Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

A városban és Isaszegen Össze kell tartani Nemzeti ünnepünk reg­gelén elkésett hótakaró bo­rította a bérei tetőket Gö­döllőn, mégis közel ezer városlakó és itt tanuló gyülekezett a megemléke­zés hagyományos helyszí­nén, a Petőfi téren. Zene­iskolásoktól kezdve az egyetemi hallgatókig diá­kok gondoskodtak a mű­sorról. Rövid beszédében dr. Gémest György pol­gármester utalt arra, hogy az ünnepségnek értékes ke­retet ad a Budapesti Ta­vaszi Fesztiválhoz kapcso­lódó és szombaton meg­nyitott Gödöllői Tavaszi Napok rendezvénysoroza­ta. Kiemelte, először ün­nepelhetjük március 15-ét úgy, hogy nincsenek ide­gen katonák hazánkban. Két testvérváros, Csíksze­reda és Dunaszerdahely polgármesterét köszöntve emlékeztetett arra, hogy határainkon túl sokan egyszerűen magyar nem­zetiségük miatt szenved­nek gyakran. Végül ösz- szefogásra buzdított, arra, hogy fogjuk meg egymás kezét. Délután a városházán folytatódott az egyetem Magyar sorskérdések — együttélés a Kárpát-me­dencében című szabad­egyetemi előadássorozata. Hanák Péter akadémikus, a magyar polgárosodásról szólt. Isaszegen a havas eső megszűnte után a honvéd­emlékműnél összegyűlt há­romszáz polgárhoz Polo­ny» Péter, a gödöllői vá­rosi múzeum megbízott igazgatója szólt. Hangsú­lyozta, végre szabad or­szágban ünnepelhetünk, s az utóbbi évtizedekben elsHányított március 15-e hamisítatlan nemzeti ün­neppé válhat. Szomo­rúan jegyezte meg, ná­lunk a bajok összetartás helyett marakodást ered­ményeznek, pedig nap­jainkban is csupán jelen­tős áldozatvállalással le­het egy nemzetet életben tartani és fej leszeni, s e feladatok minden magyar között ápolandó testvéri összefogást igényeinek. Sportruházat Ebben a menyasszonyi ruhában aligha tudnék bármelyik sportág versenyzője lenni. Ha alkalomhoz illőn megve­szem, kilenc hónappal később is legfeljebb a gyermek- kocsival kocoghatok. Ahhoz viszont nem gördeszka kell, még akkor sem. ha bizonyos dolgokat egyesek szeretnek sportszerűen űzni (Pillér Éva felvétele) Eladéképzés Száznyolcvan órás ABC- áruházi eladó szakmun­kásképző tanfolyam kezdő­dik g gödöllői művelődési központban március 21-én 8 órától. Feltételek: 15. betöltött életév, általános iskolai végzettség. Az el­méleti órákat hetente egy­szer, szombaton a művelő­dési központban tartják. Az irányított szakmai gya­korlat helye: Kereskedelmi Rt. Vác, Görgey utca 1. A tanlyamot huszonöt fő be­iratkozása és tandíj befi­zetése esetén indítják. Je­lentkezési lap igényelhető a művelődési központ in­formációjában. Mozim Városi filmszínház: A vadak ura. (Kard és varázslás). Színes, szink­ronizált amerikai akció­film. 18 és 20 órakor. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. # Munkatárs: Pillér Éva. & Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-798. % Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. <§ Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. Helyi adás Ma, hétfőn 19 órakor is­mét jelentkezik a gödöllői kábeltelevízió információs csatornáján a helyi műsor. Az adás körzeti hírekkel kezdődik, majd az aszódi gimnázium jövőjéről esik szó, folytatódik az adó-ta- náes-adó és beszámolót lát hatnak a nézők a Gödöllői tavaszi napokról. G ÖDQLLOI ^amqp XIX. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1992. MÁRCIUS 16., HÉTTŐ Strasbourgha utazik a polgármester Hazánkból heten Áz Európa Tanács huszonhat tagállamának egyike ha­zánk. Közgyűlése alá tartozik a helyi és regionális ön- kormányzatok állandó konferenciája. Mint dr. Gémesi György gödöllői polgármester a képviselő-testület ülé­sén elmondta, a megújított magyar delegáció tagjaként ma, hétfőn a franciaországi Strasbourgha utazik a kon­ferencia tanácskozására. Magyarország a szabad választások után lett tag­ja az Európa Tanácsnak. A volt szocialista országok közül a Cseh és Szlovák Köztársaság, valamint Len­gyelország nyert rajtunk kívül felvételt e jelentős európai unióba. A helyi és regionális ön- kormányzati konferenciá­ra Magyarország hét ta­got delegálhat. Mint arról elutazása előtt dr. Gémesi György tájékoztatott, a konferencia magyar tag­jait kétévente újra kell vá­lasztani. Igény és követel­mény, hogy a küldöttség tükrözze a parlamenti pár­tok jelenlétét és különbö­ző nagyságú települések, illetve önkormányzatok tagjai alkossák á delegá­ciót. A tagokat a belügymi­niszter delegálja. figye­lembe véve az önkormány­zati szövetségek egyeztető fórumának véleményét, öten a régiek: Demszky Gábor, Budapest főpolgár­mestere —, Inczédy János, a Pest megyei közgyűlés elnöke, dr. Magyar Leven­te Jászberény. ÍVférász Jó­zsef Kecskemét. Molnár Árpád Siófok polgármeste­re. Az új tagok: Nagy Ár- pádné Szentpetek polgár- mestere és dr. Gémesi György. A háromnapos konfe­rencia kedden délelőtt kezdődik, a plenáris ülé­sen megválasztják az új elnököt. Az egyik alelnöki pozícióra Demszky Gáboi esélyes. Délután a regio­nális és területrendezési, a szervezési, pénzügyi és igazgatási, a természetes éi I épített környezetvédelmi a kulturális, sport-és sajtó-, valamint a szociális és egészségügyi bizottságok üléseznek. Mivel a jászbe­rényi polgármester szin­tén sebészorvos, Gödöllő polgármestere — amennyi­ben jóváhagyják — a kul­turális. oktatási és sajtóbi­zottságban kap helyet. — Rendkívül nagy meg­tiszteltetés számomra a konferencia munkájában való részvétel, az, hogy Magyarországot képvisel­hetem — mondta dr. Gé­mesi György. — Stras- bourgban először is tájé­kozódni, tanulni, embere­ket megismerni szeretnék. Az információkat nemcsak magamnak és a gödöllői képviselő-testületnek gyűj­töm, hanem a Magyar ön- kormányzatok és önkor­mányzati Képviselők Szö­vetségének is. aminek meg­bízott elnöke vagyak. A polgármester előrebo­csátotta, hogy a költsége­ket nem Gödöllő, nem is a magyar állam, hanem egy nemzetközi alapítvány fe­dezi. — Nagyon sokan töre­kednek még a7, öreg kon­tinensen az Európa Tanács tagállamai sorába. Ott ko­pogtatnak ajtaján például a volt Szovjetunió utódköz­társaságai — jegyezte meg. — Fantasztikus dolognak tartom, hogy hazánk már kivívta helyét ebben az unióban. Ez az összmagyar- ság érdeme. A szociális piacgazdasághoz való elju­tás mindanriyiünik hihetét- len erőfeszítésébe kerül. — Naprakésznek kell lenni — mondta befejezé­sül. — Nyugat-Európában már húsz éve rendszere­Labdarúgás Kistarcsa nagy tervei 10 Ki hinné, hogy van a me­gyében olyan labdarúgó- csapat, amely öltözője egy iskolai tornaterem, és 800 —900 méterre van a pályá­tól. Labdafogó „hálója” az úttest túloldalán levő há­zak. Nos, ha van, ezek kö­zé tartozik a Kistarcsa! SC, amely 1991-ben ala­kult újjá nyolc év után. — Ebben a nehéz, pénz- szűkös időben nem kocká­zatos egy egyesületet újra­éleszteni, amelynek még öltözője sincs? — kérdez­tem Tóth Gyulát, a KSC elnökét. — Egyáltalán nem — fe­lelte. — Kistarcsán igény van a labdarúgásra. Jó színvonalú kispályás baj­nokság zajlik. Onnan jöt­tek a csapat gerincét adó játékosaink. — öltözőt, pályát építe­nek. Miből? — Az önkormányzattal jó a kapcsolatunk. Az épít­kezésre 1 millió forintot már kaptunk, ebből van a tégla. Ígéretünk van to­vábbi egymillió 300 ezer forintra. Szponzorokat is találtunk, akik sokat segí­tenek pénzben vagy társa­dalmi munkával. Pelyvás Dánielnek köszönhetünk nagyon sokat, de a párto­ló tagok segítsége is szá­mottevő volt. — Ennyi biztató jel után mik a további tervek? — Labdarúgócsapatunk­kal szeretnénk minél előbb felkerülni a megyei II. osztályba. Ha az idén nem, jövőre mindenképpen. — Milyen keretből vá­logathat? — fordultam Csaja Mihály edzőhöz. — A keret 20 fős. Tag­jai: Nagy Imre, Horváth Zsigmond (kapusok), Ka- bány Gábor, Pecsenyicki Gábor, Terenczy János, sen foglalkoznak például az ivóvízellátás gondjai­val. Eredményeik eddig nagyrészt nem jutottak el hozzánk. Pedig mi is sok bajjal küszködünk. Gö­döllőn is szeretnénk csator­názni. örökölt környeze­tünket nem engediük to­vább rontani, sőt javítani akarjuk. Ha nem tudunk előrelépni, néhány év múlva nem lesz egészséges ivóvize a városnak. Éppen az e heti tanácskozásra készült tanulmányt olvasva úgy tűnik, hogy nem já­runk rossz úton. Ahogyan az amerikai VTA-cég gö­döllői beruházása új mun­kamorált honosíthat meg; ugyanúgy tud bennünket korszerű ismeretekhez jut­tatni részvételünk az Eu­rópa Tanácsban. Közvet­len anyagi segítség nél­kül is! Balázs Gusztáv Csirke lett volna A csirke a kedvenc ételem. Bárhogyan el­készítve. Egy csirkehú­sos ebéd ünnep, essen akár szerdára. Mint most is, a múlt héten. Csirke lett volna ebéd­re a gimnáziumban. Oda járok — oda fo­gadtak be —, tekintve, hogy az éttermekben sorra megszűntek Gö­döllőn az előfizetési le­hetőségek. De hát most csak hallottam a csirkeebéd­ről. Azt is fél füllel. En­ni nem ettem belőle. So­kan éhesek maradtunk. Be se mehettünk az épületbe. Csak a tűzsze­részek. Keresni a bom­bát. Ami volt az isme­retlen, tréfás kedvű — vagy bosszúszomjas? — telefonáló szerint. Aki úgy dél körül telefonált figyelmeztetőn. Jól si­került a vicce, minden­kit kitereltek az utcá­ra. Vagy mint engem, az ebédelni odaigyek- vőt, be sem engedtek. Ilyenkor ez a szabály. Mert sose lehet tudni. Jó, jó, tudják, hogy nincs semmiféle bomba — de hátha mégis. Jobb az óvatosság. A tűzszerészek tették a dolgukat, bombát hál’ istennek, nem találtak. Így hát minden rend­ben is lenne. Másnap reggel megint elkezdőd­hetett a tanítás. De ki kárpótol az ebédün kért? N. A, Diáksarok 6, füstmentes váróterem I Győri István, Bergán Já­nos, Nagy László, Lába Csaba, Burillák Zoltán, Bu- rülák Mihály, Beregszászi Zoltán, Gátfalvi István, Gátfalvi íjászló, Reiter Ti­bor, Popovics Sándor, Ka­pitány József, Szűcs Béla, Kereszti György, Maró Antal. Az edzésen 15-16 játékos van jelen, ami ilyen szinten nagyon jó­nak mondható. — Az ön célja? — Az első három hely valamelyikével elégedett lennék. Jelenleg az ötödi­kek vagyunk, de ha a ha­zai játékunk eredménye­sebb lesz az őszinél, akkor sikerülni fog. — Mi volt a hazai gyen­ge szereplés oka? — Szurkolóink igényei nagyok. Labdarúgóink ezt átérezték, játékuk ettől görcsössé, kapkodóvá vált, s ez vezetett a helyzetek elpuskázásához. Ettől füg­getlenül persze nagy szük­ségünk van a hűséges kö­zönségre — számuk 400- 500 körül mozog mérkőzé­senként —, s ezt, reméljük, gólokkal háláljuk meg. Cserven József Az aszódi vasútállomás átutazóállomás, váróter­me mindig zsúfolt. Sok ember vonaton jut el mun­kahelyére, s a gimnázium­ba is körülbelül négyszá­zan járnak vonattal. Ez is bizonyítja, milyen nagy szükség lenne egy nemdo­hányzó váróterem kialakí­tására. Az aszódi Petöfi-gimná- zium. néhány tanulója nyá­ron részt vett egy táborban Szadán. Az ott töltött egy hét lehetőséget nyújtott arra, hogy elsajátítsák a Pál Tamás-féle probléma- megoldó rendszer alapjait. A demokratikus érdekvé­delem célja az, hogy az is­kolapolgárok érdemi vá­laszt kaphassanak az őket foglalkoztató kérdésekre. A válaszadásra, a problé­mák megvitatására megfe­lelő nyílt fórum az igaz- látó nap, amit január 24-én megrendeztünk. Itt vető­dött föl egy, a környék la­kosságát is érintő kérdés, a nemdohányzó váróterem igénye. Fodor Zsuzsa diákképvi­selő Bagyin József polgár- mesterrel és Káposztás György állomásfőnökkel tárgyalt a megoldás felté­teleiről, módjairól. Káposztás György — aki nagy kompromisszumkész­ségről tett tanúbizonyságot — kérdésünkre elmondta, hogy az igényt a MÁV Miskolci Igazgatóságához kell továbbterjeszteni, ugyanis a váróterem fel­újításával kapcsolatos lé­pésekről és az ahhoz szük­séges anyagi fedezetről ott döntenek. A képviselőnk által be­nyújtott tervrajzot látva, Bagyin József biztosított bennünket arról, hogy az önkormányzat is hozzájá­rul a költségekhez. De iga­zán konkrét választ nem kaptunk, csupán egy ha­táridőt, mely szerint feb­ruár 28-ig lépni fognak az ügyben. Nemrégiben értesítést kaptunk Káposztás Györgytől, hogy Tábori Istvánnal — aki a MÁV Miskolci Igazgatóságának ügyviteli osztályáról érke­zik — egy találkozót be­széltek meg február 27-ére, délelőtt fél 10-re. Ezen a napon gimnáziu­munkat Frajna Miklós igazgató, Sára Józsefné ta­nárnő és háromtagú diák­követség képviselte. Meg­jelent Bagyin József és Bártfai László, a polgár­mesteri hivatal műszaki csoportjának a tagja is. Tábori István — ismeret­len okok miatt — nem jött el a tárgyalásra. Szerencsére a polgármes­ter és az állomásfőnök ha­mar konstruktív megoldás­ra jutott, felismerve, hogy valóban nagy szükség van egy kulturált, füstmentes váróterem kialakítására. Bártfai László felmérése szerint az átalakítás 150- 200 ezer forint beruházást igényelne, s a költségekből jelentős összeget az önkor­mányzat magára vállalna. Már azt hittük, hogy a MÁV képviselője nélkül nem fog megvalósulni a célunk. De hamarosan üze­netet kaptunk Tábori Ist­vántól, hogy a MÁV is tá­mogatja anyagiakkal az öt­letet. Ügy tűnik, megérte meg­rendezni az igazlátó na­pot, ha mást nem, legalább két konkrét ígéretet kap­tunk, amely megvalósításra is kerül. Legéndi Adrien, Tóth Mónika Petőfi-gimnázium

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom