Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

NA£££OROSI Otília XXXVI. ÉVFOLYAM. 67. SZÁM 1992. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK A törvények irgalmatlanok Ha drága a termelés Rövid idő alatt ócska frázisokká degradálódtak a ter­melés céljairól, a fogyasztási politikáról az elmúlt négy évtized során megalapozottnak hitt elképzelések. He­lyükbe a profit, a verseny mindent elrendező elve lé­pett. Egyetlen gyakorlati tényező maradt tehát, amely a munkát méltányolja, a piac. Vagy megállja helyét a vállalkozó, vagy elbukik. Az állami elvonások, amelyek kétségkívül óriási teherként jelentkeznek, s amelyeket a fejlődés visz- szafogásában döntő ténye­zőnek tartanak, lényegében nem okozói, csak elösegítöi némely vállalkozás össze­omlásának. Igazából maga a gazdaság mar bele saját testébe. Körülbelül így le­hetne összefoglalni a Gril- lázs Kft. helyzetét is. Mint azt már sokan tudják, ezt a gazdasági szerveződést is felszámolták, vele együtt a város egyetlen számottevő cukrászüzemét. A tulajdo­nosoknak, akik javarészt a kisüzem régi dolgozói, most nemcsak anyagi, de komoly érzelmi problémát is oko­zott munkahelyük válsága. Ám ki törődik vele, hiszen az már kizárólag az ő ma­gánügyük. A piacgazdaság törvényei irgalmatlanok. — Itt nőttünk fel szinte, én például már huszonhá­rom éve élek ebben a szak­mában. Jó kis közösség ala­kult ki — mondja nosztal­giával Urbán László cuk­rászmester. — Az elmúlt évek, évtizedek szokásai is közrehatottak abban, hogy nem hagytuk el az üzemet akkor sem. amikor az át­alakulás két éve napirendre került. összetettük ami pénzünk volt, és megváltot­tuk. Persze akkor még hit­tük, hogy — ha más szer­vezeti formában is —, a szakmánk mindig kenyeret fog adni számunkra ... ■ Ügy hangzik ez, mint­ha már a mesterségben sem maradt volna bizodal- muk... — Azt hiszem, alapvetően nem a szakmával van itt baj. Igaz, kevesen vannak már, akik igazán jól műve­lik. A gazdaságos termelés­nek szűntek meg a feltéte­lei. Persze ezt a megállapí­tást itt most csak a mi kö­rülményeinkre értem. Saj­nos, elavult gépekkel, be­rendezésekkel dolgoztunk, és a nyersanyag- és ener­giaárakat is számba véve, oly mértékben megdrágult a termelés, hogy a sütemé­nyek irreális árakon jelen­tek meg a kereskedelemben. ■ A szóbeszéd szerint a résztulajdonosok között ki­alakult viszálynak is köze volt a kft. megszüntetésé­hez. — E kép hamis, mert el­lentét soha nem is volt kö­zöttünk, legfeljebb véle­ménykülönbség azon. mi le­gyen a sorsa a cégnek. Az utóbbi hónapokban azonban már ez sem volt kérdéses, szemlátomást a csőd felé haladtunk. Dr. Mocsári Sándor ugyancsak egyik résztulaj­donosa volt a kft.-nek. ■ Mondják, ön volt a le­állás kezdeményezője. — Valóban, ugyanis a cég gazdasági folyamatait én követtem figyelemmel, számszerűsítve. Nos, 1990- hez képest az energiakölt­ségek megháromszorozód­tak. Ez különösen súlyosan érintette a cukrászüzemet, ahol korszerűtlen, energia­faló berendezések működ­tek. Mindehhez jöttek még a hátrányos közgazdasági sza­bályozók, de még a piac romlása is. Az első időszak C milliós forgalma mostaná­ra 12 millióra nőtt, de ez sem fedezte az inflációt. A termelés hatékonyságát nem lehetett javítani, magas sü­teményárak alakultak ki. ■ Termékeiket közvetle­nül is árusították ... — A kis bolt valóban sok vevőt vonzott, de nem ele­get. Egy, a központban levő reprezentatív üzlet birtoká­ban talán jobbak lettek vol­na a kereskedelmi esé­lyeink. Erre azonban nem volt pénzünk. Az utolsó he­tekben már csak a fizeté­sekre valót tudtuk előte­remteni. A cég 1,6 milliós vagyona elkezdett apadni. Ezt látva döntöttünk a le­állításról, mert a végén a tőke is elúszott volna. ■ Berendeztek egy fagy­laltkészítő üzemet is. Állí­tólag ez rentábilis maradt, s ön működteti. — A fagylaltfőző műkö­déséhez valóban megvan az összes hatósági feltétel, de nem vettem át, és nincs is szándékomban, jóllehet, az én ingatlanomon van. Saj­nos, a fagylalt sem igazán üzlet már. Amíg a koráb­ban 600 kiló elfogyott egy- egy nyári napon, mostaná­ban jó, ha negyede. A por­fagyi térhódítását az is elő­segítette, hogy az ÁFÉSZ több olyan üzletet adott át magánkézbe, amelyek ko­rábban a cukrászat termé­keit árulták. A végered­ményt tehát úgy summáz­hatnám, hogy a krízis áthi­dalására nem voltak meg az anyagi lehetőségeink. Már­pedig modernizálás nélkül nincs remény, hogy valaki is feltámasztaná a cukrásza­tot a régi mivoltában. Jó példa erre az ÁFÉSZ maga­tartása. A nálunknál jóval tőkeerősebb cég habozás nélkül elfogadta a javasla­tot a bezárást illetően. Meg sem próbálta menteni a cukrászatot. M. J. JAROROZNEKA VÉDEGYLETI TAGOK A lakosság szeme, nem pedig az ökle Az ulóbbi cgy-két évben az ország számos településén szerveződtek és hívják életre manapság is egymás után a polgári védegyleteket. Mindenekelőtt a falvakban, ta­nyaközpontokban, ahol a rendőri szolgálatok elégtelen volta miatt ily módon próbálja a lakosság megóvni a la­kóhely közbiztonságát. A példa hatására és romló köz­állapotok miatt újabban a városok is sorra állítják fel védegyleteiket. A polgári közbiztonsági szolgálatok megszervezésé­nek gondolata Nagykőrösön is évekkel ezelőtt felmé-’ rült. A társadalmi igényt mi sem fejezi ki jobban, mint az, hogy a város ön- kormányzata már a meg­alakulás előtt jóváhagyott a helyi védegylet támoga­tására évi 300 ezer forintot. A szervezet tagságának to­borzása a napokban kezdő­dött. A fejleményekről, il­letve az egylet lényegéről Fapp Józseffel, az önkor­mányzat közrendvédelmi bizottságának elnökével beszélgettünk. ■ Mindenekelőtt azt kel­lene tisztáznunk, a védegy­let miben különbözik a volt önkéntes rendőri szer­vezettől. Tudniillik az utóbbi is hasonló felada­tokat látott el. — Alapvetően más for­májú és jellegű szervező­désről van szó, hiszen amíg az önkéntes rendőri állo­mány a rendőrségek köte­lékében működött, a véd­egyletek teljesen függetle­nek attól, önmagában a szervezés sem a rendőrség­től indul ki, a testület ezt nem is vállalja fel, kizáró­lag lakossági kezdeménye­zésre, az önkormányzati szervek pártfogása mellett alakulnak meg mindenfelé. A célok, a feladatok le­szűkülnek a tulajdon vé­delmére. Az ilyen jellegű egyesüléseknek egyébként HHSBRfl Szí NHÁZ BHBBI Március 19-én a Kecske­méti Katona József Szín­házban, este 7 órakor: Szentivánéji álom. Kada Elek-bérlet. Az Erdei Ferenc Művelő­dési Központban, 17.30-kor: Életünk mélységei. A szí­nes lámpafényekkel való gyógyítás lehetőségei. Dr. Iván László előadása. 18 órakor: Bibliaklub. Mo­dem próféták és látomá­sok. Ellőadó: Murányi Jó­zsef lelkész. 19 órakor; Trisztána. Tavaszi filmmú­zeum keretében. NAGYKORtiSl HÍRLAP Nagykőrös, Széchenyi tér 17. © A szerkesztőség ve­zetője: Ballai Ottó. Mun­katárs : Miklay Jenő. ij Postacím: 2750 Nagykőrös, Pf. 23. Telefax és telefon: (20)-51-398. » Hirdetésfel­vétel: kedden 10—13, csü­törtökön 14—16 óra közölt. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk. Mozi Március 19-én a nagyte­remben: Tökjó, válnak az őseim. Színes, szinkronizált francia vígjáték. Előadás 6 és 8 órakor. Talált kutya Egy fiatal fehér kuvaszt találtak a Toldi utca 20. szám alatt. Gazdája a hely­színen érdeklődhet. Bál a kórházért J mmáron liagyo­■* mánnyá — haladó hagyománnyá — neme­sedett, hogy a Cifra Csárda, azaz a legjobb nagykőrösi vendéglő, március idusának elő­estéjén jótékony célú bálnak ad otthont. Az egész város lakosságá­nak érdekében szerve­ződve, még az 1990-es választási kampány fi­nisében határozták el a szabaddemokraták, hogy céljaikat hitelesí­tendő, alapítványt hoz­nak létre a nagykőrösi kórház újjáalapítására. Ezt az alapítványt befi­zetések és adományok növelik, de évente egy­szer egy bál bevételét is erre ajánlják fel. Az alapítvány kuráto­ra, dr. Bozlék Mihály, a minap meghatott sza­vakkal emlékezett a kezdetekre, arra a jász- karajenői gyűlésre, amelyen az akciót beje­lentették, majd az első bálra. — Lassan kicsi lesz a csárda — mond­ta tréfásan, utalva arra, hogy egyre többen érzik magukénak a célt. A nagykőrösi kórház megépítésére van mód és lehetőség — hangsú­lyozta dr. Bozlék Mi­hály —, ha továbbra is egy akarattal s egyéb­iránt választási ígére­teikhez ragaszkodva állnak ki mellette a vá­rosban működő politikai erők. Minden remé­nyünk megvan arra, hogy a központi támo­gatást megkapja a vá­ros, hiszen a problémák eltörpülnek a lehetősé­gek mellett. Az alapít­vány számláján több, mint kétmillió forint törzstőke gyűlt már ösz- sze, sok települési kép­viselő ide utaltatja át ebből származó költség- térítését. A kamatok már hatszázezer forintot tesznek ki. Az összeg az építkezési költségekhez képest ugyan csekély, ám nem elenyésző, hi­szen az emberek akara­tát jelképezi — húzta alá a szabad demokra­ták városi elnöke. A megnyitó után ter- -*■* mészetesen a ven­déglősöké lett a fősze­rep. Nagy István és munkatársai kitettek magukért, még a meg­szokottnál is finomabb ízekkel, figyelmesebb kiszolgálással kedves­kedtek a mintegy két­száz bálozónak. Tar Zol­tán a zenéről gondosko­dott, s jó volt látni, hogy a kórház ügyét a város valamennyi réte­gének képviselője ma­gáénak érzi. Az asztalok körül ott ültek a kisgaz­dák, a szocialisták, meg­jelent dr. Kulin Sándor, az MDF országgyűlési képviselője is (dr. Áb­rahám Tibor, az SZDSZ követe családjával érke­zett), s orvosok, asszisz­tensek, tanárok, vállal­kozók és családtagjaik érezhették jól magulcat a jól szervezett jóté­konysági bálon. (b) vannak hagyományai; min­dig is funkcionáltak, ami­kor problémássá vált a közbiztonság. B A védegylet tagjai hi­vatalos személynek tekin­tendők? — Nem. Szolgálat telje­sítése közben sem rendel­keznek semmivel több jog­gal, mint bármely állam­polgár. A védegylet a la­kosság szeme és nem kar­ja vagy ökle. Nem felada­ta, hogy bűnözőket fogjon el, az a rendőrség dolga, de a rendszeres szolgálatok ellátása során viszont nagy szerepe lehet a bűncselek­mények megelőzésében, s értékes információkkal szolgálhatnak a rendőri munkához. Kidolgoztuk a rendőrkapitánysággal való együttműködés alapeiveit, a rendőri tevékenység tá­mogatásának mikéntjét. A kapitányság cserébe okta­tással, technikai berende­zésekkel segíti az egyletet. ■ Miféle szolgálatokat látnak cl az egyesület tag­jai? — Mivel alapvetően fel­ügyelet jellegű ez a válla­lás, az úgynevezett járőr- szolgálatot szeretnénk ki­szélesíteni mind a bel-, mind a külterületen. A magángazdálkodás kiala­kulásával, de már eleve a sok zártkert miatt is főleg a tanyavilágban lesz ennek jelentősége, de később, ha a létszámhelyzet is megen­gedi, piacokon, vásárokban is jelen akarunk lenni. B Milyen az érdeklődés, van-e remény arra. hogy kellő számú tagságot tud­nak toborozni? — A szervezést meg­kezdtük, de már ezt meg­előzően is közel félszázan jelentkeztek. Legalább 200 személyre lesz szükség ah­hoz, hogy a tagság megter­helés nélkül folyamatosan el tudja látni feladatait. Ezúton is szeretnénk kérni a lakosság segítségét, jó lenne, ha minél többen be­kapcsolódnának az egylet munkájába. B Hol lehet jelentkezni és mi a feltétel? — A Zrínyi utca 2. szóm alatti irodában várjuk az érdeklődőket. Mivel önkén­tes szerveződésről van szó, csupán két feltétel van: betöltött 18. életév és a büntetlen előélet, örülnénk, ha gépkocsival, sőt fegyverviselési enge­déllyel rendelkezők is jön­nének. A szolgálatok haté­konyságát illetően sok mú­lik azon, hogy milyen fel- készültséggel, technikával rendelkezünk. B Várhatóan mikor kezd funkcionálni a védegylet? — Pontos dátumot nem tudunk még, de mihelyt a szükséges létszám összeáll, a felkészítést . követően azonmód elindítjuk a mun­kát. Az első időszakban éjjeli szolgálatokat terve­zünk, később, ahogy utal­tam rá, a város forgalma­sabb, kritikus pontjain nappal is. Szeretném hoz­zátenni, hogy az önkor­mányzat által biztosított összeg csak a működés mi­nimális feltétele. Remél­jük, hogy további támoga­tásokat kapunk közvetlenül a lakosságtól, s a vállala­tok vezetői is megértik, hogy a szervezet nem ön­magáért van, hanem a köz­vagyont védi, s ebbe min­den beletartozik. A támo­gatások érdekében alapít­ványt hozunk létre, ennek részleteit most dolgozzuk ki. M. J. Együtt, megkülönböztetés nélkül Véget ért a sportháború A Kinizsi SE napokban megtartott elnökségi ülésén, úgy tűnik, nyugvópontra jutott az egyesület és fő anyagi támogatói (Nagykő­rösi Konzervgyár és az ön- kormányzat) közötti „sport­háború”. Az érintettek kölcsönösen egyetértettek azokban a teendőkben, amelyek meg­teremtik a szakosztályok működésének anyagi alap­ját. A Nagykőrösi Konzerv­gyár ebben az évben a Ki­nizsit 2 millió forinttal tá­mogatja, ebből 500 ezer fo­rintot már március 20-ig át­utalnak. Ugyanakkor a kon­zervgyár nem tesz megkü­lönböztetést egyetlen szak­osztály kiemelt szponzorá­lására (például labdarúgás), hiszen mindegyik sportág működése fontos. A konzervgyár azt is ja­vasolja, hogy a továbbiak­ban az egyesület nevét Nagykőrösi Kinizsi SE-re megváltoztassák. A Kinizsi az önkormány­zat által megnevezett (tá­mogatott) szakosztályok ré­szére külön számlákat nyi­tott a Budapest Banknál, amelyekre átutalható az időarányos összeg. Így a szakosztályok részletes költségvetése alapján pon­tosan ellenőrizhető a cél­irányos felhasználás. Ugyanakkor a Kinizsi SE a székházbérbeadósból ha­vonként befolyó összeget a pályák, létesítmények fenntartására használja fel. A sportlétesítmények tu­lajdonjogát rendező or­szággyűlési törvény megje­lenéséig a jelen tulajdoni helyzeten a Kinizsi változ­tatást nem tervez. Az így kialakult fenntar- tói-támogatói helyzetet az érintettek ez év szeptembe­rében felülvizsgálják és ér­tékelik, s a kialakult ta­pasztalatok alapján teszik meg észrevételeiket és ja­vaslataikat a továbbiakat illetően. A Kinizsi a kialakult helyzetnek megfelelően alapszabályát átdolgozza, pontosítja, kiegészíti és közgyűlés összehívásával szeptemberben dönt erről, valamint személyi és egyéb ügyekben is. A Kinizsi SE rendezi a közelmúltban ki­vált szakosztályok pénz­ügyi elszámolását. Ä Kinizsi SE szakosztá­lyai mára pénzügyileg tel­jesen ellehetetlenültek, tartalékaikat felélték (zsebből fedezték kiadá­saikat). Bízunk benne, hogy a fenti elhatározások és intézkedések úgy anyagi­lag, mint erkölcsileg meg­teremtik az alapját további eredményes működésük­nek. Kar sav Istvánná bizottsági elnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom