Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

Megelégedéssel fogadta a Nemzetiségi Kerekasztal a hírt, hogy a kormány visz- szavonta a nemzetiségi tör­vény tervezetét, és kész a további tárgyalásokra —■ hangoztatta Doncsev Toso, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kerék­asztal elnöke a szervezet keddi sajtótájékoztatóján. A kisebbségek azért kér­ték a sajtó nyilvánosságát, mert úgy érzik, sorsuk és jövőjük kétségessé válhat. A gyors asszimilálódás miatt viharos sebességgel beépülnek, egybeolvadnak a magyarsággal, elvesztik anyanyelvűket, hagyomá­nyaikat. A kerekasztal titkára, Lár.ztity Péter (Szerb De­mokratikus Szövetség) be­számolójában kiemelte: a Magyarországon élő kisebb­ség veszélyeztetésének nem­csak történelmi olcai van­nak. Jelen korunk problé­mái között sem kap elegen­dő figyelmet a mintegy egy- milliónyi különböző nemze­tiségű ember. Nem szólhat­nak bele a döntéshozatal­ba, a töfvényelőkészítésbe, nincs megoldva oktatásuk, képzésük. A két tannyelvű iskolákban az összes tanuló­létszámnak csak mintegy egytizede vagy még annál is kevesebb diákja tanul, hiányoznak a megfelelő tankönyvek, a jól képzett tanárok. Dr. Doncsev Toso mint a Magyarországi Bolgár Kul­turális -Egvesület ügyvezető elnöke hozzáfűzte: anyagi, tárgyi, személyi feltételek egyaránt hiányoznak a nemzetiségi oktatáshoz. Az egyesületük üzemeltet óvo­125 éves a Vám- és Pénzügyőrség A köz szolgálatában Az önálló magyar vám­hatóság fennállásának 125. évfordulója alkalmából tör­téneti kiállítást rendezett Budapesten, a Közgazda­ságtudományi Egyetem épü­letében á Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancs­noksága. A kiállítás meg­nyitóján részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök, Kupa Mihály, pénzügymi­niszter és Balogh György vezérőrnagy, a VPOP pa­rancsnoka. Üdvözlő beszédében Göncz Árpád köszönetét fejezte ki a testületnek a köz szol­gálatában végzett áldoza­tos tevékenységéért. SOK A MUNKANÉLKÜLI Több lakás épült (Folytatás az 1. oldalról.) Az elmúlt esztendőben sajnos a nagyarányú mun­kanélküliség m:'r jellemző volt Pest megyére is. A munkanélküliségi ráta no­vemberben elérte az orszá­gos átlagot (7,3), és ennek alapján a megyék sorrend­jében a hetedik-nyolcadik helyet foglalta el. Hónapról hónapra emelkedett a mun­kanélküliek száma és de­cember utolsó napjaiban meghaladta a 25 ezret. A kép akkor válik teljessé, ha azt is leírjuk, hogy a beje­lentett üres álláshelyek szá­ma nem érte el még az ez­ret sem. Az elemzés sze­rint legrosszabb helyzetben az állásnélküli segédmun­kások és a csak középfokú végzettségű szellemi foglal­kozásúak voltak (vannak), akik közül csak minden századiknak tudlak munka­helyet felajánlani. Az 1991-es esztendő vé­gén közel 23 ezren része­sültek a munkanélküli-el­látás valamilyen formájá­ban. A decemberben kifize­tett átlagos havi segély ösz- szege alig haladta meg a minimálbért, csupán Cl 40 forintot tett ki. Kedvező jelnek tekinthe­tő viszont, hogy az elmúlt évek folyamatos csökkenő irányzata után 19S>l-ben ki­lendült mélypontjáról a la­kásépítési tevékenység. Ta­valy 4362 új lakás átadásá­ra került sor, 168-al többre, mint 1990-ben. Ez pedig azt jelenti, hogy az épített la­kások száma alapján a me­gyék rangsorában a máso­dik helyet foglalta el Pest megye a tavalyi esztendő­ben. A lakások zömét ma­gánerőből építették, teljesen visszaszorult az állami és minimálisra zsugorodott a'' önkormányzati pénzeszkö­zök e célra történő felhasz­nálása. V. J. dát, iskolát, gimnáziumot. De a magyar állam egyáltalán semmivel sem járul hozzá a fenntartási költségekhez. Mindezt a bolgár államnak kell magá­ra vállalnia. De álom csu­pán a nemzetiségi könyvtár és színház is. Dr. Bársony János, a ke­rékasztal jogi képviselője kiemelte: tavaly szeptember óta húzódnak tárgyalá­saik: a kormánnyal, és a ki­induló, öt évre szóló 8 mil­liárdos csomagterv azóta megcsappant, mostanra már csak kétéves időszak alat­ti 2,8 milliárdos támogatás­ról esik szó a megbeszélé­seken. „Színt kéne valla­ni — fűzte hozzá dr. Bár­sony János —, hogy vala­mennyi hazánkban élő ki­sebbségi élhessen a jogai­val és tervezhesse a jövő­jét.” ZsigóJenö a.Roma Par­lament képviseletében — úgy is, mint a kerekasztal szóvivője— kifejtette: a kor­mány ez évi február hatodi­kai törvénytervezetét nem tudják elfogadni. Az ugvan- is nem tükrözi a kiindulási tárgyalásokon rögzített és ott elfogadott javaslatokat. Egyebek között hiányolják a kisebbségek szabad auto­nómiáját. Nem merült fel gyakorlati kérdésként a kultúrcsere, az .oklevelek honosításának megoldása sem. A „sikoltás jogának” ne­vezik a kerékasztal! tagjai azt a lehetőséget, hogv kép­viselőik tanácskozási joggal lehetnek jelen a parlament­ben, de beleszólásuk bármi­be csak bizottsági jogon van. Ezzel szemben azt a megoldást helyeselnék, ha mind a 13 nemzetiségnek lehetne egy-egy. demokrati­kus úton választott, legális és törvényhozásra jogosult delegáltja az Országgyűlés­ben. A nemzetiségi szervezetek képviselői újságírói kérdés­re válaszolva kifejtették: sürgető a megfelelő garan­ciákat tartalmazó nemzeti­ségi törvény mihamarabbi elfogadása, mert a magyar- országi nemzetiségeket ve­szélyezteti az asszimiláció. Az Országgyűlés zsúfolt „programja Az egyoldalú lépés kára Az Országgyűlés kedden délelőtt majdnem egy órán át a Zétényi—Takács-féle törvény alkotmánybírósági határozatának értékelésével foglalkozott. A témát Zété­nyi Zsolt (MDF) vetette fel napirend előtti felszólalásá­ban, mondván: az Alkot­mánybíróság előtt nem volt módja véleményének kifej­tésére, de politikusként nem hagyhatja szó nélkül a határozatot. Kilátásba helyezte: hamarosan az Al­kotmánybíróság igen ma­gasra helyezett mércéjének megfelelő új törvényszöve­get terjeszt elő, JÓZAN ÉSZ Kovács Pál (MSZP) egy másik, a társadalmat szin­tén foglalkoztató kérdésben kért napirend előtt szót. Felszólította a kormányza­tot. hogy ne a munkavál­lalóktól várja a magyar egészségügy helyzetéről szóló megoldástervezeteket, hanem fejtse ki határozot­tan elképzeléseit, és az egészségügy, valamint a társadalombiztosítás prob­lémáinak megoldásába von­ja be a parlamentet is. Az Országgyűlés keddi munkanapján folytatta a Munkavállalói Résztulajdo­nosi Programról szóló tör­vényjavaslat általános vi­táját. Az , elöterjesztésSéel kapcsolatban a pártok ve­zérszónokai mondták el vé­leményüket. illetve jelezték, hogy módosító indítványt adnak be a kérdésben. A Munkavállalói Rész- tulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját a házelnök el­napolta. folytatására várha­tóan a következő ülésen ke­rül sor. A T. Ház megkezdte a bős—nagymarosi vízlépcső­rendszerről szóló 1977. évi szerződéssel kapcsolatos or­szággyűlési határozati ja­vaslat általános vitáját. A kormány határozati javas­latát Siklós Csaba közleke­dési, hírközlési és vízügyi miniszter ismertette. A ma­gyar kormány — mondotta a miniszter — az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet tagállamai kormányainak és a nemzet­közi szervezeteknek a tá­mogatását kérte a magyar álláspont érvényesítéséhez. Amennyiben ezek a törek­vések nem vezetnek ered­ményre — húzta alá Siklós Csaba —, a kormány az 1977. évi államközi szerző­dés felmondására kénysze­rül, amire az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kéri. A javaslat szerint eb­ben az esetben az államkö­zi szerződés felbontásával egyidejűleg közölni kell a magyar fél együttműködési szándékát a felbontás kö­vetkezményeinek felszámo­lására és új államközi szer­ződés kötésére — mondotta a miniszter. Az Országgyű­lés illetékes — gazdasági, valamint környezetvédelmi, továbbá külügyi — bizott­ságai támogatásukról bizto­sították a kormány határo­zati javaslatát. Katona Tamás külügyi államtitkár felszólalásában veszélyesnek minősítette, ha „szent igazunk tudatában túlzottan leegyszerűsítve könnyen megoldhatónak véljük a szóban forgó kér­déseket”. Elmondta: ő nem adta fel annak reményét, hogy a józan ész érvénye­sülni fog a vízlépcsőrend­szer ügyében. TERMÉKDÍJ Az álamtitkár végezetül ismételten aláhúzta, hogv a magyar kormánynak köte­lessége türelemmel keresni a megoldás kulcsát, mert az egvoldalú lépés több év­tizedre megronthatja a szlovák—magyar viszonyt. Az általános vitát elna­polták. Az Országgyűlés törvényt alkotott az üzemanyagok környezetvédelmi termék­díjáról. A jogszabály a mo­torizáció által okozott kör­nyezeti károk és egészség- ügyi ártalmak csökkentésé­hez, illetve megelőzéséhez teremt forrásokat. A május 1-jétől életbe lépő jogsza­bály értelmében a motor­benzin és a gázolaj értéke­sítése után a termelők, il­letve az importálók termék­díjat kötelesek fizetni árbe­vételükből. A termékdíjból befolyó pénzeket a Köz­ponti Környezetvédelmi Alap elkülönítve kezeli, és a törvényben jól körülha­tárolt célokra fordítja. KÉSŐBB A T. Ház ezután határo­zatot fogadott el a fegyver­kereskedelmi törvény meg­alkotásáról. Ennek értel­mében a' magyar Ország- gyűlés felkéri a kormányt, hogy alkossa meg és nyújt­sa be a parlamentnek a fegyverkereskedelmet sza­bályozó Jörvény tervezetet, Hat interpelláció és két kérdés meghallgatására fu­totta kedd délután az Or­szággyűlés interpellációkra szánt szokásos kétórányi idejéből. Ennek eredmé­nyeként huszonegyre csök­kent az interpellációja el­mondásáról várakozó képvi­selők száma. A tervezettnél valamivel később, este háromnegyed hétkor befejeződött az Or­szággyűlés keddi munka­napja. A képviselők a ple­náris ülés utolsó szakaszá­ban több határozatot hoz­tak: így az ülés végén módosították a gazdasági bűncselekményekre vonat­kozó büntető jogszabályo­kat. majd — egy képviselőt önálló indítványra — a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. A csőd törvénye — a törvény csődje? (Folytatás az í. oldalról.) és ma Magyarországon gya­korlatilag értelmezhetetlen a „haladéktalanul” határ­idő. Ezektől eltekintve is a nagyobb gondot az okozza, hogy a törvényhozók szán­déka nem mindig tükröző­dik a törvény megfogalma­zásában. Emiatt a bírósá­gok a rendelkezésükre álló jogszabályok szerint és a függetlenségük alapján ér­telmezni kényszerülnek azt. Az egyik legvitatottabb pont a 90 napos tartozás időpontjának kezdete. Pis- kolti Sándor megerősítette, hogy bár a bíróság január 8-ban értelmezte, az április 8-án csődöt benyújtókkal szemben éppen e törvényi tisztázatlanságok miatt nem kezdeményeznek büntetőjo­gi eljárást. A törvény hibája, hogy a máris érzékelhető felszá­molási hullám során olyan vállalatok is elvéreznek, amelyek egyébként pers­pektivikusak lennének. Ugyanakkor tovább élnek olyan cégek, amelyek tar­tozása jóval meghaladja a vagyonát, ám talál magá­nak tartozásait megfinan­szírozó bankot vagy hitele­zőt, s így a gazdaságtalan termelést folytatva és vesz­teségeket termelve tovább dolgozhat. A legnagyobb problémája a törvénynek éppen az, hogv ezeket az adósokat nem tudja kiszűr­ni — mondotta egyebek mellett Piskolti Sándor. Sok összetevő, kis bevétel 36,8 milliárdos mínusz Február végére a költség- vetésben 36,8 milliárd fo­rintos hiány alakult ki azt követően, hogy a deficit már januárban elérte a 19,2 milliárd forintot. A máso­dik hónap végén a költség­vetés bevétele 115,9 mil­liárd forint volt, viszont a kiadások összege 152,7 mil­liárd forintot tett ki — tá­jékoztatta a Pénzügymi­nisztérium a Magyar Táv­irati. Irodát kedden dél­után. A tájékoztatás szerint a februári hiány mind az idő­arányosnál, mind pedig a tavalyi második havi defi­citnél magasabb. Egy hó­nap alatt gyakorlatilag a duplájára emelkedett. A Pénzügyminisztérium szakemberei úgy vélik, mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy sokkal kevesebb társasági adó folyt be. A cégek mintegv 6 milliárd forint társasági adót igényelték vissza. Jó­val kevesebb a pénzintéze­tek nyereségadója és oszta­léka is. Lehetőséget kaptak a bankok arra, hogy költsé­geik terhére céltartaléko­kat képezzenek, íev viszont kevesebb nyereségadót fi­zetnek be. A lakosság adó­befizetései is lemaradnak a tervezettől. Február végéig 33 milliárd forint személyi jövedelemadó érkezett be, amelyből 17,5 milliárd fo­rint került a költségvetésbe. Növekedtek viszont feb­ruárban a privatizációból származó bevételek, feb­ruárban elérték a 10 mil­liárd forintot. Több pénz­hez jutott a költségvetés az adósságszolgálattal kap­csolatos forrásadóból, az ilyen jellegű bevétel ugyan­csak 10 milliárd forintot ért el. A költségvetés számára egyre nagyobb kiadást okoz a munkanélküliség növe­kedése. A Szolidaritási Alap az első két hónapban nagyobb költségvetési tá­mogatásra szorult a terve­zettnél. A költségvetés adósság- szolgálatra januárban 12,8 milliárd forintot fordított, február végéig pedig ezek a kiadások 25 milliárd fo­rintra növekedtek. Koráb­ban negyedévenként szá­molták el az ilyen jellegű kiadásokat, így ez is hozzá­járul ahhoz, hogy már az első két hónapban nagy­mérvű deficit alakult ki a mérlegben. KANADAI SEGÍTSÉG ATAKARÉKSZÖVETKEZETEKNEK A mezőgazdasági vállal­kozások útnak indításához és eredményes működteté­séhez ugyanaz a három dolog a legszükségesebb, amit Montecuccoli hajdan már a hadviseléssel kap­csolatosan megfogalmazott, vagyis: pénz, pénz, pénz. Tehát éppen az, amiből most a legkevesebb van. Hogy mégsem reményte­len a helyzet, azt mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy szinte naponta hal­lunk olyan kezdeményezé­sekről, amelyek a pénzszű­ke okozta gondok enyhíté­sére hivatottak. Egy ilyen lehetőségről értesültünk dr. Gergely Sándortól, az Országos Takarékszövetke­zeti Szövetség elnökétől a Falutévének adott tájékoz­tatás alapján. — Az ország legnagyobb fiókhálózattal rendelkező pénzintézete együttműkö­dési megállapodásról írt alá szándéknyilatkozatot a québeci Dejardin szövetke­zettel. Ez — a pénz nyel­vére lefordítva — 800 ezer dollárt jelent, amit a ka­nadai kormány bocsájt testvérszervezetünk, a De­jardin rendelkezésére. Ügy jut hozzánk ez a pénz, hogy kikötötték: természe­tesen nekünk ennek meg­felelő összeget kell magyar forintban társítanunk — magyarázza az elnök. — Mire fordítható majd ez az összeg? — Használható arra, hogy tanácsadókat kérjünk fel abban a reményben, hogy helyzetünket feltér­képezve megóvnak ben­nünket néhány esetleges tévedéstől. Használható ar­ra, hogy tanácsaikkal se­gítsenek kialakítani straté­giánkat. Mindezt persze nem öncéllal, hanem a magyar vidék szolgálatá­ban. A pénzből egyébként futja például számítógépe­sítésre is. Akár olyan prog­ramra, amely egy egész megye teljes takarékszö­vetkezeti hálózatának szá­mítógépes rendszerbe való összefogását teszi lehetővé. A finanszírozási terv tar­talmaz képzési, továbbkép­zési programokat és a két ország közti iskolaszövet­kezeti együttműködést is támogatja. — összefoglalva: mit profitál ebből a magyar fa­lu és a mezőgazdaság? — Arra a haszonra szá­míthat, amit gyorsan fej­lődő és egyre szélesedő, hálózattá szervezett szol­gáltatási körünk jelent a mi kétmillió tagunknak és a többi, vidéken élő ál­lampolgárnak. Az asszimiláció veszélye MEMZE TI S ÉGI KÉR EK A SZTA l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom