Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-03 / 53. szám
GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1992. MÁRCIUS 3.. KEDD Domony a körzet kiselib települései közé tartozik. Lakosainak száma alatta van a kétezernek, s az aktív keresők száma is mindössze ezeregyszáz, amelyből megközelítően 8 százalék a munkanélküliek aránya. Nem kis gondot okoznak tehát az önkormányzatnak a segélyezésre szorulók. Közmunkán foglalkoztatnak négy személyt, de ez C szám csak csepp a tengerben. Kópiás Györgyné polgármester elkeseredetten beszél erről az egész falura rátelepedő gondról, mert képviselő társaival együtt, a munkanélküliek számának további emelkedésétől tart. — Az élet peremére sodródott emberek körében mélyülhet az elkeseredettség, a közöny, másokban pedig bűnös indulatok szabadulhatnak el, aminek következménye lehet a köz- biztonság további romlása — mondja a polgármesternő. ÜDÜLŐFALUNAK TŰNIK Természetesen minden nehézség ellenére az ön- kormányzat végzi a munkáját, igyekszik a szűkre szabott fejlesztési keretek ellenére is építeni, gazdagítani a falu közösségét. Most éppen aktuális kérdés ez, mert jelenleg készül a község idei költségvetése. — Közigazgatásilag a mi területünkhöz tartozik Domonyvölgy amely — azok előtt, akik a 30-as úton autóval elsiklanak a szép lakóházak mellett — üdülőfalunak tűnik. Sajnos, a 1G0 állandó lakosnak és annak a 70 háztulajdonosnak. akik hétvégeken jönnek pihenni a családjukkal — nincs egészséges ivóvize. A vezetékes ivóvízrendszer kiépítése nemcsak indokolt, de egészségügyi okok miatt lelkiismereti parancs is számunkra. Az itt lakók már 1988-ban vállalták, hogy lakóházanként 30-30'ezer forinttal hozzájárulnak az építés költségeihez — ma sem képesek ezt az összeget megemelni —, ám ez a pénz kevés! Az építkezés több milliót igényel, ezért pályázatot adtunk be a feladat elvégzésére. Csak akkor van remény és lehetőség a hálózat lefektetésére, ha a szükséges támogatást elnyerjük. , GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő» Szabadság tér 10. Ö A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. 8 Munkatárs: Pillér Éva. Q Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 3100. Telefax és telefon: (28) 20-736. e Szerkesztőségi fogadóóra: Iiétfün 10-től 13 óráig. 8 Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-től 13 óráig a szerkesztőségben. Domony 1992-es fejleszté- ■ si feladatai között említi i Kopjásné a villanyhálózat t bővítését. A Petőfi, vala- , mint a Baross utcák végében értékesítés és öröklés [ folytán házhelyek alakultak ki. s megkezdődött az otthonok alapozása, ezért a Sport utca közvilágításának 1 a megteremtése indokolt. Folytatják az iskola sport- 1 udvarának és környékének, valamint az oktatási intézmény előtti térnek a rendezését, parkosítását. Tervezik, hogy az óvodának külön emésztőgödröt építenek. Felújítják a tűzoltó- szertárat. Kicserélik a pol gármesteri hivatal elektro mos hálózatát, mert a jelenlegi — a kora miatt annyira elhasználódott hogy tűzveszélyes. Megépí tik az Erdő és Pásztor utcák belvízelvezető-rendsze rét. Kijavítják a járdák ká tyűit, s ahol szükséges, ott új bitumenréteggel borítják. — A művelődési ház vi zesblokkjának a megépítő sére 460 ezer forint céltámogatást kaptunk — mond ja a polgármesternő —, de a munkát nem végeztük el Ebben az évben — a szükséges összeg hozzáadásával — kialakítjuk a korszerű WC-csoportot. Sajnos az intézménynek jelenleg nincs függetlenített vezető je, de az épület godnoka, ha igény van rá, különböző rendezvényekre, összejövetelekre biztosítja az épületet. BÁR NINCS FOGADÓÓRA Beszélgetésünk közben sűrűn nyílik az ajtó. Jönnek az ügyfelek. Nincs fogadóóra, de a polgármester asszony mindenkit meghallgat, mindenkinek az ügyében intézkedik és segít. A panaszosok, az ügyeiket intézők érzik a segíteni akarást, és többségük megnyugodva távozik. Érezhetően jólesik a do- monyiaknak, hogy Kopjásné mindenkit ismer, mindenkinek tudja a problémáját. előtte senkinek „nincs titka”. — Meggyógyult-e a nagymama? — Hogy tanul a kis Jóska? — Mikor lesz a lányod esküvője? — Ilyen Angyalbőrben - civilben Angyalbőrben — civilben címmel Usztics Mátyás és Ihos József estjét rendezik meg március 5-én, 18 óra 30 perces kezdettel az aszódi laktanyában. Civilek is jegyet válthatnak. és hasonló kérdések hangzanak el, de figyelmeztet is a polgármesternő: — Gondoskodjatok a kertetek végében lévő árok tisztításáról! — Gallyazzátok le a fákat, ki ne verjék az ágak a járókelők szemét! — Tartsátok zárva a kutyát! — A szennyvizet ne öntsétek ki az utcára! NEM REMÉLI, BIZTOS BENNE — Remélhető, hogy a kérdések, tanácsok meghallgatásra találnak — mondom távozáskor, de szavaimat Kopjásné megtoldja:— Én nem remélem, hanem biztos vagyok benne! — Fcrcsik — Elhunyt dr. Kumorovitz Bernát Február 22-én Budapesten elhunyt dr. Kumorovitz Bernát akadémikus, premontrei szerzetes, a gödöllői gimnázium egykori igazgatója. 1900-ban született a Sze- pes megyei ötösbányán 1918 óta volt tagja a premontrei rendnek és 1923 ban szentelték pappá. 1927- től a gödöllői premontrei gimnáziumban tanított, 1934-től a Pázmány Péter Tudományegyetem előadója. 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd 1949-ben tanácskozó taggá minősítették. 1951-tői 1956-ig tudományos bérmunkára kényszerült. 1956-ban „A magyar trikolór és a magyar állam- címer múltja” című dolgozatával megszerezte a történelemtudomány doktora fokozatot. 1989-ben állították vissza akadémiai levelező tagságát, 1990-ben pedig rendes tag lett, és tudományos életműve elismeréséért megkapta a Magyar Köztársaság Zászlórendje kitüntetést. Temetése március 5-én, csütörtökön, 11 órakor lesz a gödöllői városi temető premontrei parcellájában. Zöld Gyógyítás Alapítvány Az alkoholistákért Március 3-án, kedden 14 órakor Medveczki Zoltán és Bánhegyi Ildikó tart előadást a nemrég bejegyzett Zöld Gyógyítás Alapítvány céljairól és az alkoholizmus gyógyításának természetes módjairól. Az előadás helyszíne a gödöllői mentőállomás, ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak. Vácegres Fejlesztési tervek — Az 1992-es esztendőben fejlesztési célokra 4.2 millió forintot fordíthatunk — újságolta Dudás János vácegresi polgármester. — Nincs ugyan még az ön- kormányzat által jóváhagyott tervünk, sem költségvetésünk. de nem múlt el az utóbbi hónapokban egyetlen képviselő-íesíüle- ti ülés sem úgy, hogy ne kérdezzük egymást, mire fordítsuk a pénzt. A polgármester vázlatosan szólt az elképzelésekről. Elhatározták a ravatalozó teljes felújítását, korszerűsítését és megnagyob- bítüsát, ami előzetes számítások szerint 1.2 millióba kerük Utak. járdák építésére csaknem 1 milliót szánnak. A Liget utcában kiépítik a közvilágítást. Szükségesnek tartják az orvosi rendelő felújítását, s ezzel egyidejűleg csecsemő- és gyermekorvosi rendelő kialakítását. Elvégzik az iskola elöregedett tető- szerkezetének a cseréiét, esetleg beépítik annak padlásterét. A közlekedés biztonsága sürgeti az autóbusz-megállóhelyek építését. A felsorolt munkák elvégzése mellett hozzájárulnak a telefonvonal elkészítéséhez, a regionális vízmű önállósodásához. Meglepően hosszúnak tartottam az elvégzendő feladatok sorolását, és ehhez képest kevésnek a 4.2 millió forintot, de a polgármester bizakodik. — Vácegresen ezt az ösz- szeget az itt élő emberek önkéntes munkája, segítése lényegesen megemeli. Ez így volt régebben is. és úg.v gondolom, hogv a jó szokás megmarad 1992-ben is. F. M. Szigetelnek Az időjárás függvényében folyamatosan végzik a gödöllői művelődési központ tetőszigetelési munkáit a Soform- Stúdió szakemberei. Olasz anyaggal, külföldi technológiával dolgoznak, s munkájukért tízéves garanciát vállalnak. Szó, ami szó: ráférne már szegény állandóan beázó, jobb sorsra érdemes épületre egy kis vízmentes időszak (Pillér Éva felvétele) Emlékiélező i allouuisok Egy sötét fehér folt Ha vendégünk érkezik, legtöbbször elvisszük Gödöllőre, és eldicsekszünk az agrártudományi egyetem impozáns épületével. Elmondjuk, hogy a főépületet a premontreiek építették, s hogy abban igen jó hírű gimnázium működött. Kevesen és keveset tudnak arról, hogy 1944 végétől itt alakították ki az ország egyik legnagyobb, legnépesebb hadifogolytáborát, amelyben ezrek és ezrek fordultak meg, s ahonnét sokakat hurcoltak el a Szovjetunió távoli területeire, hogy hadifogolyként pusztuljanak el egy őrült birodalom gigászi terveinek megvalósításáért. Nem sokan élnek már a harcok után fogságba ejtett, megalázott, az utcán ösz- szefogdosott, „malenkij robotra” előállított, és évekre elrabolt emberek közül, ezért is igen figyelemreméltó Polónyi Péter nyugalmazott múzeumigazgató vállalkozása. Hosszú ideje kutatja, vizsgálja a volt gödöllői táboréletet, s így jutott el Balog Józsefhez is, aki Budapesten, a Te- rény utca 35. szám alatt lakik. A múzeumi gazgatőt a házigazda és néhány társa fogadta, akik Gödöllőn együtt élték át a poklok poklát. Ott volt Bezzeg Mihály, Szilágyi Miklós, Poór Tibor a beszélgetésen, hogy a nyolcvanadik életévükhöz közeledve idézzék fel a Gödöllőn átélt szörnyűségeket, majd szökésük történetét. Balog Józseffel a gödöllői múzeumban találkoztam, s ott mondta el, hogy a beszélgetés után elhatározta, megírja fogságba esésének, gödöllői rabságának és szökésének történetét. — 1945. január 16-án szabadult fel Budapest VIII. kerülete. Másnap már megjelentek a nemzetiszínű kerettel * ékesített plakátok, amelyeken az ország, s a főváros újjáépítésére szólították az embereket: „Lesz magyar újjászületés!” Megváltásként hatott rám a szöveg — mondotta —, annál is inkább, mert 1944. október 18-tól eddig a napig a nyilasok elöl bujkáltam. Indultam az Andrássy úti MÁV-igazgatósághoz, hogy segítsem a vasúti romok eltakarítását, a közlekedés megindítását. Ügy jártam azonban, mint sok tíz- és százezer társam. A körúton felfegyverzett szovjet katonák leállítottak, betereltek egy kisebb csoportba. Igazolványaimat elszedték, és szerencsétlen sorstársaimmal együtt bezártak egy Baross utcai pincébe, majd január 19-én hajnalban sorakoztattak bennünket, és étlen- szomjan a mínusz 10 fokos hidegben elindítottak Gödöllőre, a hadifogolytáborba, ahol a megérkezésünk után minden értéket elszedtek tőlünk. A premontrei gimnázium épülete ekkor már annyira zsúfolt volt, hogy mi, akik „késve érkeztünk”, csak az udvaron kaptunk „szállást”. A harmadik nap után juttattak számunkra 40 deka kenyeret és valami meleg ételt. Balog József hosszan sorolja a szenvedéseit, majd a kezembe adja írását, amely a Hadifogságom története ideiglenes címet viseli. Elolvastam a gépelt sorokat, s állíthatom, hogy a vallomás megrázó dokumentum, amelyben egy sokat szenvedett ember naplószerű feljegyzésekben ismerteti meg olvasóit mindazzal a megaláztatással, megpróbáltatással, amelyben társaival együtt része volt. Nagy értéke ennek az emlékezésnek a személyes vallomásban rejlik. Az utóbbi években többször is hallhattunk arról, hogy a II. világháború magyar katonái nem beszélhették Iá magukból, amit átéltek. Polónyi Péter vállalkozása ezért is elismerésre méltó. — Nem történészként indultam az emlékéket ösz- szegyűjteni — mondta érdeklődésemre. — A történészek nagyon sok mindent elmondtak már Magyarország második világháborús szerepéről, különösen a kül- és belpolitikáról, a gazdaságtörténetről, az ellenállási kísérletekről. Kevesebbet tudunk az egyszerű emberek háborús élményeiről, hadifogságuk eseményeiről. Négy évtized politikai hatalma vigyázott, hogy még a gödöllőiek se ismerhessék meg, mi történt az egykori premontrei gimnázium falai között. Ügy körülbástyázták az akkori hónapok történetét, hogy senki nem juthatott kiteles forrásokhoz. Ezért vállalkoztam arra, hogy a még élő tanúkat bírom szóra, mert meggyőződésem szerint a gödöllői hadifogolytábor nem egy a táborok között, hanem több annál: a szovjet hatalmi politika embert őrlő malmának egyik legnagyobb és legembertelenebb gyűjtőhelye. ★ Gyerekfejjel sokszor hallottam az I. világháborút megjárt „öreg bakák” visz- szaemlékezéseit. Nagyapáink szívesen szóltak Isonzóról vagy a végtelen orosz hómezőkről. Apáink hallgattak, s kérdéseinkre csendre intettek. Talán végre oldódik a félelem szülte némaság. Fér esik Mihály Lesz-e ivóvize Donicnyvölgynek? Egészségügyi okból lelkiismereti parancs
