Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1992. FEBRUÁR 5., SZERDA ’ Korszerű szakemberképzés Pécelen A nagy terv Napjainkban igen sokat hallunk a mezőgazdaság válságáról. az agrár szakemberek elhelyezési gondjairól, a falvakban élők nehézségeiről. Igaz, én mindennek az ellenkezőjét látom a Galga mentén. A mezőgazdasági szövetkezetek — visszakapva elvett önállóságukat — nagy gondok közepette készülnek a tavaszi munkák elvégzésére, a magántermelők kertjeiben pedig épülnek a fóliasátrak. Dánia mezőgazdaságáról olvastam a minap, hogy „ötven esztendő alatt (talán nálunk nem lesz eny- nyire szükség!) a dán paraszt a világ leggazdagabb és legmegelégedettebb földművesembere lett. De nemcsak a paraszt : az egész ország meggazdagodott". VEZETNI ÉS SZERVEZNI A gazdálkodás biztonságát a szövetkezetek, a korszerű és eredményes termelést pedig a szakmai és általános műveltséget szerzett földművesek biztosítják. Vajon hogyan alakul hazánkban a mezőgazdasági szakemberek képzése? — erre a kérdésre szerettem volna választ kapni a Pácéit Szakközépiskola és Gimnázium megbízott igazgatójától, Krisztbaum Éva tanárnőtől. Beszélgetésünk elején elmondtam, hogy júniusban jártam az intézményben, amikor meglehetős bizonytalansággal és tanácstalansággal találkoztam. Senki nem ismerte, milyen lesz az iskola további sorsa. Krisztbaum Éva igazgatónő egészen másként látja a holnapot. Először megfogalmazta a feladatuk egészét összefoglaló gondolatot: — Olyan iskolafajtát kívánunk kialakítani és meghonosítani, amelyben a legnagyobb érték a jellem, az egész ember, akinek a magyar múlt és a nemzet jövője a legfontosabb. Emberibb embereket és modern mezőgazdászokat akarunk az iskolánkból — amelyet legszívesebben földműves középiskolának neveznék — az életbe indítani. Nagyon reméljük, hogy ha valaki a kidolgozott tanterveink alapján, az előírt tudásanyag elsajátítása után hazakerül a falujába, családi vagy szövetkezeti gazdaságába, másként, jobban látja és érzi a dolgokat, és egész életén át tudja, mi a kötelessége. Megtanul vezetni és szervezni parancsolgatás nélkül, jó tanácsot adni hencegés nélkül. Az igazgatónő ritkán tapasztalható hittel és meggyőződéssel beszél. Szavain érződik az a szenvedély, ami a nagy változások elindításához, a nagy tervek megvalósításához szükséges. — Oktatási elképzeléseink iránt érdeklődnek az Egyesült Államokból, Németországból, Izraelből, Svédországból, Finnországból, Dániából, és a szomszédos országokból is. Elképzeléseinket támogatja a Művelődési- és Közoktatási Minisztérium, a szakminisztérium, valamint a megyei, a helyi önkormányzat és sok más szerv’, KÉPESÍTŐVIZSGA Beszélgetésünk során a „nagy terv” apróbb részleteivel is megismerkedtem. — Az 1992,'93-as tanévben három első osztályt indítunk, így mintegy 80—90 tanuló felvételét tervezzük — mondta az. igazgatónő, — Két szakközépiskolai osztályunkba azokat a nyolcadik osztályosokat várjuk, akik érdeklődnek a biológia, környezetvédelem, mezőgazdaság, illetve a számítástechnika és közgazdaság iránt. A hatodik osztályt júniusban befejező diákoknak lehetőségük nyílik, hogy szeptembertől gimnazisták legyenek. Aki szeretne emelt óraszámban idegen nyelveket (németet, angolt) tanulni, aki szeretné elkerülni a fölösleges tananyag-ismétléseket, annak ajánljuk ezt a hatosztályos gimnáziumot. A szakközépiskolai tagozat négy éve után a tanulók képesítővizsgát tesznek. Az ötödik évben szakosító tanfolyam végezhető, s itt speciális képzés folyik. Külön csoportban tanulnak azok a diákok, akik egyetemre készülnek, és külön azok, akik vállalkozók vagy munkavállalók lesznek, és szükségük van olyan gyakorlati ismeretekre, melyekkel munkájukat eredményesebben végezhetik. GYAKORLAT A TAN ÜZEMBEN Részletesebben szólt Krisztbaum Éva a mező- gazdasági szakközépiskola terveiről. — A közismereti tárgyaknál elsősorban a természet- tudományi blokk kerül előtérbe. Szakmai tárgyként mezőgazdasági alapismereteket, környezetvédelmi és alapvető gazdálkodási, vállalkozási ismereteket tanulnak a diákok. Megismerkednek a számítástechnika alapjaival, a mezőgazdasági gépek kezelésével, üzemeltetésével. A gyakorlatokat a kiépítendő tanüzemben végzik. Jegyzetfüzetembe sok olyan tudnivaló bekerült, amelyek megismertetésére terjedelmi okok miatt nincs módom, de amelyeknek a birtokában nyugodtan biztathatom pályaválasztás idején a szülőket és pedagógusokat: érdemes személyesen felkeresni az iskolát, vagy onnan felvételi tájékoztatót kérni, még távoli teleplüésekről is, hiszen kollégiuma is van az intézménynek. Fercsik Mihály A falu forgalmasabb helyein plakátok hirdették a vasárnapi focimérkőzést, invitálva a sportrajongókat a nagy eseményre. Öles betűkkel ott állt a rigmus: Gól? Nem gól! Mert Cikus a kapus! Mi, gyerekek, igyekeztünk kibetűzni a plakátok szövegét, és tele torokkal harsogtuk végig a csendes utcákon az onnan eltanult rigmust... A művelődési központban Fassbinder-filmek Amikor 13 újhold van egy évben. Ez volt az első film abban a sorozatban, GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. O A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14, 2100. Telefax és telefon: (28) 20-725. @ Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. 9 Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. melyet .hétfőn kezdett vetíteni a gödöllői művelődési központ. Fassbinder filmjeit még négy alkalommal láthatja a közönség. Február 10-én A dögvész istenei című, 1970-ben készült filmet vetítik, 17- én A szabadság ököljoga következik, amit 1974-ben forgattak. Egy héttel később, 24-én az 1973-as Petra von Kant keserű köny- nyeit mutatják be, s a sorozat utolsó filmjeként március 2-án a Querelle (Szerződés az ördöggel) című, 1982-ben készült alkotást vetítik. Valamennyi előadás 19 órakor kezdődik, a belépődíj alkalmanként 40 forint. ... Kiss Lászlót, úgy gondolom, nem kell bemutatni. Jól ismerik őt nemcsak Túrán, hanem á gödöllői körzet szinte minden településén. Az ismeretség nemcsak onnan táplálkozik, hogy Kiss László évtizedeken át dolgozott az aszódi honvédség hivatásos állományában, és így sok fiatallal ismerkedett meg, hanem onnan is, hogy hosz- szú évek óta az egyik legaktívabb focirajongó Túra községben. Tagja a Pest Megyei Labdarúgó Szövetség elnökségének, ahol a gödöllői körzetet képviseli, ugyanakkor az elmúlt év márciusi közgyűlés megbízta a túrái labdarúgó-szakosztály ügyvezető elnöki teendőivel. Kiss László már gyermekkorában nagyon szeretett sportolni, bár az első időszakban nem a labdarúgás volt az erőssége, haVárosházi előzetes „Egyszerűen mocskos” A gödöllői képviselő-testület szerdán 7 óra 39-kor kezdi idei első ülését, melyen több mint egy tucat téma szerepel. Az önkormányzat idei költségvetési tervének megtárgyalása előtt Föhli Péter interpellációjával foglalkoznak. A képviselő kéri, hogy az utcanevek felülvizsgálatára létrehozott bizottság végre terjessze elő ajánlásait. További észrevételei közül kiemeljük azt a megállapítását, hogy a város nagy része ma egyszerűen mocskos. Szülőfalum neve „a” betű nélkül Szülőfalum, ez a váci és gödöllői vonzáskörzet határán — és jelenleg ez utóbbihoz tartozó — hat és fél ezer ‘lakosú és legalább ugyanennyi üdülni akarót ide vonzó nagyközség sok évszázados neve: Veresegyház. És nem Veresegyháza, nincs „a” betű a végén, mert történészeink oklevelekből tanúsítják, hogy az utótag egyház a régies templommegnevezés. Hogy a templom, az egyház tornya volt-e veres, vagy a templom az öldökléstől véres, az tudtommal vitás. De hogy templom, egyház, az nem vitás. Mégis hányán mondják, hogy Veresegyháza, és helyhatározó formában: Veresegyházán. De így látja az ember 1991 elejétől ismét a villanyszámlán — és egyebütt. A legbántóbb, ha ve- resiek beszédében hallom. Megátalkodott nyelvvédő vagyok, és már 1979-ben kértem a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől dr. Grétsy László kandidátus úr (az oly népszerű és mégis megszüntetett Magyarán szólva... rádióműsor vezetője) szakvéleményét. Ö ezt válaszolta : „A Veresegyház helynév helyhatározós alakját valóban gyakran eltévesztik, és Veresegyházán formában írják a helyes Veresegyházon helyett. Ennek az az oka, hogy sokan a név alapalakját is tévesen, Veresegyházának mondják. írják ...” Tehát veresegyháziak és nem veresiek: maradjunk a helyes, Veresegyház név- használatnál. Akár a község határán kívül, akár helyben, Veresegyházon. És nem Veresegyházán. •—kas A költségvetés megtárgyalása után várhatóan a testület első félévi munkatervére vonatkozó javaslatot vitatják meg, majd megállapítják a helyi buszközlekedés díjait. A Volánbusz kérése: 18 forintos menetjegy, 340 forintos egyvonalas, 54Ó forintos összvona- las, 220 forintos félhavi egyvonalas, 350 forintos félhavi összvonalas, 135 forintos tanuló- és nyugdí- jasbérlet-ár. Dr. Fábián Zsolt alpolgármester előterjesztésében a következő árakat javasolja, a fenti sorrendben: 17, 330, 520, 215, 340 és 130 forint. Az ülés további témái: tájékoztató az önkormányzatnak az önkormányzati vagyontörvényen alapuló tulajdonszerzési lehetőségeiről; nyilatkozat a vagyonátadás alá tartozó közüzemi vagyon tulajdonba- vételéhez; nyilatkozat a kisebb vízfolyások tulajdon- havétele ügyében, a vagyonátadó bizottság megkeresésére; előterjesztése a csatorna- és közműrendszer és vagyon önkormányzati tulajdonba adására, az ön- kormányzat intézményei által használt ingatlanok feletti rendelkezési jog szabályozásáról szóló rendelet- tervezet; rendelettervezetek az egyes tanácsrendeletek hatályon kívül helyezésére; rendelettervezet egyes önkormányzati rendeletekben meghatározott kiszabható pénzbírság legmagasabb összegének emeléséről; Barakonyi Károly szerződési ajánlata a Szabadság tér* 14.—1?. számú épület negatív sarkának beépítésére; szerződési ajánlat a Szabadság tér 7. szám alatti Szandra fagyizóhoz tartozó földterület megvételére; beszámoló a gazdasági bizottság múlt évben végzett munkájáról. Heti képes kérdésünk Nem ér a nevem, mondaná ez a jókora tábla, ha beszélni tudna. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont maradványa ugyanis kiköltözött az Isaszcgi útra. A Tessedik utcai épületben egyetemi intézmények kaptak helyet. Mikor szerelik le a táblát? . (Balázs Gusztáv felvétele) Jurái focitörténelem (1.) Két kapu jelezte nem Inkább a futás. 1957— 58-ban a Pest megyei válogatott tagjaként vett részt 5000 méteres mezei futóbajnokságokon, de eredményesen versenyzett 1000 méteren is. Aztán érdeklődése egyre inkább a foci felé fordult. — Mi foglalkoztatja jelenleg? — A közelmúltban felkerestem a túrái labdarúgás egyik veteránját, Gólya Jánost — válaszolja Kiss László. — Arra kértem az egykor nagyon népszerű sportembert, hogy írja meg visszaemlékezéseit a túrái labdarúgás kezdeti lépéseiről. Kérésemet szívesen teljesítette, és Pásztor Gábor segítségével megírta Túra focitörténetének első részét. — Eszerint mikor alakult Túrán focicsapat? — 1929-30. táján szerveződött a szereléssel ellátott (cipő, sportszár, mez) csapat kialakítása. A labdarúgás korábbi csírái megtalálhatók az aszódi evangélikus gimnázium egykori túrái tanulóinak hétvégi kedvteléseiben, nevezetesen a Dóra-féle malom Felsőkert — Cigánysor felöli füves térségen való találkozásokban és itteni focizga- tásokban. A pályát két ideiglenesen összetákolt kapu jelezte. Az összese- reglett fiúk közül a vezéralakok a Sándor gyerekek voltak (az akkori kántor gyermekei); Jani, Laci, Pista és Pali. Társaik voltak Kovács Imre (a fűszeres gyermeke), Kovács László (a csemegeboltos fia), Mar- tonics Gyula, Komáromi László, később Gólya András (öreg Cikus), Maszlag János, Tóth Lajos, Szoó István és még néhány fiatal. Döntő év a túrái labdarúgás történetében 1930. Kálmán ' István kormány- párti országgyűlési képviselő és földbérlő uradalmi intézője, Melicska Kálmán, aki szintén nagy futballrajongó volt, kieszközölte a képviselőtől egy csapat felruházása szolgáló szerelés megvásárlását. A cipőket Ben ke Mihály cipészmester készítette, minta után. Rögtön meg is kezdődött a focicsapat kialakítása, amely az első összeállításban így nézett ki: a kapuban Gólya András (Cikus), a bekksor: Marto- nics Gyula, Martonics József, a halfok: Wolner István, Kovács L'ászló és Dénes József, míg a csatársor: Szűcs József (Kispék), Bolhás Andor, Pataki Jenő, Szende Antal és Maszlag János voltak. Ebben a csapatban Sára Mihály és Szoó István is játszott. — Milyen volt a mez színe ebben az időben? — Csíkos zöld-fehér. Az akkori focipálya a temető alatt, a jelenlegi Temető út és a Szövetség út közötti szakaszon terült el. Akkor még teljes épségben a Honvéd-erdő szegélyezte a pályát. A pálya erdő felőli része nagyon homokos volt, bizony itt a bőrgolyó mozgatása nem kis erőfeszítésében került a jobbszélsőnek, akit így biztatott a lelkes közönség: Kispék, ha csak lehet, vidd még! Később a pályát a temető szomszédságában jelölték ki, majd ezt követően hamarosan az akkori szalmáskert területére került, a jelenlegi termelőszövetkezeti iroda és benzinkút helyére. Takács Pál (Folytatjuk)