Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-17 / 65. szám
XIX. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1992. MÁRCIUS 17., KEDD Idegenforgalomra véna Most nem birkóznak a nézők A Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódóan idén másodszor rendezik meg a Gödöllői tavaszi napokat. Két színházi előadás is szerepel a programban: március 27-én a Pécsi Nemzeti Színház mutatja be Forgách András Vitcllius című darabját, március 29-én pedig a Miskolci Nemzeti Színház Eugene O’Neill Utazás az éjszakába című drámáját. Ezeknek a vendégjátékoknak is a művelődési központ ad otthont, mint már évek óta sok más színházi előadásnak. — Mikor is kezdődött? Hogyan? — kérdem Ka- puszta Katalint, a vendégjátékok szervezőjét, kiválogatóját, házigazdáját. S magam is próbálok emlékezni: — Ugye a kezdettől, mióta csak felépült ez a művelődési ház, jönnek ide színházak? — 1981. április 4-én nyílt meg a művelődési ház. De mi Kecskés József igazgatóval már előbb látogatásokat tettünk Szolnokon, Kaposvárott, Miskolcon. azokban a városokban, melyekben akkoriban a legjobb vidéki színházak működtek. Mivel Pest közel van. a fővárosi színházi előadások könnyen elérhetők a gödöllőiek számára is. elsősorban távolabbi színházak kiváló előadásait akartuk meghívni. — Melyek voltak az első meghívott előadások? — Legelőször a szolnoki társulat mutatkozott be Madách Imre Az ember tragédiájával, Paál István rendezésében. Az nagy siker volt. Emlékszem, egy szerdai napon, tehát hétköznap két előadást is kellett tartani, pedig nem szerveztünk be diák nézőket. A gödöllőiek örültek, hogy végre van színházuk ... — Pestről is zarándokoltak ide a színházbarátok .. . — Az később kezdődött. Fél-háromnegyed év beletelt. míg Pesten elterjedt, hogy ide érdemes jönni. Mi minden évadban meghívtuk a színházi szakma, a kritikusok által legjobbnak ítélt öt-hat előadást az ország különböző színházaiból. — A legnagyobb sikereket a kaposvári színház aratA Gödöllői tavaszi napok rendezvénysorozatának keretén belül ma, kedden Stéphane Tran Ngoc hegedűművész — a párizsi Long-Thibaud-verseny díjnyertese — hangversenyét rendezik meg a Chopin-ze- neiskolában, 18 órai kezdettel. Közreműködik Krausz Adrianne (zongora). A belépődíj 100 forint, tanulókM Mozi mm Városi filmszínház: A vadak ura. (Kard és varázslás). Színes, szinkronizált amerikai akciófilm. 18 és 20 órakor. fa. Előadásaikon nem csupán megteltek a széksorok, hanem még sokan álltak is a nézőtéren ... Peter Weiss Marat halála című darabját Acs János rendezésében 1982 januárjától tizenkétszer adták itt elő zsúfolt ház előtt. A legutolsó olyan siker, amikor birkózni kellett a nézőtérre való bejutásért, szintén a kaposváriakhoz fűződik: Becket Godot-ra várva című darabjának Ascher Tamás rendezte előadásához, melyet 1988 januárjától 1989 februárjáig tízszer játszottak nálunk. — í> azóta miért nincs birkózás? Rosszabbak lettek az előadások? — Most a legjobbak is olyanok, hogy nem rengetik meg a világot, csak olyan jól elvagy ott a nézőtéren, miközben nézed. A darabok kiválasztásában megalkuvás mutatkozik. Ha beszélgetek rendezőkkel, nemigen látom, hogy valami kikívánkoznék belőlük. Lehet, hogy a világ van most olyan állapotban. az ország olyan helyzelben, hogy az igazán izgalmas kérdései drámában nem ábrázolhatok — vagy még nem találták meg a módját az ábrázolásuknak. — Mégsem állt meg a színházi élet Gödöllőn. Mit kell ma tenni azért, hogy itt továbbra is „felmenjen a függöny”? — Figyelek, várom az újabb nagy színházi pillanatokat, alkalmanként tudok lelkesedni, ha most kevesebb is erre a lehetőség. Válogatok abból, amit a színházaik kínálnak. Nem csupán a minőségromlás a gond, az is, hogy ezek a rosszabb előadások többe kerülnek, mint régebben a jobbak. Emelnünk kell a jegyárakat, miközben az emberek szegényednek. Hogy a jegyek nak, nyugdíjasoknak 60 forint. A művelődési központ Gödöllői Galériájában 15— 19 óráig tekinthető meg az Ausztrália és Óceánia világa című kiállítás a gödöllői származású Ignácz Ferenc gyűjteményéből. GODOL.LOI HÍRLAP Göaüuő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. 0 Munkatárs: pillér Éva, • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-78«. 0 Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. • Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. mégse legyenek túlságosan drágák, különböző helyekről igyekszünk támogatást szerezni. Létrejött a Kentaur Színházi alapítvány, melyre több városi intézmény is befizet. 1986- ban rendeztük meg az első stúdiószínházi találkozót, ami azóta rendszeressé vált. Először a Soros-alapítványtól kaptunk rá pénzt, később a Művelődési Minisztériumtól. A legjobb előadásokat a városi önkormányzat is díjazza. De nem csak a támogatásra számítunk. Bérletes gyerekelőadásaink egy része eltartja magát, így a báb- és a meseszínház. Ha a felnőtt nézők fogytak is, a gyerek- és ifjúsági előadások iránti igény megnőtt. A helyzet, úgy tűnik, nem olyan rossz. Mire a báb- és meseszínház nézői felnőnek, talán lesznek újra „nagy előadások”. S a Gödöllői tavaszi napok jelentősége is megnőhet addigra. — Ezt az ünnepségsorozatot a majdani idegenforgalomra számítva előlegezték meg a városnak — mondja befejezésül Ka- puszia Katalin. — Amíg nem állítják helyre a kastélyt, nincs idegenforgalom, Gödöllő pedig kicsi ahhoz, hogy az ittlakók mindig minden este megtöltsék a koncertek, táncjátékok. színházi bemutatók nézőterét. Nádudvari Anna Kevesen emlékeznek már a falu egykori kedves orvosára, dr. I.ackner Lajosra, aki nemcsak szolgálatkész- ségéről, emberségéről és csendes humoráról volt ismert a hévizgyörkiek előtt, hanem azokban a családokban, ahol gyakrabban megfordult, azt is tudták róla, hogy nem ette meg a csirkehúst. A baromfi iránti ellenszenvét azzal indokolta, hogy a paraszti udvarok aprójószága reggeltől estig ott kapirgál a trágyadombon, kapkodja az istálló hulladékát, s mindent lenyel, ami eléje kerül. Ez volt-e valóban az oka, hogy a konyhán felemelte a lábas vagy a fazék fedőjét, s ha meglátta a baromfit, a legbiztosabban nyerésre álló kártyapartit is otthagyta, távozott a társaságból? Emlékezetem szerint a disznóhúst megette, pedig mindenki tudja, hogy a legpiszkosabb, legvisszataszí- tóbb állat adja a magyar gyomornak annyivá tetsző karajt, oldalast, no és a fokhagymás kolbász alapanyagát. Minden valamirevaló hazámfia leginkább a töltött káposztát, a csülkös bablevest, a zsíros pörköltet kedveli, s bizony ritkaság az olyan ember, aki a húst „termelő’.’ állátok nevelke- dési körülményei iránt érdeklődik. Mostanában sokat beszélünk a reformkonyháról, Felvételi vizsga után í j helyzet? A Török Ignác GimnáEzer tulipán Üj bolthálózat van kialakulóban. A Magyar Demokrata Fórum kezdeményezésére és támogatásával megalakult az Ezer Tulipán Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., és üzlethálózata sorra nyitja boltjait. Mint az MDF-piacoknak, ennek az üzlethálózatnak is az az elsődleges célja, hogy a lakosság kevésbé módos rétegének az állami és szövetkezeti kereskedelem és több magánbolt magas árából lehetőleg alacsonyabb, úgynevezett diszkontáron kínáljon élelmiszert, háztartási és vegyi árut — ami egy vegyeskereskedésben kapható. Ezek a boltok nem luxus- kivitelűek. Jórészt lakóházak felszabadult garázsaiból, pincehelyiségeiből az egészségügyi szervek engedélye és jóváhagyása szerint átalakított, és a követelményeknek megfelelően berendezett boltocskák, általában egy eladóval. Olyan településrészekben nyílnak, ahol á bolthálózat hézagos. Vasárnap is nyitva vannak. Veresegyházon a közelmúltban nyílt az első a Kölcsey utcában, és most nyílik a második a Kemény Kálmán utcában, a Szabadság utca sarkánál. További boltok nyitását is tervezik az ellátatlan részeken. Városunkról A Magyar Televízió 1. programjának mai, keddi műsorában a Gödöllőről készült ötvenperces filmet mutatják be a Zene, táj, város című sorozatban. A 17 óra 45 perckor kezdődő adás szerkesztő-műsorvezetői Baranyi Ferenc és Czi- gány György, közreműködik Bács Ferenc, Merényi Judit és Reviczky Gábor. Akikről a műsor szól — a Rádió- és Televízióújság előzetese szerint — „Erzsébet királyné, Ottlik Géza, Sík Sándor, Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár, a Remsey család, Blaha Lujza, Székely Bertalan, kapucinusok Máriabesnyőn, Eötvös Péter és a város lakói a múlt, jelen és jövő jegyében.” ztum mellett premontrei gimnáziuma és református líceuma is lesz az ősztől Gödöllőnek. — Hogyan befolyásolta ez az új első osztályosok beiskolázását? Versenyt jelentenek-e önöknek a most induló középiskolák? — tettük fel a kérdést' Heltai Miklósnak, a Török Ignác Gimnázium igazgatójának. — Még nem érezhetünk változást a helyzetünkben, talán majd később, néhány év múlva következik be versenyhelyzet. A premontreiek kisgyerekeket vesznek fel, olyanokat, akik most végzik a negyedik osztályt az általános iskolában. A líceum csak egyetHívunk és várunk fel ékezetre való tekintet nélkül minden gyermekéért aggódó szülőt, nagyszülőt, pedagógust a Református Családsegítő Misszió rendezésében a gödöllői református gyülekezet gyülekezeti termében tartandó előadásokra. (Gödöllő, Szabadság tér 9.). Az előadásokat Szerka Miklós református lelkész, a misszió igazgatója vagy dr. Ritoók Pálné tudományos főmunkatárs tartja, akik utána féltett kérdésekre válaszolnak, szükség esetén négyszemközti beszélgetéseken is. A program (az előadások 18 órakor kezdődnek): Március 17.: Gyermek- nevelés a gyermek születése előtt (Bírák 13., 8.). Mikortól és hogyan válunk szülővé? Március 31.: Házasságunk és annak hatása gyermekeink életére (1. Mózes 4., 1—8.) Mitől boldog és mitől boldogtalan gyermekünk ? Április 28.: Fejlődés és zsákutcák gyermekeink életében( Lk. 2., 42—52.) Hogyan lesz a fejlődésből zsákutca és a zsákutcából fejlődés? Május 12.: A hit taníthalen olyan osztályt indít, ahol nyolcadikat végzettek tanulnak, azon kívül szintén kisebbekkel kezd. Nálunk tehát egyelőre maradt a túljelentkezés, a most felvételizettek közül most is majdnem égy osztályra való gyereket kellett elutasítanunk. Áldás Gödöllőnek, hogy új iskolák nyíltak, hiszen régen kinőtte már a város a középiskoláját, tudjuk, mennyi diák kénytelen innét a környező helységekbe járni tanulni. S mi a gimnáziumban annak is örülünk, hogy megszűnik a monopolhelyzetünk. A monopolhelyzet elkényelmesít, a versenytárs ösztönöz. tósága és taníthatatlansága (Lk. 18., 16.) Mitől függ gyermekeink hitre jutása? Május 19: Események az eseménytelen életben. (Ef. 6., 4.) Milyen problémákkal küszködnek a „problémamentes” gyermekek? Május 26: Amiről beszélnünk kellene, és amiről nem tudunk beszélni gyermekeink előtt. (5. Móz. 29., 29.) Mit, mikor és hogyan beszéljem meg gyermekeimmel? Szeptember 8.: A gyermek, aki már nem gyermek, de még nem felnőtt. (János ev. 16—21). Hogyan láthatom meg gyermekemben az embert? Szeptember 26., délután 4 órakor: Gyermekem a házasság előtt. (1. Móz. 2., 23—24.) Mit tehetek és mit nem gyermekeim házasságáért? (Szeretetvendégség- gel egybekötve.) A Gödöllői Református Líceum a fenti előadásokon való aktív részvételt szeretettel ajánlja pedagógusoknak és a leendő tanítványai szüleinek, nagyszüleinek. Gödöllői Református Líceum Református Családsegítő Misszió Gödöllői Református Egyház Gyermekeinkért A magyar konyha gazdagsága Gyerekkorom ízélményei annak előnyeiről, egészséget megőrző hatásáról. Betegségem miatt 'végigettem néhány — heteken át tartó — fogyókúrás étrendet, de éjjeli álmaimban is előjöttek azok a jellegzetes ízek, amit a gyerekkori, otthoni ízeknek szoktunk nevezni, amit ugyanúgy érzünk életünk végéig, akár az anyanyelvet. Tiz-tizenkét éves koromig étrendem egyik meghatározója a tej volt. Reggelire tejet kaptam egy szelet kenyérrel, gyakran vacsorára is. Nagymamám, anyám is tejet reggelizett. Kenyeret aprítottak a bögrébe, aztán kanállal ették, mintha leves lenne. Heten- ként-kéthetenként délben is tej került az asztalra, tejleves. Egy kicsit sósán, reszelt tésztával készült. De túró is mindig volt a házunknál. A hajdani aludttejek ízét, hűvösségét máig sem felejtettem el. Az üzletben kapható kefir csak nagyon távolról emlékeztet a gyerekkor aludttejélményeire. Ettünk még krumplilevest, nyaranta cukorborsó- és zöldbableveseket. A szerény sült krumplis vacsoráknak sajátos ízt adott a libazsír. A zsíros kenyeret — tavasztól őszig — zöldhagymával meghintve kaptam. Nagyanyám a rétes- és kalácssütéseknek volt igazán mestere. Az igazi rétes megvalósításának nagy ügye már az őrletésnél elkezdődött. Amikor apám szekérre rakta a gabonával teli zsákokat, és elindult az aszódi vagy a túrái malomba, nagymamám a kapuból is utánakiáltott: — a réteslisztre ügyelj! A kelesztés és nyújtás titka már-már házunk titka volt. Azóta a hévízgyörki rétes híre eljutott hazánk minden részébe, de szóltak róla dicsé- rően amerikaiak, osztrákok, franciák, finnek, svédek és ki tudja, milyen náció tagjai még, akiknek Deme And- rásné és Blaskó Józsefné lakodalmas szakácsnők az asztalukra tették a túrós, meggyes vagy káposztás tekercseket. Régi étkezések emlékeként őrzőm édesanyám takarékoskodásra figyelmeztető intelmét. Ha délután vagy estefelé enni kértem, mindig elcsodálkozott és azt mondta: — Most volt az ebéd, az nem létezik, hogy éhes vagy. Csak viszket a gyomrod. Miért kellene örökké enned? A pesti ember meggondolja, hogy a pénzén vacsorázzon vagy moziba menjen. Ezt a mondatot nem a nagy szegénység mondatta vele, hisz — hála istennek — mindig volt mit ennünk, csupán az evés, mint puszta elfoglaltság, időtöltés háborította fel. Ha legényként a barátaimmal koccintgatni kezdtünk egy liter bor mellett, talált rá módot, hogy a fülembe súgja: — Ne igyatok olyan sokat! Minek kell annyit inni? Izemlékeimről gondolkodva sok mindenről szólni kellene még, de az ízeknél is emlékezetesebb talán a sütések, főzések hangulata. Csodálatos volt ott kuporogni a konyhában, amikor anyám a piskóta, vagy a pite, és hetenként egyszer a kenyérsütés varázslatos kellékeit szedte elő. Csodálatos volt kivárni a pillanatot, hogy az első kanállal én kapjak a vasárnapi húslevesből, amelyben tenyérnyi marhahússzeletek úsztak. Elmúlt és most töprengek — s ezzel a töprengéssel bizonyára nem vagyok egyedül —: létezik-e még valahol a gyerekkoromban megkedvelt és szeretett ízek eldorádója? Fercsik Mihály
