Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

A magyarság érdekeiért A FÁK alakulatai távoztak Tiltakozik a Duna Kör Nem szerveződik párttá Ungváron befejezte munkáját a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szö­vetségének küldöttgyűlése. A küldöttgyűlés ismételten megerősítette a kulturális szövetség. azon álláspont­ját, hogy nem akar párttá szerveződni, de a Kárpát­alján élő magyarság ér­dekvédelmi szervezeteként, továbbra is aktív politikai tevékenységet fejt ki, nem tévesztve szem elől az egy­séges nemzeti kultúra, az anyanyelv ápolását és fej­lesztését, a nemzettudat megőrzését sem. Külön színfoltja volt a rendezvénynek, hogy Po- vázsai Sándor, a Magyar Köztársaság ungvári kon­zulja, a magyar állam ne­vében 1956-os emlékérmet nyújtott át Milovan Sán­dornak, Vári Fábián Lász­lónak pedig a „Pro Cul- tura Hungarica” emlékpla­kettet adta át, melyet a művelődési és közoktatási minisztérium adományo­zott a kárpátaljai költő­nek. Nincs önálló képviseletük Lövik Askeránt A litván belbiztonsági szervek értesülései szerint a baltikumi köztársaságban várhatóan államcsíny kísér­letet hajtanak végre a na­pokban. Arturas Skucas, a litván parlament testőrségének a parancsnoka a vilniusi te­levízión keresztül arra szó­lította fel az ország lakos­ságát, hogy március 11-én, szerdán fokozottan figyel­jék a tévé adásait, és az esetleges felhívásoknak te­gyenek eleget. A szóban forgó najxm lesz a második évfordulója annak, hogy a litván törvényhozás függet­lennek nyilvánította az or­szágot. Skucas, aki a litván vezetők személyi biztonsá­gáért is felél, nem nevezte meg az állítólagos összees­küvés résztvevőit és azt sem közölte, hogy milyen beál­lítottságú politikai erők ké­szülnek a hatalomátvételre. Augsburg Urdnfogás A bajor tartományi rendőrség Augsburg tér­ségében egy szálloda par­kolójában másfél kiló dú­sított uránt foglalt le, amelyet a volt Szovjet­unióból áttelepült két né­met akart áruba bocsátani, 1,9 millió márkáért. Kék sisakosokat Koszovóba Kurd bázisok ellen Török légitámadás Több száz — a szervezők szerint ezer — koszovói al­bán tüntetett hétfőn dél­előtt Brüsszelben a Jugo- szlávia-konferencia színhe­lyén azzal a követeléssel, hogy a koszovói albánok képviselőit is hívják meg a Jugoszlávia-konferenciá- ra, ismerjék el az általuk meghirdetett koszovói al­bán köztársaságot független Litvánia Puccsveszéíy és szabad államként és ter­jesszék ki az ENSZ kék si­sakosainak küldetését Ko­szovóra is. A Szerbiához tartozó Ko­szovó lakosságának 90 szá­zaléka albán, és a Jugoszlá- via-konferencián ugyanúgy nincs önálló képviseletük, mint a szintén Szerbiához tartozó vajdaságban élő magyaroknak. Polgárháború előtt? Nem egyeznek A török légierő gépei hétfőn kurd gerillák tábo­rait bombázták Irak északi részén. Ebben a hónapban ez volt a török légierő má­sodik ilyen jellegű akciója Irakban levő kurd bázisok ellen — jelentette hétfőn a Reuter az Anatólia hírügy­nökség nyomán. Török hivatalos közlés szerint a repülőgépek a kurd munkapárt két tábo­rát bombázták a török ha­tártól kilenc kilométer­re, iraki területen. Áldoza­tokról egyelőre nem érke­zett jelentés. A hétfői légicsapással — megfigyelők szerint — a török katonai vezetés o ge­rillák „készülődő” tavaszi offenzívájának akarta ele­jét venni. Karabahból immár ki­vonták a Független Álla­mok Közössége fegyveres erőinek összes alakulatát — jelentette az AFP hírügy­nökség hétfőn a FÁK ve­zérkari főnökségének egyik szóvivőjére hivatkozva. Nyilatkozatában Vlagyi­mir Nyikanorov nem szólt a kivonás befejezésének időpontjáról, de leszögezte: mind a Hankendiben (ko­rábbi nevén Sztyepana- kertben) lévő 366. ezred, mind a térségben állomá­sozó többi alakulat — ide­értve a távozást biztosító ejtőernyős csapategységet is — elhagyta a körzetet. Karabahból egyébként továbbra is harcokról ér­keznek beszámolók. Az Itar-TASZSZ jelentése sze­rint azerbajdzsáni fegyve­resek hétfőn újra lőtték Askeran városát, s tüzérsé­gi támadás érte a szintén örmények lakta Martunit Is. Az áldozatok száma egyelőre nem ismeretes. Ugyanakkor az azeri hír- ügynökség szerint az ör­mények Agdam városát vették tűz alá, s itt négy ember vesztette életét. Hétfőn hajnali hat óráig tartott Brüsszelben a bosz­niai muzulmánok, szerbek és horvátok vezetőinek újabb tárgyalása az ország alkotmányreformjáról. Ez a szombaton megkezdett ta­nácskozás harmadik mene­te volt, de továbbra sem született megegyezés. Dél­utánra újabb találkozóra hívták össze a három bosz­niai közösség elnökeit, hogy döntsenek arról, miként lehet fenntartani a tárgya­lási folyamatot és így elejét venni egy boszniai polgár- háborúnak. Örmény támadás A hatalom kemény brráhta Százezren tüntettek Belgrádban Majd százezren követel­ték hétfőn Belgrádban Slo­bodan Milosevic elnök le­mondását. A szerb ellenzék nagygyűlésén az ellenzéki vezetők sorra kemény bírá­lattal illették a hatalmat, s rendszerváltozást sürgettek. A végéti azonban arra szó­lították fel a tömeget, hogy ne folytassa a megmozdu­lást, hanem békésen oszol­jon szét. A tüntetés után sem volt rendbontás; a tö­meg végigvonult a belgrá­di főutcán, s a Köztársaság térnél még egy kisebb gyű­lést tartottak. Négy órára már be is fejeződött a meg­mozdulás. Dráguljon Micu- novic, a Demokrata Párt el­Körülzárt rnkétabázis örmény fegyveresek va­sárnap rátámadtak az Ör­ményország északi részén települt egyik államközös­ségi légvédelmi rakétaál­lásra, de egyelőre nem tudták hatalmukba keríte­ni a rakétákat. Csak any- nyit értek el, hogy jelen­leg is körülveszik a bázist — jelentette a főparancs­nokság szóvivőjére hivat­kozva hétfő délután az JTAR—TASZSZ hírügynök­ség. A moszkvai székhelyű főparancsnokságnak egye­lőre csak annyi informá­ciója van, hogy oz örmé­nyek továbbra is ellenőr­zik az objektum összes ki­járatát, és ismét felszólí­tották a bennlevő katoná­kat, hogy hagyják el a te­rületet, adják át a fegyve­reiket és a rakétákat. nőké beszédében az orszá­got sújtó szörnyű helyzetet vázolta, azt, hogy Szerbia nem hallotta meg az idők szavát, a történelmi iránnyal szemben elszigete­lődött. Gazdasági katasztró­fa, éhínség fenyegeti az országot — mondotta Mi- cunovic, kiemelve, hogy meg kell szüntetni az elnö­ki rendszert, az egyik elnö­két nem szabad egy másik­kal felváltani, felelős poli­tikusra van szükség, nem vezérre. VILÁGPOLITIKAI ARCKÉP AKI SOHA NEM ADJA FEL AZ. HOGY A MEGELŐ­ZŐ, tizennégy sikertelen tűzszünet után, január 5. óta a tizenötödiket, kisebb helyi összecsapásoktól elte­kintve, az eddig hatezer emberéletet követelő és hat- százötvenezer lakost földön­futóvá változtató jugoszláv polgárháborús erők meg­tartják, ez nagymértékben köszönhető Cyrus Vance volt amerikai külügymi­niszternek. A washingtoni diplomácia 1977—80 közötti első számú vezetője már­cius 27-én lesz 75 éves, s az ENSZ főtitkárának meg­bízottjaként immár ötödik hónapja munkálkodik azon, hogy a fegyverek teljesen elhallgassanak a szétesett egykori Jugoszláviában, s hogy a tárgyalóasztal mel­lett olyan politikai rende­zést érjenek el, amely biz­tonságot teremt az egész térségben és valamennyi nemzetiség jogainak tiszte­letben tartására megállaipo- dást kössenek. Személyes 2 %-Jfrwinn szerepe elvitathatatlan ab­ban is, hogy oly sok aka­dály után, megkezdődhetett a békefenntartó erők tele­pítése a harcok által sújtott területekre. A második világháború­ban tengerésztisztként szol­gált, majd a híres Wall Street-i Simpson Thacher és Bartlett ügyvédi irodához csatlakozott Cyrus Vance különleges közvetítői ké­pességei csakhamar meg­mutatkoztak. Ezért az ame­rikai kormányzatok gyak­ran vették igénybe szolgá­latait a válságok elhárítá­sára, s nemegyszer minisz­terhelyettesi vagy minisz­teri tárcát is reá bíztak. Amikor 1967-ben a det­roiti néger gettó zavargá­sainak elfojtására kormány­zati szervekben már kato­nai akciót fontolgattak, Vance, akit még egy utolsó kísérletként a tárgyalásra, a helyszínre küldtek, fárad­ságos munkával olyan ren­dezést ért el, amely még ma is mintául szolgál az Egyesült Államok esetleges faji villongásainak megol­dására. így szinte természetes volt, hogy Vance-t küldték akkor is, amikor Ciprus miatt Törökország és Gö­rögország között fegyveres konfliktus fenyegetett, s ő utazott Szöulba, hogy mér­sékletre bírja az akkori Pák elnököt, hogy ne torolja meg fegyverrel az észak­koreai provokációs fegyve­res támadásokat. Oroszlán- része volt a SALT-egyezmé- nyek kidolgozásában, de a dicséreteket mindig szeré­nyen elhárította. Mint mondotta, csupán az tör­tént, hogy centiméterről centiméterre haladhattunk. Jelenlegi missziójáért jel­képesen egy dollár tisztelet­díjat kért az ENSZ főtit­kárától. S fáradhatatlan helyszíni tárgyalásokban. Receptjét így fogalmazta meg: „Mesternek lenni a helyzet tényezőinek ismere­tében, mindkét oldalra ál­landóan figyelni és megér­teni álláspontjaikat, de őket is meggyőzni arról, hogy közösen kell megoldást ta­lálni, s főleg soha nem sza­bad feladni a közvetítést.” Bátorságáról legendákat mesélnek, a harci övezetek­ben, sokszor aknaveszélyes területeken is szemrebbenés nélkül hajtatott át. Szemé­lyes kapcsolata kitűnő min­den érintett volt jugoszláv tárgyalóféllel, s vezetőiket keresztnevükön szólíthatja. MIUTÁN a KÉK SISA­KOSOK telepítését sínre helyezte, most a volt tag- köztársaságok egymás kö­zötti viszonyában és nem­zetközi státusuk ügyében igyekszik rendezést kidol­gozni. Arkus István Szerződésbontást követel (Folytatás az 1. oldalról) A Duna Kör szerint kompromisszum e kérdés­ben nem létezik, az teljes önfeladást, az ökológiai és a magyar érdekek elárulását jelentené. A felhívás meg­állapítja, tévednek azok is, akik azt akarják láttatni, hogy a szlovákiai magyar­ság sorsát a vízlépcsőrend­szer elleni határozott ma­gyar fellépés politikailag rontaná. A „nagy mű” megépítése éppen az ő megélhetésüket biztosító ökológiai feltételeket sem­misítené meg a Szigetköz lakosságával együtt. A felhívásból az is kide­rül, hogy amennyiben a Duna Kör követelései nem teljesülnek, a környezetvé­dők fenntartják maguknak a jogot, hogy a Duna érde­kében tüntetéseket szervez­zenek. Négy feljelentett Még nem ért célba A Legfőbb Ügyészség még nem kapta meg a volt belügyminiszterekkel kap­csolatos feljelentést — tájé­koztatta az MTI-t Fábián János, a legfőbb ügyész he­lyettese. Mint ismeretes, az Ala­pítvány a kommunizmus áldozataiért, nemrégiben feljelentést tett a katonai ügyészségnél négy egykori belügyminiszter ellen, akik 1972 és 1989 között rende­leteket adtak ki a határőr­ség fegyverhasználatával kapcsolatban, az akkoriban tiltott határátlépőknek ne­vezettekkel szemben. Ez­alatt tizenkét embert lőttek agyon a határőrök. Mivel a négy' szóban forgó feljelen­tett polgári személy, ezért a katonai ügyészség a múlt hét végén a Legfőbb Ügyészséghez továbbította az említett dokumentumo­kat. Fábián János elmondta: még nem kapták meg az anyagokat, így jelenleg még nem tud felvilágosítást adni az ügyészség állás­pontjáról, de azok — sza­vai szerint — „bármelyik pillanatban megérkezhet­nek”. Afrika, Dél-Amerika Csáti programja Csáti György, a parla­ment külügyi bizottságá­nak alelnöke a hét végén több mint kéthetes külföldi útra indult. Állomásának első színhelyén, Botswa­nában találkozik a botswa- nai elnökkel, az állami és az üzleti élet vezetőivel. A Dél-afrikai Köztársaság­ban a külügyminisztérium vezetőivel, valamint az ipa­ri és a kereskedelmi állam­titkárral folytat tárgyaláso­kat. Március 14-től a dél­amerikai kontinensen foly­tatja útját a magyar poli­tikus. Először Chilében a parlament elnökével és a parlament külügyi bizottsá­gának elnökével tart meg­beszéléseket. Részt vesz a Chilében megrendezendő Kereszténydemokrata Inter - nacionálé konferenciáján, ahol előadást tart Magyar- országról. Chilében és Bra­zíliában találkozik az ottani magyarság vezetőivel. VILLANÓFÉNY ALKU Tipikus helyzet ez. mert az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert végre teret kapott a béralku és jogi értelemben sincsen akadálya a piaci mechanizmusok olyan alkotó elemének, amelyet eddig szinte mindenki hiányolt. Sír vi­szont a másik szemem, mert hiszen sokan csodák reményét fűzik az alkumechanizmusokhoz, nem véve észre, mennyire csekély/szerény az alku alapja. A megyében ugyanis, például a vegyipari üzemekben, a termelési költségeknek mindössze a 2,5-3 százalékát teszi ki a bér... Erről, ennyiről kell, lehet majd alkudozni. Ahol a legmagasabb a bérhányad, a könnyűipari cégeknél, ott sem döntő — mert 15-16 százalékos — a súlya. Bizonyára lesznek kemény csaták az alkuk folyamán, ám elkerülhetetlen a kérdés, mikor lesznek kemény csaták a költségek más, döntő részei miatt és azokat a küzdelmeket kik vívják majd? Azért kell erre az utóbbi kérdésre is majd vá­laszt adni az alkuk folyamán, ment a tapasztala­tok szerint a hazai munkaadók és munkavállalók nem érzékelik eléggé: a bér a piaci teljesítmé­nyeknek a függvénye, azaz korántsem úgy az al­kuk tárgya, hogy tetszés szerint változtatható. Ke­mény korlátok vannak itt, s a kemény korlátokat megszokni nem lesz könnyű, egyszerű. Amiből korántsem az következik, hogy akkor az alku for­malitás, de következik belőle viszont az, ami ter­mészetes: a bérhez (is) fedezet kell. Jövedelem, gazdálkodási eredmény. A munkás és alkalmazotti bevételek tavaly hu­szonöt százalékkal növekedtek, de persze az inflá­ció ismeretében tudhatni, ez a növekedés valójá­ban mennyit ér. Veszedelmes lenne tehát, ha az alkuk pusztán arra korlátozódnának akár egy-egy cégnél, akár szélesebb területen, mennyivel kö­vérebb összeg jelenhet meg a fizetési listán. Elő­ször a fedezetre kell ügyelni... (M)

Next

/
Oldalképek
Tartalom