Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
Érdekvédelem Egyesültek A budapesti és Pest környéki, a Baranya, valamint a Vas megyei gyógypedagógus kamara egyesülésével szar dán a fővárosban megalakult az Országos Gyógypedagógus Kamara. A fogyatékos gyermekek és a gyógypedagógusok érdekvédelmére létrejött szervezet további regionális kamarák csatlakozását várja. Cím: Budapest VIII., Tolnai Lajos utca 11—13. Felsőoktatási törvénytervezet A tárca már elfogadta (Folytatás az 1. oldalról.) Kis Papp László, a Felső- oktatási Dolgozók Szak- szervezetének elnöke arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a tervezetet széles körű intézményi vitára bocsátották. Rámutatva a felA magyar bankok résen vannak Tisztára mosott piszkos pénzek A Magyar Bankszövetség szoros együttműködést alakított ki az Európai Közösség Bankföderációjával, az EK bankszövetségével, hogy megakadályozzák a kábítószer-kereskedelemben keletkező jövedelmek tisztára mosását a magyar bankokban — mondotta Pulai. Miklós, a bankszövetség titkára. Nem elsősorban rendőrségi módszerekkel akarják megakadályozni, hogy a magyar bankrendszer ilyen ügyletekbe keveredjen. Fokozatosan átveszik a közös piaci országokban alkalmazott módszereket. A közösség szakértői részt vesznek a magyar bankalkalmazottak speciális kiképzésében is, hogy kiszűrjék a gyanús pénzeket. A bankátutalásoknál, igen nagy összegeknél már az alkalmazottak általában utánanéznek, honnan érkezik a pénz, és az is gyanús, lehet, ha nagyon kedvező feltételekkel kívánják Magyarországon ezeket a betéteket elhelyezni. sőoktatási intézmények és dolgozók „katasztrofális” anyagi helyzetére hangsúlyozta: érdekképviseletük üdvözli, hogy egy tárcaközi bizottság fogja kidolgozni azokat a legfontosabb pénzügyi kondíciókat, amelyek jobb helyzetbe hozzák a felsőoktatási intézményeket. Király Tibor profeszor, a törvényelőkészítő bizottság vezetője elmondta: a tervezet készítésénél fontos szempontnak tartották a felősoktatási intézmények autonómiáját. Nóvumként említette, hogy a javaslat szerint a felsőoktatási intézmények létesítésén túl, azok megszüntetéséről, illetve összevonásáról is az Országgyűlés döntene. Két új testületet is életre kíván hívni a törvényelképzelés. A Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Tanácsot, illetve az Akkreditációs Bizottságot. Ez utóbbi testület tagjainak kétharmadát a felsőoktatási intézmények tudományos fokozattal rendelkező oktatói és kutatói, egyharmadát más tudományos kutatók és szakemberek alkotnák — a felsőoktatás szabályozására született tervezet szerint. Parlamenti bizottságok szerdai ülésnapja Az Eldorado vett\ de nem Fizetett • Kiskunlacházám tervezik a légi teherforgalmat • A Helsinkibe szánt csomag Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának szerdai ülésén a meghívottakkal és érdeklődőkkel együtt majdnem 100-an vettek részt az ülésen, s a téma a Pestvidéki Gépgyár magánkézbe kerülése volt. Mint ismert, a gyárat egy magánalapítvány, az Eldorádó vette meg 430 millió forintért (plusz áfa). Az ülésen azonban kiderült, hogy a birtokba adás még nem történt meg, miután az alapítvány az előírt március 9-i határidőig nem utalta át az összeget az eladó, a Pénzügyminisztérium 51 százalékos többségi tulajdonában lévő Reorg Rt. bankszámlájára. Több képviselő is megkérdezte: a 100 ezer forintos összeggel megalapított Eldorádónak honnan van 430 millió forintja, felvetődött, hogy esetleg külföldről származó, nem tiszta pénzről van szó. Az alapítvány vagyonkezelő irodájának vezetője, Rá- kossy István csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy egy ,{magyar ipari befektetési fejlesztési alapM segítségével teljesítik a fizetési kötelezettséget. Hozzátette: ennél többet csak zárt ülésen hajlandó mondani. Erre egyébként a jövő hét szerdáján sor is kerül, ★ Tisztázatlan, miből valósítható meg a további kártalanítás, zajvédelem a Ferihegy környékén. Ez derült ki a parlament környezetvédelmi bizottságának szerdán, a repülőtéren megtartott ülésén. Az elmúlt néhány évben 600 millió forintot használtak fel erre a" célra, de 1991-ben a költségvetés már nem tudott pénzt adni a további feladatokra. A további feladatokra szerényebb megoldással 1,7 milliárd forint lenne elegendő. A repülőtér évente legfeljebb 100-150 millió forintot képes kigazdálkodni, és ha ehhez a költségvetéstől is kapnak 100-150 millió forintot, akkor 1998-ra végezhető el a szerényebb megoldási változat. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság tervezi, hogy a teherforgalmat a kiskunlacházi egykori szovjet repülőtérre helyezi át. Szakembereik szerint ez a környező településeken, így Kiskunlacházán, Bugyiban, Aporkán és Apajpusztán nem okoz lényeges zajt, környezetszennyezést, Ferihegyet viszont bizonyos mértékig tehermentesíti. Az ülésen szó volt a hazai közlekedéspolitikai koncepcióról is. A bizottság ezt követően az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetét kereste fel. ★ A magyar megközelítés szerint Európának alapvető érdeke, hogy elkerüljék a Szakszervezett választás Csak ősszel legyen Nem tartható a szakszervezetek közötti választásak- . ról rendelkező törvényben előírt július 12-i határidő — állapítja meg a kormánynak szánt közös levelében az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó hét szakszervezeti tömörülés. E levél elküldését a konföderációk képviselőinek szerdán Budapesten tartott tanácskozásán határozták el. A szakszervezetek levelükben azzal az igénnyel fordulnak a kormányhoz, hogy a törvényben foglaltakkal ellentétben a szak- szervezeteket érintő választásokat az ősszel — legkorábban októberben, legkésőbb november végéig — hajtsák végre. Nem tartják hamarabb lebonyolítható- nak a társadalombiztosítási önkormányzat munkavállalói képviselőinek, illetve az üzemi tanácsok tagjainak megválasztását sem. A tanácskozáson jelen voltak a kormány képviselői, akik kifejtették: ameny- nyiben a konföderációk április 3-ig nem nyújtják be egyeztetett javaslatukat a törvénnyel kapcsolatban, úgy a kormány saját — már előkészített — koncepcióját fogja a parlament elé terjeszteni. Behajtható követelések Felszámolási lavina? (Folytatás az 1. oldalról.) Drasztikusan nőtt a fizetési meghagyások száma is. Míg 10 évvel ezelőtt 9791 volt a fizetési meghagyás, 1990-ben ez a szám már 126 959-re emelkedett, tavaly pedig tovább nőtt, meghaladta a 145'ezret. A folyamat tovább folytatódik, az idén januárban 11 ezernél is több volt az ilyen ügytípus. A fizetési meghagyások ugrásszerű megnövekedése azt jelzi, hogy a gazdálkodó szervezetek egyre inkább hivatalos, jogi útra terelik kintiévá követeléseik behajtását. A nagyszámú ügv azt is jelzi, hogy a felszámolási eljárások dömpingje várható, a szakemberek prognosztizálása szerint ez az év közepén okoz majd gondot a gazdálkodóiénak és a hitelezőknek. Az ország gazdálkodó szervezeteinek csaknem fele Budapesten dolgozik, ezért a fővárosi adatok különösen jellemzőek. Piskol- ti Sándor, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese elmondta: januárban 74, februárban 38 csődeljárást jelentettek be. A két hónap alatt viszont ősze,sen 350 volt a bejelentett felszámolási eljárás. AGYÁTSZIVÁRGÁS T izenhat mérnök és a hozzájuk tartozó kisegítő személyzet alkotja az új kft.-t. Valamennyien egy helyről jöttek. Együtt távoztak a nagy állami vállalattól, ahol ők tizenhatan és a kisegítő személyzet voltak a gyártás- és gyártmányfejlesztési osztály. Voltak... most ugyanis az osztály nem létezik, kapkodva igyekeznek a cégnél az eltávozottak utódait meglelni. Nehéz lesz. A tizenhat mérnök ugyanis hatalmas hegyét hozta magával a tapasztalatoknak, amint ennek lehetünk tanúi sok más esetben is. Az említett példa ugyanis nem rendkívüli. Műszaki emberek serege ment/megy át a magán- vállalkozás terepére akár önállóként, akár kft.-tagként. A megyében jelentős szellemi erőforrások halmozódtak fel, azaz van mit kamatoztatni a magánvállalkozásokban, még akkor is, ha a kezdet az érintetteknek nem a legegyszerűbb, hiszen rendkívül sok — főként pénzügyi — nehézséggel kell megküzdeniük. A hamari okosság azt diktálná, a vállalkozás rejtette pénzügyi gyarapodás, magyarán, a több jövedelem csábítja, húzza ezeket az embereket. Talán ennek is lehet szerepe. Valójában azonban, amint az a beszélgetések alkalmával kiderül, ezeket az agyátszivárgásokat nem a pénzéhség, a „mi most megszedjük magunkat” csacska óhaja vezérli. Sokkal inkább indítóok annak a kritikája, amit a hátuk mögött hagynak. A nehézkes, el- bürokratizálódott vállalati szervezet, az alacsony hatékonyság, a gyatra jövedelem a mozgatórugó. Az a felismerés indítja el az agyátszivárgást, hogy lehetséges most már másként is dolgozni, saját kockázatra, de saját sikerességre is. A bevezetőben említett mérnökök ugyan a cégnél hagyták szolgálati szabadalmaikat, ám máris három olyan nagy üzletet kötöttek, amelyek korábbi munkaadójuk által elutasított szabadalmakra alapozódnak ...! Csipetnyi ez abból a bonyolult valóságból, amely napjainkban a műszaki fejlesztés terepét jellemzi. Csipetnyi, mert hiszen ide tartozik az alkotó elmék siralmas anyagi megbecsültsége is: a megyében a fejlesztőmérnökök döntő része nem tudott többet keresni, mint azok a mérnöktársaik, akik az ún. közvetlen termelésirányításban tevékenykedtek. A kétféle munka közötti minőségi különbséget aligha szükséges taglalni, ám ennelc a különbségnek nyomát sem lelni a javadalmazásban. Évtizedek óta. Előbb vagy utóbb, de szembe kell nézni azzal a ténynyel, hogy a megyében például a gépipari cégeknél a szellemi és a fizikai foglalkozásúak keresete között ritkán fedezhetek fel havi 3,5-4 ezer forintnál nagyobb (nettó) különbséget. Kiemelkedő szaktudású mérnökök, sok-sok évi tapasztalattal, alig valamivel többet visznek haza, mint a szinte az utcáról felvett rakodómunkások ... s gyakran jobban járnak, ha anyagbeszerzőnek, üzletkötőnek nyergeinek át, mintsem hogy megmaradjanak a saját területükön. Az agyátszivárgás tehát törvényszerű következménye egy nehezen minősíthető, kusza, az értékteremtés folyamatára folytonosan nemet mondó gyakorlatnak. Egy olyan gyakorlatnak a kritikája ez, amelyben a fejlesztőmérnök improduktív létszámként szerepelt... K edvező vagy kedvezőtlen folyamatnak véljük mindezek ismeretében az agyátszivárgást? Egyértelműen kedvezőnek kell tartanunk, még akkor is, ha ennek a szivárgásnak vannak elkerülhetetlen és elkerülhető, de el nem került veszteségei. A hosszú időn át megcsontosodott, a bürokratizmusnak alávetett fejlesztési szervezet újjászületésének, hasznos osztódásának, új formák kialakulásának lehetünk a tanúi. Nem a tevékenység formája, hanem annak hatékonysága a lényeg: a fejlesztések java kisszervezetek körében megoldható. Nem minden feladat sorolható persze ebbe a körbe, azaz marad létjogosultsága a nagyobb szervezeteknek is. De nem a régi módon és módszerekkel dolgozva. Mészáros Ottó rivalizálást a kontinsna stabilitásának biztosítására hivatott szervezetek között, A magyar küldöttség ezért a március végén Helsinki- ben megnyíló EBEÉ-utóla- lálkozóra olyan csomaggal utazik, amely számos Javaslatot tartalmaz a helsinki folyamat megújítására, hatékonyabbá tételére^ Illetve összehangolására olyan nagy integrációs szervezetek céljaival, mint például az Európai Közösség vagy a NATO. A* EBEft- utótaláikozó magyar előkészületeiről Katona Tatnál külügyi politikai államtitkár és Gyarmati István nagykövet tájékoztatta szerdán a parlament külügyi bizottságát. Az igazságügy-miniszter nem követett el törvény- sértést a megyei bírósági elnökök kinevezése kapcsán — így foglalt állást az Országgyűlés főbizottsága szerdai ülésén, amelyen Balsal István igazságügyminiszter is részt vett. Az Alkotmányügyi, Törvény- előkészítő és Igazságügyi Bizottság tanácskozásán a több mint kétórás vita után a képviselők 13 igeiig 9 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el Salamon László bizottsági elnök indítványát: tudomásul veszik, hogy a megyei bírósági elnökök kinevezése kanosán törvénysértés nem történt, és elfogadják a miniszter válaszát. A bizottság megtárgyalta a tartósan állami tulajdonban maradó, valamint az ideiglenesen állami tulajdonban levő és az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényjavaslatokat. A testület többsége a törvényjavaslat-csomagot végül is általános vitára alkalmasnak találta. A technológián is múlik Aromákkal hamisított borok (Folytatás az 1. oldalról.) nagyobb szigorral vonhatják felelősségre. Egyébként a tájékoztatón az is elhangzott, hogy a legtöbb minőségi, fogyasztói kifogás a sütőipari termékeket érinti. Talán furcsának tűnik, de például a zsemlemorzsánál mind gyakoribb a kifogásolható zsírtartalom, vagy éppenséggel a penészedés. Összeségében a megvizsgált élelmiszerek 10 százalékánál fedeztek feil az ellenőrök minőségi vagy éppenséggel a fogyasztók egészségét veszélyeztető hiányosságokat. Hazánkban hat különösen jól felszerelt élelmiszer-ellenőrzési műszercentrum található, amelyek lehetővé tesziík a nyugati színvonalú termék- vizsgálatokat. A hatósági élelmiszerhigiéniai ellenőrzést az FM keretein belül az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző államások végzik. A sajtótájékoztató résztvevői képet kaphattak arról, hogy az elmúlt évben közel 260 ezer húsmintát vettek minőség-ellenőrzési bonckét alá. Az utóbbi öt év átlagát tekintve hűsügyben ai élelmiszer-biztonság megoldott. Növekedett a mikrobiológiai vizsgálatok száma, s ugrásszerűen megnőtt a* ellenőrzés alá vont üzemek köre. Az országban több, mint félezer vágóhíd üzemel, * további 154 jelenleg épül. Gomba módra szaporodnak a magánvállalkozásban működtetett vágóhidak. Amire viszont éppen az utóbbiak esetében különösen érdemes odafigyelni, hogy jelentékeny hányaduk nem éppen a legjobb technológiával, s az előírt higiéniai követelményeknek megfelelően veszi ki részét az élelmiszer- termelésből és választékbővítésből. Tehát esetünkben a minőségi ellenőrzések gyakorisága különösen indokolt. (gyócsi)
