Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

San Marino is* Új EHSI-tagok Az ENSZ-közgyűlés 46. ülésszakán, hétfőn a kül­döttek szavazás nélkül, egyöntetű támogatás mel­lett elfogadták San Mari­no és nyolc volt szovjet tag- köztársaság — Türkme­nisztán, Azerbajdzsán, Tá­dzsikisztán, Örményország, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Kazahsztán és Moldova — felvételét a világszervezet­be. Az új tagok csatlakozá­sával az ENSZ létszáma 175-re emelkedett — je­lentette az ITAR-TASZSZ és az AP. Albán egyenleg Öt halott Csaknem kétszázmil­lió lekre, azaz több mint hárommillió dollárra be­csülik a héten lezajlott al­bániai „kenyérlázadás” okozta károkat — jelentet­te hétfőn az AFP a tiranai rádióra hivatkozva. A fran­cia hírügynökség szerint egyébként a rádió hétfőn nem számolt be újabb in­cidensekről, viszont közöl­te, hogy a zavargások ed­dig öt halálos és százhúsz sebesült áldozatot követel­tek. 3 BOMBA A Der Spiegel megkoc­káztatja azt a feltevést, hogy a második világhábo­rú végén Japánra nem két, hanem három atombombát dobtak az amerikaiak — egyet Hirosimára, kettőt Nagaszakira —, de ;» har­madik nem robbant fel. Ezt a bombát a japánok fel­ajánlották a szovjeteknek, de az amerikai bevonulás a két felet megakadályozta az ügylet lebnyolításában — irta hétfői számában a ham­burgi hetilap a korábbi Szovjetunióban őrzőit ar­chív anyagokra hivatkozva. Brzezinski — Koiép-Európáról Nagyobb érzékenységet! A Nyugatnak nincs po­litikai és erkölcsi joga ar­ra, hogy a közép-kelet- európai új demokráciáktól a nagymértékű, tartós munkanélküliség elfoga­dását igényelje. Magyaror­szágnak. Lengyelországnak és Csehszlovákiának na­gyobb támogatást kell nyújtani, és be kell őket vonni valamelyik nyugati biztonsági szervezetbe, mert a biztonsági vákuum ebben a kényes térségben mindenkinek árt. Erről írt 'Zbiegniew Brzezinski, a Fehér Ház volt nemzetbiz­tonsági tanácsadója. Az ismert politológus vasárnap a The Washing­ton Postban megjelent cikkében rámutatott: a Ke­let- Európa, s a volt Szov­jetunió vonatkozásában folytatott nyugati politiká­ban sok a retorika, a lát­ványos gesztus, de hiány­zik a konkrét stratégia. — A Nvugaínak, s pénzügyi i n tézmény e in ek n agy ob b érzékenységet kell tanúsí­tania az átmenet közép­európai társadalmi problé­mái iránt ■— mutatott rá Brzezinski. Elfogadhatat­lan, hogy 1992 végére Ma­gyarországon, Csehszlová­kiában és Lengyelország­ban 15-20 százalékos le­gyen a munkanélküliség, s e milliókat ne védje sem­miféle szociális háló, Brzezinski szerint a Nyu­gatnak stratégiai érdeke, hogy a három ország a pluralista demokrácia si­keres modellje legyen, hi­szen ezzel Oroszországot is segítenék bevonni az euró­pai keretekbe. Ezért a leg­kevesebb, hogy a Nyugat a három közép-európai or­szágnak segítsen az ideig­lenes szociális háló megte­remtésében, ugyanakkor néni adhat dogmatikus gazdaságpolitikai tanácso­kat: nem minden állami tulajdon rossz, 's egyes ese­tekben nem is pótolható mással. A vegyes gazdaság szilárdabb, társadalmilag építőbb lehet, különösen olyan országokban, ahol hiányzik a hazai tőke, s az ország fő ipari-technológiai értékeinek idegen kézbe adása erősítheti az idegen­gyűlöletet, s a társadalmi feszültségeket — írta. Harcban a csempészekkel Osztrákhetárc Hétfőtől 215-ös létszámú határőrcsendőrség kezdte meg szolgálatát Karin ti a, Burgenland, Felső-Ausztria és Stájerország határvidé­kein. Franz Löschnak oszt­rák belügyminiszter a hírt bejelentve szólt arról, hogy a ' kelet-európai országok­ban végbement politikai változások, illetve a hatá­rok megnyitása hatéko­nyabb határellenőrzést tesz szükségessé. Löschnak hi­vatkozott az. illegális határ­átlépők számának megnö­vekedésére, valamint arra a veszélyre, amit a bűnözők beutazása jelent. Az új in­tézkedésekkel egyidejűleg Ausztria fokozottan veszi fel a harcot az embercsem­pészettel szemben — az ilyen irányú bűnüldözés európai koordinálásának megbízatását Ausztria a menekült- és migrációs kérdésekkel foglalkozó ber­lini nemzetközi konferen­ciától kapta. Lengyel aggodalmak A volt szovjet hadsereg Németországból és Lengyel- országból kivont harci ala­kulatait az orosz fennható­ság alá tartozó kalinyin- grádi körzetben helyezték el, s az ilyen csapatkon­centráció a lengyel határon potenciális veszélyt jelent­het — nyilatkozta hétfőn Jerzy Milewski, a lengyel államfő kancelláriája nem­zetbiztonsági irodájának vezetője. Lech Walesa biztonsági főtanácsadója kijelentette: bár tisztában vannak a ka­tonák elhelyezésének ne­hézségeivel. a lengyel határ mentén maradásukat csak ideiglenes megoldásként tartják elfogadhatónak, és a jövőben elvárják a kali- nyingrádi enklávé lehető­leg teljes katonai leszerelé­sét. Polgárosodó atomtudósok Japán is hozzájárul 25 millió dollárral a volt Szov­jetunió atomtudósai „fog­lalkoztatási gondjainak enyhítéséhez” — közölte a tokiói kormány hétfőn. Az Egyesült Államok és a Kö­zös Piac azonos összeggel támogatja egy kutatóköz­pont felállítását. Az „ipari országok” reményei szerint ily módon talán el lehet ke­rülni, hogy az atomtudósok fejlődő országokban vállal­janak munkát, és tovább­adják az atomtechnikát. Oroszországban hoznák létre a központot, ahol mintegy ötezer atomtechni­kához értő szakember a nukleáris technológia pol­gári alkalmazási lehetősé­geivel foglalkozna. üisifdiili események egy mondatban I)R. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter háromnapos látogatásra érkezett tegnap Izraelbe. Beérsevában a So­roka orvosközpont vezetőivel találkozott, ezenkívül a két ország 1995-ig érvényes egészségügyi együttműködési megállapodásának munkatervét is aláírják. STASYS LOZORAITIS, Litvánia washingtoni nagykö­vete szerint Vilnius valamikor még visszaszerezheti ama az Oroszországi Föderációhoz tartozó Kalinyingrádot és térségét: „valamikor, valószínűleg nem holnap vagy holnapután. Kalinyingrád ismét Litvánia kezébe kerül­het” — mondotta. IJÍONYIÜ KRAVCSUK ukrán elnök rendeletben köte­lezte a béremelések korlátozására az Ország vállalatait és intézményeit a hiperinfláció megelőzése érdekében; a döntés bejelentésekor hangsúlyozta: tudja, hogy a ren­delet nem fog osztatlan sikert aratni a dolgozók körében. Exportadót vetnek ki az orosz kőolajra Oroszországban export­adót vezetnek majd be az olajra, miután a jövő hó­napban fölszabadítják az energiaárakat — közölte a Reuter az orosz kormány egyik tanácsadójára hivat­kozva. Az intézkedés célja, hogy egyensúlyba hozzák a vi­lágpiaci és a jelenleg en­nél jóval alacsonyabb oroszországi olajárakat. A belföldi ár 50 százalékára tervezett adó emellett — mondta Konsztantyin Ka- galovszkij — az állam jö­vedelmét is jelentősen meg­emeli. Az adó természetesen csak addig marad majd érvényben, ameddig a bel­földi árak el nem érik a világpiaciakat, ez utóbbi­nak pedig — a jelenlegi tervek szerint — a jövő év végére kell bekövetkeznie. Az illeték meglehetősen magas értéke pedig lehető­vé teszi, hogy a kormány ellenőrizhesse az orosz olaj nemzetközi exportját. A kereskedők ugyanis ezek után már nem fognak két kézzel Kapkodni export­lehetőségek után, miután az sem ígér majd nagyobb hasznot nekik a hazai ér­tékesítésnél. VILÁGPOLITIKAI ARCKÉP A KIBONTAKOZÁS EMBERE LESI? AZ A POLITIKUS, aki­nek vezetésével a jelenleg ellenzékben levő Munkás­párt azt reméli, hogy meg­nyeri a június 23-i izraeli parlamenti választást, teg­napelőtt ünnepelhette het­venedik születésnapját. Ji- chak Rabin, a nála alig egy évvel fiatalabb, pályafutá­suk hasonlatossága miatt „ikertestvérének’' is neve­zett Pereszt követi, a feb­ruár végi váltás nyomán, a legnagyobb ellenzéki tömö­rülés élén. Az akkor még Anglia igazgatása alatti palesztin mandátumos területen a fiatal Rabin mezőgazdasági főiskolán szerzett diplomát, majd angliai katonaiskolák­ban folytatta tanulmányait. Visszatérve Palesztinába a zsidó állam megteremtéséért küzdő Hagaiía fegyveres szervezet tagja lett, s ez meghatározta további pá­lyafutásának első szakaszát. Amikor Izrael állam had­serege megalakul, Rabin először az északi csapattest parancsnoka, majd 1964—63 között már vezérkari főnök. Ezután nagykövetként kép­viseli hazáját Washington­ban, majd hazatérése után munkaügyi, illetve közleke­désügyi miniszter. Amikor kirobban az 1973-as újabb arab—izraeli háború, Ka­bint bízzák meg a zsidó ál­lam hadseregének főpa- rancsnoki tisztével, s a hat­napos fegyveres összecsapás győzelmes megvívása után, Jeruzsálemben háborús hősként ünnepük. Így nem kelt meglepetést, hogy Gol­dj Meir asszony visszavo­nulása után, három eszten­dőn át Rabin a kormány feje. Egyúttal a Munkáspárt is vezetőjévé választja. Be­lekeveredik azonban egy devizabotrányba, s emiatt megválik tisztségétől 1977- ben, de továbbra is az iz­raeli politika első vonalá­ban található, mint a Mun­káspárt irányvonalának egyik fő befolyásolója a ve­zetőségben. Rabin ellentmondásos sze­mélyiség. Miniszterelnöksé­ge idején jobboldali hajt­hatatlan politikusként tar­tották számon, s ő kezde­ményezte, hogy a háború­ban megszállt arab terüle­teken minél több zsidó te­lepülést hozzanak létre, s hogy az ottani palesztin la­kossággal szemben a „ke­mény kéz” politikáját, kell folytassák. A nyolcvanas években azonban ő vetette fel a Munkáspárton belül a megbékélés gondolatát, és szállt síkra a megszállt arab területek jeruzsálemi beke­belezési törekvései ellen. Rugalmassága, kompromisz- szumok keresésére való erő­feszítései mialt Izraelben most sokan úgy tekintenek Rabinra, hogy ha a Mun­káspárt győz majd a júniusi választáson, kormányfővé emelkedő vezére lesz majd a „kibontakozás embere”, vagy is'az a jeruzsálemi po­litikus, aki a többi érdekelt féllel karöltve valóságos tárgyalások útján megte­remtheti a közel-keleti bé­két. A MUNKÁSPÁRT új ve­zetője valóban az igazságos békét — amelyért a zsidó államnak engedményekre is el kell szánnia magát — tette meg korteshadjáratá­nak egyik fő jelszavává. Ez mind népszerűbb Izraelben, hiszen Samir merev állás­pontja, a palesztinoknak csak korlátozott autonómiát ajánló terve csak újabb fe­szültségeket teremtett. Árkus István Edém fetyleshrnh állási A jó béke esélyeiről Horvátországból, Szlové­niából és Szerbiából érke­zett szakértők tanácskoz­nak Budapesten, a Nemze­tek Házában két napon át „a jó béke esélyeiről”. A hétfőn délelőtt kezdődött konferenciát a német FDP- hez közel álló Friderich Naumann Alapítvány és a Szabad Demokraták Szö­vetsége rendezi. Göncz Árpád, a Magyar- Köztársaság elnöke meg­nyitóbeszédében kiemel­te: a szuverenitás, illetve az együtt maradás joga min­den népet megillet, e kér­désben az egykori Jugoszlá­via népei és politikusai hi­vatottak dönteni. A határon túlról érkezett szakértők és a magyar ven­dégek előtt megerősítette: Magyarország helyesli, hogy az ENSZ békefenntartó erő­ket küld Jugoszláviába, és helyesli a megoldást kere­ső nemzetközi erőfeszítése­ket is. A köztársasági elnök a megoldás kardinális kér­désének az emberi és ki­sebbségi jogok érvényesü­lését nevezte. A konferencia előadója, Szent-lványí István, az SZDSZ parlamenti képvise­lője, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának alelnöke az MTI kérdésére válaszol­va elutasította azt a felté­telezést, hogy a szabadde­mokraták a szakértők meg­hívásával a köztársaságok belügveibe avatkoznának. Az SZDSZ ugyanis mind­három országból hívott szakértőket, és nem kíván egyik fél mellett sem állást foglalni. A szakértők és a meghí­vott magyar vendégek kedd délutánig tanácskoz­nak Európa, sőt a világ je­lenleg talán legnagyobb válságáról. Üzbég gyapotért magyar buszok Kádár Béla külgazdasági miniszter és Abdulhasim Mutalov, az Üzbég Köztár­saság miniszterelnöke hét­főn Budapesten aláírták a két ország gazdasági kap­csolatait szabályozó keres­kedelmi megállapodást. Ez az első olyan szerződés, amelyet Magyarország a volt Szovjetunió nem euró­pai köztársaságával kötött. Az új, szabaddevizás együttműködési forma ke­retében az idén a két or­szág között az áruforgalom értéke oldalanként elérheti a 100 millió dollárt. Ezzel Üzbegisztán — Oroszor­szág, Fehéroroszország (Be- larusszia) és a Komi Köz­társaság után — a negyedik helyre kerülhet hazánknak a volt Szovjetunió köztár­saságaival folytatott keres­kedelmében. Az üzbég szállítási lehetőségek közül a legjelentősebb a tradicio­nális gyapot, továbbá kü­lönféle vegyipari termékek. Magyar részről élelmiszer- ipari és könnyűipari termé­kek, valamint autóbuszok exportjára kínálkozik lehe­tőség. Az MHB-ehmks Japánban Ismétel a Szamuráj (Folytatás az l. oldalról.) nyújtására, viszont a ko­rábban átadott tervekkel szemben kifogásokat emelt. Mindemellett arról is tájé­kozódni kíván az MNB ve­zetése, miként mozgatta meg a japán beruházókat a világkiállítás megrende­zéséről szóló döntés. Végül a japán befektetők Magyarországgal kapcsola­tos óvatosságára vonatkozó kérdésre Bőd Péter Ákos elmondta, hogy Japánnak lényegében semmilyen ipari kapcsolatai nem voltak a kelet-európai térséggel, az ebből fakadó óvatosságot csak tetézték a nyolcvanas évek végén a kölcsönmeg- szűnések hatásával kapcso­latos aggodalmak. — Az átállás túlélésével, azzal, hogy Magyarország elsőként válhat piacgazda­sággá, Japánban is meg­változik a felfogás, új sza­kasz kezdődhet az együtt- működésben. és ebben a Suzuki fejlesztése fontos lé­lektani hatást gyakorolhat — mondta. MSZOSZ-állásfogtalás Tarthatatlan és mepogeÉetetten Az MSZOSZ tagszerveze­tei elfogadhatatlannak tartják, hogy az új szövet­kezeti törvény, valamint az átalakulási törvény követ­keztében a munkanélküli- ellátásból kiszoruló szövet­kezeti tagok helyzetét máig nem rendezték — többek között c-z olvasható az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásukban. Mint megállapítják: különösen tarthatatlan a helyzet a mezőgazdaságban, ahol a szövetkezetek szakszerűt­len átalakítása következté­ben több tízezren válhat­nak ellátatlan munkanél­külivé. Megengedhetetlen — nyilvánítják ki — a munkanélküli-segély és -já­radék köréből kikerülők 4 ezer forintos segélye. Ez több tízezer ember, család megélhetését veszélyezteti. Az MSZOSZ tagszervezetei kezdeményezik, hogy a kor­mány vizsgálja felül dön­tését, készítsen új javasla­tot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom