Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

Ki fizeti a révészt? A veszteséges vállalat a privatizációban reménykedik A közelmúltban felkereste szerkesztőségünket a Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat egyik alkal­mazottja. Arról tájékoztatott, hogy gondot jelent nekik — s valószínű, ez a he'yzet mintegy száz embert érint, dunakeszieket, szobiakat és váciakat —, hogy nem kap­ták meg időben a március 10-i fizetésüket. Megtudtuk, hogy előző hónapban is késett a pénz, csak 18-án kap­ták kézhez. Sokuknak van OTP-jc, s nem akarnak ké­sedelmi kamatot fizetni. Látogatónk érdeklődé­sünkre elmondta: a köz­pontból csak olyan választ kapnak, hogy nincs pénz. Végső elkeseredésükben fordultak a sajtóhoz. Nos, azóta több helyről kértünk információt, így a szobi rév egyik dolgozójától meg­tudtuk: őket egyelőre nem érintette a fizetési késede­lem. mert elsejétől került vissza a kismarosi és a szo­bi rév a Pest Megyei Rév­hajózási és Hajóépítési Vállalathoz. Információink szerint Vácon első lépés­ben a fizetés ötven száza­lékát adták ki a dolgozók­nak, s a kiegészítő részt személyenként úgy. ahogy a bevételből kijött. Kíváncsiak voltunk a vállalat igazgatójának vé­leményére is, ám az 1989- es telefonkönyvben feltün­tetett számon nem sikerült elérni, míg végül az Atlan­tis Touron keresztül igen. Nos, Varga István igen készségesen válaszolt a kérdéseinkre. Elmondta, hogy átalakulás alatt levő vállalatuk egyik része az Atlantis Tour utazási Iro­da, amelyhez most a révhajózás tartozik. Az igazgatótól megtudtuk; tavaly a vállalatnak — me­lyet még a Pest Megyei Tanács hozott létre — 28 milliós vesztesége volt. A révhajózás szempontjából a tél a legrosszabb, a ta­vasz jöttével várható a több bevétel. A fizetések késését a vállalat fizető­képtelensége okozta. Hiány­zik a vállalatnak az a 15 milliós támogatás, amelyet eddig mindig a megye biz­tosított. A hiány pótlására kény­telenek olyan ágazatokat beindítani, amelyek nyere­ségesek, ebből próbálják az eddig felvett hiteleket kiegyenlíteni. A jövő útja a révhajózásban is a priva­tizáció, a fő bázisok — Vác, Horány, Szob — megma­radnak. a többit átadnák Aktuális riportok, lapszemle A legutóbbi adásnapról Hétfő esti adásnapján az Élektro Signál váci kábel- televízió számos érdekes riportfilmet adott. A filmelőzetes és a prog­ramismertetés után ismét lehetőséget kapott lapunk, hogy a másnapi Váci Hír­lap cikkeit beharangozzuk. Ezután Hajdú Sándor és Csereklye Károly volt a stúdió vendége, akik a kul­turális bizottság részéről ismertették, milyen pályá­zatok érkeztek a városhoz, s ezek közül melyik meny­nyi támogatást kapott. A Naszály falu kérdé­sével foglalkoztak követ­kező összeállításukban, ahol szót adtak a faluala- pítóknak is, az ellenzők­nek is. A riport után összefog­lalót adtak a liberális­klub legutóbbi összejöve­teléről, melynek vendége Bauer Tamás volt. Korábban elkezdett so­rozatuk folytatásaként is­mét ellátogattak egy váci iskolába, ezúttal a Föld­váry Károly nevét viselő­be. Mégpedig azért, hogy a szabad iskolaválasztás gya­korlata előtt ki-ki tudja, milyen többletre számít­hat csemetéje, ha szeptem­berben ide kerül. Végül egy kedves vígjá­tékot, a Gördeszkás love storyt vetítették, melyet egy későbbi alkalommal még megismételnek. —dézé— magánkézbe vagy az ön­kormányzatoknak, mert családi alapon működtetve, az átkelések faián nem lesznek veszteségesek. Varga István — aki még egy esztendeje sem irá­nyítja a vállalatot — azt is elmondta, hogy furcsa helyzet alakult ki területü­kön, hiszen ingatlanaik — amelyek nagy részét felújí­tották: — átkerültek a he­lyi önkormányzatok tulaj­donába. Ma már ötször is meg­gondolja az ember magát, hogy átkeljen a Dunán •révvel, mert igencsak meg­emel kedtek az átkelési díjak. A vállalat igazgató­jától megtudtuk, a forga­lom-visszaesés. 30 százalé­kos. az árbevétel viszont csak 25 százalékkal emel­kedett; Az üzemanyagár-emel- kedés a döntő szempont az átkelési díjak emelésénél, ezért várható újabb válto­zás. Egyébként a közeljö­vőben foglalkozik a me­gyei közgyűlés gazdasági bizottsága a révhajózás helyzetével, minősítik a ta­valyi esztendőt és áttekin­tik a vállalat igazgatójának javaslatait. Az igazgatótól megtud­tuk azt is, hogy több ága­zatban vállalkozásba kezd­tek. így beindítják a vízi-, illetve túrataxit, amelyek elsősorban szállodák ven­dégeit szállítják, egyszerre 6—12 személyt budapesti és dunakanyari utakra. Persze, e szolgáltatásból a haszon csak mintegy más­fél esztendő múlva várha­tó. Aki gyakran jár kishar jóval, tapasztalta, hogy néha saját zsebre is dol­goznak a révészek. Ezt tud­ja az igazgató is, s meg­erősítette az ellenőrzést. Négy ellenőr járja rend­szeresen a területet, s en­nek eredményeként az ár­bevétel havonta már jelen­tősen növekedett. (halász) VÁCI xJáHa XXXVI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1992. MÁRCIUS 25., SZERDA Ötödév a levelezőn A közgazdászképzés reformja - a korszerű iskolamodellért A váci I. Géza Király Közgazdasági Szakközépiskola az országban egyedül kapcsolódott be — kísérleti jelleggel — abba a holland programba, amelynek célja a közép­fokú gazdasági képzés átalakítása és korszerűsítése. Az iskola vezetése és néhány szaktanára az elmúlt napok­ban tért haza arról a tíznapos hollandiai tanfolyamról, amely főként az iskola szervezeti, menedzselési, vezetési átalakításával foglalkozott. Az út tapasztalatairól Palásti Károlyné igazgató- helyettest kérdeztük. — Ahhoz, hogy egy kor­szerű iskolaímodell jöhessen létre, nem elég a tantárgyi struktúra megreformálása, az iskola vezetési felépíté­sén is változtatni kell. A tanfolyamon, a tréningeken, a teszteken keresztül, a le­hetséges iskolai problémák­kal és önmagukkal is szem­besítettek bennünket. Az­zal, hogy ki kinek miért fe­lel, s hogyan lehet például a munkahelyi vitákat mini­málisra csökkenteni. Egy vaskos dosszié tar­talmazza a holland partner­nek az iskoláról készült tesztjeit. — Köszönettel tartozunk — folytatta Bayer János igazgató — a holland part­nernek. hogy maximálisan támogatnak bennünket ab­ban, hogy a váci iskola po­tenciálisan képes legyen a változásra, a váltásra. Mi készek és képesek is va­gyunk az új vezetői szemlé­let bevezetésére. Segítő szándékkal nyitottak va­gyunk a város valamennyi iskolája felé. Nem akarjuk Mozigis Dunagyöngye filmszínház (Dr. Csányi László krt. 58.): március 25-én, szer­dán este fél 6 és fél 8 óra­kor A bárányok hallgatnak című amerikai bűnügyi fil­met játsszák. Rendezte: Jonathan Demme. Fősze­replők: Jodie Foster és Anthöny Hopkins. Sikerek nélkül féltett titokként őrizni, sze­retnénk megosztani a kollé­gákkal, akár úgy is, hogy a helyi iskolák vezetőit meghívjuk egy-egy tapasz­talatcserére. — Űj szemléletű vezetők­re van szükség — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Eszter- hai Tamás tanár. — Ehhez javasoltak, kijelöltek szá­munkra konkrét feladatokat is. Ősszel, amikor a tanulás fejlesztése témakörben volt kint az iskola tanulmányi csoportja, az elméleti okta­tás mellett sok gyakorlati feladattal . is találkoztunk. Ezek részben iskolaszerve­zési, döntéshozatali, tárgya­láskultúra, önismereti tré­ningek voltak. Az elmélet­ben tanultakat két iskola- látogatás keretében a gya­korlatban is tapasztaltuk. Meg kell jegyeznem, éssze­rűen megépített iskolákat láttunk. A holland programról részleteiben Eszterhainé Daruka Magdolna tanárnő beszél. :— Iskolánkban a négy év alatt általános közgazdasági képzés folyik. Az ötödik év­ben a vállalati igényeknek megfelelően speciális kép­zést ad. A holland program Ami nem látványos három területet érint. Az első az iskolaszervezés irá­nyítása. amiről az előbbiek­ben már szó volt. A máso­dik a tananyag fejlesztése. Három új tantárgy, a szám­vitel, a vállalati gazdaság­tan és a marketing kerül bevezetésre. A tankönyveket a holland fél készíti, és a módszert is ők adják. Az új tantárgya­kat az A osztályokban in­dítjuk, a mostani és a leen­dő elsősöknél. Megpróbál­kozunk egy új szakmai gyakorlati rendszerrel is. Lényege, hogy két éven át, az iskolában berendezett tanulóirodában esettanul­mányokon keresztül alkal­mazzák a diákok a tanul­takat. Korszerű feladatrend­szerben kell megoldaniuk a feladatokat, amit telefax, szövegszerkesztés, számító­gép, elektromos írógép se­gít. Ez az elképzelés az 1992/93-as tanévben realizá­lódik. A harmadik terület, a tanár-továbbképzési rend­szer korszerűsítése, tartalmi átalakítása. A levelező tagozat veze­tője, Hronyeczné Hegedűs Magdolna tanárnő, a követ­kezőket mondta kinti ta­pasztalatai alapján. — Hollandiában a leve­lező felnőttoktatás más rendszerben működik, mint a miénk. Teljes egészében önköltséges. Az 1993/94-es tanévtől idehaza is beindít­juk a levelező tagozaton az ötödéves képzést. Szórád Ágnes VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. IS. • A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. Q .Munkatársak: Dudás Zol­tán és 'Halász Erzsébet. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2G01. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. O Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 19-tól 15 óráig. O Hirdetésfelvétel a szerkesztösegben naponta délelőtt 9-től U-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-tól 17 óráig. Az SZDSZ gyengesége ab­ban rejlik, hogy hiányoz­nak belőle a hatalomvágyó emberek, alapítói megma­radtak értelmiségieknek, mondta pártjáról Bauer Tamás közgazdász, a váci liberálisklub legutóbbi ren­dezvényén. Az SZDSZ erőssége vi­szont, legalábbis a város­ban. a liberálisklub. Im­már rendszeressé váló ren­dezvényein, összejövetelein, olyan ismert személyisé­geket lát vendégül, akik nem csupán a párt tagjait vagy szimpatizánsait vonz­zák. A Tölgyessy Péterrel vagy a Kis Jánossal, most pedig a Bauer Tamással folytatott beszélgetésen nem egy, a szabaddemok­raták nézeteit nem osztó, érdeklődő volt jelen. A frankfurti egyetemei} oktató közgazdász, a kér­désekre válaszolva, megle­hetősen éles kritikát mon­dott a kormány politikájá­ról, beleértve a gazdaság- politikát is, ám saját pártja problémáit sem hallgatta el. Mi most azokat a gon­dolatait idézzük, amelyek pártja helyzetével foglal­koznak. Bauer Tamás leszögezte, hogy az ellenzéki tevé­kenység soha nem lehet olyan látványos, nem tud olyan sikereket felmutatni, mint egy kormányzó párt. Ám ez utóbbi (vagy utób­biak) érdeke is, hogy az ellenzék elég erős marad­jon ahhoz, hogy egy váltó­gazdaság lehetősége meg­legyen. Természetesen, eh­hez az szükséges, hogy az ellenzéki párt ne saját ma­gával, hanem az országgal legyen elfoglalva. Az el­múlt három-négy hónap alatt az SZDSZ-ről nem sokat lehetett hallani, leg­feljebb az Antall—Tölgyes­sy találkozó nyomán kirob­bant botrány kapcsán... A vendég szerint, az SZDSZ-nek nem engedmé­nyekkel kell elfogadhatóvá tennie magát, hanem saját elveinek markáns képvise­letével. És ezek között az elvek között szerepel a de­mokratikus intézmények tisztelete is; ezért nem hí­vei a szabaddemokraták az előrehozott választások­nak, ezért nem támogatják a visszahívás intézményét. Tudatában vannak annak, hogy minden kormánynak meg kell hoznia népszerűt­len intézkedéseket is — s nem egy intézkedés alap­ján, hanem a négy év mér­legét megvonva kell a vá­lasztóknak ítélniük. — Mint Bauer Tamás mondta, a parlamenti demokrácia felborítása nagyobb kárt okozna, mint egy rossz döntéseket hozó kor­mány ... A közgazdász egyébként bízik abban, hogy a követ­kező választásokat az el­lenzéki pártok nyerik. A lehetséges koalíciós part­nerekkel azonban nem fel­hőtlen a viszony. Az SZDSZ és a Fidesz vezetése között van egyfajta bizal­matlanság és rivalizálás, az MSZP-vel pedig még bo­nyolultabb a viszony. Ezzel a párttal a szabaddemok­raták álltak a legélesebben szemben, s a helyzet csak 1990 őszétől változott meg: a parlamentben a három ellenzéki párt, a lényeges kérdésekben, egyre inkább azonos álláspontot foglalt el. '91 nyarán azonban a szakszervezetek kérdésében robbant ki újabb konflik­tus; az SZDSZ szemben áll az MSZP-ben felfedezhető szociális demagógiával és a veszteséges vállalatok vé­delmét szolgáló megnyilvá­nulásokkal. Szintén kérdésekre vála­szolva, mondta el a ven­dég, hogy — bár az SZDSZ létrehozói között hiányoz­nak a hatalomvágyó em­berek —, a párt rendelke zik olyan szakemberekkel, akik az egyes tárcák irá­nyítására alkalmasak len­nének. B. J, JEGYZET V alami játékosat alkot Talán csak az én kép­zeletemben léteztek azok a játékok, amelyekre nem is gyerekként, ha­nem inkább már a fel­nőtt ember nosztalgiájá­val vágytam. Ezek fából készültek, rusztikusak voltak, és visszaadták a fa minden szépségét. Mintha ezeket a játé­kokat találtam volna meg: huszonöt darab állt talapzaton, logott a pa­ravánokon a művelődési központ előcsarnokában. Fegyelmezett kiállításlá­togatóként mégsem nyúltam hozzá juk ... Persze lehet, hogy Mi- liolcsa József marosvá­sárhelyi szobrászművész számára — aki Fából nyesett képzelet címmel rendezte meg kiállítását a Madách Imre Művelő­dési Központban — fan- táziálásom, asszociációm valóban gyermetegnek hat... Hiszen ö kiforrott művész, aki mindent tud a fáról, ismeri repedé­seit, rajzolatait — és él is azzal, amit a fa kí­nál. De nem él vissza ve­le. Alkotásaiban egyet­len olyan faragás-vésés sincs, amely idegen len­ne az anyagtól. Talán legszemlélete­sebb példa erre a „Trió”, az öreg zeneszerszám, de említhetem akár az ölelő „Anya]öld”-et vagy az „Űjhold” befogott szájú emberét... Az „Üj- hold jó példa arra is, hogy szükebb pátriá­ja, Marosvásárhely nem­csak feliratként van je­len, hanem motívumai­ban is. Mint ahogy is­mert motívumok díszítik az ívesen görbült hátú alakot ábrázoló, „Sirató IV” címet viselő alko­tását is. Túllép a megismert és megértett anyagon, túl­lép az ősi motívumokon, sőt az alakokon is — és egy szuverén művész áll előttünk. Aki — és erről talán ő maga sem tudna lebeszélni —. mégis valami játékosát alkot ... — gó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom