Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
NEHEZEBB KAMPÁNY VÁRHATÓ Zászlók Pest megye térképén Óhatatlanul el kell mo- solyodnom. Harminc-vala- hány négyzetméteres szoba a megyei pártiroda. Egyetlen adminisztratív munkatárssal. A megyei elnök, dr. Mészáros Gyula az egyik gazdabolt tulajdonosa itt, Gödöllőn. Ez a főfoglalkozása. A többi mind Úgynevezett társadalmi munka. Van még más ilyen tisztsége is, derül ki az ismerkedés alatt, miközben nem győzöm elégtétellel nyugtázni a régi időkkel szembeni változást, idézgetni a múlt idők megyei párt- bizottságairól szerzett benyomásokat. A Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei szervezetének elnöke máskülönben e helyi szervezet titkára, a máltai szeretetszolgálat létrehozója és vezetője Gödöllőn. Ezenkívül önkormányzati képviselő, a testület egy bizottságának vezetője, egyházi tanácstag, a gondosan őrzött háromszínű karszalag és egy kis könyvecske pedig a régi ötvenhatosok által életben tartott bajtársi szövetség, a magyar nemzetőrség tagságát igazolja, MIKOR ALSZIK? A gazdaboltos foglalkozás csak 1985-től van, derül még ki az ismerkedés alatt. Az agrár szakember húsz évet töltött tsz-ben, mező- gazdasági nagyüzemben. 1975-től a gödöllői agráregyetem tangazdaságának növényvédő szakmérnöke volt. Jogos és önkéntelenül kikívánkozó a kérdés: — Ne haragudjon, egyáltalán mikor pihen és alszik, eny- nyi munka közben? Erre a személyes vonatkozású kérdésre még kapok választ, bár már az is átvezet a közügyekhez, s így hangzik: — Bizony, néha gondolok arra, hogy jó lenne már néhány szabad este. Ám a mai időkben az embernek el is kell gondolkoznia, lelkiismeret-vizsgá- latot tartva, hogy mit tett a rendszerváltásért, a dolgok megoldásáért, s ezt az elfoglaltságot vállalnia kell. Említi, hogy Szakáll Ferenccel, a helyi szervezet elnökével a párt országos intézőbizottságának tagjával ketten hozták létre a gödöllői szervezetet. A választások idején Mészáros Gyula a szobi körzetben indult a képviselőségért, de csak a második helyet érhette el Bogár di Zoltán mögött. Beszélgetésünk következő szakaszában most egy kis párttörténet kezdődik, mert csak abba ágyazható be az értékelés, a KDNP Pest megyei szervezetének elmúlt két esztendejéről. Először csak megyei szervező járta a vidéket. A gödöllői székhelyű testület 1990. május 11-én alakult meg, amikor még szűkebb pátriánkban csak 15 szervezet működött. Körülbelül 250 főnyi volt a taglétszám. NEM AGITÁLNAK Azóta ötvennyolcra gyarapodott a szervezetek száma, 1 ezer 300-ra nőtt a tagságé. — Az országos létszám közel 18 ezer. — Az elnök úr szerint ez a növekedési arány más pártoknál nem tapasztalható. Minden taggyűlésen van új belépő. Most éppen Jászkarajenőn alakul szervezet. Pest megye térképe függ a falon. Apró, háromszínű zászlócskák jelzik a szervezetek helyét. A budai hegyvidék szinte zászlóerdö, majdnem mindem település mellett ott a jel. A fővárostól dél felé haladva mind ritkább a miniatűr trikolór. Cegléd. Nagykőrös után alig látható belőle. — Mi lehet a kiegyensúlyozott, de magabiztos fejlődés magyarázata, milyen társadalmi rétegekből, foglalkozási csoportokból jelentkeznek az új tagok? — Nézze, mi senkihez sem megyünk oda, hogy megagitáljuk, de mindent megteszünk azért, hogy népszerűek legyünk — válaszolja az elnök. — Ez egy higgadt, önmérsékletet tanúsító, nem erőszakos párt. Nincsenek látványos belső harcai, ott segít az embereknek, ahol tud. Sajnos ma még nagyobb arányban a katolikusok lépnek be hozzánk. Bár jönnek a protestánsok is, de egyelőre hátrányunk, hogy sokan katolikus pártnak hisznek bennünket. A parasztság, a falusi népesség az, amely úgy gondolja, hogy ha vallásos, akkor miért ne legyen kereszténydemokrata. Ezenkívül a keresztény értelmiség vonzódik. Á gödöllői tagság fele egyetemet végzett. Még nem tudom, miért, de egyelőre nem nagyon jönnek az ipari munkások. Biatorbágy, Pilisszentke- reszt, Püspökhatvan, Rád és Vác élén KDNP-s polgármester áll. Ahol volt helyi szervezet, ott ebbe a testületbe bejutottak a jelöltjeik. — A kisebb falvakat mi uraljuk — mondja a pártelnök, aki mégis nehéz kérdésnek tartja: vajon mit tekintenek eddig a legfontosabb politikai eredményeiknek? Ügy gondolja, ezeket a koalíciós pártok együtt érték el. Még a számukra egyik legfontosabbat, azt is, hogy az egyház kezd kiszabadulni a csizma alól, a jogaikért való határozott kiállás eredménye már láthatóvá lett. Sikerül visszakapni fontos intézményeket. Itt, Gödöllőn például két egyházi középiskola kezdi meg működését, visszajönnek a premontreiek, a következő tanévben református líceum is lesz, Vácott szintén működik egyházi középiskola, a piaristáké. — Az iskolák ügye sok feszültség hordozója is. Az ellentétek és harcok talán a népszerűségüket is csorbíthatják — vélekedem, ám Mészáros Gyula szerint inkább a pedagógusok ijedelméről van szó. A keletkező problémákat meg lehet oldani. ÉRDEKEK, ÉRZELMEK — Érdekek, érzelmek befolyásolják az emberek magatartását. A jelen impresszióinak szerepük lesz a jövő értékítéletében. Önök milyennek sejtik a választási ciklus tnásodik félidejét? — Kétségtelen, hogy az emberek elégedetlenek, és nem ok nélkül. Ám itt bármelyik párt kormánya lenne hatalmon, nem tudna többet elérni. Én annak idején nem nagyon örültem annak, hogy vállaltuk a koalíciós kormányzást. Remélem, hogy a választások idejére már túl leszünk a mélyponton. Bízom abban, hogy ismét kormánypárt leszünk. Viszont szerintem sokkal nehezebb kampány elé nézünk, mint kilencven ben. Kovács T. István EGY TÜNTETÉS MARGÓJÁRA Nem kell utazgatni Elég nagy port vert fel az egészségügyi dolgozók tüntetése. Indulatokat kavart, s mint az írott és az elektronikus sajtó tudósításai is mutatták, ellentétes érzelmeket is ébresztett. A megmozdulás miértjét másként látták azok, akik valamely egészségügyi intézményben dolgoznak, s másként, akikét ők betegként láttak el. Megint másként látták a dolgot azok, akik sohasem feküdtek kórházban, tartós gyógykezelésre eddig nem volt szükségük, így a hálapénz előteremtése sem okozott nekik gondot. Mondani sem kell, hogy utóbbiak voltak a legkevesebben. Mindez ugyanakkor azt mutatta, hogy e tüntetés alkalmával az egészségügynek jobbára a nagy tömegek által ismert, látványos problémái kerültek terítékre. Arról nagyon kevés embernek volt fogalma, hogy az elmúlt 40 évben háttérágazatnak tartott gyógyszerészet napjainkra már az afrikai állapotok alá süllyedt! A magyar gyógyszerészet színvonala 1918- ban a harmadik helyen állt Európában. S ahogy az ötvenes évektől a pártállam hozzálátott a maszek patikák, gyógyszergyárak szétveréséhez — ha úgy tetszik, államosításához —, megszűnt az az egyéni érdekeltség, amely a patikusokat arra ösztönözte, hogy a legkisebb településen is meg lehessen kapni mindazt, amit a fővárosban. E rombolás következtében a magyar gyógyszerészet miAz ízléses épület Perbál dicsőségére válik — az összes szakhatóság jóindulatúan segítette a vállalkozás megvalósulását nősége a nyolcvanas évek végére a világranglistán Nigéria mögé kerültf!). Ebből a betegek jobbára csak azt vették észre, hogy időnként valamilyen orvossághoz képtelenek voltak hozzájutni. A körzeti orvos pedig nem győzte törni a fejét azon, hogy mit mivel helyettesítsen. A hiányt a „magánimport” sem pótolta. S mert egy rendelet szerint 6500 lelkesnél kisebb falvak nem kaphattak önálló állami patikát, szerte az országban több száz kistelepülés maradt ellátatlan, illetve a betegek sok-sok kilométert voltak kénytelenek utazni. Ezt a lezüllési folyamatof igyekezett megállítani, s visszafordítani az új egészségügyi kormányzat, párhuzamosan a rendszerváltással. A megoldást a Fodor György gyógyszerészt — cseppet sem zavarja, — az egyik alkalmazottat hogy maszek a főnöke (A szerző felvételei) gyógyszertárak minél nagyobb arányú privatizációjában látták a szakemberek. Ma már 103 magánpatika van az országban. Pest megyében tizennyolcadikként Perbálon nyitotta meg a „Szent Ferenc” patikát dr. Berta Csaba, hogy ellássa még Budajenő, Telki és Tök községeket is. Ezzel a megye egyik fehér foltja tűnt el az egészségügy térképéről. A maszek patika kínálatában megtalálhatók a hagyományos szintetikus gyógyszerek — a legújabbak is —, babaápolási cikkek, gyógynövények és kivonataik, s az állatorvosláshoz szükséges bizonyos szerek is. S mert Berta doktor 35 évig dolgozott középüzem méretű laboratóriumokban — tavaly még a Pest Megyei Tanács gyógyszerkészítő üzemét vezette —, nem „csak” tulajdonos, hanem szakember is, Állítja a maszek patikus, hogy gyógyszerei nem drágábbak, mint az állami szektoréi, hiszen ezek a készítmények fix árasak. Egyes babaápolási cikkeket még olcsóbban is kínál, ha azok az orvosok szerint a beteg gyerekek gyógyulását segítik elő. Helyben több gyógyszert készítenek majd, ezzel is csökkentve a költségeket, illetve az árakat. A körzeti orvosokkal való közvetlen kapcsolat pedig garancia arra, hogy a szolgáltatásokkal, a minőséggel elégedettek lesznek a négy község lakói. I,ászló Antal Közhasznú elképzelés Ráckeve város alapvető problémája — hasonlóan más településekhez — a munkanélküliség. Az idén jó néhányan lesznek, akiknek lejár a munkanélkülijáradékuk, és az ő ellátásukat valahogyan meg kell oldania az önkormányzatnak. A rendkívüli szociális segélyalapból elkülönítettek kétmillió forintot, és úgynevezett foglalkoztatási alapot hoztak létre. Ügy tervezték, a munkanélkülieknek munkalehetőséget kínálnak: parkgondozást, területgondozást. Az elkülönített pénzből így azoknak fizetnének, akik közhasznú munkát végeznek. Kiderült 4 *M£úÍan azonban, hogy az elképze lést nem lehet megvalósítani, csak akkor, ha ezeket az embereket állományba veszik, ebben az esetben pedig 4G százalékot ki kellene fizetni társadalombiztosításra a foglalkoztatási alapból. Az önkormányzat pillanatnyilag azon gondolkodik, hogyan lehetne kiszállni ebből az ördögi körből. Semmiért ugyanis kifizethetnék a félretett kétmilliót, segélyként, de a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy közhasznú munkáért fizessék ki. A képviselő-testület és a polgármester is tanácstalan, és kérik valamennyi érintett tárca vezetőjét és szakembereit, hogy találjanak jogszabályi megoldást a problémára. H. Cs. Mikor találkozik a rendőr a családjával?. Legyen biztos a biztos ür Azt beszélik, tüntetésre készülnek a rendőrfeleségek, mert megelégelték, hogy a férjeik hétszámra alig találkoznak a családjukkal. Nem új dolog ez, hiszen felmérések készültek már korábban arról, hogv az országos átlagot is meghaladóan magas a válások aránya a fegyveres testületben, amiért a iiosz- szú szolgálat, az átlagostól eltérő munkaidő-beosztás hibáztatható. Ám miközben ezt készségesen elismerjük, már ágaskodik bennünk a kisördög, hogy azért csak dolgozzon a biztos úr minél többet, mert akkor vagyunk nyugodtak, ha ott posztói az aluljáróban éjjel-nappal, és nem kell attól tartanunk, hogy letépik a nyakláncunkat, kiragadják a retikülünket a ke-; zünkből, vagy éppen fejbe vágnak. Egy fővárosban szolgáló, Pest megyei településen lakó rendőr kereste fel a napokban szerkesztőségünket. és mondta el panaszait arról, hogy az ügyeleti rendszer megváltozásával, még rosszabb lett a helyzete, ugyanis míg korábban huszonnégy óra munka után hetvenkét óra pihenés következett, most a két szolgálat közötti pihenés ideje negyvennyolc órára csökkent. Igaz. megkapják a munkájukért a pénzt, elszámolják a túlórát. de ez nem áll arányban a leterheléssel. Mennyit dolgozik a közterületi szolgálatot ellátó, vagy ahogy gyakorta emlegetjük: az utcai rendőr? Milyen az időbeosztása? Erről kértünk tájékozta-; fást a BRFK-n. valamint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon dr. Balogh János rendőr alezredes véleménye szerint a húrom műszakos, napi nyolcórás munkaidő-beosztás tekinthető a leginkább megfelelőnek, mert tíz-tizenkét óra elteltével már mindenki fáradt, ingerültebb is, mint egyébként, s például egy gépkocsijárőrtől sem várható, hogy úgy hajtson, mint mikor elkezdte a szolgálatot. Ám az ügyeleti szolgálat tizenkét órás, s idén tértek vissza ahhoz a korábbi rendszerhez, hogy nem 72, hanem 48 óra pihenés következik utána. Ezzel az átszervezéssel sikerült elérni azt, hogy idén januárban ötezerrel több rendőr volt az utcán, mint egy esztendővel korábban. S mi a helyzet Pest megyében? Mint Nagy Károly alezredestől, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági osztályvezetőjétől hallottuk: ahol fontos az állandó rendőri jelenlét, fogdaőröknél, objektumőröknél, ott tizenkét óra szolgálat után huszonnégy órás pihenő következik, és hat szabadnap jár havonta. Máshol az ügyeleti rendszernél a huszonnégy órás munkaidőt hetvenkét órás pihenő követi — de a gyakorlatban ez nem mindig így valósul meg. Szabadságok, beteg- állományok idején — ami az év felét is kiteszi — negyvennyolc órás a szolgálatot követő pihenés —. s a túlórapénzt természetesen kifizetik. Ez hát a helyzet manapság. amikor annyi szó esik a növekvő és egyre gátlástalanabbá váló bűnözésről, s arról a jogos állampolgári igényről, hogy legyen minél több rendőr az utcán. De persze nem álmos, fáradt, ingerült szolgálatosokra gondolunk. hanem olyan emberekre, akik valóban készek arra, hogy megoldják a rájuk váró nehéz feladatot. Gá J.
