Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-08 / 33. szám

Jöjjetek én hozzám mindnyájan, aktk nu'ofáradtatok. (Mm- II, 28 ) Teológiához pszichológia A Művelődési Miniszté­rium közművelődési pá­lyázatainak támogatásá­val 90 órás mentálhigiénés tanfolyam indul különböző felekezeti lelkészek, hitok­tatók és lelkigondozók szá­mára. A tanfolyam olyan elméleti és gyakorlati pszichológiai ismereteket nyújt, amelyek nélkülöz­hetetlenek a közvetlenül emberekkel foglalkozó ke­resztény szakemberek szá­mára. Az elméleti előadások tematikájában szerepel­nek valláslélektani és pszichopatológiai alapfo­galmak, a csoport lélekta­nának alapismeretei, vala­mint a segítő kapcsolat főbb ismérvei. A gyakorla­ti foglalkozások nagy ré­sze önismereti csoport lesz, empátia- és kommu­nikációs tréninggel, vala­mint esetmegbeszéléssel kiegészítve. A tanfolyam vezetői: dr. Boros Mária baptista kli­nikai pszichológus és Tö­rök István katolikus peda­gógiai pszichológus. A tanfolyam helye: ELTE közművelődési tanszék. Minden szerzetesek ősatyja Ki volt Remete Szent Pál? Legendák és csodák öve­zik annak a férfiúnak az életét, akit ma Remete Szent Antalként tisztelünk. Gazdag szülők gyermeke­ként látta meg a napvilágot az egyiptomi Thébában, Kr. u. 234. körül. Korán elvesztette szüleit, sógora gyámkodott felette: A De- cius-féle keresztényüldözés elől rejtett kis birtokára menekült. Sógora, aki az örökségére vágyott, csatla­kozott hozzá, hogy üldözői­nek kiszolgáltassa. A szán­dékot felismerve, Pál a thebaiszi pusztaságba me­nekült. Itt hosszas bolyon­gás után egy barlangra lelt, mely Kleopátra idejé­ben pénzhamisítók tanyája volt. A hely annyira meg­tetszett neki, hogy ezután hatvan esztendeig el sem hagyta. Ruházatát pálmafa leveleiből készítette, gyü­mölcsével táplálkozott. Napjait imádságban és szi­gorú böjtben töltötte. Már vagy harminc esztendeje élt így, amikor egy holló szállt le a pálmafára, és csőréből egy fél kenyeret ejtett a remete lábaihoz. Ez azután mindennap megis­métlődött. Méltán érezhet­te, hogy a sok imádság nem volt hiábavaló: az Ür- isten gondoskodik róla. Már hatvanadik esztendeje élt a sziklabarlangban, ek­kor látogatója érkezett. A kilencven esztendeje a pusztában élő Remete Szent Antal volt, akit az Isten álmában intett, hogy keresse fel a szent életű embert- Az örömteli talál­kozás után nem sokkal Pál Csaknem kétezer Bibliafordítás A Bibliát teljes egészében ▼agy részleteiben eddig 1978 nyelvre fordították le, közölte • Német Bibliatársaság. A ZZ „új*» nyelv között, •melyekre teljes egészében lefordították a Szentírást, sze­repel az ebembe és a kituba (Zaire), a kekehi (Guatemala) és a macedón (Jugoszlávia) Is. A kontinensek közül Afrika az, ahol a Bibliát a legtöbb nyelvre lefordították, szám szerint 566-ra. Ázsiában ez a szám 490, Amerikában 411, a Csendes-óceán térségében 321 és Európában 187. lefordítot­ták három mesterséges nyelv­re, köztük az eszperantóra is. érezte: közeleg a halál. Megkérte barátját, hogy ő temesse el, de előbb hozza el az alexandriai püspök, Atanáz palástját, testét majd abba takarja. Antal tüstént útnak indult, bár úgy érezte, mire visszatér, barátja -már nem lesz élet­ben. A palástot megszerez­vén, már csak néhány órá­nyira volta barlangtól, ami­kor nagy fényesség támadt. Látta, amint angyalok vi­szik az égbe Pál lelkét. A barlanghoz érve, az öreg remete ott térdepelt, mint­ha imádkozna, pedig már nem élt. Testét a palástba ta­karta, és két oroszlán se­gítségével temette el. Remete Szent Pál élete sokakat vonzott, gazdagok, szegények, ifjak egész sere­ge indult meg a pusztába, hogy önként mondjanak le a világi életről; Ez a III., IV. században megindult mozgalom később átkerült Európába, így hazánkba is. Az önként kivonulók már a tatárjárás előtt, főleg a Pi­lis és a Mecsek hegységben laktak, Pálhoz hasonlóan főleg barlangokban, özséb esztergomi kanonok két ba­rátjával elhatározta, hogy közösségbe szervezi őket. Ezzel az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes- rend, a pálosok atyjaivá váltak. Nagy Lajos királynak, aki bőkezű támogatója volt a pálos rendnek, a Velen­cével 1381-ben kötött béke- szerződésbe belefoglaltatta, hogy a köztársaság neki ajándékozza a szent erek­lyéit. Két aprószent testé­vel együtt hozták fel az­után Budára, a Szent János- kápolnába. Kevéssel ké­sőbb, Demeter esztergomi érsek kérésére, a buda- szentlőrinci kolostorba vit­ték a szent testét, amely azonban nem volt teljes. Fejét ugyanis a prágai szé­kesegyházban őrizték, a ha­gyomány szerint elrejtve, Szent Anasztátia nevét írva fölé. Egy cseh pap révén jöttek rá a turpisságra. II. Lajos erős őrizet alatt ho­zatta fel Budára 1523-ban. M. G. (Folytatjuk) A gyáli reformátusok temploma Noé újkori bárkája A két világháború között a gyáli reformátusok — szór­ványként — hol az ócsai. hol az alsónéniedi vagy pest- imrei egyházközséghez tartoztak. Gróf Károlyi és a Já- lics-famíiia földbirtoka volt ez a környék Pestiuirétől Pakonyig, Ócsától a Vecséshez tartozó Halomegyház- pusztáig. Az urasági cselédek többnyire katolikusok voltak. A protestáns eszméket csak a trianoni tragédia után idesodródott menekül­tek. s a felparcellázott föl­deket . Gyál-Liget vasúti megálló körül felvásárló fővárosi értelmiségiek, a polgárok hozták magukkal. Az ő adományukból vett a református egyház a hábo­rú után egy parasztházat a Zrínyi utcában. Ebből lett 1947-ben, Nagy Kornél tiszteletes irányításával, az anyaegyházzá alakult gyá­li reformátusok imaháza. Talán érdemes megemlíte­ni, hogy a lebombázott Fe­rihegyi repülőtér vashulla­dékaiból építették a máig álló haranglábat. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején az erőszakos téeszesítéskor földjeiktől megfosztott ti­szántúli, alföldi, zalai, meg borsodi parasztok iparba áramlásakor sok reformá­tus Gyálon telepedett le. Számuk ma eléri. Takaró Károly lelkész szerint, az ötezret. Közöttük azonban csak mintegy ezer egyházi hozzájárulást fizető atyafi akad. . Még kevesebb a rendszeresen templomba járók Az utóbbi években azon­ban élénkül a hitélet. Eb­ben jelentős szerepe van a fiatal, határozott lelkész­nek. Takaró Károlynak, és családjának. Ö elsősorban a jövőre, a gyerekek és fia­talok hitéletének erősítésé­re koncentrálta erejét. En­nek eredménye, hogy ma közel 30 fős stabil ifjúsági közönségük, és több mint 300 hittanosuk van. Felső- pakonyból, Alsónémedi- Szőlőkről is Gyálra járnak a fiatalok a gyülekezet ot­tani szórványából, hogy együtt imádkozzanak. A lelkész 1976-tól 1500­nál is több református csa­ládot látogatott meg, s a gyülekezeti munka erősö­désével egy kisebb temp­lom iránti igény is növeke­dett. Előbb a mostani gyü­lekezeti házat építették meg az imaház mögött, úgy. hogy később emelet is rá­építhető. Jakab Zoltán ter­vező 1982-ben egy fordí­tott. pontosabban a tatjá­val az ég felé mutató Noé bárkájához hasonló temp­lom rajzait készítette el. Sajnos, az akkori ideoló­giai nyomás miatt sokáig az Állami Egyházügyi Hivatal és az egyházi felsőbbségek fiókjában hevert a terv. Takaró Károly tiszteletes 1984-ben az akkori püspök, Tóth Károly közbenjárását kérte. A püspök intézkedé­sei nyomán hamar meglett az építési engedély, s meg­kezdődtek az előkészületek. A gyáli és a dél-pesti egy­házmegye reformátusai a 4 millió forint értékű mun­kához 2 millió forint kész­pénzt adományoztak, s Igyekezetüket látva, a kül­földi segítség Is 2 millióra növekedett. A sorozatos építőanyag-áremelés és a szolgáltatások díjának nö­vekedése a cseppet sem gi­gantikus építkezést némi­leg még mindig torzóban tartja, de már nem sokáig. Jóllehet még további 8 millió hiányzik, amit meg­szerezni Takaró Károly lel­kész. a felügyelő tárcától, a helyi önkormányzattól, ala­pítványból, külföldről és felekezeti hovatartozás nélkül a magyar kereszté­nyek adományaiból remél. Sajnos, a mostani életszín­vonal állapotában nehezeb­ben adakoznak az emberek, a különböző szervezetek. Mégis reménykednek Gyálon. Obert András presbiter például a temp­lom padlófűtésének terve­zését és kivitelezését vál­lalta. Van már vállalkozó a világítási és a villámhárító szerelési munkálataira, s bíznak Isten segítségében, • hogy a többi segítség is időben meglesz. Közben a gyülekezeti kö­zösség építéséről sem fe­ledkeztek meg. A hittanos gyerekek szüleit, a régi konfirmandusokat, szeret­nék megnyerni a gyüleke­zeti hitélet és a befejező munkák támogatására. A gyáli református fiatalok mondták: az új templom szép lesz. modern, de a hit ereje nem a falakban, rém a h^jangláb magasságában, sokkal inkább az építők, a gyülekezeti közösség lelké­ben van. Erre az erős hitre, és természetesen az önzet­len adakozásra, a segítő­készségre szükség lesz, hogy az idén augusztus 20- ra tervezett átadáson dr. Hegedűs Lóránt Duna mel­léki püspök felszentelhesse és a híveknek ünnepélyesen átadhassa a gyáli gyüleke­zet új templomát. Orosz Károly TJa tiz kisgyereket meg- XJ kérdezünk, mind­egyik mást és mást jelöl meg vágyai netovábbjá­nak. Az egyik fehér egeret szeretne, esetleg kutyát, a másik Verne-könyvre vá­gyik, vagy elemes rádióra. A vágyak többnyire tár­gyakhoz kötődnek, ritka az olyan gyerek, amelyik valami megfoghatatlant szeretne: szivárványt, déli­bábot, vagy egy orgonafú­gát hallani Bachtól. Varga Krisztina, amióta az eszét tudja, egyetlen do­logra vágyott. Részt venni egy karácsonyi éjféli mi­sén. Krisztina most tizen­nyolc éves. és ezelőtt há­rom évvel teljesedett a vá­gya. De ahhoz meg kellett, haljon egy ember. Ráadá­sul egy olyan ember, akit őszintén szeretett, hisz ap­ja helyett apja volt, piciny­ke korától nevelte. Krisztina tizennyolc évé­be sok minden belefér, kis élete úgy röpködött, há­nyódott, mint ősszel a fale­vél. Somogybán született. Csurgón, Dabason, majd Niklán élt. A nagyszülők nevelték. Az angyalszelíd nagyi, és az a kemény, ma­kacs öregember, aki sem az asszonyt, sem az unoká­ját nem engedte templom­ba járni. Kommunista volt, párttitltár., S ha a pap •ran'Al ' jött vele az utcán. átment a túloldalra, hogy ne kelljen neki köszönni. Az Isten házából is csak egyről vett tudomást. A ha­rangról. Mert az az idő múlását jelezte. Számára a harangszónak más jelentő­sége nem volt. Krisztina csak lopva, nagy ritkán jutott be a templomba. A nagymama len szeretetének ösztönös keresése, de a tudatos Is- tenfélés is helyet kapjon a lelkében, így álljon majd az oltár elé, amikor a keresz­telő pap meghinti fejét a vízzel, és megkeni homlo­kát a szent krizmával. Varga Krisztinával a gyónt plébánián ismerked­tem meg, ott mondta el az iitiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiitiiiitiiiiiiiiiiiiimiiiiiitiiiiivitiüiiiiiiitiiiiidiiiiiiiii Az Úr szolgálóleánya tuimill11inni 111m l ilmm 11Mm ni 1111ii m<11ii 1111M iim 111111 n 111111minni m!in im11111 i>t11mii11 vitte, nem misére, nem is vecsernyére, csak napköz­ben, mikor senki sem látta. De így is jó' volt. A karcsú boltívek alatt színes félho­mály derengett, s a libegő lángú gyertyafényben úgy tűnt, az alabástrom Szűz- anya-szobor életre kel és rámosolyog. Krisztina két imát is megtanult. A Miatyánkot, meg azt. Én Istenem. Jóis­tenem. lecsukódik már a szemem. Tizennyolc évig csak ezt tudta. Most tanul­ja a többit, most ismerke­dik a hitélet alapvető fo­galmaival, a Bibliával, az egyházi zenével. Szelíd, ga­lamblelkű idős pap tanít­ja, most készíti fel, hogy ne csak a misztikumra való hajlama, a Teremtő végte­élete történetét. Azt sem hallgatva el, hogy most na­gyon boldog. Mert nem gá­tolja semmilyen tiltás a templomba járástól, s mert rövidesen nem csak lélek­ben, hanem hivatalosan is keresztény lesz, neve beke­rül a gyóni plébánia anya­könyvébe. Mindazonáltal Krisztina boldogsága nem felhőtlen, tavaly nem sikerült az érettségi vizsga. Ezért Bisztrai László plébános úr nem csak a hitéletre oktat­ja, de arra is buzdítja, jár­jon be valamelyik dabasi középiskolába órákat hall­gatni. Olyan órákat, ame­lyek segítik abban, hogy júniusban újra vizsgára ké­szen álljon. Az atya nem mondja ki, de nem kizárt. Az alapítvány javára A gazdagrétieknek Pásztoraié a XIX. századból (Fotó: Ilancsovszki János) mindketten egyre gondo­lunk. Krisztina életpályája majdan olyan fordulatot vesz, mely után egyaránt szolgálhatja az Istent, és az embert is. I ehet, ez lesz a betelje- sedés. A kárpótlás azokért az időkért, amikor csak titkon léphetett be az Isten házába. Matula Gy. Oszkár B. Hajdú László festő­művész, II. János Pál pápa magyarországi látogatása tiszteletére és az esemény megörökítésére színes em­léklapkollázst készített, amelynek egy bekeretezett példányát a pápa is meg­kapta. Írásbeli köszönetét és áldását küldte érte. A művész a zsűrizett al­kotás kereskedelmi bevéte­lét felajánlotta a budapes­ti gazdagréti templom és a hozzá tartozó szociális és egyéb létesítmények építé­sére. A templom építésébe szánt támogatásokat és felajánlásokat az MHB 315—1222 számú csekk­számlára lehet befizetni postautalványon. Mind az egyházközségek, mind egyéb tömörülésnek, illet­ve magánszemélyek és szponzorok támogatósát várják. A felajánlók ado­mányaikat, a templom épí­tését szolgáló alapítvány gyarapítására, közvetlenül is elküldhetik Gazdagrétre: 1118 XI., Rétköz utca 29— 31. (Telefon: 186-8418). az ott működő Mechatronikai Szakközépiskola és Gimná­ziumot jelölve, vagy 1115 Budapest. Somogyi út 9., Lipp János tanár nevére (Telefon: 165-1090). Azok az adományozók, akik leg­alább 120 forintot külde­nek, egy darab emlékkol­lázst kaphatnak a pópa lá­togatásáról, Lipp János ta­nártól kedden, csütör­tökön és a vasárnapi misék alkalmával, több személy, vagy többszörös felajánlás esetén természetesen több kollázst is. Az így képződött pénz­alap 50 százaléka a képző- művészeti alkotás önkölt­ségét, a másik fele pedig az alapítvány támogatását szolgálja. Az anglikán egyház felhívása A vádlottak padján Tépjétek ki a kezükből a Barbie babát és minden olyan játékot, ami kora­éretté változtatja gyerme­keiteket! — hangzik az anglikán egyház felhívása a kislányok sorsáért aggó­dó szülőkhöz. Barbie — de nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy a világ legnépsze­rűbb játékbabája — a vádlottak padjára került Londonban. A közvetlen előzmény: a gyerekek helyzetét, viselkedését és játékait vizsgáló pszicho­lógusok arra a következte­tésre jutottak, hogy meg­lepően sok gyermek kény­telen a magányosság körül­ményei között élni, s eb­ben a helyzetben játékaik­ra, a videofilmekre, az új­ságokra kényszerülnek, s ezáltal a szex, az erőszak és a materializmus hatása alá kerülnek. Ezek nem az életkornak megfelelő hatá­sok, ennélfogva kikénysze­rítik a gyerekek szerveze­tének korai érését. Az ang­likán egyház nemcsak a szülőiket, hanem a játék­gyárakat is figyelmeztette a szex és a hedonizmus csábításait közvetítő ter­mékek veszélyére. Nevén nevezve a dolgokat: Bar­bie baba nemcsak a kis­lányok kedvelt játéka, ha­nem a kísértés eszköze is az ártatlanok kezében. Az említett tanulmány szerint 100 gyerekből ma már mindössze 15 jár temp­lomba. míg az ötvenes években minden második ott volt a vasárnapi isten­tiszteleten. Félő, hogy ez a negatív statisztika nem­csak a korántsem ördög­arcú Barbie sikere miatt alakult így...

Next

/
Oldalképek
Tartalom