Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
Színházi levél Az ókori római mitológiában faun volt a neve a fölül ember, alul bakkecske, patás lábú lénynek, aki apró szarvakat is viselt, s kecskéhez hasonlatos, szőrös füle volt. Erdei és mezei istenség volt, akiről azt is tudta az ókor embere: nagy kujon, szereti az asz- szonynépet, s különösen a nimfákat, ezeket a szintén isteni eredetű tündéreket kergetik szívesen hegyen-völgyön. A faun a görög mitológiában szatír nevet visel; innen, hogy a nőket molesztáló férfiakat manapság Is szatírnak nevezik. Ennyi elég is a mitológiából. De ennyi kell is, hogy megértsük azt a színművet. melyet nyolcvanesztendei szünet után most újra elővett a Budapesti Kamaraszínház. E mű címe ugyanis ennyi: Faun. Szerzője, Edward Knoblauch angol volt, s a századelőn elég népszerű darabíró. Nálunk is több művét játszották. Ez a Faun 1912-ben került színre, s ebben ugrott ki a fiatal Rajnai Gábor, akit nem sokkal azelőtt szerződtettek a Nemzeti Színházba — Kolozsvárról. Knoblauch faunja belecsöppen egy angol arisztokrata családba s a családi kastélyba, meg a családban és a kastélyban zajló eseményekbe, összebarátkozik a ház urával, a fiatal Lord Stonburyvel, aki bemutatja a különleges figurát a társaságnak. Sil- vani herceg — ezt a nevet találja ki a faunnak — mindenkit meglep kötetlen, sőt gátlástalan viselkedésével, de egy szicíliai hercegtől a legvadabb ötleteket és a legszabadszájúbb megjegyzéseket is el lehet tűrni. A faun holtbiztos ló- Versenytippeket ad a lordnak (érti a lovak beszédét), Faun alaposan helybenhagyja a szemtelen uzsorás pénzkölcsönzőt, összeboronál egy ifjú párt, megismerteti a szerelem forróságával a jágszívű nőiemancipáció- harcos fiatal ladyt, elbűvöli az idősödő, dúsgazdag szépasszonyt, s aztán, belefáradva az emberek ostobaságába, a természetet és a természetes életmódot megvető, civilizáció néven emlegetett nagyképűségbe, visszamegy, ahonnan jött: a természetbe, az erdők, a mezők, a rétek, a szabad terek őszinte világába. Nem nagyigényű, nem is különösen szellemes vagy fordulatos darab ez. Mégis van egy erénye: nagyon jó szereplehetőséget kínál egy olyan fiatal férfiszínésznek, aki elég fauni alkat ahhoz, hogy elhitesse ezt a romlatlan természet gyermekét, s elég kisportolt fizikumú ahhoz, hogy le lehessen vetkőztetni a színpadon. A színház Nemcsák Károly személyében megtalálta ezt a megfelelő színészt. Hallatlanul őszinte, természetes és tiszta figurát formál, akiben van valami ősi, gátlásokat nem ismerő erotikum, s valami furcsa bánat is, a mindent ismerő, mindent tudó és látó félisteni lény talán épp e tudásból eredő szomorúsága. Az előadás érdekessége, hogy szintén egy színész, Balázsovits Lajos rendezte. Sok jó ötlettel, a századelő angol úri társadalmát jól idéző légkörteremtéssel, egy picike társadalomkritikával és egy kevéske csöndes elnézéssel a darab naivitása és kora iránt. Takács István Alapítvány A művészek nyugellátásával, társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos néhány kérdés kivételével, a tárgyalások lezárultak — hangsúlyozta Fekete György helyettes államtitkár a művelődési tárca tegnapi sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, hogy a kormány január 30-iki ülésén határzatot hozott a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létrehozásáról. Megtudták az újságírók azt is, hogy az alapítvány létrehozása, cégbírósági bejegyzése elől elhárultak az akadályok, ám amíg az alapítvány működni kezd, nagyon nehéz pénzügyi problémákat kell megoldani. A nyugdíjas Alap-tagok nyugdíjfizetéséhez még néhány évig költségvetési támogatás szükséges. Ennek fedezete idén 150 millió forint. Cáfolták, hogy az MKM betiltotta volna az új negyedikes történelemkönyvet. Igaz viszont, hogy korrekciót kértek a könyv íróitól, például Mindszenty bíboros politikai szerepével kapcsolatban. Mivel február 5-től már a tanulókhoz is eljut — a még kiigazítást nélkülöző — tankönyv, a minisztérium úgy határozott: a történelem- tanárokhoz külön korrekciós anyagot juttat el a kérdéses témák kiigazítására. PROGRAMOK EG ESZ HETRE Ezt látni, hallani kell Február második szombatján ismét lesz több helyen is farsangi bál. Bár az egyesületek, társaságok inkább csak szolidabb mulatságokat rendeznek, de a fiatalabbak igyekeznek emlékezetessé tenni az első báli belépőt. A szalagavatóra — melyet a hét végén több helyen is tartanak —, újabban ismét divat a báli szmoking, a kétsoros rövid zakós öltöny csokornyakkendővel, mert mégsem illik gyűrött farmerben „rázni”. Van, ahol majd bevonul a karnevál hercege is. A korabeli újságok feljegyzik, hogy hazánkban a karnevál hercege 1830-ban a jurátusok bálján vonult be először. Nyilvánosan pedig 1839-ben Kolozsvárott táncoltak bálozók csárdást. 1840-ben pedig Széchenyi István felszólítására a Nemzeti Kaszinóban is ropták. Vidám farsangi kabaré helyszíne lesz ma este a dunavarsányi Petőfi Művelődési Ház. A jó hangulatról a fellépők — a többi között Csala Zsuzsa, Le- hoczky Zsuzsa és Angyal János gondoskodik majd. SZENTENDRÉN a Dunaparti Művelődési Ház „barlangjában” szombaton este nyolc órakor a NIHIL együttes koncertjére kerül sor. NAGYKÄTÄN a művelődési központban szombaton este Koós János zenés estjét tartják. A népszerű énekes vendégei lesznek Dékány Sarolta, Harmath Andrea és Straub Dezső. Kísér: Auth Ede és együttese. CEGLÉDEN a Kossuth Művelődési Központban vasárnap este 18 órakor a színházteremben „Táncra hív a nóta” címmel rendeznek farsangi mulatságot. Közreműködik: Talabér Erzsébet, Szentendrei Klára, Madarász Katalin, Hollay Bertalan, Ihos József. Kísér: ifj. Oláh Kálmán és népi zenekara. VÁCOTT a mai napon több klubszerű összejövetelre is sor kerül. Így 15-től 18 óráig a Búvár Kund Klub összejövetele a 6-os I 3 jj farsangimaszk-készítés, mesevideo. Sor kerü.1 az Óbuda Tsz virágvásárára, és levetítenek 11 órai kezdettel egy amerikai filmvígjátékot is, Kipurcant a bébicsősz címmel. Ismét megkezdődnek a táncházé összejövetelek. NAGYKÁTÁN vasárnap délután 15 órakor a Művelődési Központban lesz táncház. Minden hónap első és harmadik pénteki napján gyermekeknek, felnőtteknek táncházat szerveznek AZ EV ÜZLETE Elfújta a szél + Scarlett Egy huszonéves atlantai lány megrokkant. Kevés ilyen korú fiatal tud egy ilyen tragédiával megbékélni, s még kevesebb azok száma, akik az ágy és tolószék szűk világából a fantázia szárnyain törnek ki, s olyat alkotnak, amit még napjainkban is minden idők legnagyobb könyvsikereként jegyeznek. Margaret Mitchell 1938-ban megjelent Gane wih the Wind című regényéről van szó, mely 1944-ben került először a magyar olvasók kesébe. Margaret Mitchell történelmi regényt írt, melyben a valóságot meghamisító, Idillikus képet rajzolt az amerikai Délről. A történet gyökereit a család történetében kell keresni, a szerző dédapja maga is részt vett az Észak—Dél elleni csatában. Egy életrajzírója azt is állítja, Scarlett O’Hara személyébe önmagát álmodta bele a 49 évesen elhunyt, tragikus sorsú Margaret. Aligha van olyan nyelv, melyre az Elfújta a szél ne lett volna lefordítva, s a példányszámok alapján is világelső. Ennek tudatában a szerző halála után 40 évvel megírni a folytatást, majd kiállni vele ország-világ elé, vállalva az össze- mére*tetés veszélyét, ehhez igen nagy önbizalom és bátorság kellett. Alexandra Ripley megtette, méghozzá sikerrel, az Elfújta a szél megjelenése óta még nem volt ilyen könyvsiker Amerikában. Mitchell könyve nyolc évig járta a nemzetközi si8 ‘x^űítiun MHBMEESBSBBBBBÄÄBÖäKySFS kér útjait, amíg eljutott Magyarországra. A Scarlett 1991 szeptemberében került piacra Amerikában, s március végén már a magyat olvasó is kézbe veheti a magyar fordítást. A gyors megjelentetés az Európa Könyvkiadót dicséri, a rekordidő alatt történt kivitelezés pedig a Da- basi Nyomda érdeme; versenytárgyaláson nyerte el a jelentős megrendelést. Szűk szakmai körökben már hetek óta rebesgetik a várható könyvszenzációt, s csak üzleti meggondolásokból nem került eddig közlésre. Február 6-án a nem hivatalos hírzárlat megszűnik, annál is inkább, mert már rakják a kocsikra az Elfújta a szél 60 ezer példányát. Az Európával kötött szerződés ugyanis úgy szólt, előfutárként Mitchell könyvét lökik piacra új kiadásban, majd ezt követi Ripley Scarlettje 200 ezer példányban. — Kié az érdem, ki szerezte meg az év legnagyobb üzletét? — kérdeztük Bálint Csaba igazgatótól. — Csapatmunka volt, az üzletkötés, a szervezés, kivitelezés három munkatársam közös sikere. Gyimesi László műszaki igazgatóhelyettesé, Bundás Ferenc műszaki igazgatóhelyettesé és Bozóky Gáborné kereskedelmi osztályvezetőé. A funkciókból könnyű kikö- vétkeztetni, hogy ki miben jeleskedett a „bombaüzletben”. A könyv amerikai kiadója kemény feltételeket szabott az Európának, ugyanazt a borítót követelte meg — minőségben, színbontásban, képben stb. — mint az eredeti. Minderre az Európa is rátett, például a szállítást úgy kell megszervezni, hogy egyazon napon jusson el az ország minden részébe. ' A magyar "olvasók ritka könyvcsemegéhez jutnak, a két könyv egyenként 990 oldal, kötetenként 550 forintért kerül a standokra. (—matula—) ALEXANDRA RIPLEY MARGARET MITCHELL r r című rcstényénA folytatása ouropa teremben. — 17.30-tól a Dunakanyar Fotóklub alkotó és ifjúsági központjának foglalkozása a 4-es teremben. DÖMSÖDÖN a Petőfi Sándor Oktatási és-Művelődési Központ szervezésében ma 15 órakor fafaragó szakkör tartja összejövetelét a Hajós úti iskolában. TÖKÖLÖN a Dózsa moziban szombaton és vasárnap este 18 órakor a Hamis a baba című színes magyar filmet vetítik, melyet Buj- tor István rendezett. SZÁZHALOMBATTÁN a művelődési házban szombaton és vasárnap este 18 órakor A Halászkirály legendája című színes amerikai filmet vetítik. SZENTENDRÉN családi vasárnapot tartanak a hét végén délelőtt 9—13 óráig a Dunaparti Művelődési Házban. Lesz tél végi ócskapiac: benne cserebere, a tököli művelődési házban." Szeretnének * hagyományt teremteni ezzel a programmal az intézmény vezetői. Gyermekeknek 18—19 óráig tart a rendezvény, felnőtteknek ezt követően kezdődik a tánc. A környékről mindenkit szívesen látnak, amennyiben be kíván kapcsolódni a programba. BUD AÖRSÖN a Jókai Művelődési Központ galériájában hétfőn délután 17 órakor Garamvölgyiné Sügér Zsuzsa festőművész kiállítását Hardy Péter újságíró nyitja meg. CEGLÉDEN a Kossuth Művelődési Központban — február 13-án — csütörtökön 10 és 14.30 órai kezdettel Öz, a nagy varázsló címmel a Budapesti Kamaraszínház gyermekelőadására kerül sor. Este 19 órakor ugyanitt Kovács Kati és Sztevanovity Zorán közös estjét tartják. Deák Attila Miről ír az Elet és Tudomány? Látványosan világítja meg a Lánchidat összesen 1178 darab 7 wattos kompaktlámpa — amint az a jövő héten megjelenő Élet és Tudomány címlapján is látható —, s ez az egész lámpafüzér legfeljebb három-négy háztartásnyi villamos energiát fogyaszt. A kép illusztrálja az izzólámpa legújabb „ellenfeléről”, a kilencvenes évek fényforrásáról közzétett cikket. Ebben a lapszámban kezdődik a szerkesztőség nagy vállalkozása: az az öt részből álló sorozat, amely Szlovákia történetét hivatott bemutatni. Vígh Károly történész tanulmánya voltaképpen a XX. századi Európa történetének mozgatórugóit tárja fel, s Csehszlovákia megszületéséről szólva nyilvánvalóvá teszi, hogy az új, Magyarország feldarabolása árán létrejött államalakulat nem váltotta be a kelet felé törő németek feltartóztatására irányuló reményeket sem. A kudarcokkal terhes európai történelem, az el- gépiesedő, elidegenedő világ éppúgy szolgálhat korunk leggyakoribb lelki szenvedése, a depressziós hangulat alapjául, mint a létbizonytalanság, a siváro- sodó emberi kapcsolatok, a magány, az anyagi javak utáni hajsza. A depresszió gyökereit taglaló dolgozat azonban azt is kimutatja, hogy az elkeseredettség kóros oka miről ismerhető fel, hogy milyen formái, s hogy milyen gyógymódjai vannak. „Álmodjuk újra a világot, változtassuk meg életünket, ismerjük meg önmagunkat, szóra alig bírható lényüket, s mindez legyen művészet, illetőleg legyen mindenki művész!” Talán nem véletlen, hogy a fenti, a szürrealizmus alapelveit összefoglaló néhány sor éppen ebben a lapszámban olvasható. Ebből megfogalmazójának, a 25 esztendeje elhunyt André Bretonnak a munkásságát megismerhetjük — „beszélő képekkel” illusztrálva. Az újság hátoldalán ábrázolt különös lény láttán Viszont okkal mondhatja az olvasó: ilyen állat nincs. És nincs is: kizárólag az Afrika testéről mintegy 100 millió évvel ezelőtt leszakadt Madagaszkár szigetén fellelhető az úgynevezett csíkos tonrek, amely a „modern” emlősökkel ellentétben (ezek ősei nem jutottak be a szigetre) farkatlan, ellenben tüskéivel részint védekezik, részint összezörgetve őket — hangot ad.
