Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-03 / 53. szám
r—ft Typ TIJÍ • • « 1 V Jx - X U J Hazai terepen Lekopogván a címet, máris helyesbítenem kell. A két film, amelyről mondandóm van, dicsőség tekintetében kénytelen volt osztozkodni más nációkkal: Erdőss Pál filmje, a Pókok német közreműködéssel készült, Elek Judit Tutajosok című, háromrészes alkotását a franciák segítették filmvászonra. Afelett maradéktalanul örvendhetünk, hogy hazánk két kiválósága, hazai „pályáról” hozott lendülettel, csak a nálunk fellelhető indulattal sodort bennünket abba az izgalmas-szomorú történetbe, amelynek több estén át is részesei lehettünk. A Pókok négy idős asz- szony különös ragaszkodását meséli el, az antiszere- tetbe átcsapó szeretetet, amelyről Racine azt vallja, hogy „ha túlforr a szív, már csak gyűlölni tud.” Vagyis: a szeretet és a gyűlölet mesgyéje egymáshoz Igencsak közel esik. Nagy kár, hogy a négy Pygma- lion-lelkű koros asszony nem igazán eredeti történettel rukkolt elő, a fiatal albérlő és a négy „pótmama” krimibe ágyazott pikáns históriája nem lett több egy viszonylag gondos bestsellernél. Elek Judit mementó- filmje, a Tutajosok. merész vállalkozás. A tiszaeszlári Solymosi Eszter történetét többször pártfogásába vette már az irodalom. A fel- ső-Tisza-vidéki kislány, amint az többszöri igazságkereső nekirugaszkodás után kiderült: a szeszélyes folyóba ölte magát. Ám ezt a tragédiát sokan a zsidók elleni hisztériakeltésre használták fel, azzal vádolván őket, hogy a kislány rituális gyilkosság áldozata lett. Mint tudjuk, a bíróság előtt dr. Eötvös Károly tiszta logikával, rendíthetetlen érvekkel megvívta a maga csatáját, nemcsak a zsidóknak szolgáltatva ezzel igazságot, hanem az antiszemitizmustól önmagát mindig is távol tartó magyarságnak is. A vérvád — ezt ma különösen hangsúlyozhatjuk — a szélsőséges indulatot mementója; a zsidóság gyanúba keverése, a bármilyen oldalról szított antiszemitizmus, árt nemzetünk kiküzdött humanizmusának. A Tutajosok alkotója, Elek Judit nem a tiszaeszlári vélt bűnre összpontosít, hanem egy határokon átvonuló tutaj többnemzeliségű, változatos felekezetű „legénységére”. A film rendezője ezáltal az antiszemitizmust nemzetközi jelenségként kezeli, másrészt sikerrel bizonyítja, hogy a tutaj „fedélzetére” zárt, nem egy nyelven beszélők, nem azonos Istent imádók milyen békésen megférnek egymás mellett. Nagy kár. hogy a háromrészes televíziós változat elnyújtotta a cselekményt, a közbeiktatott kínzások, vallomáskicsikarások elnagyoltak voltak, a brutalitást (bár tudjuk, a kínzásnak nincs esztétikája) a film egészéhez nem illeszkedő naturalizmussal ábrázolta. Mit huhogott a Bagoly? Kevesek emlékezetében maradt meg Györffy Miklós rendszert porlasztó műsora, a Bagoly. E sorok írója jól emlékszik azokra a rádiós műsorülésekre, amelyeken maga a műsor (természetesen Győrffyvel együtt) gyakran volt botrány tárgya. A Bagoly nem tisztelte a tabukat, huhogását bizony nemegyszer meg akarták szüntetni. A kitűnően küzdő műsor, szerencsére túlélte az „ellenhuho- gók” tiltásait, a rendszer- változás esztendeire, s még azokon túl is azzal tette önmagát fontossá, hogy bizonyos tabuk mindig voltak és mindig lesznek. Most Aczél György személye vált fontossá a szerkesztő-műsorvezető számára. A pártállam talányos kultúrpolitikusa az utóbbi években megmozgatta a A javított kiadás javítása Melyik történelmet tanítsuk? Változnak az idők — változnak a tankönyvek. A történelemtanárok és diákjaik az idén februárban kapták kézhez az új, a gimnáziumok 4. osztálya számára írott történelem- könyvet. Még meg sem száradt rajta a „tinta”, mikor a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kiadott egy lajstromot, mely a benne kifogásolható pontatlanságokra és hibákra hívja fel a figyelmet. Ezek után jogos a kérdés: mit tanítson, melyik változat alapján készítse fel diákjait a tanár? A Váci Madách Imre Gimnázium igazgatóhelyettese. Jakus Attila történelem—földrajz szakos tanár nem látja ilyen kiélezettnek a problémát. — Az elmúlt 40 év történéseinek oktatása korábban is gondot okozott, hiszen vagy hazudni kellett, vagy vállalni a másként gondolkodás kockázatát. Akár a most kézhez kapott, akár egy esetleges ..jó” tankönyv sem abszolút segítség. A tanárnak mindig támaszkodnia kell saját tudására és lelkiismeretére is. A most februárban kézhez kapott könyv, ha nem is jó, de eligazítja a diákokat a megtörtént eseményekről, az elmúlt időszak szereplőiről. A részleteken mindig is lehet majd vitatkozni, de a fordulópontok világosak. Amit a tankönyv esetleg „elfelejt” hangsúlyozni, azt megteheti helyettese, a tanár is. Sokkal nagyobb problémának látom, hogy a későn jött tankönyv anyagából nem kötelező érettségizni, csak a felvételizőknek. Így már legkevesebb a második olyan évfolyam kerül ki a gimnáziumokból, akik nem „találkoznak” az utolsó 40 év történetével. Azért — mint magam is — sokan vállaljuk azt a feladatot, hogy a diákok a kor lényeges ismerete nélkül nem hagyhatják el az iskolapadot. — Későbbi megoldás — tette még hozzá a tanár úr — mindenképpen egy gyökeresen új. szemléletében is más tankönyv kiadása lenne, hiszen a jelenlegit 1989 óta toldozgatják-fol- dozgatják, halmozva a hibalehetőségeket. M. G. 6 N éptáncósokmk Továbbképzés Néptáncpedagógusok részére háromnapos továbbképzést tartanak a százhalombattai Barátság Művelődési Központban, már cius első hétvégéjén. A téma ezúttal a Sárköz anyagaira épül, azért, mert jövőre a gyermekfesztiválokon e térség táncaiból tartanak majd bemutatókat. toliforgatók, a történészei fantáziáját, s hozzáfogtak egyfajta reálisabb Aczél- portré megrajzolásához. Addig többen eljutottak már, hogy Aczél György nem volt ördög, még kevésbé politikai intrikus, s a magyar kultúrát nem egyedül tette tönkre, nyomorította meg. A Bagoly legutóbbi műsorában Kulin Ferenc és Pozsgay Imre mondta el véleményét a nagy hatalmú kultúrpolitikusról. Megtudhattuk egyebek között, hogy Aczél György mennyire kereste a nagy nevű értelmiségiek, írók, művészek társaságát. A műsorvezető ama — többször is elhangzó — firtatására, hogy Aczél György szellemiségének, országlásának végül is volt-e hozadéka (magyarul haszna), a két beszélgető partner az addig ismert általánosságokon túl nem mondott sok újat. Mind a ketten előtérbe helyezték Aczél György machiavelliz- musát, a cukor és ostor politikájának az alkalmazását, s azt, hogy Kelet-Európa más, hasonló hatalmú politikusához hasonlítva „hu mánusabb volt. Ez vagy igaz,' vagy nem. Az állításokat csak úgy lehet igazolni, ha a környező orszá gok egész mechanizmusát alaposabban szemügyre vesszük, s akkor már pontosabban megállapíthatjuk: volt-e „szellemi hozadéka' Aczél György országlásá nak. Párkány László LOVÁRI, BEÁZS VAGY OLÁH.. Cigány nyelvből diplomát? Herder nevéhez fűződik a felismerés, mely szerint egy nép addig nem tud igazán felemelkedni, amíg meg nem találja saját gyökereit, nyelvét, kultúráját. A Magyarországon élő legnagyobb etnikai kisebbség, a cigányság ezt egyelőre nem mondhatja el magáról, állítják a roma értelmiségiek. Vannak különbségek Korábban néhány elszigetelt kezdeményezésen kívül nem sok történt a gyökerek felkutatásáért, a hatóságok is inkább szociális segítséget próbáltak nyújtani — kevés sikerrel. — Nem volt megfelelő a hatvanas-hetvenes évek gyakorlata, amikor egy kirendelt orvos vagy jogi szakértő ellátogatott a cigánytelepekre, hogy ott előadásokat tartson — mondja Lázár Tibor, a TIT Pest Megyei Egyesületének vezetője. — Ezt a problémát nem lehet szociális kérdéssé leszűkíteni. Sokkal fontosabb, hogy kialakuljon a cigányok azonosságtudata, mégpedig a saját anyanyelvűk és kultúrájuk segítségével. A Pest megyi egyesület egy éve szorosan együttműködik a — szintén TIT-hez tartozó — Cigány Tudományos és Művészeti Társasággal. Lázár Tibor már korábban is sok segítséget nyújtott az alakulófélben levő cigány szervezeteknek, pontosan ismeri problémáikat. — Itt van egy olyan kérdéskör, mint a cigányok műveltsége. Hogyan legyen valaki művelt, amikor iskolába kerülésétől kezdve nyelvi gondjai vannak? A legtöbb hatéves, általános Ehhez azonban meg kell teremteni a megfelelő társadalmi közhangulatot is. Ha igazán európaivá akarunk válni, el kell viselnünk a másságot. Még idő kell iskolába kerülő cigánygyerek nem tud magyarul, csak azon a nyelven, amit otthon megtanult, És még az sem biztos, hogy a hivatalosan elfogadott cigány nyelvet beszéli. — Hát nem egy nyelven beszélnek? És ha nem, hogyan választották ki, melyik legyen a hivatalos? — A cigányság három fő törzse, a lovári, az oláh és a beáss három nyelvjárást is jelent. Egy nyelvcsaládhoz tartoznak (melyet a szanszkritból eredeztetnek), megértik egymást, de mégis vannak különbségek. Egyébként foglalkozásuk, életmódjuk is eltérő, s a lováriak főként kereskedők, az oláhok kisiparos cigányok — vályogvetők, üst- foltozók —, a beázsok zenészek. Nálunk, Magyarországon a lovári nyelvjárást tartják oktathatónak, mert a magyar cigányok 87 százaléka ezen a nyelven beszél. Persze vannak viták, de a nézetkülönbségek ellenére elkészültek már az első szótárak és nyelvkönyvek. Már tanítják — Ahhoz, hogy a tanköteles gyerekeket megtanítsák az irodalmi cigány nyelvre, tanárokra, iskolákra van szükségük. — Attól még messze vagyunk, hogy nálunk is lehessen cigány nyelvből diplomát kapni, mint mondjuk a Sorbonne-on! De fakultációban már itt is fel lehet venni, néhány általános iskolában pedig már tanítják a cigány nyelvet. El kéne jutnunk odáig, hogy ahol igény van rá, cigány nyelven történjék az oktatás. — Mit tesznek azért, hogy a cigány kultúra széles körben ismert, hozzáférhető és megtanulható legyen? — Előadásokat szervezünk, továbbtanulási lehetőséget biztosítunk. Pár hete indítottunk egy konferenciasorozatot, melynek első témája éppen a nyelv és a kultúra volt, májusra tervezzük a következőt, végül őszre a harmadikat. Ezeken a hiedelemvilággal, a hagyományokkal, a zenével és a tánccal foglalkozunk majd. Tervezzük egy nemzetközi konferencia összehívását, ahol neves, ciganológiával foglalkozó szakembereket látnánk vendégül. Van egy olyan elképzelésünk is, hogy az év második felében néhány napos bentlakásos népfőiskolái kurzust szervezünk a cigány nyelvet oktató pedagógusok számára. Sem Lázár Tibornak, sem nekem nem sikerült természetes módon használni a „roma” elnevezést a „cigány” helyett, bár ezt többen kezdeményezték. Egyelőre azonban, legalábbis számomra, furcsán hangzik — például — romaságot mondani cigányság helyett, és ahogy sorra vettem a roma egyesületek névsorát, ők maguk is cigányként határozzák meg magukat. Idő kell a változáshoz. Pachner Edit Előadás gyerekeknek A százhalombattai Barátság Művelődési Központ színháztermében március 5-én, csütörtökön a Hejhó, boszorkány! című műsort tekinthetik meg a gyerekek, a Holló együttes előadásában. Az óvodások 10 órai kezdettel, az iskolások 14 órától elvezhetik, izgulhatják végig a darabot. Szíjgyártó dinasztia (Medgyasszai Béla felvétele) A szíjgyártók, lószerszámkészítők körében csikónak hívják azt az ülőalkalmatosságot, amelyen a szebbnél szebb lószerszámok készülnek. Idős Kovács Ferenc szentesi szíjgyártóm ester édesapjától tanulta a szakmát. A németországi, belga és holland megrendelések mellett, a fogathajtó-válogatottunk részére is dolgozik. A közelmúltban Egerszegi Krisztina, a szegvári lovasnapok díszvendége kapott a íestertöl egy szép, fontoss ostort. A különböző, kézzel csipkézett kantárfejek, magyaros díszszerszámok és fonott sallangok készítését fia, ifj. Kovács Ferenc is megtanulta, továbbviszi a szép, családi mesterséget Színiakadémia Budaörsön Második tanévét kezdte idén a Jókai Mór Művelődési Házban a Színiakadémia. Nyilassy Judit rendező a megbízott vezetőjük. A közelmúltban megkapták az önkormányzat jogi és erkölcsi támogatását a színészképző működéséhez. Nem pénzt kértek, pedig rosszul állnak anyagilag. Szeretnének tartozni valahová, ezért is vették fel Budaörs nevét. A Színiakadémiát az Űj Idő Kft. hozta létre, majd hagyta cserben tavaly júniusban. Emiatt hiúsult meg az iskola elismertetése is a minisztériumban. Jelenleg egyesületként működnek, s a tandíjból próbálják fenntartani magukat, fizetik az óradíjakat, a terembért. Szponzort keresnek, hogy ne kelljen magukra hagyni tanítványaikat. Kik is ők? Hajduffy Miklós és Nyilassy Judit színészmesterséget tanítanak, Lantos Erzsébet beszéd- technikát, Kiss Anna drámatörténetet, Gletz Péter színpadi mozgást, őri Csilla éneket. Tejes szívükből dolgoznak. — d — Hemingway kiadatlan írásai A nyilvánosság előtt hetven évig rejtve maradt He- mingway-írásokra bukkantak a Toronto Star archívumában. A lap, amelynél a neves író 1920. és.1923. között riporterként dolgozott, különkiadásban adta közre az eddig ismeretlen munkákat. Az összesen tizenhárom novella — kizárólag a Toronto Star számára készültek — egyebek között egy kanadai gengszterüldözést, egy kenutúra viszontagságait és Jack Dempsey egykori nehézsúlyú ökölvívóbajnok életének egy színes epizódját eleveníti meg. — Az Ernest Hemingway életét kutató irodalomtörténészek az író 1961-ben bekövetkezett halála óta mindeddig nem akadtak í írások nyomára, valószínűleg azért, mert a történeteket John Hadley, illetve Peter Jackson írói álnéven írta — közölte most Mike Pieri, a lap főszerkesztője.
