Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám

CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1992. MÁRCIUS 24., KEDD Ezzel a kárpótlási törvény- nyél, mely megvalósulási szakaszába lépett, szinte a lehetetlent kísértik meg, akik szeretnének a végére járni. Maga a rendelet is szövevényes, jogalkotók­nak és -alkalmazóknak egyaránt nehezen értelmez­hető. Most pedig már az ál­lampolgároknak kellene értőn eligazodni a parag­rafusok között. Ebben kí­nált segítséget a minap dr. Tunyogi András, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. Elfogadható megoldást Cegléden a városháza nagytermébe hívták össze a város és a vonzáskör­zet nemrég megalakult ér­dekegyeztető fórumainak tagjait. Banai Benő, a pol­gármesteri hivatal cso­portvezetője nyitotta meg az előadást, amelyben az előadó arról beszélt, hogy be kell sorolnunk az euró­pai gazdasági rend'be, és ehhez megoldást kell ta­lálni a tulajdonviszonyok rendezésére és a tőkehiány megoldására. A kárpótlási törvény, az új szövetkezeti törvény és az átalakulási törvény a mezőgazdaság Változó vendéglista Nagy érdeklődés előzi meg dr. Gergátz Elemér földművelésügyi minisz­ter ma este hat órára, a városháza dísztermébe meghirdetett előadását, amelyen Ómolnár Miklós is részt vesz. Jönnie kel­lett volna Oláh Sándor­nak is, ám ő televízióbeli elfoglaltsága miatt nem lesz jelen. Helyette Ko- csenda Antal országgyű­lési képviselő érkezik az FKGP ceglédi szervezete és az önkormányzat ren­dezésében sorra kerülő fő­zi KASZINÓBAN Válaszol a képviselő Március 25-én, szerdán 18 órakor a ceglédi kaszi­nóban dr. Réti Miklós or­szággyűlési képviselő vá­laszol a lakosság közérde­kű kérdéseire. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tamasi Tamás. # Posta­cím: Cegléd. Pf I». 2701. Te­lefax és telefon : (20) 11 - 400. • Telex: 22-635*. * Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közöinségszolgálata. Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. területén is ezt a szándé­kot szolgálja. Valaha az volt a cél, hogy előbb-utóbb minden föld állami tulajdonba ke­rüljön, most viszont azo­kat a területeket kell „tu- lajdonosítani”, amelyek jelenleg szövetkezeti kö­zös tulajdonban vannak, illetve az állami tulajdon egy részét. Az érdekegyez­tető fórumoknak számíta­niuk kell az érdekellenté­tekre, és ezért célszerű az ésszerű kompromisszumok álláspontjára helyezked­niük munkájuk során, hogy minél kevesebb érdeksére­lemmel sikerüljön elfogad­ható megoldásra jutni. A végső döntést a kárpótlási hivatal hozza meg, de a fó­rumoknak a helyi meg­egyezésen kell munkál­kodniuk. Tisztázandó kérdések Miután nincs minden felmerülő kérdésre köz­ponti recept, sokszor a helyismeret, a kollektív bölcsesség vezethet dön­téshez. Ez természetesen megnöveli az érdekegyez­tetők felelősségét. Ügy kell értelmezni a most*' megnyíló lehetőségeket, hogy mindent szabad, amit hivatalosan nem tiltanak. A fórumok az ügyrendjü­ket maguk szabják. Hosszú távra kell berendezked­niük, hiszen 1993. március 31-éig, az utolsó füldlicitá- lások időpontjáig minden­képpen számítanak mun­kájukra, de elképzelhető, hogy még azt követően is lesznek feladataik. Célszerű megtalálni a módját az egy településen, illetve a szomszédos hely­ségekben alakult fórumok szükség szerinti együttmű­ködésének. Vannak például olyan nagyüzemek, mint a Ceglédi Állami Tangazda­ság, amelynek földjei ti­zennégy település határá­ban fekszenek. Ilyen ese­tekben hasznos lehet az összehangolt álláspont ki­alakítása. Egyébként a he­lyi megegyezések lehetsé­gesek és kívánatosak, hi­szen a jogkör és a döntés lehetősége az otthoniak kezében van. A jelenlevők számos kér­désre kértek választ a szak­emberektől. Kíváncsiak voltak, hogyan alakul a korábban kötött földbérle­tek sorsa, a tanyák körüli földek hogyan kerülhetnek az ott lakók birtokába. A licitálással megszerzett föld kimérési költségei is szóba kerültek. Erről a kü­lönböző sajtóbeli híradá­sok ellentmondásosan szól­nak. Ahhoz, hogy a licitálás előtt áttekintése legyen a fórumnak a várható föld­igényekről, az érintett te­rületen árverezni kívánók előzetesen jelezzék szándé­kukat. Ha egymás között megállapodnak, kedvezőb­ben mehet végbe a licitá­lás. Törvényismeret ke» Dr. Tunyogi András zár­szóként elmondotta, hogy a jövőben hírlevelek for­májában próbálnak rend­szeres kapcsolatot tartani az érdekegyeztető fóru­mokkal, hiszen ez az ösz- szejövetel is bebizonyítot­ta, hogy alapos törvényis­meretre, jó tájékozódó­készégre van szükség en­nek a kényes feladatnak a sikeres megoldásához. (tamasi) Az újvárosi leikész Az ébredő egyház szolgálatában Immáron másfél éve, hogy a nyugdíjba vonult lelkész helyett újat válasz­tott az újvárosi református egyházközség. Szegedi Gyu­la Hajdú-Biharból szárma­zik, és kétszer volt a Ceg­léden köztiszteletben álló egykori nagytemplomi lel­kész, Molnár Miklós legátu­sa. Papi pályáját a szoká­sosnál kissé korábban kezd­te, mert ötödéves teológus­ként elöljárói a Berettyó­újfalu melletti Szentpéter- szegre irányítottak. Máig emlékezetes számá­ra, amikor két bőrönddel megérkezett a faluba. Ez 1975. október 15-én tör­tént. A debreceni kántus­sal és legációkkal szolgált ott diákként, de hirtelen úgy érezte, hogy a mély vízbe került. Kilenc évig volt abban a gyülekezetben, aztán 1984-ben áthívták Ópályiba. Nagy elődök nyomában — Az ott töltött hat esz­tendő legszebb éveim közé tartozik. Sok jó munkára emlékezem. Missziós fel­adataim is voltak. Hétszáz cigány élt a faluban, és Isten igéjét vittem közéjük. Hetenként kétszer mentem hozzájuk. A másik említés­re méltó teendő a régi templom külső-belső fel­újítása volt. Csak amikor munkához láttunk, derült ki, hogy egy középkori templomról van szó. — Jó volt Ópályiban szol­gálni. Amikor már „egye­nesbe” jöttem, akkor érke­zett a ceglédi hívek invitá­lása, legyek az ő lelkészük. Nagy tusakodás után dön­töttem, aztán megvilágosult előttem, hogy az Űr küldött ide. Először evangelizációs szolgálatra érkeztem, és 1990. szeptember 15-én vég­leg megtelepedtem. — Öröm számomra, hogy abban a városban szolgál­hatok, amely a reformáció ébredése idején Szegedi Kiss Istvánnak öt évre ott­hont adott, és a megye szá­mos településén nyoma van működésének. Több jeles lelkész elődöm között tar­tom számon Czakó Jenőt is, aki szírijén az evangélium ügyét hordozta. Isten ke­gyelméből ezen a vonalon Kis vásárlóközpont szeretnék munkálkodni ma­gam is. — Tizenegy esztendeje világosíttattam meg Isten igéje által arról, hogy léte­zik egy élő vonal, amely a keresztyénség kezdetéig visszamenően nemzedékről nemzedékre végighúzódik az egyházon. Az ébredés élő vonalához tartozik a mi egyházközségünk is. Vonzó bibliaórák Az egyszerű berendezésű, tágas szobában, ahol beszél­getünk, számos népi faesz­köz sorakozik. A maroksze­dők szerszáma, másféle készségek, a szekrény tete­jén köcsögök vonzzák a te­kintetet. Egy vázában né­hány szál búza, érett, sú­lyos kalászokkal. A tiszteletesné kávéval kínál Papkisasszony volt, édesapja a váncsodi lelkész. Amiben tudja, segíti férje küldetését. Van egy szű- kebb mag, amely a presbi­tériummal körülveszi őket. Sokan rendszeresen eljár­nak a bibliaórákra. Ez az élő, mozgató rész, amely ki­hat az egész gyülekezetre. Olyanok is vonzódnak, akik más városrészben él­nek, de itt találtak lelki otthont. Vannak ébredező emberek és érdeklődő fiata­lok, akiket szintén szíve­sen látnak. A templomba járó hívek vasárnap dél­előttönként vesznek részt istentiszteleten. A temetési szolgálat olyan alkalom, amikor a lelkész kiléphet a gyülekezet keretei közül, hiszen ilyenkor az evangéli­um hirdetése nemcsak hí­veinek szól. Ez is missziós alkalom. Kevés ideje ellenére sze­retné rendszeressé tenni a családlátoji tásokat. Jelen­tős tanyavilág tartozik az egyházközséghez. Öröm, hogy működik a csemői és a zöldhalmi missziós állo­más. Csemőben a községhá­zán vannak a vasárnapi is­tentiszteletek. A községi öri- kormányzattól telket kap­tak templomépités céljára. A keresztelő ritkább, mint a temetés, de vannak, akik iskolásként, ifjúkérit lesznek a gyülekezet tag­jai. Ilyenkor a szülőkkel megbeszéli, hogy meg kell ismerni a keresztség miben­létét. Konfirmálásra kétévi előkészület után jutnak el a gyerekek, az idén tizen- ketten-tizenhárman. Tér a templomnak A tiszteletes űrra egy se­reg gyakorlati feladat is há­rul. Hét épülete van az egy­házközségnek, s ezek régi­ek, renoválásra szorulnak. Az újvárosi imaház több funkció együttes betöltésére alkalmas, csak éppen tata­rozni kellene. Valaha a tér azért maradt olyan tágás mellette, mert oda egy templomot szántak. Talán egyszer megvalósulhat ez a szép álom. T. T. Üjabb kis vásárlóközponttal bővülnek a ceglédi üzletek. Családi vállalkozásban, Gyarmati-udvar néven a Kossuth Ferenc utcában butiksor nyílik. Lesz itt órás és ruhabolt, díszhal- és műszaki üzlet. Magántőkével — s reméljük Cegléd polgárainak örömére. Szomorúságot csak az okoz, hogy az épület jellegzetes, szép utcai homlok­zatát nem tudták megőrizni (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Kézilabdázók rajt előtt Négy pont előnnyel az élen A Biokontakt SE férfi NB I/B-s férfi kézilabda­csapata március 27-én — pénteken — a Törökszent- miklós elleni rangadóval kezdi a tavaszi idényt. A cél csak egy lehet: a baj­noki cím megszerzése! □ Hogyan telt a szünet? — kérdeztem a szakosztály vezetőjétől. Veres Attilától. — A rövid pihenőtől el­tekintve edzésekkel és mérkőzésekkel. A munkát sajnos sérülések sora ne­hezítette. Így Dávid beteg­ség, Kökény pedig vállsé­rülés miatt hetekre kidőlt a sorból. Előbbi csak a minap tudott bekapcsolódni a fel­készülésbe, míg utóbbi még most sem tudja teljes értékűként használni a fá­jó testrészét. Kovács és Harsányt a kezével bajló­dott, mindketten gipszkö­tést is kaptak, Etédi és Gladcsenko pedig a bokája miatt látogatta — az edzé­sek helyett — az orvosi rendelőt. Az feltétlen ör­vendetes, hogy a hiányzók mindegyike, amint lehetett, újra bekapcsolódott a mun­kába. A későbbiekben be tudták hozni társaikat. □ Miként sikerültek az előkészületi találkozók? — Számtalan mérkőzést játszottunk. Részt vettünk a több hétig tartó Cséfay Kupa rendezvénysorozatán, ahol kétszer kikaptunk, s így a második helyen vé­geztünk. Indultunk Nagy­kanizsán egy tornán, ahol két NB I-es együttessel, a Komlóval és a Péccsel is megmérkőztünk. Ezenkívül is arra törekedtünk, hogy' több NB I-es gárdával ösz- szemérjük erőnket. Mert ezeken az összecsapásokon mérhetjük fel valójában, hogy hol is tartunk. így edzőpartnerünk volt a Pe- mü-Honvéd, a Dunaferr, a Szolnok, az Özd és a Tisza Volán is. A fiúk váltakozó teljesítményt nyújtottak. □ Történt-e változás a játékoskeretben? — Hozzánk került a sor­katonai szolgálatra bevo­nult Horváth András (Szol­nokról), aki — H ar Sanyi­val együtt — tagja az után­pótlás válogatott keretnek. Igazoltunk egy kapust is, Gábor Pétert, aki Fótról — rövid németországi kitérő után — került hozzánk. A négy kapus között nyílt versenyt hirdettünk. Azzal, hogy egyikükkel a bajnok­ság végén szerződést bon­tunk. Ugyanis négy kapust tartani fényűző luxus. Ná­lunk kezd már a székely­udvarhelyi Jakab László, aki irányítót játszik. A ro­mán szövetségtől a játékos­engedélyt csak akkor tud­juk beszerezni, ha kiadatá­sában megegyeztünk volt csapatával. Ez a közeli na­pokban megtörténik. □ A bajnoki mérkőzése­ket várhatóan hatalmas ér­deklődés mellett rendezik. Felkészültek a rohamra? — A tumultus elkerülése érdekében a hét elejétől már árusítjuk a szezonra érvényes bérleteket — a sportcsarnokban lévő totó­irodában — s a napijegy időben történő megvásárlá­sa érdekében a megszokott­nál korábban nyitjuk a csarnok ajtóit és a pénz­tárt. V. L. Érdekegyeztető fórumok Mindent szabad, amit nem tiltanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom