Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám

LACIT MÉG BE IS MONDTAK A gyerekek még szeretik a verseket nagy hangon mesélte, mi minden történik vele, ami­ről természetesen nem te­het. Nem véletlen, hogy ő kapta az egyik közönség- díjat. Az eredményhirdetés előtti szünetben a nyolca­dikos Harangozó Edittel, majd Varga Lászlóval és édesanyjával beszélgettem. Edit a „Biztató vers ma­gánytól irtózó lelkeknek” című Áprily Lajos-verset mondta. — Keresztanyámmal együtt választottuk ki, ő segített a felkészülésben — mondja Harangozó Edit. — Milyen módszerrel ta­nultál? — Nagyon sokszor elol­vastam a verset, hogy meg­értsem, és át tudjam élni, végül szinte maguktól jöt­tek elő bennem a sorok. — Hogyan értékeled az előadásod? — Talán hangosabban kellett volna mondanom. Először elégedett voltam, de rájöttem, hogy a töb­biek nálam sokkal gyönyö­rűbben szavalnak. (A felsős versmondók között ő lett a negyedik.) Az elsős Varga László az alsónémedi általános isko­lából érkezett. Édesanyja választotta ki számára Ja- nikovszky Éva meséjét. — Volt különverseny az iskolában, ahol nyertem, be is mondtak a mikro­fonba! — tájékoztatott Laci. Anyukája szerint az a legfontosabb, hogy a gyerekek tanuljanak meg helyesen beszélni: A költészet manapság népszerűtlen műfaj — mondják sokan —, de sze­rencsére ezt az általános iskolás gyerekek nem ve­szik tudomásul. A hernádi általános iskola dabasi körzetben meghirdetett vers- és prózamondó ver­senyére annyian jelentkez­tek, hogy a szervezők kénytelenek voltak több helyszínt kijelölni. A gyerekek — kortól és stílustól függetlenül — tel­jes irodalmi örökségünkből válogathattak, volt aki Jó­zsef Attila, volt aki Arany János versét választotta, de szép számmal akadt mese és népballada is. Nem is egyszer történt meg a cso­da: nyakigláb kisfiúk, vagy frissen sminkelt fodros blúzos lányok alakultak át a nézők szeme láttára ko­mor. népe sorsáért aggódó költővé, vagy balladát éneklő öreganyóvá. Életet leheltek a versekbe, ját­szottak a hangjukkal, me­séltek a hallgatóságnak. Az egészen kicsik, az al­sósok, olyan felszabadultak voltak, mintha nem is ver­senyen lennének. „Daru úrfi, itt vagyok, ragyo­gok ...” — illegett-billegett egy apróság, meséje min­den refrénjénél. Csakúgy röpködött kis fekete szok­nyája, ahogy kacsaként kellette magát a darunak, Benedek Elek koreográfiá­ja szerint. Kiemelkedően jó volt a Janikovszky Éva „Velem mindig történik valami” című meséjét mondó elsős Varga László előadása. Amilyen pöttöm volt, olyan — Volt olyan gverek, akin érződött, hogy dolgo­zott a maga kis művén, de teljesen zárt szájjal be­szélt! Legtöbbször nem is a gyerekekkel van a prob­léma, hanem a szülőkkel, akik nem hajlandók otthon beszélgetni, mesét monda­ni. Az inárcsi diákszínját­szó kör egyik vezetőjével. Kovács Gézánéval is talál­koztam, aki ezúttal első­sorban nem pedagógusként, hanem kísérő szülőként volt jelen. — Mint a színjátszó kör vezetője, hogyan értékeli a versenyt? — Sok szépen beszélő gyerek van, hallottam sok jó előadást, de sokan nem hoztak ki magukból min­dent. Akadt néhány túl ne­héz, túl komor vers is, amit kifejezetten tiltanék a gye­rekeknek. Elsősorban a jó­kedvű, felszabadult pro­dukciók tetszettek, és ami kiváltképpen örömömre szolgált: nagyon kevés mo­doros versmondás volt! ★ A zsűri döntése szerint a felső tagozatos versmondók első díját Schmickl Péter (Ócsa), a prózáét Kende Anikó (Inárcs) nyerte. Az elsősöknél több díjat osz­tottak ki: prózamondús- ban első lett Kulinyák Ág­nes (Alsónémedi), és Izsé- pi Emese (Űjhartyán), vers kategóriában Ködöböcz Katalin (Gyál), Gábor Ma­rina (Alsónémedi), és Ko­vács Zoltán (Inárcs) ért el első helyezést. p. e. ZI N HÁZI LEVEL Egy rózsaszál... Van nemzeti drámánk: a Bánk bán. És van nemzeti operettünk: a János vitéz. Nem szemtelenség ezt a két művet egymás mellé tenni? Ráadásul ezt az operettet — vagy inkább: daljátékot — nemzeti mű­vünkként említeni? A proccság, a magas mű­vészet mellett semmi mást meg nem tűrő, el nem fo­gadó fennhéjázás vagy az elvakult tekintélytisztelet persze azt mondja: Katona Józsefiéi egy napon sem le­het említeni a matematika- tanár Kacsóh Pongrác meg­zenésítette, s a Petőfi Sán­dor János vitézét csak ala­pul felhasználó szövegköny­vet, amelyet egy bizonyos Bakonyi Károly nevű ügyes fickó írt, és egy jó tollú köl­tő, novellista, regényíró, Heltai Jenő írta hozzá a dalszövegeket. Csakhogy ez a bizonyos János vitéz egy­általán nem óhajt versen­geni sem a Bánk bánnal, sem semmiféle más szín­padi művel. Ezt a magya­ros hangvételű darabot roppant egyszerű kény­szerhelyzet hozta létre. 1004-ben nehéz körülmé­nyek közé került a Beöthy László vezette Király Szín­ház. Huszka Jenő új ope­rettje. az Aranyvirág, nem volt átütő siker, noha a kor legkedveltebb színész­nője, Fcdák Sári játszott benne. Üj darab után kel­lett nézni, s véletlenül rá­bukkantak a Tavaszmező utcai gimnáziumban tanító harminccsztendős Kacsóh Pongrácra, aki növendé­keinek írt egy Csipkerózsi­ka című dalművet. Ezt vé­letlenül meghallgatta az említett Bakonyi Károly, aki mögött akkor már több operett librettójának sike­re áilott, és biztatására ha­marosan elkészült a János vitéz muzsikája. Az először húzódozó Heltai végül is megírta a dalszövegeket, és a szintén akadékoskodó Fe­dők Sári elvállalta a cím­szerepet. Elég példátlan ötlet: Kukorica Jancsit egy színésznővel játszatni! De az ötlet bejött, és a János vitéz óriási siker lett. Meg­mentette a Király Színhá­zat, újra a népszerűség csú­csaira emelte Fedákot, és évtizedekre megoldotta a nemzeti operett- vagy dal­játékszükséglet kielégíté­sét a magyar színpadokon. A bemutató — 1904. no­vember 13. — óta csaknem folyamatosan jelen van valamelyik magyar szín­házban. Dalai szinte népda­lokká váltak. Az Egy rózsa­szál szebben beszél, a Kék tó, tiszta tó, Kukorica Jan­csi belépője meg a többi minden boros-nótás össze­jövetelen felcsendül ma is. Elég természetes ötlet volt, hogy a János vitéz az ifjúsági színháznak tekin­tett Arany János Színház­ban is színre kerüljön. Hozzátartozik egy magyar fiatal színházi műveltségé­hez, jogos itt is játszani. Ráadásul a színház még két variációt is produkál: egy ifjabb, s égy felnőttebb korosztálynak szólót. Mind a kettő élvezetes és jó. Nem választja azt a meg­oldást sem, hogy avatag stílust erőltessen az elő­adásra, de azt sem, hogy elkezdi „cikizni” a műfajt. Sok tehetséges fiatal szí­nész van a színházban; nekik még jó iskola, sti- láris gyakorlat is ez a ze­nés darab, amelyben egé­szen másfajta színészi esz­közökkel kell élniük, mint a nemrég bemutatott Nim- wégdi Marikában például. S tekintve, hogy a János vitéz ma, Budapesten sem az Operettben, sem az Er­kel Színházban (ahol éve­kig játszották) nincs szí­nen, ez az előadás még hé­zagpótló is. Takács István Folytatódnak a tavaszi fesztivál rendezvénysorozat rendkívül programdús ese­ményei. A tavaszi városok jelszó jegyében két Pest megyei város — Szentend­re és Gödöllő — is részt vesz a tavaszi fesztivál kul­turális programjában. (Gö­döllő kulturális rendezvé­nyeiről lapunk 10. oldalán folyamatosan tájékoztatjuk olvasóinkat.) Szentendrén három napig tart az alternatív színhá­zak találkozója. Pénteken este 22 órakor a Duna- parti Művelődési Ház Bar­langjában „Az utolsó vonal színházi érdeklömörülés ’ 1X4 órás intenzív kurzus címmel mutatkozik be. A nem mindennapi produk­ció rendezője Tamási Zol­tán, a fény- és hangeffek- tusok tervezője Vizy Mik­lós. Szombaton este 19 óra­kor a Pest Megyei Könyv­tár színháztermében a Füg­getlen Színpad Szophoklész Oidipus király című tragé­diáját mutatja be. Az elő­adást Gábor Miklós, Kos- suth-díjas kiváló művész állította színpadra. Vasár­nap este 19 órakor szintén a Pest Megyei Könyvtár színháztermében mutatko­zik be az RS 9 Stúdiószín­ház Wysoianski Mennyegzc című drámájával. Az elő­adást Lábán Katalin és Do­hai/ Dezső rendezte. Kiállításokra is sor ke­rül Szentendrén: szomba­ton 14 órától divatbemuta­tóval egybekötött kiállítási rendeznek a Péter-Pál Galériában. A rendhagyó­nak ígérkező kiállításon be­mutatkoznak a galéria mű­vészei és a bécsi Off-Line magyar résztvevői. A be­mutatott darabolt — a ren­dezők előzetes tájékoztatá­sa szerint — meg is vásá­rol ható!:. A hét végétől egy hóna­pon át megtekinthető Szentendrén az Aktív Art Galériában a Váci Grafi­kai Műhely anyagából az ünnepi hetekre készített válogatás. Budakeszin is a tavaszi hangulat jegyében zajlik több rendezvény is az Erkel Ferenc Művelődési Köz­pontban. Ma este 18 óra­kor például a Független Színpad művészei a Cson­gor és Tündét mutatják be. A tavasz első napján — március 21-én —, szomba­ton fesztiválbált rendeznek i Budapest Kongresszusi Központban. A vidám tava­szi bál este 20 órától haj­nal 4-ig igen változatos programmal várja a vendé­geket. A vacsora alatt a rajkózenekar játszik, majd a Talentum táncegyüttes folklóregyveleget mutat be, de az operett kedvelői­ről sem feledkeztek meg, neves művészek vendég- fellépíére lehet számítani. A nosztalgiazoknak pedig az Old Boys együttes ját­szik majd. A tavaszi fesztivál szín­házi előadásai változatos programot kínálnak. Szere­pel köztük ősbemutató, Magyarországon először játszott dráma, népszerű mű új felfogásban és kül­földi vendégjáték. A klasszikusokat kedve­lők örömet fognak találni Shakespeare A két veronai nemes című vígjátékában, amelyet a Merlin Színház mutat be Lázár Kati ren­dezésében. A rendező azt a műhelymunkát folytatja, amelyet fiatal színészekkel évekkel ezelőtt Jordán Ta­mással kezdett el Kaposvá­ron. Jordán Tamás ezúttal Karl Sternheim érdekes, expresszionista vígjátékét, A bugyogót rendezi a Radnóti Miklós Színházban. A Katona József Színház, a Vígszínház és a Magyar Televízió közös produkció­ja a híres angol költő, T. S. Eliot Gyilkosság a katedrá- lisban című, Becket Tamás­ról szóló műve, amelyet a színikritikus Mészáros Ta­más rendezésében a Kama­ra mutat be. A felhőtlen szórakozást Marc Camoletti Hatan pizsamában (Boldog születésnapot!) című vígjá- tóka képviseli az Arizona Színházban. Rendezője Gál- völgyi János. Hetedik alkalommal ke­rül sor az országos kama­raszínházi találkozóra, ez­úttal a Radnóti Színházban, illetve az Arany János Színház stúdiójában. Há­rom magyar színmű, Dóry Tibor Az óriáscsecsemő, Kornis Mihály Halleluja és Forgács András Vitellius című drámája szerepel a műsorban; az utóbbi díj­nyertes mű és ősbemutató. Shakespeare Titus Andro- nicus-a eredeti fölfogásban lesz látható. Az Angol Nemzeti Ba­lett a walesi hercegi csa­lád fő védnökségével műkö­dik, s az őket elkísérő Lady Dianát legrangosabb ven­dégként köszönhetjük hét­főn este az Állami Opcra- házban. Az együttes ma­gyar származású művészeti igazgatója is világsztár: Nagy Iván baletlművész kiemelkedő, ismert egyéni­ség világszerte, akit a ma­gyar közönség sajnos eddig alig ismerhetett. A 65 tag­gal érkező együttes előadá­sában bemutatásra kerülő 3 balett (Robert North Üj balett, Christopher Bruce Hattyúdal, Harald Lander Etűdök) különleges táncél­ményt ígér. Budaörsön a Crazy film­színházban, a Károly király úton a szombat délelőtt 10 órakor kezdődő matinét délután 14 órakor megis­métlik. Mindkét alkalom­mal a kicsinyek örömére az őslényeié országa című szí­nes, szinkronizált amerikai rajzmesefilmet vetítik. Szombaton és vasárnap 13 órai kezdettel az izgalma­kat kedvelők a Trükkös ha­lál 2 című színes, szinki o- nizált akciófilmet tekinthe­tik meg. Nagyhalán a művelődési központban vasárnap dél­után 15 órai kezdettel ren­deznek tavaszköszön tő táncházat. Ócsán. az Egressy Gábor Szabadidőközpontban ma este a Visszakézből című színes, szinkronizált ameri­kai bűnügyi filmet vetítik. Ugyanitt hétfőn este 19 órai kezdettel Kovács Kati­nak és a Szomszédok tv­sorozat népszerű Öli urá­nak, Bajor Imrének a kö­zös műsorára kerül sor. Ocsán a régi kultúrházban szombaton és vasárnap 17 órai kezdettel a Népfőisko­la szervezésében kerckasz- lal-beszélgetés lesz. Az Inárcs-kakucsi Nép­dalkor tízéves évfordulója alkalmából szombaton az inárcsi klubkönyvtárban, egy hét múlva pedig a ka- kucsi Vadkacsa étterem­ben lép fel. Okleveleikből, díjaikból, emlékeikből egy- egy hétig tartó kiállítást rendeznek mindkét faluban. Szigetszcntmiklóson a Kossuth moziban ma este 18 és 20 órai kezdettel a Dinasztiák harca című szí­nes japán akciófilmet vetí­tik. Ugyanitt szombaton és vasárnap 18 és 20 órakor a Marhakonzerv-akció című színes francia bűnügyi víg­játékot tekinthetik meg a kikapcsolódásra vágyók. Pilisvörösváron a műve­lődési házban szombaton este 13 órakor a Csapd le, csacsi című színes, magyar vígjátékot vetítik. D. A. Évezredek kincsei Nemzetközi viszonylatban is nagy jelentőségű, új, állandó kiállítás nyílt Székesfehérváron, az István ki­rály Múzeum Fő utcai épületében. A földszinti részen római kori kőtár, az emeleti részen pedig az őskortól a török korig terjedő időszak legújabb leletei láthatók. 'programok EC/xSZ HÉTRE_ ; Ezt látni, hallani kell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom