Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

NEHEZEBB KAMPÁNY VÁRHATÓ Zászlók Pest megye térképén Óhatatlanul el kell mo- solyodnom. Harminc-vala- hány négyzetméteres szoba a megyei pártiroda. Egyet­len adminisztratív munka­társsal. A megyei elnök, dr. Mészáros Gyula az egyik gazdabolt tulajdono­sa itt, Gödöllőn. Ez a fő­foglalkozása. A többi mind Úgynevezett társadalmi munka. Van még más ilyen tisztsége is, derül ki az is­merkedés alatt, miközben nem győzöm elégtétellel nyugtázni a régi időkkel szembeni változást, idézget­ni a múlt idők megyei párt- bizottságairól szerzett be­nyomásokat. A Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei szer­vezetének elnöke máskü­lönben e helyi szervezet titkára, a máltai szeretet­szolgálat létrehozója és ve­zetője Gödöllőn. Ezenkívül önkormányzati képviselő, a testület egy bizottságának vezetője, egyházi tanács­tag, a gondosan őrzött há­romszínű karszalag és egy kis könyvecske pedig a régi ötvenhatosok által életben tartott bajtársi szövetség, a magyar nemzetőrség tag­ságát igazolja, MIKOR ALSZIK? A gazdaboltos foglalko­zás csak 1985-től van, derül még ki az ismerkedés alatt. Az agrár szakember húsz évet töltött tsz-ben, mező- gazdasági nagyüzemben. 1975-től a gödöllői agrár­egyetem tangazdaságának növényvédő szakmérnöke volt. Jogos és önkéntelenül kikívánkozó a kérdés: — Ne haragudjon, egyáltalán mikor pihen és alszik, eny- nyi munka közben? Erre a személyes vonat­kozású kérdésre még kapok választ, bár már az is át­vezet a közügyekhez, s így hangzik: — Bizony, néha gondolok arra, hogy jó len­ne már néhány szabad este. Ám a mai időkben az em­bernek el is kell gondol­koznia, lelkiismeret-vizsgá- latot tartva, hogy mit tett a rendszerváltásért, a dol­gok megoldásáért, s ezt az elfoglaltságot vállalnia kell. Említi, hogy Szakáll Fe­renccel, a helyi szervezet elnökével a párt országos intézőbizottságának tagjá­val ketten hozták létre a gödöllői szervezetet. A vá­lasztások idején Mészáros Gyula a szobi körzetben in­dult a képviselőségért, de csak a második helyet ér­hette el Bogár di Zoltán mögött. Beszélgetésünk követke­ző szakaszában most egy kis párttörténet kezdődik, mert csak abba ágyazható be az értékelés, a KDNP Pest megyei szervezetének elmúlt két esztendejéről. Először csak megyei szer­vező járta a vidéket. A gödöllői székhelyű testület 1990. május 11-én alakult meg, amikor még szűkebb pátriánkban csak 15 szer­vezet működött. Körülbelül 250 főnyi volt a taglétszám. NEM AGITÁLNAK Azóta ötvennyolcra gyara­podott a szervezetek száma, 1 ezer 300-ra nőtt a tagsá­gé. — Az országos létszám közel 18 ezer. — Az elnök úr szerint ez a növekedési arány más pártoknál nem tapasztalható. Minden tag­gyűlésen van új belépő. Most éppen Jászkarajenőn alakul szervezet. Pest megye térképe függ a falon. Apró, háromszínű zászlócskák jelzik a szerve­zetek helyét. A budai hegy­vidék szinte zászlóerdö, majdnem mindem település mellett ott a jel. A fővá­rostól dél felé haladva mind ritkább a miniatűr trikolór. Cegléd. Nagykőrös után alig látható belőle. — Mi lehet a kiegyensú­lyozott, de magabiztos fej­lődés magyarázata, milyen társadalmi rétegekből, fog­lalkozási csoportokból je­lentkeznek az új tagok? — Nézze, mi senkihez sem megyünk oda, hogy megagitáljuk, de mindent megteszünk azért, hogy népszerűek legyünk — vá­laszolja az elnök. — Ez egy higgadt, önmérsékletet ta­núsító, nem erőszakos párt. Nincsenek látványos belső harcai, ott segít az embe­reknek, ahol tud. Sajnos ma még nagyobb arányban a katolikusok lépnek be hozzánk. Bár jönnek a pro­testánsok is, de egyelőre hátrányunk, hogy sokan katolikus pártnak hisznek bennünket. A parasztság, a falusi népesség az, amely úgy gondolja, hogy ha val­lásos, akkor miért ne le­gyen kereszténydemokrata. Ezenkívül a keresztény ér­telmiség vonzódik. Á gö­döllői tagság fele egyetemet végzett. Még nem tudom, miért, de egyelőre nem na­gyon jönnek az ipari mun­kások. Biatorbágy, Pilisszentke- reszt, Püspökhatvan, Rád és Vác élén KDNP-s pol­gármester áll. Ahol volt helyi szervezet, ott ebbe a testületbe bejutottak a je­löltjeik. — A kisebb falvakat mi uraljuk — mondja a párt­elnök, aki mégis nehéz kérdésnek tartja: vajon mit tekintenek eddig a legfon­tosabb politikai eredmé­nyeiknek? Ügy gondolja, ezeket a koalíciós pártok együtt érték el. Még a szá­mukra egyik legfontosab­bat, azt is, hogy az egyház kezd kiszabadulni a csizma alól, a jogaikért való ha­tározott kiállás eredménye már láthatóvá lett. Sikerül visszakapni fontos intéz­ményeket. Itt, Gödöllőn például két egyházi közép­iskola kezdi meg működé­sét, visszajönnek a pre­montreiek, a következő tanévben református lí­ceum is lesz, Vácott szin­tén működik egyházi kö­zépiskola, a piaristáké. — Az iskolák ügye sok feszültség hordozója is. Az ellentétek és harcok talán a népszerűségüket is csor­bíthatják — vélekedem, ám Mészáros Gyula szerint in­kább a pedagógusok ijedel­méről van szó. A keletkező problémákat meg lehet ol­dani. ÉRDEKEK, ÉRZELMEK — Érdekek, érzelmek be­folyásolják az emberek ma­gatartását. A jelen imp­resszióinak szerepük lesz a jövő értékítéletében. Önök milyennek sejtik a válasz­tási ciklus tnásodik félide­jét? — Kétségtelen, hogy az emberek elégedetlenek, és nem ok nélkül. Ám itt bár­melyik párt kormánya len­ne hatalmon, nem tudna többet elérni. Én annak idején nem nagyon örültem annak, hogy vállaltuk a koalíciós kormányzást. Re­mélem, hogy a választások idejére már túl leszünk a mélyponton. Bízom abban, hogy ismét kormánypárt leszünk. Viszont szerintem sokkal nehezebb kampány elé nézünk, mint kilenc­ven ben. Kovács T. István EGY TÜNTETÉS MARGÓJÁRA Nem kell utazgatni Elég nagy port vert fel az egészségügyi dolgozók tüntetése. Indulatokat ka­vart, s mint az írott és az elektronikus sajtó tudósí­tásai is mutatták, ellenté­tes érzelmeket is ébresztett. A megmozdulás miértjét másként látták azok, akik valamely egészségügyi in­tézményben dolgoznak, s másként, akikét ők beteg­ként láttak el. Megint más­ként látták a dolgot azok, akik sohasem feküdtek kórházban, tartós gyógyke­zelésre eddig nem volt szükségük, így a hálapénz előteremtése sem okozott nekik gondot. Mondani sem kell, hogy utóbbiak voltak a legkevesebben. Mindez ugyanakkor azt mutatta, hogy e tüntetés alkalmával az egészségügy­nek jobbára a nagy töme­gek által ismert, látványos problémái kerültek teríték­re. Arról nagyon kevés em­bernek volt fogalma, hogy az elmúlt 40 évben háttér­ágazatnak tartott gyógy­szerészet napjainkra már az afrikai állapotok alá süllyedt! A magyar gyógy­szerészet színvonala 1918- ban a harmadik helyen állt Európában. S ahogy az ötvenes évektől a párt­állam hozzálátott a maszek patikák, gyógyszergyárak szétveréséhez — ha úgy tetszik, államosításához —, megszűnt az az egyéni ér­dekeltség, amely a patiku­sokat arra ösztönözte, hogy a legkisebb településen is meg lehessen kapni mind­azt, amit a fővárosban. E rombolás következtében a magyar gyógyszerészet mi­Az ízléses épület Perbál dicsőségére válik — az összes szakhatóság jóindulatúan segítette a vállalkozás meg­valósulását nősége a nyolcvanas évek végére a világranglistán Nigéria mögé kerültf!). Ebből a betegek jobbára csak azt vették észre, hogy időnként valamilyen orvos­sághoz képtelenek voltak hozzájutni. A körzeti orvos pedig nem győzte törni a fejét azon, hogy mit mivel helyettesítsen. A hiányt a „magánimport” sem pótol­ta. S mert egy rendelet sze­rint 6500 lelkesnél kisebb falvak nem kaphattak ön­álló állami patikát, szerte az országban több száz kis­település maradt ellátatlan, illetve a betegek sok-sok kilométert voltak kényte­lenek utazni. Ezt a lezüllési folyamatof igyekezett megállítani, s visszafordítani az új egész­ségügyi kormányzat, pár­huzamosan a rendszervál­tással. A megoldást a Fodor György gyógyszerészt — cseppet sem zavarja, — az egyik alkalmazottat hogy maszek a főnöke (A szerző felvételei) gyógyszertárak minél na­gyobb arányú privatizáció­jában látták a szakembe­rek. Ma már 103 magánpa­tika van az országban. Pest megyében tizennyolcadik­ként Perbálon nyitotta meg a „Szent Ferenc” patikát dr. Berta Csaba, hogy el­lássa még Budajenő, Telki és Tök községeket is. Ez­zel a megye egyik fehér foltja tűnt el az egészség­ügy térképéről. A maszek patika kínála­tában megtalálhatók a hagyományos szintetikus gyógyszerek — a legújab­bak is —, babaápolási cik­kek, gyógynövények és ki­vonataik, s az állatorvos­láshoz szükséges bizonyos szerek is. S mert Berta doktor 35 évig dolgozott középüzem méretű labora­tóriumokban — tavaly még a Pest Megyei Tanács gyógyszerkészítő üzemét vezette —, nem „csak” tu­lajdonos, hanem szakember is, Állítja a maszek patikus, hogy gyógyszerei nem drá­gábbak, mint az állami szektoréi, hiszen ezek a ké­szítmények fix árasak. Egyes babaápolási cikkeket még olcsóbban is kínál, ha azok az orvosok szerint a beteg gyerekek gyógyulását segítik elő. Helyben több gyógyszert készítenek majd, ezzel is csökkentve a költségeket, illetve az árakat. A körzeti orvosok­kal való közvetlen kapcso­lat pedig garancia arra, hogy a szolgáltatásokkal, a minőséggel elégedettek lesznek a négy község la­kói. I,ászló Antal Közhasznú elképzelés Ráckeve város alapvető problémája — hasonlóan más településekhez — a munkanélküliség. Az idén jó néhányan lesznek, akik­nek lejár a munkanélküli­járadékuk, és az ő ellátásu­kat valahogyan meg kell oldania az önkormányzat­nak. A rendkívüli szociális se­gélyalapból elkülönítettek kétmillió forintot, és úgyne­vezett foglalkoztatási alapot hoztak létre. Ügy tervezték, a munkanélkülieknek mun­kalehetőséget kínálnak: parkgondozást, területgon­dozást. Az elkülönített pénzből így azoknak fizet­nének, akik közhasznú munkát végeznek. Kiderült 4 *M£úÍan azonban, hogy az elképze lést nem lehet megvalósíta­ni, csak akkor, ha ezeket az embereket állományba ve­szik, ebben az esetben pe­dig 4G százalékot ki kellene fizetni társadalombiztosí­tásra a foglalkoztatási alap­ból. Az önkormányzat pilla­natnyilag azon gondolkodik, hogyan lehetne kiszállni eb­ből az ördögi körből. Sem­miért ugyanis kifizethetnék a félretett kétmilliót, se­gélyként, de a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy közhasznú munkáért fizes­sék ki. A képviselő-testület és a polgármester is tanácstalan, és kérik valamennyi érin­tett tárca vezetőjét és szak­embereit, hogy találjanak jogszabályi megoldást a problémára. H. Cs. Mikor találkozik a rendőr a családjával?. Legyen biztos a biztos ür Azt beszélik, tüntetésre készülnek a rendőrfelesé­gek, mert megelégelték, hogy a férjeik hétszámra alig találkoznak a család­jukkal. Nem új dolog ez, hiszen felmérések készül­tek már korábban arról, hogv az országos átlagot is meghaladóan magas a vá­lások aránya a fegyveres testületben, amiért a iiosz- szú szolgálat, az átlagos­tól eltérő munkaidő-beosz­tás hibáztatható. Ám miközben ezt kész­ségesen elismerjük, már ágaskodik bennünk a kis­ördög, hogy azért csak dol­gozzon a biztos úr minél többet, mert akkor va­gyunk nyugodtak, ha ott posztói az aluljáróban éj­jel-nappal, és nem kell at­tól tartanunk, hogy letépik a nyakláncunkat, kiragad­ják a retikülünket a ke-; zünkből, vagy éppen fej­be vágnak. Egy fővárosban szolgáló, Pest megyei településen lakó rendőr kereste fel a napokban szerkesztősé­günket. és mondta el pa­naszait arról, hogy az ügyeleti rendszer megvál­tozásával, még rosszabb lett a helyzete, ugyanis míg korábban huszonnégy óra munka után hetvenkét óra pihenés következett, most a két szolgálat közötti pi­henés ideje negyvennyolc órára csökkent. Igaz. meg­kapják a munkájukért a pénzt, elszámolják a túl­órát. de ez nem áll arány­ban a leterheléssel. Mennyit dolgozik a köz­területi szolgálatot ellátó, vagy ahogy gyakorta em­legetjük: az utcai rendőr? Milyen az időbeosztása? Erről kértünk tájékozta-; fást a BRFK-n. valamint a Pest Megyei Rendőr-főka­pitányságon. A Budapesti Rendőr-fő­kapitányságon dr. Balogh János rendőr alezredes vé­leménye szerint a húrom műszakos, napi nyolcórás munkaidő-beosztás tekint­hető a leginkább megfele­lőnek, mert tíz-tizenkét óra elteltével már minden­ki fáradt, ingerültebb is, mint egyébként, s például egy gépkocsijárőrtől sem várható, hogy úgy hajtson, mint mikor elkezdte a szolgálatot. Ám az ügyeleti szolgálat tizenkét órás, s idén tértek vissza ahhoz a korábbi rendszerhez, hogy nem 72, hanem 48 óra pi­henés következik utána. Ezzel az átszervezéssel si­került elérni azt, hogy idén januárban ötezerrel több rendőr volt az utcán, mint egy esztendővel korábban. S mi a helyzet Pest me­gyében? Mint Nagy Ká­roly alezredestől, a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság közbiztonsági osz­tályvezetőjétől hallottuk: ahol fontos az állandó rendőri jelenlét, fogdaőrök­nél, objektumőröknél, ott tizenkét óra szolgálat után huszonnégy órás pihenő következik, és hat szabad­nap jár havonta. Máshol az ügyeleti rendszernél a huszonnégy órás munkaidőt hetvenkét órás pihenő kö­veti — de a gyakorlatban ez nem mindig így valósul meg. Szabadságok, beteg- állományok idején — ami az év felét is kiteszi — negyvennyolc órás a szol­gálatot követő pihenés —. s a túlórapénzt természe­tesen kifizetik. Ez hát a helyzet manap­ság. amikor annyi szó esik a növekvő és egyre gátlás­talanabbá váló bűnözésről, s arról a jogos állampol­gári igényről, hogy legyen minél több rendőr az ut­cán. De persze nem álmos, fáradt, ingerült szolgálato­sokra gondolunk. hanem olyan emberekre, akik va­lóban készek arra, hogy megoldják a rájuk váró nehéz feladatot. Gá J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom