Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-17 / 65. szám

A nyugdágttsklubok együtt maradtak Tartozni kell valahová jasklubok tagja! mindig tudnak egymással beszél­getni, azonosak a gondjaik, lehetőségeik, s az átélt múlt élményei összetartó erő­ként hatnak. És a fiatalok? Ahányan vannak, annyi el­képzeléssel ostromolják a jövőt. Ki iskolába, ki mun­kahelyre siet. Nem képe­sek felszámolni saját önző énjüket, nem tudják azt alárendelni a társaiknak, s nem adni, hanem elsősor­ban kapni akarnak. Napjainkban minden kö­zösségi próbálkozást üdvö­zölni kell. Ápolgatni, segí­teni a szerveződő csoporto­kat, egyesületeket. Nem szabad félni tőlük. Az len­ne a jó, ha valóban gomba módjára elszaporodnának. A sokféleség törvénye alap­ján sokféle közösségnek kell léteznie. Legyen választá­sunk. Teremtsünk olyan le­vegőt, alakítsunk olyan légkört, hogy a közösségünk tagjai ne keressenek mási­kat. Ha mégis keresnek, értsük meg ezt is, ne bánt­suk a távozókat, a másik közösségnél kopogtatókat. A tehetőségek adottak Talán öt éve, hogy Sán­dor Irén szakdolgozatát ol­vastam, amiben a két vi­lágháború között Túrán működő közösségek életét dolgozta fel. Elhiszik ma a turaiak, hogy az 1930-as években falujukban közel ötven szervezet, vagyis kö­zösség működött? Nehéz tudomásul venni, hogy napjainkban — negy­ven év tiltása után — nem tudunk élni a lehetőségek­kel. Nehéz megérteni, hogy a közösségre, a közös gon­dolkodásra és cselekvésre született ember miért vo­nul ki a közösségből, és miért vállalják olyan sokan a magányt. Fercsik Mihály WérzésyátSó vérehuHó Fecskefűben orvosság Sokan nyughatatlan em­bernek ismerik dr. Vidéki Mihály szabadszállási fog­orvost, aki 1970 táján kezd­te tanulmányozni a népi gyógymódokat. Számos kí­sérlet eredményeként ju­tott el odáig, hogy immár a közforgalomban is kap­ható az általa kifejlesztett Chelidcnt gyógyfogkrém és szájvíz. Néprajzi adatokra tá­maszkodva próbált gyógyí­tószert kifejleszteni a fogínyvérzés megszünteté­sére. Egy forrásmunka sze­rint hajdan, Győr me­gyében főztek ilyen cél­ból teát, a vérehulló fecs­kefű felhasználásával. Kü­lönböző összetételben ma­ga is főzött, ízesített teát a fecskefűből, s alkalma­zásának már első ízben is kedvező hatása volt. Egy hét alatt megszüntette az íny vérzést, a duzzanatot. A hatóanyag mennyiségének változtatásával ez az idő három napra csökkent, s ráadásul összetett hatású. Egyrészt leoldja a fogak­ról a lepedőket: baktériu­mot, vírust, gombát, s köz­ben nem sérti meg a fog­zománcot. Másrészt — vél­hetően érszűkítő hatása ré­vén — csillapítja a fájdal­mat, mintegy kipumpálja a pangó vért. A gyógyfogkrém nyolc­féle természetes eredetű hatóanyagot tartalmaz, 1938-tól szájvíz formájá­ban is kapható. A Chelident sikere to­vábbi kutatásokra ösztö­nözte dr. Vidékit, aki most — a második menet­ben — újabb gyógyhatású szer kifejlesztésén mun­kálkodik. Ez általánosabb hatású lesz, s a fogászaton kívül a gyógyítás más te­rületein is használható. A sebész ítélete A jogtörténet a büntetés módjai között számon tart­ja a kasztrálásra ítéltetést; a visszaeső bűnösöket a bíróság nemcsak a szabadságuk, hanem a férfiasságuk elvesztésével is sújthatta. Ez volt a múlt. És a jelen? A moszkvai Pravda meglepő szenzációval szolgál ez ügy­ben. Egy sebészorvos az önbíráskodást alkalmazva szol­gáltatott igazságot lánya megerőszakolásáért. A lap nevek említése nélkül megírta: a doktor elkeseredését fokozta, hogy a rendőrség, bár elfogta és azonosította is a liliomtiprót, szabadon engedte. A sebész úgy látta, hogy ezek után az igazságszolgáltatásban sem bízhat, magára vállalta hát a megtorlást. Megkereste a tettes lakását, csellel kinyittatta az ajtót, majd elkábította a fiatalembert. Ezt követően a magával hozott szikével kiherélte„páciensét", majd a „műtét" tárgyi bizonyí­tékát műanyag zacskóba téve, a corpus delictivel fel­adta magát a rendőrségen. REGGELI TEREFERE. Szerencsésnek érezheti magát az a nyugdíjas, aki a kiskert­ben megtermett zöldségből, gyümölcsből még piacra is vihet. Szentendrén, a HÉV végállomásán, a nagy forgalomban hamar gazdára talál az áru, meg még idő is jut egy kis megbeszélésre. (Erdősi Ágnes felvétele) fut fsa karban lelkületét! Kórnemző életesemények Sokan ismerik a rákbetegség okait: sugárzás, égett-füs- tölt ételek, zsíros táplálkozás, dohányfüst, vegyszerek, stb. Azt viszont kevesen tudják, hogy pszichés ténye­zőknek is szerepük lehet a rosszindulatú daganatok ki­alakulásában, mégpedig az immunrendszer közvetíté­sével. A daganatos burjánzást kezdeti stádiumában az egészséges védekező rend­szer megakadályozza. Ha viszont nem tökéletes, ak­kor végül a daganat győz, és növekedésbe lendül. Az immunrendszer működé­se és a lelkiállapot között pedig szoros az összefüg­gés. Napjainkban egy új tu­domány van fejlődésben, a pszicho-neuro-immunoló- gia, amely tudományos módszerekkel vizsgálja többek között a test és lélek kölcsönhatásait. Vizsgál­ták például a feleségüket gyászoló férfiak vérében az ún. T-limfociták (spe­ciális immunsejtek) tö­ménységét, és jelentősen alacsonyabbnak találták más férfiakéhoz képest. Tehát a tartós lehangolt- ság gátló hatással van a védekező rendszerre. Ha­sonló eredményre jutottak, amikor vizsgájuk előtt iz­guló egyetemistáktól vet­tek vért. Ez mutatja, hogy a pillanatnyi stresszálla- pot, a szorongás is vissza­veti az immunrendszer ere­jét. A kutatókat régóta ér­dekli, van-e összefüggés a személyiség és a rák kö­zött. Már Hippokratész megfigyelte, hogy melan­kolikus (szomorkodásra hajlamos) nők gyakrabban kapnak melldaganatot, mint mások. Az utóbbi év­tizedekben gyarapodtak az erre vonatkozó tapasztala­tok, és úgy találták, hogy azok az emberek, akik könnyen elkeserednek, ha­mar feladják, azok na­gyobb számban betegsze­nek meg rosszindulatú da­ganatokban, Mások a rég­óta visszafojtott indula­toknak tulajdonítják, hogy ezek mintegy mérgezik a szervezetet. A legutóbbi években elő­térbe került az életesemé­nyek vizsgálata. A negatív életesemények igazi ártó hatása mindig a személyi­ségvonásokon, tehát az alacsonyabb tűröképessé- gű, érzékeny természeten keresztül bontakozik ki. Szedjük csokorba a legti­pikusabb kórnemző élet­eseményeket, lelkiállapo­tokat, személyiségvonáso­kat. 1. A gyász, a veszteség, a magányosság, az emberi kapcsolatok sikertelensége lehangoltságot, az életkedv csökkenését eredményezi. Muzsikusok kései látleletein Fellebben a fátyol Az egyetlen grófnő, aki­nek a karjaiban nem halt meg Chopin — hirdette a karikatúraszöveg a nagy zeneszerzőt sirató hölgy­ről. A rajzoló így gúnyol­ta ki a mítoszt. Nagy ze­nészek életét, sorsát való­ban mitikus fátyol borítja, ezt lebbenti föl egy auszt­rál orvos. John O’Shea 21 híres ze­nész betegségét elemezte, és könyvet írt szenvedé­seikről, vállalva, hogy le­szállítja őket arról az emelvényről, amelyre az utókor állította őket — külsőségek alapján. Kimu­tatja, hogy többen a kora­beli gyógyító sarlatánok áldozatai voltak. Bach ha­lálát siettette, Händel vak­ságát előidézte egy Taylor nevű „szemész”, Beethoven íallásromlása az ötletsze- 'űen alkalmazott gyógy­szereknek is tulajdonítha- ;ó. Paganini — aki már az íletét is rosszul kezdte: 1 évesen holttá nyilvání­tották, és majdnem elte- nették — hashajtó-, ópium- és higanykezelés kapott „megállapított” szi filisze ellen. A méreg meg­tette hatását: krónikus hó­lyaghurutot, heregyulla­dást kapott, és kihullottak a fogai. Robert Schumann — akiről azt tartják, hogy az angyalok zenéjét hall­gatta komponálás közben, s amit a démonok muzsi­kája követett ‘— nyilván az utóbbi miatt került el­megyógyintézetbe, ahol ópiummal kezelték a ski­zofréniáját. Gershwinről azt tartja a fáma, hogy hisztérikus volt, és ez Hol­lywood és művészvilága közvetlen hatása miatt következett be. O’Shea doktor szerint igaza volt a zeneszerzőnek, amikor ál­landó fejfájásra és dep­resszióra panaszkodott, ugyanis agytumorban szen­vedett. Az utókor mindig szívesebben elhiszi a zse­niről, hogy bogaras külső­ségek rabja volt, mint azt, hogy egyszerűen csak szen­vedett — írja az orvos sa­játos látleletét. és ez az, ami gyengíti a védekezőrendszert. 2. Ha az ember gyakran ügy érzi, nem tud megbir­kózni nehézségeivel, gond­jaival, ha végképp össze­csapnak a feje fölött a hul­lámok. Ez tehetetlenségéi'- zést, reménytelenségéi'- zést, folytonos - szorongást okoz. 3. A tartósan visszafoj­tott ellenséges érzelmek igen erős, pangó feszült­séget okoznak az ember­ben. Azok érezhetik ezt, akiket úgy neveitek, vagy olyan helyzetben vannak, hogy nem nyilváníthatják ki indulataikat, még szó­ban sem mondhatják ki, vagy talán még saját ma­guknak sem vallják be. 4. Ha valaki nem tudja elfogadni saját magát, ha nincs kibékülve a testé­vel, ha csökkenlértékűségi érzéssel küzd, esendőbbé válik a testi betegségek­kel szemben. 5. Igen káros a negatív életprogram, tehát ha va­laki erősen és tartósan a fejébe veszi azt. hogy ne­ki semmi sem fog sike­rülni, illetve, hogy bizo­nyosan beteg lesz, A rosszindulatú daganat tehát fizikai hatások kö­vetkeztében indul növeke­désnek. de a szervezet har­cát ellene az idegrendszer szervezi. A lelki háttér ezt a harckészültséget gyen­gítheti, de ellenkezőleg, ha­tékonyabbá is teheti. Ha ismerjük (és nem hanya­goljuk el) a betegség ke­letkezésének minden lehet­séges összetevőjét, akkor a gyógyítás, sőt a megelőzés is eredményes lehet. Dr. Ignác/, Piroska Kellemes találkozások Sóskúton a nyugdíjas- klub tagjai minden szer­dán a művelődési ház könyvtárában tartják ösz- szejöveteleiket 18 órai kez­dettel. ★ Pátyon két csoportban, szerdán és csütörtökön ta­lálkoznak a nyugdíjasok a művelődési házban. Az összejövetelek délután 2 óra körül kezdődnek, s jó beszélgetések, társasjátékok vannak ilyenkor soron. ★ Solymáron hétfőn este az Apáczai Csere János Művelődési Ház a helybéli nyugdíjasok klubfoglalko­zásainak helyszíne. Havon­ta egy-egy előadást is rendeznek ezeken a napo­kon, a téma általában a természettudományokhoz kapcsolódik. Van, amikor színházlátogatást szervez­nek, máskor kellemes be­szélgetéssel töltik el az időt. •k Dunavarsányban a nyug­díjasklub tagjai kedden­ként 15 órától találkoznak a helyi Petőfi Művelődési Házban. 13 akarja-e? Mert a közös cél lenne a fontos. Es ez a cél lehet egyszerűen a tartal­mas szórakozás is. Nem csupán a világrengető, a vi­lágot megváltani akaró szándék hozhatja és tart­hatja össze a közösséget, hanem pusztán az a vágy is, hogy együtt muzsikálja­nak. sakkozzanak, bélyeget cseréljenek, kiránduljanak vagy kártyázzanak. 3ta adunk, kapunk is A veresegyházi nyugdí­jasklub az elmúlt év de­cemberében ünnepelte ala­kulásának huszadik évfor­dulóját". A hévízgyörki klub is elmúlt tízéves. A zsám- boki, a túrái, bági nyug­díjasok szintén egy évti­zednél hosszabb ideje jár­nak össze. Emlékezhetünk az ifjúsá­gi klubok hálózatára. A fia­talok hatalmas fellángolá­sára, látványos rendezvé­nyeikre. Meddig tartott? Öt évig talán, de akkor is ál­landó válságokkal küzdve. Hogyan lehet, hogy az idősek együtt maradtak? Valószínű, hogy a nyugdí­Nagyon sokszor leírtam már a szót: közösség. Az iskolai osztály, az egyetemi évfolyam, a munkahely kö­zössége. Adóközösség, mun­kaközösség, közösségi em­ber, a közösség tudata. Egyáltalán, mi is a közös­ség? A különféle értelmező szótárakban túl sokféle meghatározást találunk. Annyi mindent jelent, hogy szinte már semmit. Az biztos, hogy a legtöbb emberben van igény a va­lahová tartozásra. Emberi tulajdonság, hogy adni és kapni akarunk, s jobban érezzük magunkat, ha olyanokra találunk, akik­nek a céljai és útjai nem túlzottan térnek el a saját céljainktól, elképzelt útja­inktól. Szórakoztató szórakozás Nagyon sok közösséget is­merek: nyugdíjasklubokat, öntevékeny művészeti cso­portokat, egyesületeket, pártokat — s látogatásaim alkalmával azt keresem, hogy ezekben a közösségek­ben azonosak-e a célok? Vajon mindenki ugyanazt

Next

/
Oldalképek
Tartalom