Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
MOblORI ^Ííitop XXXIV. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Az ecseri földigénylő szerinti 1992. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ Bátran kell lépni Éppen egy évvel ezelőtt — fűidet szerető, s azt művelni akaró lakosok nevében — levelet írt a Független Kisgazdapárt Ecser községi csoportja a helyi önkormányzatnak, illetve a Itákosmezejc Mgtsz-nck. E levél lényege; „.... Ecser községnek, lakosainak s azok örököseinek tulajdonát képező és a Rákosmezeje Mgtsz használatában lévő mezőgazdasági művelési ágú földbirtokot, a hozzá tartozó gazdasági épületeket és részarányban reá cső gépparkot, valamint állatállományt — jó szándékú kedvező tárgyalási feltételek alapján — Ecser község ön- kormányzatának adja át további üzemeltetés és fenntartás céljából”. „Indoklás: a mai változó gazdasági helyzetben meg kell akadályozni, hogy a XVII. kerületben központú Rákosmezeje Mgtsz Ecser község birtokait kft.-be vigye, valami módon elidegenítse, esetleg eladja...” Sztancsik Ferenccel a fővárosban ingázó, ott gépkocsivezetőként dolgozó — földet szerető, s azt művelni akaró — ecseri lakossal beszélgetünk. ÍGÉRET VAN — Elöljáróban hadd jegyezzem meg, hogy helyi' önkormányzati képviselőtag vagyok, függetlenként igyekszem választóim bizalmának megfelelni... Nos, az egy évvel ezelőtt fogalmazott levélről most annyit: itt-ott talán értelmük van e soroknak, ma már, tartalmával messzemenően egyetértve tudom, az abban foglalt kérések egésze úgy, „egy az egyben’’ nem teljesíthető. — Most, az 1992-es év elején mit kérnek, mit szeretnének mielőbb elérni az időközben profilt váltó s új nevű Rákosmezeje Mező- gazdasági és Szolgáltató Rt.-tői? —• Nem többet, nem is kevesebbet akarunk, mint a Rákosmezeje használatában lévő saját földtulajdonunkat szeretnénk visszakapni mihamarabb, még a tavaszi munkák kezdete előtt. Hangsúlyozni szeretném; nem kárpótlási „procedúráról” van sző, jegyekre, licitálásra sem kellene várni... A visszakért föld, annak tulajdon-, örökölt joga a miénk, s ezt a földet szeretnénk saját kezűleg művelni, dolgozni. — Hány ember vélekedik igy, szeretne tulajdonosi, örökösi címen a földhöz jutni a legrövidebb időn belül? — Erre vonatkozó pontos adataim nekem nincsenek, de tény: úgy 40-50 körülire tehető e pillanatban a földet visszatérőknek a száma, s összességében igen jelentős földterületre van jogosságunk. — ön például mekkora területre tart igényt? — Édesapánk a napokban halt meg, sajnos, így immár szülői ágon is örökölve — úgy számítom — megközelítően hat és fél hold földterületre lennék jogosult. — Az ecseriek kéréséről bizonyára tud a Rákosmezeje Rt. is ... — Persze hogy tud ... S elmondhatom; számos tisztázandó kérdés vár még ugyan ránk ez ügyben, az általunk megfogalmazott kérés igen kedvező fogadtatásra talált a mezőgazda- sági és szolgáltató rt.-nél. Személy szerint Somlói János vezérigazgató úr is maximális segítséget ígért kérésünk teljesítéséhez, ahhoz, hogy visszakapjuk saját földjeinket a legrövidebb időn belül. KIS PARCELLÁK — Ügy tudjuk, az „új földosztás” helyét is megnevezték már... — Igen, az úgynevezett „Hályakat” és a Kálváriát jelöltük meg parcellázásra kerülő földterületként. Ez utóbbin településünkkel határos fekvése miatt a többség számára előnyös kisebb parcellák kerülnének kiosztásra. — A megjelölt földterület ősziekkel, lucernával bevetett hasznos „zöldterület .. — Ez így van, de a majdan itt földhöz jutók vállaljuk, hogy a zöldkárt megtérítjük az rt.-nek, így azt végső soron nem érheti különösebb veszteség. — Sztancsik úr! Ne haragudjon a szokványos, ám elkerülhetetlen kérdés feltevéséért: földhöz jutva lesz géppark, technika a művelésre, betakarításra? Pilisen Testületi ülés Pilis nagyközség 'önkormányzati képviselő-testü- lete ma, hétfőn délután fél MONORI HÍRLAP Manor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. 0 Munkatársak: Gér József és Kob- lenez Zsuzsa. Q Postacím: Mnnor, Pf. 51. 2201. Telefon: 157. 0 Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfotói ' péntekig S-tól U-lg. 5-kor tartja soros nyüt ülését. Napirendjén szerepel az idei költségvetési terv megtárgyalása, a szervezeti és működési szabályzat módosítása, továbbá előterjesztés a nagyközség szennyvíz- elvezetésének megoldására. A pilisi testületi ülés színhelye ezúttal is a polgármesteri hivatal tanácskozóterme lesz. — Ismert szólam, majdhogynem unalmas a kérdésnek puszta felvetése is. •— válaszol az őszinte szókimondásáról ismert Sztancsik Ferenc. — Mire való a késlekedés, mire jó a várakozás?... Adott a szövetkezeti géppark, mindennemű szolgáltatásait felajánlották, azokat igénybe lehet venni Ecseren is, másutt is; az elkerülhetetlen változást felismerve, mind több az olyan mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozó, akinek segítségére is számíthatunk. A kezdetet jelentő kisebb-na- gyobb gondokat, zökkenőket is vállalva nem várni, aggályoskodni — bátran lépni kell már. NEM VÁRNAK Ecseren — úgy tűnik — nem várnak tovább. Saját, illetve örökölt tulajdonukat visszakérve, a tennivalók intézésére bizottságot hoznak létre már a közeli napokban. (janűó) KULTÚRSIRA TÓ (I) Ma már csak emlék Első írásomban (február 10-én) egy épületnek, ha úgy tetszik, az általa képviselt szellemiségnek kívántam tisztelegni elmúlása alkalmából. Ismerve azonban az emberi emlékezet nagyszerű diplomáciai készségét — képesek vagyunk koroknak és áramlatoknak megfelelően emlékezni —, úgy vélem, nem “követek cl bűnt, ha az emlékezést, tisztelgést konkrét formákhoz, nevekhez kötöm. Talán lesznek gyermekek, unokák, akik ezen írás kapcsán más szemmel nézik szüleiket, nagyszüleiket. Konkrétan — sajnos — csak az elmúlt két évtizedről tudok írni, s most, visz- szatekintve, úgy tűnik, kiírhattuk volna a pilisi kul- túrra: ÁTMENETEK HÁZA, mert minden olyan tevékenységi forma, amely nem fért be a szocializmus intézményrendszerébe, otthonra talált e mára megsemmisült, ódon épületben. De még azok a mozgalmak, kampányok is valahogy mások voltak, melyeket a hivatalos kultúrpolitika elrendelt, elvárt vagy csak sugallt. A meghittebb, családiasabb hangulat oka a generációkat összefűző hűvös falakban rejtőzhetett, a hatvanas években épült vasbeton művelődési házak személytelen építőipari produktumaival ellentétben. Már a hetvenes'évek közepétől — amikor az ATI még nem kényszerült vidékre — saját jogon tartottunk KRESZ-tanfolya- mokat (több százan emlékezhetnek Kuszenda József nevére) komoly bevétellel. Ezt a hagyományt folytattuk az ATI ceglédi kirendeltségének munkatársaival: csekély terembér ellenében. A nevelési tanácsadó létrejötte előtt (amelynek szükségességét, szintén többen megkérdőjelezik, perelik napjainkban) felismertük a logopédus munkájának szükségességét. Lassan húsz év körül jár az a generáció, amelynek beszédhibával küzdő tagjait Bükiné Tóth Éva türelemmel, szeretettel segítette a hibák leküzdésében óvodákba kihelyezett tanfolyamainkon. Nyolc éve annak, hogy először nyitott ki a kultúr- ban a „rongyozda”, s vált rendszeressé, egyre kedveltebbé ez a szolgáltatásunk.. Pedig az első időkben milyen szégyenkezve, fanyalogva turkált a szocialista öntudatában megszégyenített állampolgár a kapitalisták levetett holmijai között. Mára már virágzó iparág ez is, és szinte sikk lett a „rongyi”-b 51 öltözni! Hosszú éveken át gazdagította Pilis sportéletét a „kultúr” sakkcsapatának tevékenysége. Vasárnaponként kora reggeltől késő délutánig tartottak a bajnokságok döntő mérkőzései megyeszerte, különböző helyszíneken. Gyakran a „kultúrban” Pálinkás János és csapattagjai (és persze a kultúr alkalmazottai is) üdítőkkel, harapnivalókkal Egy percen belül Mint arról lapunkban már beszámoltunk: nemrégiben újabb létesítménnyel gazdagodott Monoron a Virág utcai tűzoltóbázis. Elkészült az új szertár épületének bővítése, s a két gépjárműfecskendő tárolására alkalmas helyiségben már gázfűtés adja az egyenletes meleget. önkormányzati tűzoltóság a városi, hiszen a legnagyobb támogatást tőlük kapják, ők segítették új otthonhoz is a szürke egyenruhásokat. Kellett már nagyon ez a bázis Monorra, mert eddig a fővárosból, vagy Ceglédről érkeztek szirénázva a vízzel teli tartálykocsik, ami bizony sok időbe tellett. Ma már egy percen belül el kell hagyniuk riasztás esetén a bázist, s ez mindig sikerül is nekik. Éjjel-nappal szolgálatot tartanak,, telefonon, rádión és személyesen is lehet őket értesíteni. Alsó képünkön kiállnak a kocsiig a garázsból. Jobb oldali felvételünkön Dra- hos József tűzoltó főtörzsőrmester rádión veszi a hívásokat. ív & ■ : ■ ■ ■■■ •: v-■••• .. ' $ & U; II-MA.Í JgW * ' ;• flíílíÉ várták a messziről jött ellenfelet. Havasi és galambászlár- sai szintén e falak között várták szorongva szárnyas kedvenceik időeredményeit, több éven át a versenyszezonok idején. Milyen kemény harcot vívott Kafka József, a kertbarátmozga- lom idején — korát megelőzve — a kistermelők jogaiért, s milyen kedélyesek voltak az évről évre megrendezett borkóstolóik. Ügy hiszem, sokak emlékezetében megmaradt a tánctanfolyamok Hédi nénijének derűs figurája, az első ügyetlen tánclépések zavart arcpirulásának emléke. Hányán próbálkoztak e falak között a kemény német nyelv elsajátításával: a hetvenes évek első felében (házigazdaszerepem kezdetép) Keveházi Ottmár, az évtized végén s t- nyolcvanas évek elején Iadari Gyula, s most, az utolsó években egy gmk alkalmazásában álló tanárok segítségével. Lugosiné Pelczhoffer Erzsébet . népművelő, Pilis (Folytatjuk.) (Vereszki János felvételei) SZAKADT A MER-LEND Ankét és bemutatás A Mer-Lend Gyömrő SE kézilabda-szakosztálya február 23-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a gyöm- rői Halászkertben a Kézilabda Baráti Kör tagjai és minden érdeklődő részére beszámolót tart. A beszámolón bemutatjuk a férfi NB Il-es csapat tagjait, az új játékosokat, és aki még nem ismeri, annak a csapat új edzőjét: Csutak Csabát, aki elmondja elképzelését, az általa dirigált csapat célkitűzéseit. Ismertetem a kézilabdaszakosztály költségvetését, és hogy mire kérünk támogatást. Női felnőttcsapatunk bemutatását 1992 nyarára tervezem. A beszámoló időpontjában Budapesten vesznek részt NB Il-es csapatok társaságá- ben teremtornán. Megkérek minden kézilabdát szerető sportembert és érdeklődőt, hogy tiszteljen meg jelenlétével minket. Tanácsaikkal, támogatásukkal biztosítjuk községünk és a környező községek tehetséges fiataljainak magas szintű sportolását. Elnézést kérek mindazoktól a sportbarátoktól, akiket személyesen nem 'tudtam meghívni, de remélem, hogy e nyílt levelem nem pusztába kiáltott szó. Sárközi György, o Mer-Lend Gyömrő SE kézilabda-szakosztályának vezetője •k Csak üdvözölni tudjuk a gyömrői kézilabda-szakosztály újszerű lépését. Régen tartottak szurkolói ankétot, éppen ideje volt már. A téli hónapokban ugyanis sok mendemonda kapott lábra a fő szponzorról, a Mer- Lend Kft.-ről. Beszéltek csődről, összeveszésről, de szerencsére hamisak voltak ezek a feltételezések. A kft. valóban kettévált,. Merczel Sándor és Lendvai Pál is a maga útját járja, de a gyömrői kézilabdázók támogatásáról egyikük sem feledkezett el. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy á szurkolók, a baráti kör segítségére nem lesz szüksége a jövőben a szakosztálynak. (é)
