Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

G ÖgO,LLÓI ^/gyfgp Lavórral akarta üzemeltetni XÍX. ÉVFOLYAM. 31. SZÁM 1992. FEBRUAR 6., CSÜTÖRTÖK Ülésezett a kuratórium Első lépések az emlékmúzeumhoz A városi múzeumban ülésezett a Gödöllői Művésztelep Alapítvány kuratóriuma. Az alapítvány helyzetének át­tekintése után a legfontosabb célja az ülésnek az volt, hogy eldöntse: a rendelkezésre álló pénzeszközöket mi­lyen feladatok megoldására érdemes fordítani az elkö­vetkező hónapokban. Az alapítvány egyenlege január végén — az eddigi be- és kifizetések után — kis híján százezer forint, mely valóban sok és jó szívvel adó, zömmel ma­gánszemély hozzájárulásá­ból tevődött össze. Noha kisebb-nagyobb támogatá­sok. befizetések a jövőben is várhatók, ez a nem kü­lönösebben nagy összeg az, amelyet az idén az alapít­vány fölhasználhat. A kuratórium tagjai ré­széről számos javaslat vető­dött föl a pénz elköltésére, a szűkös lehetőségek azon­ban eléggé behatárolják a támogatásra érdemes fel­adatok körét. Ezeket figye­lembe véve első döntésként az a rácionális lépés hatá- roztatott el, hogy a pénz mintegy felét, azaz ötven­ezer forintot hosszabb táv­ra lekötik, és majd' csak ősszel használják föl. Szin­tén nem tervezik rövid tá­von fölhasználni azokat a folyamatos befizetéseket amelyek idén várhatók, és a becslések szerint év végére elérhetik újra a százezer forintot, alaoul szolgálva a . jövő esztendő terveihez. PLUSZ EZER FORINT A mostani kuratóriumi ülésen harmincezer forin­tot osztottak fel rögtön, az zai az egyhangú vélemény nyel, hogy legfontosabb teendő a Nagy Sándgr-ház- zaí kapcsolatos tűzoltó jel­legű munkák támogatása. Az utpbbi hónapokban ugyanis nagyón jó együtt­működés alakult ki az 1951- ben elhunyt festőművész Angliában élő leszármazot taival. és ha apró felada­tok elvégzésével is, de meg­kezdődhet a ház Nagy Sán­dor Emlékmúzeummá fej­lesztése. Yvette Hervey ja­nuári látogatásakor azzal a határozott céllal érkezett Gödöllőre, hogy a család nem kövér pénztárcáját is megnyitva, a ház körüli leg­égetőbb javítások megkez­dődjenek (ne titkoljuk: a család mintegy ezer fontot, azaz körülbelül 140-150 ezer forintot tud idén áldozni a házra). Az alapítvány a maga szerény eszközeivel ehhez GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 9 Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. li. 2100. Telefax és tele.oa: (28) 20-796. © Szerkesztősé­gi fogaúőőra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapomon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. 10 partnerül szegődik, ezért a kuratórium márciustól havi kétezer forintot ad támo­gatásként egy nyugdíjas gondnok alkalmazásához, egyelőre féléves időtartam­ra. KÉT ABLAK Az idén két nagyon rossz állapotban lévő abla­kot kicserélnek, melyek kö­zül az egyiket a család fi­zeti, a másik, mintegy öt­venezer forintos fedezetét az alapítvány a városvédő egyesülettel összefogva kü­lön gyűjtőakcióval kíván­ja előteremteni. (Alapként mindkét közösség 15-15 ezer forintot tesz le az igényes, műemléki szempontok sze­rint készülő ablakhoz, melynek tervezését és be­helyezésének művezetését önkéntes felajánlásként Mészáros János építész vég­zi). A kuratórium a fentie­ken kívül még háromezer forintos, jelképes hozzájá­rulást szavazott meg a mú­zeum által kiadandó és a Magyar Hitelbank által is támogatott két művésztele­pi forrásmunka nyomdai költségeihez, majd újabb kuratóriumi ülésről hatá­roztak. Ez március végén lesz, és fő témája a tavalyi­hoz hasonló, úgynevezett alapítványi nap megrende­zése, melyre várhatóan is­mét ősszel kerül sor. Végezetül, kihasználva a sajtó nyilvánosságát, hadd említsük meg, hogy a Nagy Sándor-ház tervezett új ab­lakához máris befizethetők hozzájárulások a városi múzeumban (Szabadság tér 5.). MEGÖRÖKÍTIK Az e célra áldozok ne­veit a munka elkészültével megörökítjük majd a ház emlékkönyvében — meg­örökített köszönetként a tá­mogatásért. Varga Kálmán A műholdat leste volna Lopással kívánt parabo­laantennát szerezni Radics Józséf aszódi lakos. A hu­szonéves fiatalember egy helybeli lakóházat szemelt ki e célra. Az egyik éjsza­kán felmászott az épület tetejére, ott leszerelte az antenna fejét, és elvágta a kábeleket. A szerkezetet — hogy fel ne fedezzék — la­kásának padlásán kívánta üzemeltetni, éspedig egy közönséges lavór segítségé­vel. Elképzelésével kudar­cot vallott, hiszen a házilag összetákolt parabolaanten­na természetesen nem mű­ködött. A lopott alkatré­szeket — az antenna fejét s a kábeleket — egy ház­kutatás során lefoglalták, így az okozott 22 ezer fo­rint értékű kár megtérült. Egy következő alkalom­mal másfajta akcióba test­vérét is bevonta a vádlott. Közösen keresték fel az Ipari Műszergyár ikladi te­lepét. A kerítést felbontot­ták, a szerszámüzem egyik ablakát kiemelték, így jutottak be a tett szín­helyére. Teljesen, illetve részben megmunkált réz-, alkatrészeket szedtek össze zsákszámra, közel 200 ezer forint értékben. Örákon át pakoltak, vagy tízszer for­dultak, ám senki sem fi­gyelt fel rájuk. A lopott alkatrészeket később egy gyűjtőkereskedőnél találták meg s foglalták le. Lopásaiért Radics József Aszód, Dózsa Gy. u. 48. sz. alatti lakost halmazati bün­tetésül 1 év és 4 hónapi börtönre ítélte a Gödöllői Városi Bíróság, Radics Zol­tán Domony, Dankó u. 10. sz. alatti lakost pedig — társtettesként elkövetett lo­pás bűntette miatt — 1 évi börtönre. A börtönbüntetés végrehajtását mindkét vádlottal szemben négyévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. BEMUTATKOZNAK Gobelin- szovo kor a galériában Érdekes, különböző színű fonalmintákkal díszített meghívó tudatja az érdek­lődőkkel : február 7-től a Remsey Flóra iparművész vezetésével tevékenykedő gödöllői gobelinszövő kör mutatkozik be a gödöllői galériában. A március 8-ig látható kiállítást holnap, pénteken 17 órakor nyitja meg Mikes Ildikó műv szelörténész, az eseményt reneszánsz kamarazene szí­nesíti. Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközép- iskola uszodája nemcsak az Aszódon, hanem a környe­ző községekben élők előtt is nyitott volt, a megnyitásá­tól kezdve. Érdekes statisz­tikát közölt az Aszódi Tü­kör januári száma az úszó- tanfolyamokról és azok lá­togatottságáról. Az első felnőtt kezdő tan­folyam 1908. szeptember 20-án indult, az mtolsó zá­rónapja 1991. december 20- án volt. A közel két és fél év alatt 250 fő sajátította el az úszás alapjait. Érde­kesen alakult a települések rangsora, amely azt mutat­ja, melyik községből jártak legtöbben az úszásoktatás­ra. Aszód 68 fővel 'vezet, s utána következik 36 sze­méllyel Kartal. A további Aszódi uszoda A környék is kedveli sorrend ígyialakult: 3. Hat­van 28, 4. Bag 21, 5. Hévíz- györk 19, 6. Galgahévíz 16, 7. és 8. (holtversenyben) Túra, Gödöllő 11-11 fővel. A többi községből 10 sze­mély alatt volt a látogatók száma. A tanfolyamok legidő­sebb részvevője Galgahé- vízről érkezett és 60 fölött volt az életkora. A nők bá­torságát és vállalkozó ked­vét bizonyítja, hogy a gyen­gébb nem tagjai közül 235 tanult meg úszni, míg a férfiak közül csak 15 vál­lalkozott a „vízben járás” Gödöllő Város Képviselő-testülete pályázatot hirdet a megalakítandó Városi Közétkeztetést Biztosító Intézmény vezetői állásának betöltésére Az intézmény alapvető feladata: a városi gyermek- és közétkeztetés biztositáso. Alkalmazási feltétel: szakirányú felsőfokú végzettség. A hasonló munkaterületen szer­zett gyakorlat előnyt jelent. A pályázótól az intézmény struktúrájára, a leghatékonyabb feladatellátásra vonat­kozó elképzelések ismertetését is várják. Pályázatot hirdet továbbá az Intézményi Gazdákolást Segítő Szolgáltató Szervezet intézményvezetői állásának betöltésére. Az intézmény alapvető feladata: a részben önálló oktatási intézmények gazdálkodá­sának segítése. Alkalmazási feltétel: közgazdaság-tudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség. A költségvetési szervek gazdálkodásában szerzett jártasság és a vezetői gyakorlat előnyt jelent Fizetés: megegyezés szerint. Az állással kapcsolatban felvilágositós kérhető Benkő Ákosnétól, a Közoktatási Iroda irodavezetőjétől, személyesen vagy telefonon (cím: Gödöllő, Szabadság tér 7. III. em, 311. szoba, telefon: (28)-20-325>. A pályázatokat a hirdetés megjelenésétől számított két héten belül lehet benyújtani Gödöllő város jegyzőjéhez (Gödöllő, Szabadság tér 7.), a szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajzzal, a végzettséget igazoló okiratok féhymásoiatával és 3 hóna­posnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal együtt. Túrái focitörténelem (II.) Közgyűlés előtt — A harmadik pálya sem volt végleges fellegvára a túrái futballnak. Hogyan folytatódott tovább? — 1946-ban a sportpályát felszámolták — lapoz bele Kiss László Gólya János nagy gonddal leírt vissza­emlékezésébe. — Ezt a te­rületet kiosztották házhe­lyeknek. A község akkori vezetősége úgy döntött, hogy az új pályát a kas­télyparkban kell kialakíta­ni. — Mire emlékezik még Gólya János bácsi a kez­deti időkből? — Leírta, hogy 1929-től megkezdték Túrán a vil­lanyhálózat kiépítését. A munkálatokat a Szabó— Mátéffy cég végezte. E cég dolgozói közül mintegy há­rom éven át egy Pataki és egy Wollner nevű villany- szerelő erősítette a túrái csapatot. Ez időben a csa­pat még nem indult baj­nokságokon, csupán a kör­nyező községek csapataival találkoztak. Ezzel szemben Bagón, már' a 30-as évek elején komoly focicsapat működött, és szerepeltek a MOVE-bajnokságban. Tőlük a mi csapatunk mindig vereséget szenvedett. Ugyanakkor például Galga­hévíz, Hévízgyörk, Vác- szentlászló és Kartal csapa­tát mindig legyőztük. Túra egyébként hosszú ideig „vegyes házasságban” élt Galgahévízzel, ahonnan sok jó focista került a tú­rái csapathoz. Ilyen volt például a fejeléséről ismert Bolbás Andor vagy Szende Antal, majd a negyvenes években Berecz József, Au­tók Gáspár és Kiss Ferenc (Tivadar). — Ügy tudom, hogy a negyvenes években a Szent Imre Körnek is volt csa­pata. — Gólya János az akkori csapat tagjait is megemlíti feljegyzéseiben: Szoó Ist­ván, Körmendi Miltiádesz, Szaszkó József, Pásztor István, Bagó Mihály, Tur- chanyi Tibor, Pricz Oszkár, Gádor András, Pólyák László, Pásztor Gábor és Gólya János. 1.942-ben kez­dődött az országos levente labdarúgó-bajnokság, amelyre már Túra is bene­vezte csapatát. Ennek a csapatnak a tagjaira is jó szívvel emlékezünk: Gólya János (Gulyás), Hubert Já­nos, Sára János (Vitéz), Pázmándi János, Varjú Jó­zsef (Holi), Éliás Pál, Éliás Ferenc (Komin), Pecze Já­nos, Csorba István, Hubert Mihály, Meleg Ferenc, Gó­lya István, Kuti András, Pászti József, Pásztor Gá­bor és Gólya János (Cikus) és még sokan mások. E csapat búcsújátéka 1946- ban volt, amikor idősebb L ajkó István szervezésé­ben egy úgynevezett nem­zetközi mérkőzést játszott a csapat. Az ellenfél a Ma­gyarországon állomásozó Szövetséges Ellenőrző Bi­zottság tagjaiból verbuvá­lódott. A nagy létszámú közönség előtt lejátszott mérkőzés végeredménye 12-1 volt, természetesen a hazaiak javára. — Mi következett ez­után? — A már kissé kiörege­dett csapatot egy jó szelle­mű fiatal gárda követte, amely két esetben is baj­nokságot nyert. E csapat tagjai voltak: Benke Ist­ván, Gádor István, Benke Sándor, Dénes Gábor, Gá­dor László, Köles Péter, Meleg Sándor, Erdélyi András, Polgár András, Pe­cze Gábor, Suck Zoltán, Rácz Sándor, Basa László, Jenei László, Maczkó Ist­ván, Lévai Ferenc, Tóth Gábor (Csiger), valamint az öregek közül Hubert Mihály és Fáczán Elek. A csapat fáradhatatlan, lelkes intézője volt Jenei József. Ebben az időszak­ban a kapusok kiválóságai nevelődtek ki, mint például Lőrincz Kálmán, ■ Lőrincz Sándor, Tóth József, Pászti József, Benke István, Gá­dor István, Pápai József, Varjú Mihály és Pápai György. Lelkes támogatói voltak a csapatnak nagyon sokan, közöttük például Maldrik Pál, aki szövetsé­gi játékvezető volt vagy Galambos József és Meleg István. Sajnos a visszaemlékezés itt véget ér. Gólya János utóiratában elnézést kér azoktól, akiknek a neve véletlenül a felsorolásából kimaradt, és kéri a mai csapat tagjait, hogy írjük tovább a túrái foci izgal­mas történelmét. — Akkor hát, hogyan to­vább? — A közgyűlésünkre ké­szülünk, amelyet február 7-én tartunk meg. Itt szeretnénk megválasztani a 9 tagú elnökséget, olyan emberekből, akiknek szív­ügyük a futball. Ugyancsak szeretnénk arról beszélget­ni, hogy hogyan tudjuk a lakosság érdeklődését ismét megnyerni a csapat támo­gatására. Túrán van jó utánpótlás, és nagyon be­csülendő a gyerekek lelke­sedése is. Takács Pál (Vége.) tudományának elsajátítá­sára. A tanfolyamokat a leg­többen Aszódról végezték el, de az uszodát többen vették igénybe a környező településekről. Szabad­úszásra Hatvanból és Bag- ról érkeztek a legnagyobb számban. 1992-ben az uszodát fel­újítják, és a felújítás után minden bizonnyal ismét sokan keresik fel a tiszta vizű medencét egy kis test­edzésre, a legegészségesebb sport gyakorlására. F. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom