Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-12 / 61. szám

A polgármesteri hivatalban Várják a kárpótlásra jogosultakat A kárpótlási igények ki­elégítésére, az érdekegyez­tetésre minden önkor­mányzatnak fórumot kell alapítani. Mivel a kárpótlásra jo­gosultak részéről ilyen igény még nem merült íel az önkormányzattal szem­ben, ezért Vác Város Pol­gármesteri Hivatala kéri a jogosultakat, hogy március 31-ig jelentsék be igényü­ket írásban vagy szemé­lyesen Marchall Márknál (Iszt. 11. szoba), megjelölve a termelőszövetkezetet is, amely érintett a kárpótlás­ban. ★ A szövetkezetekről szóló és az átmeneti szabályozás­ról intézkedő törvények az önkormányzatok feladatá­vá tették az érdekegyezte­tő fórumok életre hívását. Ezek feladata az önkor­mányzatok működési te­rületén gazdálkodó terme­lőszövetkezetek által kije­lölhető földalapokkal kap- csoatos érdekegyeztetés. A fórumot szövetkezetenként ■kell megalakítani, ezért az önkormányzat öt tsz-hez jelölt ki képviselőt: a Vö­rösmarty Mgtsz-hez. a Du- namenti Mgtsz-hez, az Ala­pi Tangazdasághoz, a Na- szályvölgye Mgtsz-hez és a váci ÁFÉSZ-szakcsoport- hoz. Mivel a kárpótlásra jo­gosultak — annak ellené­re, hogy saját érdekükben meg kei lelt volna tenniük —, nem kezdeményezték saját képviselőik kijelölé­sét, a polgármesteri hiva­tal ennek pótlására hívja fel őket. Jogaik érvényesí­tése érdekében március 31-ig várják az igénybeje­lentőket. FELHÍVÁS Öreg­cserkészeknek Március 15-én, délelőtt 10 órakor a Váci Remény­ség Egyesület 811-es számú, Szent József cserkészcsapa­tának öregcserlcészcit vár­ják a székház épületébe. A baráti találkozót azon ke­vesen szervezik, akik az évek elmúltával is kapcso­latban maradtak egymással. Szeretnék kiszélesíteni ezt, megismerni a gyerekkori társak sorsát. Ugyanakkor összegyűjteni a még fellel­hető tárgyi emlékeket, fényképeket. Ha akad köz­tük olyan, aki hajlandó len­ne mesélni arról, ők hogyan csinálták, arra talán kíván­csiak lennének a maiak is. Ilyen alkalmakra később kerítenének sort a cserkész- csapat jelenlegi vezetőjének igényei szerint. Addig is a nemzeti ünnep napjának délelőttjén minél több régi barátra várnak és számítanak! A MÓDSZER SZABADALMAZOTT Festői fényképek Távol kell menni ezek­től a képektől, csak úgy áll össze a látvány. A szé­lei és gyors mozdulatokkal ©lajfestéket vászonra dobó festők felületei lesznek olyanok, mint Tillai Ernőé, aki fényképezőgéppel a nyakában, tehát nem ecset­tel, örökíti meg az őt kö­rülvevő szépségeket. A Madách Imre Művelő­dési Központban az elmúlt héten megnyílt kiállításon egy egészen különleges, a hétköznapi szemlélő szá­mára teljesen szokatlan és megfejthetetlen techniká­val készült anyagot láthat a pécsi építész-fotóművész­től. Még a megnyitó előtti tájékozódásban azt „sus­mutoKák” a meglepett lá­togatók, hogy amit látnak, az annyira egyedi, hogy a szerző szabadalmaztatta is, és senkinek nem árulja el titkát. Ezért aztán az Tízszeresére emelték a díjat Vihar a horgászbot körül A közelmúltban megtar­totta éves közgyűlését a MÁV Dunakeszi Sporthor- gész Egyesület. Az első na­pirendi pont, mint az vár­ható volt, a helyi üdülőte­rületi adó kivetése a hor­gászoknak. Nagy felháboro­dást váltott ki, mert a vá­rosi polgármesteri hivatal tízszeresére emelte a díjat. A tagság természetesen igen erősen reagált, hiszen 70 százaléka nyugdíjas. De a nem nyugdíjasokat is ke­ményen érintette az évi 750 forint helyett havonta 750 forintot fizetni. Az egyesü­let vezetősége meghívta a polgármestert vagy alpol- gádmestert a közgyűlésre. De ők nem érkeztek meg, viszont elküldték maguk helyett Kecskeméti Gézát mint a hivatal képviselőjét, aki, becsületére legyen mondva, megpróbált egy­két dologra válaszolni, de mivel a kérdéskörről nem volt áttekintése, érdemi vá­laszokat nem tudott adni. VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 15. 0 A szerkesztőség ve­zetője: Ilorgó János. 9 Munkatársak: Dudás Zol­tán cs Halász Erzsébet. Q Ppstacini: Vác, Pf. 32.2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 232 297. 0 Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. ® Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 11-ig, vala­mint a vári hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután M-töl „ 17 óráig. Az 'első szünet után el is hagyta a közgyűlést. Az indulatok tovább kor­bácsolták a kedélyeket, mi­kor kiderült, hogy a hor­gászhelyek nem minősülnek üdülőterületeknek, így azokra nem vethető ki he­lyi adó. Többen bent voltak a polgármesternél, aki kö­zölte, hogy akinek nem tet­szik, elmehet. Majd megve­szi más a területet. Igen ám, de ehhez tudni keli, hogy ez 25 évvel ezelőtt egy mocsaras rész volt, és most egy aránylag elfogad­ható környezetet alakítottak ki a horgászok a két kezük munkájával. önerőből a tagság még a villanyt is be­vezettette. Az emberekben a polgár- mesteri hivatal intézkedése olyan érzést váltott ki, hogy megcsináltátok, menjetek, és én majd profitálok belő­le. Szóba került még, hogy házanként 70 forint négy­zetméterenkénti összeget kell majd fizetni, ez ellen nem volt senkinek kifogá­sa, hiszen az éves díj. Szü­netben aláírásgyűjtés kez­dődött, hogy a vezetőség vegye fel a polgármesteri hivatallal a kapcsolatot, és tárgyaljon a tagság nevé­ben. Írtak egy levelet a köz- társasági megbízottnak is, kérve segítségét, hogy a horgászok továbbra is kul­turált és nyugodt körülmé­nyek között tölthessék sza­badidejüket. Tétényi István elolvadó műélvezet helyett spekulálni kezdtek a ven­dégek. A jól értesültebbek már-már megfejteni vélték a titkot, de egy újabb két­kedő mindig tudott olyan kérdést föltenni, ami elbi­zonytalanította az okoso­kat. Aztán elcsendesedtek, mert Kocsis Iván, a kiál­lítás megnyitását vállaló pályatárs kezdett monda­nivalójához. A fotóművé­szet kezdetének ama korát elevenítette fel, amikor a különböző nemes eljárá­sokkal még minden alkotó szándéka a festészet után­zása volt. Idővel az utó­dok felhagytak ezzel, és a fotó dokumentáló erejét használták ki, lásd pél­dául a híres haditudósító, a magyar Robert Capa máig feledhetetlen képeit. Most, amikor kezdenek elülni a viták arról is, ne­vezhető-e művészetnek a fotó, s amikor számos egyé­ni felfogás és stílus is­mert, szabadon választhat­nak az alkotók, melyik utat járják. Ki-ki egyéniségé­nek, képi világának meg­felelően. Tillai Ernő, aki számos épülettel gazdagí­totta elsősorban Pécs vá­rosát, most kiállított szí­nes képein is főként épü­leteket mutat be. Talán azért, mert szüksége van a sok műszaki rajz után valami másra is ezekről, vagy mert a festészet olyan közel áll hozzá, ezt az első látásra torzított, de valójában impresszionista látásmódot választotta. Mint a megnyitón meg­tudtuk, akvarellekkel pró­bálkozott is, még a fény­képezés előtt, s ha a ki­állítás címét megnézzük, egyértelművé válik a ma­gyarázat: Hommage á Mo­net. — dézé— VÁCI XXXVI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1992. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK Határőrnek verbuválnak! Embercsempészek ellen elit századok A határőröknek egyre inkább számon kell tartaniuk azok számát, akik illegálisan próbálnak Magyarország­ra be-, illetve onnan kijutni. Ezt tudtuk meg Lukács József határőr ezredestől, a balassagyarmati Határren­dészeti Igazgatóság vezetőjétől, amikor az elmúlt évü­ket értékelve tájékoztatást adott. Az igazgatóság határte­rületéhez "tartozik Pest me­gye északi széle is, így az itt élőket iü érdekelhetik az adatok. Az 1991-es évben már hivatásos őrizet volt a te­rületükön levő hét határ­őrizeti kirendeltségen és a négy határforgalmi kiren­deltségen, s minden eddi­ginél jelentősebb illegális mozgást észleltek. Összesen 1986 személy kísérelt meg átjutni ezen a szakaszon sikertelenül, akik 23 ország állampolgárai. Jelentősebb részük a zöld határt vá­lasztotta, kisebbik hánya­duk a határátkelőhelyeken próbálkozott. Legnagyobb mozgás a Budapest—Vác— Szob—Párkány útvonalon volt. Az elsősorban román, közel-keleti, vietnami, kí­nai és Fülöp-szigeteki ha­társértők úti célja Cseh­szlovákián keresztül Né­metország. Indítékaik egy­értelműen gazdasági ere­detűek. Az ázsiaiak, abban bízva, hogy az európai ha­tárőrök nem tudják meg­különböztetni őket egy­mástól, idegen útlevelek­kel próbálkoztak, illetve fényképcserés úti okmá­nyokkal. Szívesen bújnak el a nyílt pályán várakozó szerelvényekben is. Idén kezdte színesíteni a palet­tát az Albániából érkezők csapata. Mint megtudtuk, rend­kívül nehéz feladatot ad­nak a jól szervezett, adó­vevővel is felszerelt em­bercsempészek. Ezek se nem Nógrád, se nem Pest megyei személyekből áll­nak. Egészen Romániától az ottani átszöktetéstől kí­sérik „ügyfeleiket”, az al­ku szerint, Németországig. A legális határforgalom, ellentétben a fent említet­tekkel, csökkenőben van. összesen 25 százalékkal esett vissza. Ebből legje­lentősebb a vasúti utazá­sok csökkenésének aránya: 102 százalékkal keveseb­ben ingáznak a két ország között a szobi átkelőhe­lyen. Ennek oka a vonat­jegy drágulása és a KGST- piacok térvesztése. Érde­kes módon a nyugati tu­risták forgalma növekedett az északi határvidék ide tartozó területén. Idén változnak a szabá­lyok az ideiglenes átkelő­Mozih^hi Dunagyöngye filmszínház (Dr. Csányi László krt. 58.): március 12-én, csütör­tökön este fél 6 és fél 8 órakor a Meghalsz újra cí­mű amerikai filmet játsz- szák. Rendezte: Kenneth Branagh. Főszereplők: Ar.dy Garcia és Kenneth Branagh. — Témája: A Los Angelesben játszódó történet főszereplője a ci­nikus magándetektív, aki eltűnt magánszemélyek fel­kutatására specializálódott. Egy nap megbízást kap, hogy derítse ki egy rejté­lyes asszony személyazo­nosságát. helyek igénybevételében. Eszerint Lei kés és Ipoly- damásd községeknek az általuk igényelt időpontok­ra költségtérítést kell fi­zetniük. A kishatárforga- io>m megnyitásának kezde­ményezett időpontjait a Belügyminisztérium illeté­kesei elfogadták. Államszerződés hiányá­ban a somostkői vár to­vábbra is csak a szlovák oldalról látogatható. El­múlt nyáron turisták több esetben egyszerűen átsé­táltak a várhoz, mit sem tudva a szabályokról, őket a szomszéd ország határ­őrei átadták magyar kol­légáiknak, s ez így lesz a jövőben is. Lukács József ezredes pozitívan jellemezte a ha­tár menti lakosság hozzá­állását munkájukhoz: „A lakosság tudja, hol a ha­tár, és tiszteletben tartja azt” — fogalmazott az ez­redes, majd hozzátette: ha tűzoltót vagy mentőt kell értesíteni, elsősorban em­bereikhez fordulnak segít­ségért, akik huszonnégy órás ügyeletét tartanak, s felszerelésük alkalmas a segélykérésre. Különleges századok szol­gálatba állításáról is hírt kaptunk. Eszerint jó fizi­kumú, jó adottságú, önvé­delmi fogásokban is jártas katonákat készítenek fel hivatásos járőröknek, akik a veszélyesebb szakaszokat felügyelik. Szükség esetén elkísérik az elfogott határ­sértőket arra a határsza­kaszra, ahol beléptek or­szágunkba, és ott átadják a túloldali határőröknek, ha pedig ez nem lehetsé­ges. a kerepestarcsai me­nekülttáborba. Végül megtudtuk azt is, kevesen vannak a parancs­nokságon. Előfordul, hogy hat ember munkáját ket­ten látják el. Ezért is hang­súlyozta az ezredes igaz­gató, szívesen veszik ka- tftnaviselt, és legalább érettségizett férfiak jelent­kezését, akik a sorkatonák kiképzésében és szinten- tartásukban segítenek. Vár­nak továbbá diplomásokat is a hivatásos állomány­ba, akik számára biztosít­ják, hogy a munkájukhoz szükséges ismereteket le­velező formában, különbö­ző iskolákban szerezhetik meg. Nagy gondjuk, hogy a valamikori legnagyobb vonzerő, a lakás, jelenleg nem áll rendelkezésükre, ezért szerencsés, ha a kö­zelben lakók választják munkahelyül a felkínált lehetőséget. Dudás Zoltán Ok, azoL a mj cirkál? ! Irigylem D. Z.-t. Nem fiamkorú évei miatt, csak azért, mert olyan témák­hoz nyúlhat, melyekkel gyakran megelőz. Igaz, so- molygok néha, mert ő csak tényeket rögzít, én pedig érzelmeimet is tehetem ugyanazon valósághoz. Lám, itt vannak á nyár­fák? Tisztes és szakszerű írásában a valóságot közöl­te, amikor a váci „Faha- lál”-ügyről tudósított. A riportalanyoknak — a dok­tornőnek és Bíró György­nek egyaránt igazuk volt —, csak a fák! Azon nem egyszerű és szegényes ma­gyar nyárfák, hanem ka­nadai nyarak. Gyorsan nö­vekedő erényeik nem áll­nak egyenlő értékben leen­dő korukkal! 1981-ben majdnem a szí­vem szakadt, amikor a váchartyáni, valamikori gépállomás parkjában, az 1955-ben telepített, majd­nem negyven nyárfát kel­lett kivágatnunk. Régi if­júságomra emlékeztetlek a fák, hiszen tizenharmad magammal még én ültet­tem őket. S utána azok a szerencsétlen és mégis gyö­nyörű évek! Az életem leg­szebb ideje.... És mégis — egy túrái cigánnyal vá­gattuk ki őket, hogy leg­alább teknő legyen belő­lük. Menthetetlen volt vala­mennyi, annak ellenére, hogy külsőleg semmi vén- i ség nem látszott rajtuk. De ledöntve, a bél iegyöngülé- sét tapasztalva, megtudhat­tuk, csak egy szélvihar jöt­tére is tragédiát okozhattak volna. Minden szépség és csalóka romantika ellené­re, a sárgarigók fészkei da­cára, veszélyeztették az alattuk szürenkezőket... Mi a teendő? Csak az lehet, ha nem hagyjuk a kivágott fák alatti piros padokat a semmiben ár­válkodni. Olyan fákat ül­tessünk, melyeken nem fog az idő, vagy több ember­öltőt is túlélő gyümölcsfá­kat. Esetleg hársat és pla­tánt, netán egyszerű fűz­fákat, akik velünk és uno­káinkkal együtt halnak meg anélkül, hogy valakiben kárt tennének. — Csankó — Ünnep előtt PetefFemléktúra Petöfi-emléktúrát szervez Kő-hegyre a Váci Remény­ség Egyesület Börzsöny Természetjáró Köre már­cius 14-én, szombaton. A résztvevők háromnegyed nyolckor találkoznak a váci révnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom