Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
Az Európai Régiók Az Európai Régiók Gyűlése rendszeresen kiad egy lapot a tagországai számára. Az újság 15 ezer példányban és két nyelven, angolul és franciául jelenik meg. A lap szerkesztését 18 tagú nemzetközi szerkesztőbizottság végzi, s ebbe a bizottságba, a közelmúltban beválasztották Pest megye közgyűlésének alelnökét, dr. Péteri Zoltán professzort. Öt az Európai Régiók Gyűlésébe felvett 17 magyarországi megye delegálta. Dr. Péteri Zoltántól megtudtuk, hogy a nemzetközi lapban ezentúl gyakrabban szerepel majd hazánk és megyénk. Széles körű érdeklődésre számot tartó témákat dolgoznak fel, például a régiók bemutatását, problémáikat, továbbá a természeti környezet problematikáit. PR. SKÖLTETY A POLGÁRMESTEREK KOZOTT Fő a tisztesség, a törvényesség feladatok jól külön vannak választva, bár olykor a polgármesterek is végeznek állami feladatokat. Elmondta azt is, hogy neki, mint a megye köztársasági megbízottjának, minden esetben a törvényességet kell fenntartania, s biztosítania a konfliktusmentes kapcsolatot. A gondok elemzése során megemlítette, hogy több településen voltak nézeteltérések, problémák a polgármester, a jegyző, és a képviselők viszonyában. A hét elején dr. Skultéty Sándor c. államtitkár, köz- társasági megbízott, Pest megye több mint száz polgármesterének és jegyzőjének számolt be a megyeházán az önkormányzati munka 1991. évi tapasztalatairól. Az államtitkár kijelentette, hogy a rendszerváltás az önkormányzatok vonatkozásában megtörtént, s annak módszereivel dolgoznak. Többségükben megfeleltek az elvárásoknak, egyikük sem mondott csődöt. Működésükben az Fontosnak tartotta, hogy a állami és önkormányzati képviselők bizonyos eseA JOGSZABÁLYOK HIÁNYA AKADÁLYOZ Kudarc van bőven A Kereszténydemokrata Néppárt színeiben lett polgármestere Vácnak Bartos Ferenc. Lanunk neki, megyénk egyik legszebb városának első számú vezetőjéhez is intézett néhány kérdést. — Hogyan értékeli a több mint egy év alatt végzett munkáját? — Alapvetően sikeresnek tartom, az új önkormányzat első esztendejét Vácott, hiszen minden előzetes vélemény ellenére a város még december 31-én is zavartalanul működött. Intézményeinkben még a színvonal sem csökkent anyagi okok miatt és a tervezett beruházásokon túl is képesek voltunk a második félév során fejleszteni. Ez a kigazdálkodott vagy megteremtett többletbevételekből sikerült. A székemben nem érzem túl jól magam, de ennek semmiképpen nem gazdasági okai vannak. — Ebben az esztendőben mi az ön programja városában? — Fő cél a város és intézményei legalább azonos szinten történő üzemeltetése, a fokozódó szociális gondok kezelése és az 1993. év előkészítése úgy, hogy a meggyőződésem szerint meginduló fejlődésből minél inkább részesüljön a város. — Miért jó önöknek a kapott önkormányzati vagyon? — Saját vagyonunk egy újfajta gazdálkodásra teremt lehetőséget, természetesen annak minden felelőségével együtt. De ez inkább csak a jövő, hiszen a ténylegesen vagyonként működtető tulajdonok jelentős része még nem rendezett, (műemlék épületek, vállalati átalakulások). Jogszabályok hiánya akadályozza például a lakásvagyon új szemléletű kezelését, vagy a koncessziós törvény ágazati alkalmazását. — Az önkormányzati törvény által előírtakat hogyan tudják végrehajtani Vácott? — Az önkormányzati törvényben előírt feladatok ellátását a város meglévő intézményhálózata megfelelően biztosítja. A környezet állapotának javulását eredményezte a helyi gazdálkodókkal való jó együttműködés. Gondot a város külterületi lakott részein az egészséges vízellátás biztosítása jelent; ebben is történt előrelépés. — Polgármester úr szerint miben változott a szegények sorsa, amióta vezeti a települést? — Minden erőfeszítésünk ellenére nehezedett a szegények sorsa. Vácott is nagy gond. hogy szélesedett ez a réteg és hagyományos módon egyre kevésbé oldhatók meg a gondjaink. Szerintem törekedni kell a különböző társadalmi szervezetek és az egyházak bevonására, mert a problémakör nélkülük már nem kezelhető. — Vác köztudottan iskolaváros. Mit gondol, milyen hatással lesz több száz pedagógusára az új oktatási törvény? — Valóban, több mint 10 ezer diák jár iskolába. Ezért nagyon várjuk az oktatási törvény megjelenését, de azt, hogy milyen hatással lesz a pedagógusokra nem tudom. A vita zajlik, s ez a vita némi félelmet kelt bennem. Egyre inkább úgy vélem, hogy a mai túlpolitizált társadalmunkban, a vitában, a lényeg kezd háttérbe szorulni. Lényegnek pedig a gyerekeinket tartom, róluk egyre kevesebb szó esik, ők mintha a többi érdeknél kevésbé lennének fontosak a vitázók számára. — Ön, mint első ember a városban, mit tart legnagyobb érdemének? — A polgármester szerintem nem több, mint egy a képviselők közül, még ha némely dologban a felelőssége nagyobb is társaiénál. Ezért én úgy gondolom, ha érdem van, az a testületé. — Mi volt kudarca? a legnagyobb — Ebből nagyon sok van, hiszen a kudarc — ellentétben az érdemmel — mindig a polgármesteré. Legnagyobb kudarcnak tartom, hogy későn ismertem fel azokat az erőket, melyek a város vezetésében kialakult együttműködés szétrobban- lásán munkálkodtak, és mára már — általuk hirdetetten — „kormánypárti" és „ellenzéki” csoportra bontották a testületet. Kudarc, hogy nem tudom kellően megmagyarázni és elfogadtatni, hogy más a parlamenti és más a képviselő- testületi munka. Itt egymás nélkül nem tudunk boldogulni, és az eredmények valamint az eredménytelenségek, akár akarjuk, akár nem, közös ügyeink. Mi 27- en felelünk a városért — hallhattuk Bartos Ferenc váci polgármestertőiL tekben jogosítványokat adjanak a polgármester kezébe. A polgármester viszont adjon feladatot a jegyzőnek, hiszen ő a szakember. Az államtitkár kifejezte abbéli reményét, hogy pár év múlva előtérbe kerülnek a menedzsertípusú polgármesterek, s nem kell szakembernek lenni. A hivataloknak, úgy véli, ez az év lesz a legnehezebb, hiszen folyamatban van a kárpótlás, a vagyonnevesítés, és ezt diplomatikusan, az igényeket kielégítve kell megoldani, nehogy az ország tragédiába fulladjon. Szerinte ez fogja eldönteni, lesz-e igazi rendszerváltás. Fontosnak tartja, hogy a köztisztviselők tisztességesen és törvény szerint dolgozzanak. Megyénk településeinek legtöbbje tart fenn más országok más településeivel kapcsolatot, s a jövőben kötendő effajta kapcsolatok kialakításához a köztársasági megbízotti hivatal szívesen nyújt segítséget és közvetít. A hivatalok alkalmazottjainak oktatásáról szólva kijelentette, hogy a kft.-k, bt.-k által szervezett- tanfolyamok allialmatlanok a hivatali, dolgozók képzésére. s reményét fejezte ki, hogy ez hamarosan központi intézkedés következtében megoldódik. Az önkormányzati vagyonok átadásával kapcsolatosan az a véleménye, hogy sok esetben nem mérték fel a vagyonokat, javasolta a polgármestereknek, keressék meg a földhivatalokat, érdekes dolgokra bukkanhatnak. OimORMANYZATl AKADÉMIA/ HELYI HATALOMGYAKORLÁS Abból kell kiindulni, hogy a helyi hatalomgyakorlás a népfelség alkotmányos elvén nyugszik. A népfelség pedig egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy az egész nép kollektív joga dönteni saját ügyeiben vagy közvetlenül (például: népszavazás) vagy közvetve (pl.: képviselői útján). A helyi önkormányzás tehát egy olyan kollektív jog, amelyet kizárólag az állampolgárok közösségei gyakorolhatnak. Természetes, hogy a közvetlen joggyakorlás nem lehet általános érvényű, hiszen nem lehet minden kérdésben népszavazást, vagy helyi szavazást tartani. Ezért általános a közvetett joggyakorlás, amikor az állampolgárok meghatározott időközönként képviselőt választanak. A képviselők folyamatosan működő képviselő-testületet alkotnak. Rendkívül fontos elv és megvalósítandó gyakorlat, hogy a demokratikusan választott testületek demokratikusan működjenek. Ha ez utóbbi a napi élet során csorbát szenved vagy nem valósul meg, a testület egésze vagy egyes tagjai elveszítik választóik bizalmát, s előbb vagy utóbb e megtisztelő megbízatásukat is. A helyi érdekek széles körű feltárását és demokratikus érvényesítését szolgálja a többpártrendszer is. Nem nehéz belátni, ha egyetlen párt tagjai, vagy „patronáltjai” ülnek egy testületben, sem a döntéselőkészítésben, sem a döntéshozatalban nem érvényesül semmi kontroll, legfeljebb a lelkiismeret, amely — mint tudjuk — nem jut mindig szóhoz. A testületet alkotó pártpolitikai csoportok (frakciók) és az ún. független képviselők — s azt vélelmeznünk kell — valamennyien kötelességüknek érzik a helyi lakosság valós érdekeinek feltárását. S minthogy gyakran más-más szempontok alapján történik e feltárás, ideális esetekben a lakosság véleménye teljes egészében kerül a testület elé. A helyi érdekfeltárásban nagy szerepet kapnak a szakmai, gazdasági, kulturális helyi önszerveződések: társaságok, egyesületek. Az önkormányzati demokratizmus lényeges eleme, hogy a lakosság egészét vagy szélesebb körét érintő döntések csak testületi — önkormányzati — döntések lehetnek. Tehát csak a választott képviselők közössége vagy néhány esetben választott tisztségviselő hozhat ilyen döntést. A helyi igazgatási apparátus — mely a testületnek van alárendelve — önkormányzati döntést nem hozhat. Az apparátus csak a választott szerv' döntésének előkészítését és végrehajtását végzi. Az önkormányzatok alapvető jogállásukat tekintve egyenjogúak, a különböző méretű önkormányzatok részletes feladat- és hatásköre, szervezetének nagysága és tagozódása természetesen különböző lehet. Dr. Klement Tamás HATÁRÁTKELŐ IPOLYDAMASDRA A döntés várat magára A megye önkormányzatának külügyi bizottsága legutóbbi ülésén több aktuális kérdést vitatott meg. Szó volt arról a levélről, amelyet Ipolydamásd önkormányzata írt a megyéhez, jelezve, hogy településük és a Szlovákiában lévő Slava község között időközönként határátkelési lehetőség van. Szeretnék a hidat véglegesen megnyitni a két ország között és ehhez kérnek a megyei önkormányzattól elvi és pénzügyi támogatást. Az ülésen a bizottság egyik tagja úgy vélte, hogy először külügyi vonalon kellene intézkedni, s a külügyminiszter igenlő válaszát követően a belügyminiszterrel lehet egyeztetni a részleteket. A közgyűlés csak ezek után határozhat. Az ügy intézkedése érdekében a bizottság a hivatalt felkérte, tegye meg a szükséges tájékozódást, s a következő tárgyalásokba vonják be Ipolydamásd polgár- mesterét is. Ügyvédi iroda a közigazgatásnak Reudet tenni az iratrengetegben Vállalkozói alapon működik a megyeházán a Kiss —Tápay—Viszlói Ügyvédi Iroda egy kirendeltsége. A dolguk pedig, amit még 1987-ben, a jogtanácsosi iroda létrehozásakor meghatároztak, hogy jogi képviselettel, jogi tanácsadással szolgálják az önkormányzatokat. Az irodavezetővel, dr. Kiss György magánügyvéddel beszélgettünk munkájú lcról. — Mivel megyei irodáról van szó, a központunk Valkón van. összesen hárman vagyunk, s valamennyien sokéves gyakorlattal rendelkezünk a közigazgatásban. A polgár- mesteri hivatalok eldönthették, hogy kötnek-e velünk egész évre szóló szerződést ügyeik intézésére, bonyolítására, és jogi képviseletük ellátására. Az éves szerződést kötő települések száma 44. Természetesen segítünk, és dolgozunk a többi önkormányzatnak is, ezek eseti, egyedi szerződések alapján történnek. Elmondta még Kiss doktor, hogy az iroda ügyvédjei lakásukon alirodá- kát hoztak létre, és ott is fogadnak ügyfeleket. Az éves szerződések ösz- szege településenként is változhat, hiszen vannak akut ügyekkel küszködő önkormányzatok, sok az örökölt peres ügy is. Számtalan munkaügyi — felmondási — dologban kérik a tanácsukat, de nem ritka az okirat- és szerző- dóskészítés sem. — Irodánk ügyvédeinek átlagban 150 ügye van évente, ami igen sok. Most még az első negyedév végén járunk csak, és már 100 iktatott ügynél tartunk. Hogy szolgáltatásunk színvonalát növeljük, negyedévenként kiadjuk a Jogi S. O. S. című kiadványunkat, amely sokat segíthet a hivataloknak. Szolgálunk ezen belül alap- információkkal, kapcsolattartási és munkamódszerekkel, a szervezési munkát segítő információkkal. Irodánk vállalja az ügyiratok rendezését, válogatását is, hiszen ezek elhanyagolásából is számtalan probléma adódik. Ebben az esztendőben célunk a velünk állandó kapcsolatban levőknél rendet teremteni az iratrengetegben, s akkor jóval több idő marad a tanácsadásra, a véleményezésre, a határozatok és tervezetek elkészítésének segítésére. A változás sok újat hozott. Az ügyvédek ma már nem alkalmazottai a megyeházának. Ma már ismét saját kezükkel verik az írógépet, ha kell, hiszen magukat kell eltartaniuk, vállalkozók, és a két adminisztrátorukat csak négy órában tudják foglalkoztatni. Az önkormányzatokat várják kedden és csütörtökön a megyeházán, a többi napon pedig az al- irodákban, vagy a valkói központi irodájukban.
