Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-11 / 60. szám
NEKIK IS KELL KOCKÁZTATNI Listákon a sorsok (Folytatás az 1. oldalról.) Pedig Szabó Csabáné — a Buda-Flax Csillaghegyi Textil Rt. ügyvezető igazgatója — szerint nem telt az elmúlt esztendő tétlenül: minden eszközzel menteni akarták a menthetőt. Miután május elsején — szinte egyetlen létező megoldásként — a Budakalászi Rt.-t átvette Csillaghegy, súlyos milliókkal próbálták egyenesbe hozni a céget. Rendbe tették a kazánházat, költöttek a környezetszennyezés megszüntetésére és a vagyonvédelemre, s átlagosan tizennyolc és fél százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. Ők bűnhődnek Mindez azonban semmit sem változtatott a lényegen: a rendelés fokozatosan csökkent, az értékesítés katasztrofálisan visz- szaesett, az adósság „ledolgozásának” esélye a nullára csökkent. De még csak az ingatlanoktól sem tudtak megszabadulni, a tönkrement cégek óriási túlkínálata miatt szinte teljesen mozdulatlanná merevedett az ingatlan- piac. Végső eszközként — például a volt szocialista piacon — az igen veszélyes és kockázatos barterke- reskedelem lehetősége merült fel, de eredménytelenül. Ügy tűnik tehát, nincs más megoldás, mint az eszközöket, s az emberek egy részét Csillaghegyre, illetve a Conto Kft.-be irányítani. n A tegnapi bejelentést érthetően érzelemkitöréstől sem mentes elégedetlenség fogadta. Hiszen a harminc-egynéhány éve itt dolgozóknak életét jelentette e gyár, s most — az egyéhként garantált — végkielégítéssel maradnak. Végig kell nézniük a közösen megdolgozott vagyon széthordását és elkótyavetyélését. ők bűnhődnek, holott nem ők a felelősök. Ezt a tényt húzták alá a jogászok kíséretében érkezett érdekvédelmi képviselők, a textilipari dolgozók szakszervezete, a Budakalászi Textilesek Érdekvédelmi Tanácsa, illetve a Munkás- tanácsok Országos Szövetsége képviseletében megjelent hozzászólók. Kifogásolták, hogy a dolgozók nem kapnak megfelelően folyamatos és rendszeres információt, s nem szerveznek részvételükkel érdekegyeztető konzultációt. Nincs veszve Azt természetesen az érdekvédelem részéről is aláhúzták. hogy a veszni látszó ügyek mégsem vesztek el — legalábbis nem mindenkinek. Hiszen a dolgozók többségének felajánlottak munkát, csak másutt. Három lista reMUNKÁSGYÜLÉS A CSEPEL AUTÓBAN A végkielégítésre van fedezet Tegnap délelőtt ismét munkásgyűlést tartottak a Csepel Autó járműgyárában. Mint már arról korábban hírt adtunk, a múlt hé. ten eldőlt, hogy az úgynevezett készenléti csoport munkájára sem tart igényt a vállalat vezetése. A dolgozók belenyugodtak a megváltoztathatatlanba, elfogadták a döntést, s nem követelik, hogy a szak- szervezet az elbocsátások ellen vétót emeljen. Azt azonban kérték, hogy az érdekvédelmi szervezet vegye fel a gazdasági vezetéssel a kapcsolatot. A kedd délelőtti megbeszélésen Tósoky Zoltán pénzügyi vezető elmondta, hogy a korkedvezményes nyugdíjazásra nincs lehetőség. A dolgozók számára viszont kedvező, hogy a kollektív szerződésben megállapított végkielégítés kifizetésére van fedezet, s a pénzösszeg mértékének megállapításánál nem a nyolcvan-, hanem a százszázalékos bért veszik alapul. Arra a kérdésre, ha a külföldi érdeklődő megveszi a gyárat, s ott újra megindulna az élet, lesz-e arra lehetőség, hogy a munkásfelvételnél a régi dolgozókat előnyben részesítsék, Tósoky Zoltán igennel felelt. Az érintett dolgozók egyébként az elbocsátásról az előzetes értesítést már megkapták. Várhatóan április közepén a felmondó- levél is a kezükben lesz, a rákövetkező napokban leszámolhatnak, s a végkielégítést is felvehetik. H. ®. Érvényben: 1992. március 10-én VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 134,60 137,40 Ausztrál dollár 59,01 60,25 Belga frank (100) 228,24 232.90 Dán korona 12,11 13,37 Finn márka 17,19 17,59 Francia frank 13,83 14,11 Görög drachma (100) 40,58 41,43 Holland forint 41.73 42,59 Ír font 125,29 127,89 Japán yen (100) 59,13 60,33 Kanadai dollár 63,39 j66,79 Kuvaiti dinár 264,64 270,14 Német márka 46,95 47,91 Norvég korona 11,98 12,22 Olasz líra (1000) 62,64 63,92 Osztrák schilling (100) 667,24 680,84 Portugál escudo (100) 54,55 55,65 Spanyol peseta (100) 74,48 76,00 Svájci frank 51,85 52,93 Svéd korona 12,95 13,21 USA-dollár 78,10 79,66 ECU (Közös Piac) 98,91 97,97 gisztrálja a jövőt: az egyik azon dolgozók névsorával, akiket a Conto Kft.-be javasolnak, a másik a szervezéssel, értékesítéssel foglalkozó, termelőtevékenységet nem végzőkkel, illetve a harmadik a majdan megalakítandó!?!) görög—magyar vegyes vállalat alkalmazottaival. Mind közül ígéretesnek tűnik a Conto Kft. vállalkozása. amely a Csillaghegyre telepített gépekkel harmadannyi területen lényegesen gazdaságosabb feltételek között termelhetne — konkrét megrendelésre. Hagyományos exporttermékeket gyártanának, a szálloda- iparnak dolgoznának, illetve felsőruházati cikkeket, tűzoltótömlőt, s műszaki szöveteket készítenének. Légvárakat? Akt a listákon nem szerepel, munlzakönyvet — s végkielégítést kap. A felajánlott lehetőséget nem muszáj elfogadni, ámde érdemes. Hiszen egyre nehezebb munkát találni, s bár az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) a hozzá kapcsolódó hitelekkel módot ad a dolgozóközösségek vállalkozásai létrehozására — akár Budakalászon, a kihasználatlan gépparkon — mindennek azonban kifutási ideje van. S az is nagy kérdés, az embereknek lesz-e erejük az ilyen típusú újrakezdéshez. Egyelőre csalódottan készülnek a döntésre. Mert hiába tudják — a példák alapján látják —, hogy nekik is kockáztatni és vállalkozni kellene: anyagi háttér nélkül csak légvárakat építhetnek. S miután évtizedekig helyettük és fejük fölött döntöttek, nehéz megtenniük az önállósodás első lépéseit. Va. É. Cikksorozatunk visszhangja Ha nem mond tel, kinyírom! Tisztelt Szerkesztőség! Mindenekelőtt fogadják elismerésemet a Sasad-ügy cikkekért. Végre akadt egy újság, amelyik ki merte mondani az igazságot Mi- halik Lászlóról. Leírom, miért kellett kilépnem a Sasadtól majd 20 éves munkaviszony után. A meghatározó 1972-től dolgoztam a szövetkezetben gazdasági igazgatóhelyettesként. Aztán jött Mihalik László. A légkör megromlott, az addig egységes vezetés megosztottá vált. A Sasadban a testületi vezetést és a demokráciát Mihalik megölte. Hogy mégis meglegyen a vezetés egysége, sajátos utat választott: az ellenvéleménynek hangot adókat eltávolította. Hiripi Lajos, az Igazgató 1990-ben sajtó útján bírálni merészelte az elnököt. Ezért azonnali hatállyal nyugdíjazták. Az üzemből kitiltották, a dolgozókkal nem érintkezhetett. Munkakörének átadására engem jelölt ki az elnök. Ennek megtörténtét követő reggel saját irodámra nem ismertem rá. Iratszekrények, fiókok kiürítve. Saját munkaköröm átadása tehát ilyen „szabályos” és demokratikus úton történt. Szeptember 13-ára rendelt az elnök magához. Az irodából mindenkit kiküldött. 5 perc múlva már tudtam: fültanúnak nem szabad lennie. A beszélgetés: — Kérem, engem rettenetesen irritál, hogy maga még mindig itt van. Haladéktalanul mondjon fel! _ ???? — Jól hallotta! Hiripi helyettesének nincs munka a Sasadnál. Ha nem mond fel, kinyírom magát is, Hiripit is. — Ezt hogy értsem? v— Ahogy hallotta! A szó szoros értelmében. Én semmitől sem riadok visz- sza, remélem, tudja, hogy ez mit jelent. Maguk csak a vagyonnevesítést várják, és ki akarnak válni! — Hiszen ez törvényadta lehetőségünk. — A Sasad további útját nem a törvényadta lehetőségek, hanem én, Mihalik László fogom meghatározni. Szavazatszerzés Fenti párbeszéd mostanában gyakran eszembe jut, amikor Mihalik László rádióban, sajtóban fennen hangoztatja önnön emberségét, törvénytiszteletét, demokratizmusát. Ő, a politikai szélkakas, a báránybőrbe bújt farkas. Egy igen fontos tényre szeretném felhívni a figyelmet: A többségi szavazat megnyerésében oroszlánrésze van annak, hogy Mihalik a régi tsz-ta- gokat száműzte, majd több száz újonnan felvett alkalmazottat közvetlenül az átalakuló közgyűlés előtt felvett (-{- részjegyet biztosított részükre), hogy támogató szavazókat szerezzen. Kívül rekedtek Akik a Sasad-vagyont több évtizedes munkával létrehozták — kívül rekedtek. Köszönöm, hogy mindezt elmondhattam, megírhattam. Tisztelettel: Almás Ágnes volt tsz-tag Kiskaput keresnek a leleményesek A pénzügyőrök nemcsak a múltban ellenőrizték a parasztgazdákat szúrópróbaszerűen, de jelenleg is szervezett akciók keretében vigyázzák a rendet: adóznak-e az államnak a szeszfőzésből származó bevételeikből. A pénzügyminisztérium szakértői új törvénytervezeten gondolkodnak, amely voltaképpen egy réginek a megújitása lenne. A jőverájanakí’nélki\l(>zlicu:tlen Vn i i n /kíVzőí 'n? íi vitáilentik a .hitéles,, hatályos és teljes körű céginformációk! Á két kötetben megtalálhatók az 1992. Január Í jéig a cégbíróságokon bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett, több mint 60 000 gazdasági társaság legfontosabb céginformációi. A katalógusba kerüléséért a cégeknek külön nem Is kellett fizetni, mert a Cégközlöny és a hozzákapcsolódó, folyamatosan aktualizált cégadatbank eleve biztosította a hitelességet, hatályosságot és teljeskörűséget egyaránt. A Cégkatalógus regionális rendezettségben. ábécé sorrendben közli a cégek legfontosabb adatait (cégjegyzékszám, cégnév, székhely, fiók- és telephely címe(i). alakulás Időpontja, alaptőke stb.), de ezek mellett még közli azt Is. hogy további céginformációkat az adott gazdasági társaságról, mely Cégköz- lőny(ők)ben találhatnak az érdeklődők. Mindezeken túl egyedülálló hírforrásként közzéteszi a katalógus (buda- pesU és megyénkénti rendezettségben) a megszűnt cégek listáját Is. Kijelenthető tehát a CÉGKATALÓGUS 1992, Magyarország című kiadványról, hogy MINDEN CÉG BENNE VAN (még azok Is, amelyek már megszűntek). A második negyedév elején megjelenő. kétkötetes, több mint 1500 oldalas cégkatalógus 3900 Ft-os előkalkulált áron megrendelhető. A katalógus a HÍRLAPKIADÓ Közlöny- Igazgatóság CÉGKÖZLÖNY Szerkesztőség kiadványaként a COMPANY DATA Kft. közreműködésével Jelenik meg. Ezért is ajánlható a hazai és külföldi vállalkozók mindegyikének a CÉGKATALÓGUS 1992 MAGYARORSZÁG című kiadvány. MEGRENDELÉS HÍRLAPKIADÓ Közíönyigazgatóság CÉGKÖZLÖNY Szerkesztőség 1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 79—81. Megrendeljük a CÉGKATALÓGUS 1992, MAGYARORSZÁG című kiadványt ........... példányban A kia dvány előkalkulált ára: 3900,— Ft A megrendelő (cég) neve:................ •• •I •«•••••• I IKMáláf 'I •< l<«l «III II «II* ll>Hf Cím (irányítószám, hely):.................................... (utca, házszám):.................................................... Tudomásul vesszük, hogy a kiadónak visszárut elfogadni nem áll módjában. A megrendelt példánytok) ellenértékét a szállítást követő számla kézhezvétele után 8 napon belül átutaljuk. 1992. P. H. a megrendelő (cégszerű) aláírása déki törvényről van sző, amely azonban nem új adófajták bevezetését fog-, lalná magában, mivel a szeszárusítás bevételének állami mértékét eddig is a fogyasztási adótörvény szabályozta. A jogalkotók az új törvénytervezetben nevesíteni kívánják a cigarettaárut, vagy feldolgozott dohányt, az alapanyagként használt szeszt (tiszta ég ipari szeszt, amelyet a szeszesital-gyártásban dolgoznak fel), magát a feldolgozott szeszes italt, a gyümölcspálinkát és legújabban a sört is. Elsősorban ezek a termékek tartoznának a jövedéki cikkek kategóriájába. A rájuk kirótt adótartalom egyelőre nem növekedne, csupán • az áruk előállítását, illetve forgalmazását szorítanák bizonyos korlátok közé, a „szabadpályás” ügyletek kötöttebb formában bonyolódnának. Az még nem ismert és meghatározott, hogy az egyes cikkek után milyen mértékben illetné többlethaszon az államot. Ha elgondolkodunk azon az ellentmondáson, miszerint a Nagykőrösön termett muskotályost 110 forintért árusítják a megyei ÁFÉSZ-ekben — a gazdaköri piacon látott 40-45 forintos literenkénti árakhoz képest —, akkor máris észlelhető a különbség, nevezetesen: kevesebb pénz jut az állam kasszájába, mivel a gazdaköri piacon a bort nem terheli fogyasztási adó. Egyértelműen a termelő zsebébe csordogál a többletbevétel. A kérdés nyitott marad: ha eddig is megtalálták az árusok a kiskapukat, vajon nem lelnek-e újabbakat, ha megszületik a jövedéki törvény? Az illegális szeszfőzdék tulajdonosait évtizedek óta a találékonyság jellemzi. I. M. n V
