Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-14 / 63. szám
General Mofors-Hangary Üzemavató Szentgotthárdon (Folytatás az 1. oldalról.) gazdasági helyzet jelentősen javulni fog a következő években Magyarországon. Ezt követően Antall József Robert J. Eaton társaságában beült az első fehér színű Astra volánja mögé, és a gépkocsit vezetve tett meg néhány métert. A vendégek — akik között jelen volt a kormány több tagja, a diplomáciai képviseletek több vezetője — rövid sétát tettek a gyárban. A Rába, korábban más célra épült, 43 ezer négyzetméteres csarnokában, patika tisztaságú körülmények közt, péntektől óránként nyolc Opel Astra készül el. Évente 15 ezret szerelnek össze és júliustól 200 motort is gyártanak majd. A csaknem 500 millió német márkás beruházással elkészült üzemben a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő technológiával ellátott festőüzem dolgozik. (Folytatás az 1. oldalról.) másfél éve benyújtott, majd „álomba szenderült" országgyűlési határozati javaslatot, a politikai felelősséget vizsgáló bizottság létrehozásáról. Ezzel ösz- szefüggésben Szabad György elmondta: Göncz Árpád köztársasági elnök korábban jelzett javaslata még nem érkezett meg hozzá, de a téma hasonló jellege miatt elképzelhető, hogy Március 15. alkalmából a Parlamentben, a minisztériumokban, a közintézményekben a kiemelkedő teljesítményt nyújtók elismerésére, kitüntetésére került sor. A fegyveres testületek kötelékébe tartozók előléptetésben részesültek. Andrásfalvy Bertalan köszöntötte pénteken a Parlamentben az 1992. évi oktatási és művészeti díjban részesítetteket. A miniszter 155 személyt részesített elismerésben. Pest megyéből Szent-Györgyi Albert- díjat kapott Székely Csaba, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Az alap-, közép- és felsőfokú oktató-nevelő munkájáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő tevékenységéért Apáczai Csere János-díjban részesült Jeleníts István, a piarista rend magyarországi tartomány főnöke, a hittudomány doktora és Szendrő Péter, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem egyetemi tanára, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Magyar Pt A magyarországi Joseph Pulitzer-emlékdíjat — március 15. alkalmából — a budapesti Gellért Szállóban adták át pénteken. A tavaly meghirdetett rangos újságírói elismerésre az Emlékdíj Alapítvány kuratóriuma Kántor Lajost, Farkasházy Tivadart, Tvrtko Vujityt, R. Székely Juliannát, Vájná Jánost, Kaján Tibort, Mérai Tibort és a Heti Világgazdaság szerkesztőségét tartotta érdemesnek. A díjjal jelentős pénzösszeg is jár: 200 ezer forintot és 1000 dollárt kaptak a díjazottak minden kategóriában. ★ A szabad sajtó napja alkalmából a Tájékoztatási Szakszervezetek Uniója rendezett ünnepséget a Pilvax kávéházban pénteken. Göncz Árpád köztársasági elnök 1848. március 15-ét a magyarországi polgárosodás legfontosabb állomásaként jelölte meg: a 12 pont „kristályos tisztasággal” fejezte ki a demokrácia követelményeit. Abban az időben a személyi és poliAz ünnep alkalmából Kitüntetések átadása Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter kimagasló munkásságuk elismeréseként a mező, az erdő, a faalapanyag- és fafeldolgozó ipar, az élelmiszer- ipar, az agrár szakoktatás, a földmérés és földügy, továbbá a térképészet területén dolgozó szakembereket tüntetett ki március 15. alkalmából a Földművelés- ügyi Minisztériumban. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter pénteken Újhelyi Imre- és Fasching Antal-díjat adott át 14 agrár szakembernek. Tizenketten lettek Újhelyi Imre-díjasok, közöttük Fekete Lajos, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egj'etem Mezőgazdaság-tudományi Karának egyetemi tanára. Kitüntetési ünnepség és ezredesi előléptetés volt péntek délelőtt a Magyar Honvédség Művelődési Házában az 1848—49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. utitxer-díj tikai ellentétek ellenére az egymástól távol álló emberek is megtalálták a másik kezét, és olyan törvényeket hoztak, amelyek mintául szolgálhatnak a mának is. Az ünnepségen különböző díjakat is átadtak. Táncsics Mihály-díjat kapott: Apáti Miklós (Űj Magyar- ország), Boda István (Hajdú-Bihari Napló), Déri János (Magyar Televízió), Kereszty András (Népszabadság), Kocsis Györgyi (Heti Világgazdaság) és László György (Magyar Rádió). Vasvári Pál-díjban részesült: a Népszabadság Rt. és az Axel Springer Kiadói Kft. Tolna megyei irodája. Aranytollat 12 újságíró kapott. ★ A sajtónapi ünnepségen a MÜOSZ vezetői köszöntötték a politikai okból meghurcolt és az elmúlt két év során rehabilitált tagtársakat. Mint elhangzott: a sajtóban dolgozók lehetnek megosztottak, de az etika oszthatatlan. A rehabilitált újságírók örökös MÚOSZ-tagságról szóló oklevelet vehettek át. a köztársasági elnök kezdeményezése az említett határozati javaslattal együtt kerül a T. Ház elé. Az Országgyűlés elnöke a közeli napokban Kanadába utazik, ahol a parlamenti elnökök konferenciáján vesz részt, egyúttal viszonozza John Fraser kanadai parlamenti elnök magyar- országi látogatását. ★ A sajtótájékoztatót követően a Parlament dele- gációs termében Szabad György, az Országgyűlés elnöke köszöntötte a sajtó képviselőit a magyar sajtó napja alkalmából rendezett ünnepségen. Köszöntőjét követően bejelentette, hogy az idén második alkalommal kiosztott Parlamenti Emlékérmet szakszerű és emberközeli tudósításaiért posztumusz Tóth Györgynek, a TV-Híradó riporterének ítélték oda. Az elismerést Tóth György özvegye vette át. Lapkiadással foglalkozó vállalat gépkocsival rendelkező, gyakorlott, agilis Teljesítménytől függő, kiemelt, magas jövedelem. folyamatos vidéki Irdetésszervezési munkára. A válaszokat „Országjárás, PMH.” jeligére, a kiadóba kérjük. KDNP és MDF Közös politikai nagygyűlés A HÉT HÍRE SZEMELHETÜNK Egyezményt írtaik alá a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban magyar—brit kulturális intézetek létrehozásáról. 9 Lezajlott a Munkaadók Országos Szövetségének évi közgyűlése. 9 Békéscsaba volt a helyszíne a nemzetközi könyvtároskonferenciának. 9 Kiállítás nyílt Szekszárdon a sepsiszentgyörgyi székely Nemzeti Múzeum anyagából. • Veszprém fogadta az állami és önkéntes tűzoltóparancsnokok számára rendezett továbbképzés résztvevőit. 9 A hét híre az is, hogy Kecskemét adott otthont az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesülete közgyűlésének. igazolások úgyszintén elengedhetetlenek voltak. Akárkit nem szabad a szőlő közelébe engedni, a kártétel itt sok-sok évre szólhat. Savoy ai Jenő 1739-ben Badenből, Breisgauból hozatott ráckevei birtokára a szőlőtelepítéshez és -műveléshez értő svábokat, mert azt tartotta, a szőlő sorsa már akkor eldől, amikor a venyige még földbe sem kerül... A termőterület kiválasztása, a talajhoz igazodó fajta, a szaporítóanyag ... a megyében a legutóbbi évtizedben egy- harmadával csökkent a szőlő termőterülete. Az 1827. évi VII. törvénycikk alapján készült összeírás szerint a vármegyében 41 986 szőlőbirtokos volt. Szőleje azonban csak annak lehetett, akinek o földesúr engedélyezte. így azután már érthető, hogy az ültetvényeknek 42 862 holdja oszlott meg a majdnem 42 ezer birtokos között. Ahogyan akkor fogalmazták, „földesúri hatalom alatt, de jobbágy kézben” volt a szőlők 95 százaléka. A földesurak ugyanis ügyeltek arra, kinek a kezébe adják a bordézsma forrását, a tőkék regimentjét. Biztosak kívánták lenni a dolgukban: a dézsma adta ital saját fogyasztásukra is, árúként is szolgált. A XVIII. században például a szentendrei vörös bort Ausztriában, Lengyel-, Oroszországban nagy meny- nyiségben vásárolták. A minőségnek, mint mindenkor, akkor is megfizették az árát. A XIX. század közepén a megyében az átlagos bor akójáért 2-3 forintot fizettek, ugyanakkor a kiváló minőségű vecsési, csömöri, szadai borokra 15-20 forintért is volt vevő, a szentendrei aszút pedig 60-150 forintjával vásárolták meg akónként a külföldi kereskedők ... ! Hatalmas különbség? Igen. E különbség keletkezése azonban nem az ármegállapításra, hanem a kínált termék minőségére vezethető vissza. Ami csak kis részben a szerencse vonzata (mert a kedvező időjárás is tényező), nagyobbrészt függvénye a hozzáértésnek, a telepítéstől a borkezelésig. A borfelvásárlás tavaly a második félévben egyharmada volt az 1990. esztendeinek, mert az ún. kommersz borokra szinte nincsen kereslet a határainkon túl. A megyében a szőlőtermelés hatvan százaléka a kistermelők parcelláiról kerül le, és ez az arány a következő években még nagyobb lesz. A szaktudás szőlőfürtjéből éppen ezért szemelgettünk: a legfontosabbat emeltük ki. A század elején Pest vármegye Gazdasági Egyesülete huszonkét kisebb szőlőtelepet alapított — Kávától Makádon át GálgágyÖfkig —, melyek egyetlen célt szolgáltak. A hozzáértés megalapozását, növelését. A hamari gazdagodások idején nem árt erre emlékeztetni, mert sok ábrándot tett semmivé az, amiről a mesebeli oktondi gazda példázata azt mondja, ráparancsolt a tökindára, hogy muskotályt térem jen. Mészáros Ottó NYUGDÍJ-KIEGÉSZÍTÉS A HADIÖZVEGYEKNEK Késői „egymásra találás” Szenzációs bejelentés hangzott el tegnap az Igazságügyi Minisztériumban: a Független Államok Közösségéből hazajutott a második világháborúban a Szovjetunió területén elhunyt magyar foglyok névsora. A korábbi években Magyarország már többször kezdeményezte, hogy betekinthessen a Szovjetunió területén levő levéltárak anyagaiba, de kérését minden alkalommal visszautasították. Az áttörést az 1991. december 6-án megkötött magyar—orosz államszerződés hozta meg. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke mellett működő társadalmi kollégium már a szerződés előkészítő szakaszában megpróbálta elérni, hogy az adatokhoz hozzáférhessen, elsősorban azzal a céllal, hogy a jogszabályokban biztosított nyugdíj-kiegészítési jogukkal azok az özvegyek is élhessenek, akiknek a férjéről vagy a feleségéről csak annyit tudtak, hogy a fogságból nem tértek haza, de halálukról semmilyen értesítést nem kaptak. Több tízezer ember fordult a Magyar Vöröskereszthez eltűnt hozzátartozója felkutatására. de a szervezet akkor nem tudott nekik segíteni. A FÁK központi levéltárának igazgatójával kötött megállapodásnak megfelelően a levéltár munkatársai több millió adatból kezdték meg a kint elhunyt magyar állampolgárok adatainak kigyűjtését. Hadifoglyok. internáltak, politikai okokból elítéltek nevei találhatók a listán. Eddig összesen 35 ezer ember adatait kaptuk meg. de várhatóan április közepéig összesen 50-55 ezer olyan embernek kapjuk meg a listáját, akik a Szovjetunió területén haltak meg. Az adatok között a családi és keresztnév mellett megtalálható a születési év, hely, a korabeli lakcím, a katonai rang (hadifogolynál) és a halál dátuma. Sajnos sok esetben nincsenek meg az azonosításhoz szükséges adatok. A névsorban sok olyan ember is szerepel, aki a mai Jugoszlávia, Csehszlovákia. Románia. Kár- pát-Ukrajna területéről jutott fogságba. Az adatok sok esetben a nyelvi akadályok. a fonetikus átírás, a számtalan elírás miatt is pontatlanok. A cirill átírásból igen nehéz a helységneveket is magyarra visz- szafordítani. A névsort folyamatosan, a beérkezés és a fordítás sorrendjében az Új Magyarország című napilap fogja közölni, a cirill ábécé szerint. Abban az esetben, ha a névsorban szereplő elhunytban valaki a hozzátartozóját fedezné fel, a Magyar Vöröskereszt megyei bizottságát keresse fel. Az ott beszerezhető keresőlapot töltse ki, és a fogságból írt vöröskeresztes levelezőlap fénymásolatával együtt a megyei bizottsághoz nyújtsa be. Az azonosítás után, amennyiben az elhunyt özvegye él, nyugdíj-kiegészítésre bejelentheti igényét az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál. Becslések szerint körülbelül 10 ezer „egymásra találás" várható. A század elején nagy híre volt a Zsámbékon működő állami szőlőtelepnek. Minta volt ez, bemutató és oktató feladatokra hozták létre, ugyanakkor évente több százezer alanyvesszőt és oltványt állítottak itt elő, és adtak el a telepítésre vállalkozóknak. Egy sze- mecskéje ez annak a fürtnek, melyről szemelgetünk: a szakismeret, az egyéni és a közös törekvések összehangolásának gyümölcseiből. A megye sok évszázadon át kiemelkedő szerepet játszott az ország szőlőtermelésében. Itt, Pest megyében volt található az ország szőlővel beültetett területének a 17,3 százaléka az 1908-as összeíráskor. Amiben tetemes szerepet játszott a zsámbéki állami szőlőtelep, ám nem kevésbé az, hogy már Oláh Miklós esztergomi érsek egy 1561- ben kelt levelében nagy elismeréssel írhatott a Nagymaros feletti hosszú domboldalról, „mely teljesen borítva lett a szőlő tőkéivel.” Paraszti bölcsesség: a szőlő egész embert kíván. Ami mögött az áll, hogy ez az ültetvény rengeteg munkát követel, nagy szakértelmet, a gazda itt nem dolgozhat tessék-lássék módon. Érthetőek tehát a grádicsok, melyeket járnia kellett annak, aki a venyigék és a nedűk világába óhajtott belépőt kapni. A kétéves vincellériskola sikeres elvégzése után lehetett csak jelentkezni az ötnegyedéves magyar királyi pincemesteri tanfolyamra a századfordulón, ám az alkalmasságot nem csupán a vincellériskola bizonyítványa tanúsította, hanem a gyakorlati munkáról kapott A Magyar Újságírók Országos Szövetségének And- rássy úti székhazában két emléktáblát is avattak: a mártír újságírók, valamint a Budapesti Újságíró Egyesület emlékére. ha szükséges. Surján László szerint a jelenlegi ellenzék nem ezt teszi, hanem igyekszik mérgezni a politikai légkört, hazugságokkal próbálja félrevezetni a lakosságot, lejáratni a demokratikusan választott parlamentet. Mindent megtesznek, hogy éket verjenek a koalíciós pártok közé, a politikai szervezeteken belül megbontsák az egységet, egymásnak uszítsák a különböző irányzatok képviselőit. Magyarországon nincs ellenzék — jelentette ki Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke péntek este a KDNP és az MDF közös nagygyűlésén a kisvárdai művelődési központban. A politikus hozzátette: ő ugyanis nem tartja ellenzéknek azt, amelyik „csípőből tüzel”, az igazi ellenzék az, amelyik mérlegel, alaposan megméri a kormányzati dolgokat, és objektív tükröt tart a hatalmon lévők elé, hogy okulni, javítani tudjanak, Szabad György tájékoztatója Sajtónap a Parlamentben