Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

PEST MEG U XXXVI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ára: 11,50 (»ríni 1992. FEBRUÁR 7., PÉNTEK MAI SZÁMUNKBAN Önkéntes megsemmisülés (4. OLDAL) Kiszolgálni a partnert (5. OLDAL) Vétkezem, ha tejet, s húst étkezem? (10. OLDAL) Égett férfitest a hamuban (16. OLDAL) ALÁÍRTÁK fl MACVflR-MÉMET ALAPSZERZŐDÉST Európa torzó lenne Mogyarország nélkül Antall József miniszter- elnök meghívására csütör­tökön 13 óra után néhány perecéi Budapestre érke­zett a Németországi Szö­vetségi Köztársaság kan­cellárja, Helmut Kohl. Né­hány perccel a kancellár gépe előtt szállt le a Feri­hegyi repülőtéren Hans- Dietrich Genscher külügy­miniszter különrepülőgépe. A magas rangú német pö- litikusok kíséretükkel a re­pülőtérről egyenesen a Parlamenthez hajtattak. A kancellár — az ünnepélyes Kossuth téri fogadtatás után — négyszemközti esz­mecserét folytatott Antall Józseffel. Ezt követően a küldöttségek ültek tár­gyalóasztalhoz, majd az Országház kupolatermében Antall József miniszterel­nök, Helmut Kohl kancel­lár, Mádl Ferenc tárca nél­küli miniszter és Hans- Dietrich Genscher külügy­miniszter aláírták a ma­gyar—német alapszerző­dést. Az ünnepélyes aktust követően Antall József méltatta a dokumentumot, amely — mint mondta: •— (Folytatás a 3. oldalon.) Ismét vizsgázik a diák Jeles naphoz méltó ünneplést! Dobos Krisztina, a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes állam­titkára az MDF Bem téri székhazában rendezett saj­tótájékoztatón hangsúlyoz­ta, hogy befejeződött ugyan Vízumkényszer Kínával?- A külügyi szóvivő nem cáfolta, hogy Kína is azon országok között van, ame­lyekkel Magyarország új vízumkiadási megállapo­dást kíván kötni. Hozzá­tette azonban, hogy a ma­gyar hatóságoknak nem a kínaiak okozzák a legtöbb gondot. Herman János hangsú­lyozta: a Külügyminiszté­rium jogosnak tartja a bel- . ügyminiszternek azt a . megállapítását, hogy a gaz­dasági menekülthullám megállítására több ország­gal felül kell vizsgálni a . jelenleg érvényes vízum­egyezményeket. Suha György rendőrségi szóvivő elmondta, hogy becslések szerint jelenleg fninlegy 40-45 ezer külföl­di állampolgár tartózkodik illegálisan Magyarországon. Az idegenrendészeti ellen­őrzések a lejárt tartózkodá­si engedéllyel Magyarorszá­gon lévők kiszűrését szol­gálják. Azt is közölte, hogy ha­zánkban huzamosabb ideig, azaz egy évnél tovább 131 ezer külföldi tartózkodik legálisan. Közülük 50 ezer a letelepedettek s 25 ezer a bevándoroltak száma. Mindkét kategóriában a legtöbben Romániából ér­keztek, s magyar nemzeti­ségűek. Úgynevezett egzo­tikus országból mindössze ezren tartózkodnak legáli­san Magyarországon, ők arabok. Az említett két nagy csoporton kívül még 56 ezer külföldinek van tartózkodá­si engedélye, 14 ezer a diá­kok, 40 ezer a hivatalos küldöttek száma. Kétezren pedig magáncélból vannak itt. .GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök táviratban üdvözöl­te Carlos Andrés Pérez venezuelai köztársasági elnököt, mivel a demokratikus erők meghiúsították a katonai ha­talom átvételét, és szolidaritását fejezte ki. FREDERIC WILLEM DE KLERK, a Dél-afrikai Köztár­saság elnöke hivatalos magyarországi látogatásáról euró­pai kőrútjának következő állomására, Prágába utazott. HAZÁNK AJÁNLATOT TETT a fejlődő országok meg­segítésére: az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete a márciusi vegyes bizottsági ülésen dönt a magyar ajánlatokról, melyek között szerepel alumíniumkohászati üzem léte­sítése, építőipari szállítások, lézertechnikai eszközök. AZ MSZP ÉS A VASASSZAKSZERVEZET Horn Gyula ' és Paszternák László vezetésével tárgyalt a munkavál­lalók érdekeinek védelméről: úgy vélik, az érdekvédelmi munka középpontjában a szociális és gazdasági kérdé­seknek kell állnia. BOTOS KATALIN megüresedett országgyűlési képvise­lői helyére a budapesti MDF választmánya Veszelovszky Zoltánt, az MDF országgyűlési szakértői irodájának ve­zetőjét javasolja, az új oktatási törvényter­vezet vitája, de a szülők­nek, pedagógusoknak és diákoknak továbbra is módjukban áll véleményt mondani. Mindenképpen megnyugtató, hogy egyet­értés van a koncepció alap­vető kérdéseiben, annál el­szomorítóbb viszont, hogy a közoktatási törvény szá­mos esetben politikai har­cok céltáblájává vált. Mindenki egyetért abban, hogy a tankötelezettség­nek 10 éves korig kell tar­tania és olyan minőségi változásoknak kell bekö­vetkezniük, amelyeknek eredményeként szolid alap­(Foíytatás a 3. oldalon.) Göncz—*$zahad—Buhcek-találkozá Hozzájárulhatnak az ajtónyitáshoz Göncz Árpád köztársasági A bős—nagymarosi beru- clnök csütörtökön délután házássa] kapcsolatban Dub- a Parlament Munkácsy- cek elnök részletesen vázol­termeben fogadta Alexan­der Dubceket, p. Cseh és Szlovák Szövetségi Gyűlés elnökét, valamint az általa vezetett parlamenti delegá­ciót. Elöljáróban mindketten tréfálkozva állapították meg, hogy két történelmi érszám. 1936 és 1968 rep­rezentánsai ülnek egymás­sal szemben. Megbeszélé­sük három kérdést ölelt fel: a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat, a bős—nagy­marosi vízi erőmű körül ki­alakult helyzetet, valamint a kisebbségek jogainak ala­kulását. ta országa álláspontját és kifejtette; a parlament nem vállalhatja át a kormány feladatait, ugyanakkor hoz­zájárulhat ahhoz, hogy „ki­nyíljon az ajtó” a kapcso­latok előtt. Göncz Árpád nyomatékosan szólt arról: óvakodni kell a végleges és helyrehozhatatlan lépések­től, ugyanakkor rámutatott: a kérdést a politikai és nemzeti síkról kívánatos lenne leszállítani a műszaki és környezetvédelmi kérdé­sek síkjára. Két és fél órás maratoni tárgyalást folytatott a Par­(Folytatás a 2. oldalon.) Jogorvoslatot kér a KtSOSZ A Kereskedők Országos Szövetsége úgy véli, hogy az 1992-re vonatkozó adó- jogszabályok, az adótörvé­nyek változtatásai tovább­ra sem tükröződnek a meghirdetett vállalkozás- barát gazdaságpolitikában. Az egyéni vállalkozókat érintő változások döntő többsége kedvezőtlen, s a vállalkozások ellehetetle­nüléséhez vezethet — tá­jékoztatta az MTI-t Kari János, a KISOSZ elnöke. A szövetség alkotmány- ellenesnek tartja a 3 száza­lékos adóelőleg levonási kötelezettséget, amely az egyéni vállalkozók ver­senyhelyzetét véleményük szerint rontotta. Ez ügyben a KISOSZ az Alkotmány­(Folytatás a 3. oldalon) Viszoncs kedvezmények az íK-nak Megszületett a megállapodás Megszületett a megállapo­dás a magyar kormány és az Európai Közösség bi­zottságának képviselői kö­zött a felemelt tranzitdí- jakról folyó tárgyaláson. A megállapodás lényege: a magyar kormány a tör­vényben biztosított lehető­ségek alapján növeli az adómentes fuvarengedé­lyek számát, és ezen felül különleges kedvezménye­ket nyújt a közös piaci or­szágok fuvarozóinak. To­vábbra sem változik azon­ban az eredeti törvény, és változatlanul 3 forint ma­rad kilométerenként és tonnánként a nemzetközi útadó. Martonyi János államtit­kár elmondta: Görögország esetében a teljes kvótán belül 66 százalékkal meg­emeljük az adómentes fu­varengedélyek számát. Ez azt jelenti, hogy az összes fuvarengedély körülbelül 40 százaléka lesz adómen­tes. A teljes kvóta 50-55 százalékára kedvezményes — 1 forintos — adószintet állapítunk meg. A többi engedélynél megmarad s 3 forintos útadó. Magyarország a tárgya­lások folyamán ellentétele­zést kért és kapott. A meg­állapodásban rögzítették: Görögország számunkra duplájára emeli a díjmen­tes fuvarengedélyek szá­mát, s a közlekedéssel kap­csolatos egyéb problémá­kat kétoldalú tárgyaláso­kon fogják rendezni a fe­lek. Ezen túlmenően az Európai Közösség képvise­lői ígéretet tettek: meg­vizsgálják annak lehetősé­gét, hogy a Közösség mi­lyen formában tud hozzá­járulni a magyarországi úthálózat fejlesztéséhez. A megállapodást még jó­vá kell hagynia a magyar kormánynak, és az Európai Közösség bizottságának. Felértékelődött Bécsben a forint Ismét értékesebb lett a fo­rint Bécsben. Jelenleg már 100 forintért 13,25 schillin- get adnak a bécsi bankok, és aki magyar valutát akar vásárolni az osztrák fővá­rosban vagy a határhoz közel cső pénzintézetekben, annak 100 forint 15,25 schillingbe kerül. A forint erősödésével kapcsolatban Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondotta: alapvetően a piaci folya­matok határozzák meg az árfolyamokat. A piac, úgy tűnik, felértékeli a magyar valutát. Bécsben ugyanis — visszaszámolva — 100 forinthoz 6,55 forint/sehil- linges árfolyamon lehet hozzájutni, míg a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama ennél jó­val magasabb, 6,8. A keres­kedelmi bankok is 6,6-6,7 forint/schillinges kurzuson vásárolják Magyarországon az osztrák valutát. A je­lenleg kialakult helyzetben jobban jár az osztrák tu­rista, ha Magyarországon váltja át valutáját forintra, és nem Bécsben. Pontosan nem lehet tud­ni, hogy milyen tényezők húzódnak a folyamatok mögött: A változások azon­ban csak azzal magyaráz­hatók, hogy. a forint vásár­lóértéke lényegesen maga­sabb, mint hazai árfolya­mokon átszámított, ugyan­olyan mennyiségű schillin- gé. Száz forintért itthon jóval több mindent lehet vásárolni, mint 13-15 schil- lingért Ausztriában. így a magyar valuta keresett, és ez érződik az árfolyamokon is. Ez mindenképpen ked­vező az ország számára, mutatja, hogy a gazdaság stabil, jó az ellátás, s ezért a külföldiek keresik a fo­rintot. Márpedig, ha egy valuta keresett, akkor a piacgazdaságokban annak árfolyama általában erő­södik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom