Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

BHÜü TVR-TÜKÖR Boruló Egyenleg A 7. egyenleg közismert •zámviteli fogalom, amely a követelések és tartozások egyensúlyát, állapotát mu­tatja ki. A Tv 2 hírműsorá­nak címadói azt gondolták, hogy az Egyenleggel sike­rül talán hainigsúiyozniok, hogy nincs szándékuk ki­lendülni semmilyen irány­ban sem, mert akkor vala­melyik számviteli oszlop csorbát szenvedhet. Az el­gondolás fölöttébb tisztessé­ges. ám nézzük meg, mit mutat a gyakorlat. 1992, március 7, szombat. Egyenlegünk négy percet foglalkozott az egészség- ügyiek tüntetésével.' A szo­katlanul hosszú beszámoló a műsor egyötödét tette ki; a szerkesztőknek nyilván fontos volt a terjengős tá­lalás. Az Egyenleg a kisebbségi és emberi jogi tanácskozás­ról szóló inraaásában Göncz No, de lépjünk tovább. Az Egyenleg a hírhedt Kontyfa utcai általános iskola szó­vivőjét (ki tudja hányad­szor?) ismét megszólaltat­ta. A derék frontharcos im­már nemcsak az oktatási törvény steril hibáit osto­rozta, hanem a gyerekek jo­gai környezetében is, bibit talált, mert a készülő tör­vény megsérti az ENSZ alapokmányát. (Hol, miben, persze, erről egy szó sem.) A következő Egyenleg- blokkocska imigyen kezdő­dik; Tilos a filozófiatörténet tanítása, mert... ''Szóval tudják, marxista tanköny­vek, új nincs stb. Szenté Péter tanár halált megvető bátorsággal kijelentette, márpedig ő tanít, méghoz­zá á régi tankönyvből, van­nak abban kiváló fejezetek is. A kormánykoalíció szo­ciális elképzelései nem ha­ladják meg a választási jel­szavakat, hangzott el a Hungarocamion tanácskozá­sán, ahol egy szakszerveze­tis bácsi keményebb fellé­pést sürgetett. Azt kell gondolnunk, hogy a természetgyógyászok összejöveteléről szóló tudó­sítás l’art pour Tart lesz. Tévedtünk, mert a felkon­ferálásból legott megtud-, hattuk, hogy ezek a remek természetgyógyászok azért gyűltek össze, hogy meg­előzzék az egészségügyi kormányzat esetleges bak­lövéseit. Persze, hogy volt egyet­len MDF-tudósítás is muta­tóban. A híradás arról szólít, hogy a demokrata fórumo- sok aggódnak az oktatási törvény sorsa miatt. Ne aggódjatok fiúk, gon­dolták az egyenleges harco­sok, a Kontyfa utcaiak majd helyre tesznek benne­teket. Es — szerkesztésileg — úgy lön ... Ar[>adon és f odor Gáboron kívül szót kapóit még az emberjogi nemzetközi szer­vezet képviselője is, aki megfricskázott bennünket azért, mert nem bánunK. humánusán a menekültek­kel és a menedékjogért - hozzánk fordulókkal. Nemi “suhintás a kormányt is ér­te, mert úgymond, elfogad­hatatlan törvénytervezetet készített a kisebbségekről. E riportból azt is megtud­hattuk, hogy a világon a nők szorultak a legnagyobb kisebbségi létbe, néhanyan el is mondták, többszörösen kizsákmányoltak, de legin- ' kább a férfiak által. (A bölcs kádi-i’iporter megint megfeledkezett annak köz­léséről, how a nőket pie- desztáira helyező és védő maradék polgárságot mint­ha valaki ripityára zúzta volna, gyárakba, hivatalok­ba kényszerítve a jobb sors­ra érdemes édesanyákat.) Ám Antonia Burrows kisasszony tört magyarság­gal háromszor is véleményt nyilvánított a műsor folya­mán. Tehette hiszen benne a feminista hálózat valaki­jét tiszelhettük. (Hogy kit, ezt nem árulta eil a műsor.) Nos, Antonia Burrows megnyerő mosoly kíséreté­ben tiltakozott a művi ve- . télés szabadságát sértők el­len, mondván, kuruzslók - karmaiba üldözik azokat, akik nem juthatnak legáli­san az abortuszszékekbe. A kedves mit tudom én ki­csoda szózatot is intézett a magyar nőkhöz; szervez­kednünk kéne, mert az ál­lamtól, a hatalomtól nem lehet elvárni, hogy ingyen adjanak valamit. Mindig követelni kell, és együttesen cselekedni. (Ez magyarul azt is jelentheti, hogy tüntetni sem felesleges.) Polgárság, pukkasztással? Márai Sándor írta 1334- ben: „Az osztály, amelybe születtem, összemosódik a feltörő osztályokkal; kultú­rája szinte az utolsó húsz esztendőben ijesztően zu­hant, a civilizált ember igényérzete kihalóban. Az eszmények, amelyekben hinni tudtam, mint megve­tett ócskaságok kerülnek nap mint nap szemétdomb­ra; a nyájösztön rémuralma terjed el az egykori civili­záció óriáái területei felett. A társadalom, amelyben élek, nemcsak a szellem csúcsteljesítménye iránt kö­zömbös- már, hanem a min­dennapok átlagának embe­ri és szellemi stílusával szemben is.” Ezek a mondatok most arról jutottak eszembe, hogy hallgatva a 168 óra legutóbbi adását, elmélázás- ra késztetett egy riport, amely a nők hivatali, mun­kahelyi megbecsülését tag- talta. Nem átallott még va­laminő szabályozásról és törvényi gondolkodásmód­ról is szót ejteni, mert­hogy a nők munkahelyeiken bizony veszélyeknek, atro­citásoknak, szerelmi és szexuális molesztálásoknak vannak kitéve. Ez érdekes. Nem is gon­doltam, hogy világjelenség­gel állunk szemben, s a nők érdekeit ilyen szempontból is védelmezni illik. Persze, tudom én, hogyne tudnám, hogy az elmúlt negyven év alatt rengeteg méltánytalanság történt a nőkkel munkahelyeiken. Ez megnyilvánulhatott meg­alázóan alacsony fizetésben. a képzettségen aluli beosz­tásban, megkülönböztetés­ben és szerelmi zaklatás­ban is. Mégis úgy gondolom, e felvetés a nőkre nézve sé­relmes, mert feltételezzük róluk, hogy képtelenek ön­nön érdekeik érvényesítésé­re, s a társadalom bábjai­ként engedelmeskednek molesztálásnak, és sorsuk egy életre szóló beletörő­dés. A nők erényeiről, tisz­tességéről is más a felfogá­som, mint azoknak, akik azt állítják, e tulajdonságo­kat törvényileg védelmezni kell. Én azt szorgalmazom, álljon vissza mihamarabb a polgárerény, a polgárer­kölcs, amely képes volt ön­magát védelmezni. A hit, amely mindig is őrzője volt az erénynek, a nőtár­sadalom java részénél meg­gyengült, persze, hogy ilyen körülmények között védte­lenebb volt mind munkahe­lyén, mind családja köré­ben a gyengébb nem. Ép­pen ezért mosolyt fakasztó az az erőlködés, amely a 168 órában is elhangzott, hogy mintegy az erkölcs, a hit természetes működését és hatóerejét kikerülve, va­lamiféle női (vagy hivatali) charta „szabályozza” a nő- férfi kapcsolatát. Lehetsé­ges, hogy a nemzetközi nő­nap előestéjén elhangzott riportot polgárpukkasztó dolgozatnak szánták? Nem vetve számot azzal, hogy a nőket azok molesztálták (s molesztálják a jövőben is), akikben „kihalt a civilizált ember igényérzete”. Párkány László • • Ünnepi koncert A Tavaszi Fesztivál al­kalmából Hódolat Richard Wagner életműve előtt cím­mel nemzetközi képzőmű­vészeti kiállítást rendez március 14-től a Wagner Társaság, mely a Pannónia Korona Szállóban tekint­hető meg március 31-ig. Megemlékezésül a világ első zenei fesztiváljára, a Bay- reuthi Ünnepi Játékokra, amelyet Wagner ifjúkora-, ban „nulltarifával” álmo­dott meg, ünnepi gálakon­certet rendez a társaság, híven a géniusz eszméjé­hez, belépőjegy nélkül. Március 18-án a Liszt Fe- renc-emlékmúzeumban (VI., Vörösmarty u. 35.) Jámbor László, a Magyar Állami Operaház örökös tagja nyitja meg a koncer­tet, melyen részletek hang­zanak fel Wagner művei­ből ismert művészek elő­adásában. Kiálíítás és találkozó A ráckéVei Ács Károly Művelődési Központban március 15-én, vasárnap délben dr. Kovács József László főiskolai tanár nyit­ja meg Nemes Ferenc fafa­ragó kiállítását. Ezt köve­tően író-olvasó találkozó várja az érdeklődőket, amelyen a megnyitóbeszé­det tartó tanár A Duna vi­zén lefelé úsz a ladik című, a Ráckevei Füzetek soro­zatban megjelent kötetéről lehet kérdezgetni a szerzőt. Csángó szokások A Moldvai csángó magya­rok címmel időszaki kiállí­tás április 21-ig látogatható a Néprajzi Múzeumban. A tárlat Csorna Gergely fotóit és az általa gyűjtött tárgya­kat mutatja be, emellett a moldvai csángó magyarok életvitelét, szokásait, ünne­peit, mindennapjait bemu­tató videofilmeket tekinthe­tik meg az érdeklődők. Körösi Csorna nyomában Á százhalombattai gyer­mekkönyvtárban előadás­sorozat kezdődött Körösi Csorna Sándor nyomában címmel. Az Érden működő Földrajzi Múzeum igazga­tója, dr. Kubasak János be­szél az érdeklődő fiatalok­nak nagy hírű tudósunk utazásairól, megemlítve munkásságának jelentősé­gét is. Diavetítés színezi az amúgy is -érdekes előadást, melyre legközelebb március 14-én kerül majd sor. Egy a kiállításra szánt érmek közül, Dante: A purgaíó- rium kapuja. Zsámbok Község Önkormányzata. pályázatot hirdet nyugdíjazás miatt megüresedő általános iskola igazgatói munkakör betöltésére Pályázati feltételek: felsőfokú végzettség, ötévi szakmai gyakorlat. Bér; megegyezés szerint. A vezetői megbízás júniustól szól. A pályázatot április 15-éig lehet eljuttatni Holló Ilona polgármesterhez, cím: Zsámbok, Felszabadulás tér 10. 2116. V Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. J.. ('egléd, Körösi út 61, A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Nagykáta, Petőfi S. u. 11. Tápiá szele, Juhász C tér 1. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápiábicske, Rákóczi út 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. Tápiágyörgye, Ady F. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Jászkaraj end, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárion, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. I éMfiMSfouéR. pp- rmtReK-f-epresek. Aranygallér A XXIII Lomionban Érembiennáléra készülve A világ éremművészei az idei esztendőben Lon­donban adnak egymás­nak randevút. Bár a FI- DEM, a Világ Éremművé­szeinek Szövetsége által rendezendő seregszemle megnyitójára csak ősszel kerül sor, az eseménynek az ad aktualitást, hogy a XXIII. érembiennáléra meghívottak alkotásait már most várják a brit fővárosban. , Számunkra azért fontos ez a szigetországi esemény, mert annak Cs. Kovács László szobrász és érem- művész személyében olyan résztvevője is lesz, akinek grafikáival lapunk hasáb­jain gyakran találkozhat­nak. A Magyar Köztársa­ság érdemes művésze, mint megtudtuk, tíz alkotá­sával vesz részt a bemuta­tón. Hazánkat — remélhe­tőleg — nemcsak ő fogja képviselni a kiállításon, mivel a párizsi székhelyű FIDEM-nek más rangos hazai éremművészek is a tagjai, s Magyarország nyolcvan éremre kapott bemutatási engedélyt a londoni kiállításon. Cs. Kovács László azt is elmondta, hogy pár hete fejezte be a kiállításra szánt anyag utolsó darab­ját, s ezekben a napokban küldi el érmeit a FIDEM- nek. Cs. jr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom