, 130 fo­rintért vett egy bélyegzőt. Elutazott Győrbe, Nagyka­nizsára, s ott a hamis bé­lyegzővel 4-5 millióért vá­sárolt italt, dohányárut, amit aztán Budapesten és Gödöllő környékén fél- és harmadáron terített. — Visszatérve az áfá­ra, az APEH védelmében — a hivatal nem nyomozó- hatóság — szeretném el­mondani, hogy ezeknek az ügyeknek a felderítése bo­nyolult, s szerintem az a baj, hogy a törvények le­hetőséget adnak a kiska­puk megtalálására. Hibá­nak tartom, hogy nálunk — a Lajtán túli országokhoz hasonlóan — nem büntetik a fedezetlen váltók, rész­vények, kötvények kibocsá­tását a csalárd csőd beje­lentését, s például a tb-já- rulék be nem fizetése is csak szabálysértés. Azt sem tartom helyesnek — miköz­ben az adótartozások tete­mes összegre rúgnak —, hogy az amneszliatörvény a pénzügyi bűncselekmé­nyeket közkegyelemben ré­szesítette. Egyébként meggyőződé­sem, hogy a visszaélések felderítésében csak a jég­hegy csiícsát kapargatjuk. Tény az is, hogy a nyo­mozók, bírák, ügyészek sem mindig rendelkeznek a gazdasági ügyek felderíté­séhez szükséges közgazda- sági ismeretekkel, s sok­szor csak kullogunk a bű­nözők nyomában, akiknek nem egy esetben jobb a felszerelésük, mint nekünk. Pedig nagy szükség lenne arra, hogy az üzleti életben a tisztesség, a becsületesség legyen az uralkodó. Hargitai Éva Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint Ír font .lapán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) A kárpótlási jegyekről, a földkérdésről, valamint a megújuló szövetkezeti for­ma lehetőségeiről rendez­tek fórumot Szentendrén. Az önkormányzat szerve­zésében összehívott tanács­kozás célja az volt, hogy a bizonytalan, homályos kérdéseket tisztázzák az érintettekkel. Az esemé­nyen harminc helyi és a környező településeken élő lakos vett részt, olyanok, akiket valamilyen szem­pontból foglalkoztatnak ezek a témakörök. Ez hoz­zászólásaikból. kérdéseik­ből ki is derült. A fórum vendége volt a Földművelésügyi Minisz­térium két, valamint a Magyar Kárrendezési Hi­vatal munkatársa. A ven­déglátó polgármester, Né­meth Gábor elmondta, ho-gv a kárpótlás kapcsán eddig háromszor annyi földre futott be hozzájuk igénylés, mint amennyi az erre a célra kijelölt fel­osztható terület. Mivel Szentendrén és környékén jobbára két-, három- és öthektáros földterületek visszaadásáról van szó. nem nagybirtokokról és nem egyhektáros háztájiak, ról, mint az ország távolab­bi részein, itt különösebb megrázkódtatásra és konf­liktusokra nem kell számí­tani a kárpótlási jegyek ügyében. Annál jobban oda kell azonban figyelni n földlicitálásra, hiszen Szentendre és környéke ki­emelt üdülőövezet, amely a fővároshoz közel van, te­hát feltehetően több rivá­lis is ringbe lép, hogy megszerezze ezeket a felér­tékelődött földeket. A lici­tálásnak mindössze az alsó értékhatára kötött, azaz egységesen ötezer forint, ám a fölső határ maga a csillagos ég. A földekre vagy leg­alábbis egy részükre nem kizárólag az eredeti tulaj­donosok vagy az arra jogo­sult téesztagok és más sze­mélyek tarthatnak igényt, hanem a szentendrei ön­kormányzat is. Német Bé­la polgármester elmondta, hogy az önkormányzat há­rom területre, Lászlótelep egy részére, a budakalászi tavaktól a volt szovjet lak­tanyákig terjedő, valamint a vasúti villasor bizonyos területeire jelez igényt, mivel a budakalászi vidé­ket a világkiállítással kap­csolatos beruházások szá­mára szeretnék felhasznál­137,27 140,07 60,fi7 61.91 233,27 237,93 12.36 12,62 17,59 17,99 14,16 14.44 41,21 42,05 42,63 43,49 128,02 130,62 59,74 60.94 66,78 68,18 268,12 273,62 48,02 48,98 12,22 12,46 63,66 64,94 682,22 695,82 55,74 56,84 75,99 77,51 52,84 53,92 13,23 13,49 79,37 80,93 98,13 100,09 ni. a villasori részt pedig ipari célokra. A világkiállítás szem­pontjából Szentendre és környékének földjei olyan beruházások számára lesz­nek fontosak, mint a fővá­ros köré írható harminc­ötven kilométeres övezet­ben élelmiszeripari és ke­reskedelmi vállalatok, va­lamint kisebb szállodák. A harmadik érdekelt a terü­leten szinte egyeduralkodó Öbuda Téesz. amely jelen­legi anyagi gondjai miatt került kellemetlen helyzet­be a földtulajdonok kap­csán. A fórumon hozzászóló igénylő magánemberek zöme azt tette szóvá, hogy már a kárpótlást lehetővé tevő években is hasztala­nul próbálkoztak tulajdo- nosságukat igazoló hivata­los iratokra szert tenni. Volt, aki egykoron elvett földjéért a cserébe nyújtott kárpótlást nem kapta meg és volt, aki még jelenleg is pereskedik, fut valami­kori ingatlana, földje tu­lajdonjoga után. A hozzá­szólásokból kiviláglott, hogy a kifogások és sérel­mek legtöbbször az érvé­nyes jogszabályok be nem tartásából, vagy a vele kap­A múltban gyakran cso­dálattal adóztak azoknak az embereknek és hazai falvaknak, ahol sváb em­berek laktak. Elsősorban a szorgalmukat tartották kö­vetendő példának. Vajon ma, a megváltozott gazda­sági körülmények között szerencsésnek mondhatók-e azok a helységek, ahol né­met ajkúak élnek? Átlendí­ti-e őket az ismert szorgal­muk a gazdasági nehézsé­geken? „Részben igaz még ma is ez a megállapítás” — állítja Nyeste István takso- nyi polgármester. Bár ma már a község csak 70 szá­zaléka mondható sváb szár­mazásúnak. Az újságíró a községet járva úgy tapasztalta, hogy az egyre növekvő munka­nélküliség itt sem múlik el nyomtalanul. Itt van pél­dául a község terve, misze­rint Dunaharasztival és Al- sónémedivel közösen szíve­sen csatlakoznának a Ma- josháza határában találha­tó Barátság gázvezetékhez. A megkérdezett lakosok úgy vélekedtek, hogy miért vállaljanak olyan anyagi megterhelést, amelyet nem bír el a pénztárca. Nekik is igazuk van. Meg annak a lakosnak is, aki fél a gáz­tól — mivel elavult a csalá­di házának kéménye. Ez a program minden portától negyvenötezer forintot kér­ne. Egy-két esetet leszámít­va, lehetséges, még akkor sem vállalják a taksonyiak, ha kedvezményes, azaz XT százalékos hitelt nyújtana ehhez az OTP. „Mert nem jó annak tartozni” — vélik immár nemcsak a lakosok, de főként a helybéli vállal­kozók. Akkor még a gáz is? (az vitathatatlanul előnyös és praktikus lenne.) Vannak optimistább han­gok is! Wágner Antal a hetvenes évek végén men' ki új egzisztenciát teremte ni az akkori NSZK-ba csolatos papírmunka el­maradásából eredtek, ezzel mintegy pontos lenyoma­tát adva a hazánkban évti­zedekig uralkodó hivatalos nyilvántartási lazaságok­nak is. A fórumon egyúttal is­mertették az új szövetke­zeti törvény lényegét is. amely a szövetkezeti for­ma megújulását lehetővé teszi. Erre a folyamatra azért van szükségünk ne­künk magyaroknak, mert miként Tunyogi András, az FM hivatalvezetője leszö­gezte, számunkra nincs al­ternatíva. csupán korsze­rű európai mezőgazdasági országok csapatához felzár. kózni. A jövő szövetkezete olyan vagyonos emberek, önálló jogi személyek cso­portosulása lesz, amely va­lamiféle gazdasági tevé­kenységet végez. Az új törvény szerint már akár öt fő is alakíthat valami­lyen szövetkezeti formát, például részvénytársasá­got, kft-t. A jövendő ma­gyar szövetkezetben sze­repet szánnak a falusi tu­rizmus adta lehetőségek­nek is. A megújuló magyar mezőgazdaság ily módon maradhat versenj'képes. Kocsis Klára Most visszatérve, munka­helyteremtő beruházásba fogott. Az elektronikai üzem ma még negyven, né­hány év múlva akár há­romszáz helybeli embernek is munkát nyújt majd. Az Inda-Hungária Kft. nevet kapta ez a német—magyar vegyes vállalat. Az igazga­tótanácsi tagok a közel kétszázezer forint tisztelet­díjukat i'elajánloták a köz­ségnek, azzal a feltétellel, hogy gyermekintézmények továbbfejlesztésére használ­hatják fel. Vajon miként viszonyul a község az expóhoz? Mi­lyen haszonra számítanak? Egyelőre, csakúgy, mint a többi község, itt is olcsók a munkahelyteremtő, ám még közművesítetlen tel­kek. A crossbar telefon je­lentősen gyorsítja a kom­munikációt. Tavaly óta egy új. konténeres rendszerű telefonközpont üzemel. A beruházás eredményeként a meglévő 70-hez még továb­bi 300 telefont kötöttek be az elmúltban. Ez később ezerre bővíthető. A főváros közelségét nagy előnynek tartják a helybeliek — fő­ként azért, mert így köny- nyebb munkát találni. I. M. Takarítónőt felvesz a Hírlapkiadó Vállalat Jelentkezni lehet személyesen vagy telefonon, cím: Budanest Vili., Blaha Luiza tér 3.. tel.: 138-2399/277 Kapcsolatok Kárpátaljával Fizetőeszköz a kupon karbovanyec Érvényben: 1992. március 26. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam I egységre, forintban Szorgalmuk segít Taksony készül az expóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom