Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

Jöjjetek én hozzám mnulnycijan, |akik megfáradtatok. (Máté ff. 28.) Aforizmák a Bibliából „A nagy haragú ember fizessen bírságot, / mert ha elengeded neki, még nő a haragja.” (Péld. 19, 19) „Igaz vagy, Uram, ha periek is veled, / Hadd be­széljek veled mégis / az igazságszolgáltatásról! / Miért szerencsés a bűnö­sök sorsa? / Miért boldo­gulnak mind, akik csalár­dul élnek?” (Jer. 12, 1) „A titkon adott ajándék megenyhíti a haragot, / és a zsebbe dugott vesztege­tés a heves indulatot.” (Péld. 21, 14) A MEGYES PÜSPÖK EMLEKEZETEI Az üldözöttek védelmezője Február 29-én ünnepli a világ annak a győri már­tír püspöknek, Apor Vil­mosnak századik születés­napját, aki a második vi­lágháborúban életét felál­dozva mentett meg 90 ül­dözött, védtelen nőt. S aki­nek életét orosz katonák fegyvere oltotta ki. A bol­doggá avatott püspökre szombaton és vasárnap, azaz 29-én és 1-jén Győ­rött ünnepségsorozat ke­retében emlékeznek, II. János pápa magas rangú képviselője jelenlétében. A 72. püspök Az ősi győri püspökvár bejárata melletti falon egy év óta emléktábla díszük az alábbi felírással: „A há­ború szörnyűsége elől a püspökvárba menekült és befogadott lányok, asszo­Hozzászól az olvasó Megújuló hitélet örvendetesen megszapo­rodott a postánk lapunk Hitélet-rovatának elindí­tása óta. A karácsonyi első megjelenésekor még nem is gondolhattuk, mennyi po. *itív visszajelzést és báto­rító levelet kapunk. Gyöngyösi József, ked­ves olvasónk, nyugalma­zott honvédtiszt. Tartal­mas írását bár nem tudjuk teljes terjedelmében kö­rölni, de föltétlenül idéz­nünk kell a hitéletünk ha­zai megújulásával foglal­kozó soraiból. „Demokrá­ciánk kezdeti próbálkozá­saitól kezdve máris felis­merhetők azok a példaér­tékű tapasztalatok, ame­lyek érdemesek további gyarapításra ...” Olvasónk a Gazdagréten szolgáló László atya példáját tárja elénk. A lelkész ugyanis nem kisebb terhet vállalt, mint egy lakótelep fogya­tékosságának gyógyítását, a templomépítés nem kis feladatát. Az alapkőletételt sokan láthattuk a televí­zióban, azonban az esemény lelki hatásairól még nem adott számot egyetlen or­gánum sem. Gyöngyösi József — hon­védségi állományban — 47 évig nem járhatott temp­lomba. A múlt kitörölhe­tetlen emlékei közé tarto­zik az egykori megmásít­hatatlan íratlan törvény, melynek alapján állásával és egzisztenciájával ját­szott, aki a gyerekét hit­tanra íratta be, avagy a templom kapuján belépett. Épp ezért különösen érté­kes és fontos első kézből kapott információ az, amit olvasónk leírt. Közölte, hogy neki. egyes szám első személyben, milyen lelki élményt jelentett az a gyer­tyafénye«. fáklyalángos es­te, amelyen egy még csak elképzelt és megálmodott közös Isten házának a ter­vezett helyén együtt imád­koztak az építkezés sike­réért. Gyöngyösi József sző­kébb pátriánk, Pest megye egyik településének, Buda­örsnek a példáját is föl­idézi. Szentgyörgyvölgyi Zoltán plébános és Illéssy Mátyás káplán, valamint Anna nővér áldozatos mun­káját, melyet a keresztelé­sek számának növelése, a rászorulók segítése, a lelki- gyakorlatot igénylők foga­dása érdekében fejtenek ki. Gyöngyösi József levelé­ben kitér gyermekeink lel­ki fejlődésének elengedhe­tetlen feltételeire is: „Meg kell vallanunk, mindig a felnőtt nemzedék tartozik felelősséggel az utódok »vá­lasztásáért« is. Ez a fele­lősség pedig elsősorban a szülők vállára nehezedik... A közel fél évszázados űr igen elszegényítette éle­tünket, a sivár félpogány időszak elidegenedést ered­ményezett, annak összes következményével együtt... A megfelelő döntésünkkel járulhatunk hozzá lelkileg és erkölcsileg társadal­munk fundamentális for­dításához.” nyok védelmezőjét, a szent életű hőst 1945. március 20-án érték a halált hozó lövések. A mennyezeten láthatók a leadott lövésso­rozat becsapódásai.” Az emléktábla felett egy bronz dombormű a győri asszo­nyokat megmentő hőst, báró Apor Vilmos győri megyés püspököt ábrázol­ja. Az emléktábla alatt ugyancsak bronzból püspö­ki címere, jelmondatával: „Crux firmát mitem, miti- gat fortém”. (A kereszt erősíti a szelídet és szelídí­ti az erőset.) A mártír hős — a győri egyházmegye 72. püspöke — száz éve, 1892. február 29-én született Segesváron. 1941. február 24-én szen­telte püspökké Serédi Jusz- tinián bíboros, esztergomi érsek. 1941. március 2-án iktatták be győri megyés püspöki méltóságába, ame­lyet négy évig és egy hó­napig töltött be ... Minden_ rendű és rangú hívei rajongtak érte. Szem­beszállt a nyilasterrorral. Főpapi ornátusban láto­gatta meg a győri gettót, vigaszt vive az üldözöttek­nek. Püspöki körlevelében ítélte el a zsidóüldözést, a nyilas vezetőkhöz írott le­velében tiltakozott azok gonoszsága ellen. A második világháború apokaliptikus lovasai 1945. március 8-án érték el Győrt. Március 30-án délelőtt 10 orosz katona érkezett a püspökvárba, német kato­nák után kutattak. Báró Apor Vilmos titkára, Cseh Sándor — ma székesegy­házi kanonok — vezette őket körbe a püspökvár barokk termeiben, föld­szinti helyiségeiben, majd az óvóhelyül szolgáló pin­cében. ahol az előző napon oda menekült, megkínzott győri lányok, asszonyok csoportja keresett és ka­pott menedéket. Hármat lőtt a kapitány A katonák németeket nem találtak, de meglátták a menekülteket. Akkor még eltávoztak, délután azonban visszajöttek ré­szegen. A pince előcsarno­kában őrködő püspöktől követelték, hogy adjon ré­szükre 90 nőt, akiknek a laktanyában krumplit kell tisztítaniuk. A püspök vá­lasza elutasító volt. Több óráig tartó vita és huzavo­na után az óvóhelyen lévő boroshordók között egy orosz kapitány állt a püs­pökkel szemben. A főpap hallva a segélykiáltásokat, ki akart menni. A kapitány ebben megakadályozta. A katona farzsebéből pisz­tolyt húzott elő, amivel cél­ba vette Apor Vilmost. A hatalmas termetű püspök hirelen mozdulattal meg­ragadta a kapitány karját, maga előtt tolta fölfelé a lépcsőn. A kapitány akkor már nem kegyelmezett, a püspököt három lövés érte. A vérző püspököt papjai lesegítették a pincébe, ahol vaságyra fektették. Egy or­vos is előkerült, aki meg­állapította. hogy a kezét és a homlokát ért lövések után a harmadik a püspök has­üregébe fúródott. Tehát sürgősen műtétre' van szüksége. Húsz férfi a híd- ágyon vitte Apor Vilmost a kórházba, ahol petróle­umlámpa mellett a pincé­ben megoperálták, de meg­menteni már nem tudták. Borzasztó fájdalmai köze­pette imádkozott, és titká­rától aziránt érdeklődött, történt-e bántódásuk a pincében lévő nőknek. A „nem” válaszra csak a lel­ke nyugodott meg. és ápri­lis X-jén megtért teremtőjé­hez. Kilencven nőt mentett meg életével. Százéves lenne Báró Apor Vilmos szüle­tésének centenáriuma al­kalmából Győrött február 29-én a Szent István ala­pította székesegyházban tudományos ülést tartanak. Dr. Török József címzetes prépost, dékán „Apor Vil­mos püspök és a kortárs magyar egyház”, dr. Ter­nyik Csaba pápai káplán, a római magyar pápai in­tézet rektora „Apor püs­pök úr boldoggá avatása”, dr. Vanyó László pápai prelátus, egyetemi tanár „Hans Balthasar a vérta- núságról” címmel tart elő­adást. Március 1-jén déle­lőtt 10 órakor Angeli Acer- bi érsek, pápai nuncius ce­lebrál szentmisét a győri székesegyházban. A buda­pesti Egyetemi, templom ének- és zenekara Mozart Koronázási miséjét adja elő. I. B. A döntés joga a pálos rendé Szót emelt az országos gondnok Lapunk január 18-1 szániában a márianosztrai bör­tönkápolna belsejéről közöltünk fényképet, rövid kísé­rőszöveggel. Az ebben szereplő adatok, megállapítások nem lapunk, illetve munkatársunk megállapításai vol­tak, hanem csupán a helyszínen kapott információk tényszerű közlése. Hogy a rossz szándék gyanúja is elke­rülje lapunkat, és hogy eleget tegyünk az igazságosság diktálta játékszabályoknak, az alábbiakban helyt adunk Árva Vince atya, a pálos rend országos gondnoka hely- reigazítási kérelmének. A Pest Megyei Hírlap 1992. januári 18-i számá­ban Ismét a pálos rendie­ké címmel jelent meg egy írás, alatta a márianoszt­rai pálos kolostor kápol­nájáról készült felvétellel. Az írás eső mondatával — miszerint „December 23-án az igazságügyminiszter, Balsai úr a pálos rendbe­lieknek visszaadott mint­egy hatszáz négyzetméte­res kolostorrészt a mária­nosztrai börtön területéből” — egyetértek. A továb­biakban leírtak kiigazítás­ra szorulnak. Ezen gesztus előzménye, hogy 1984 tavaszán az ak­kori igazságügy-miniszter felajánlotta nekem az épü­letet megvételre. Az aján­latot Lékai bíboros úr is komolyan vette, és jelen­tős lépéseket tett az ügy­ben. Nem rajta múlott en­nek sikertelensége. Ezt kö­vetően a későbbi igazság­ügy-miniszter, dr. Kulcsár Kálmán is megértőén fo­gadta az akkor már ré­szemről kért visszavásárlás ügyét. Tekintettel arra, hogy közben változások történtek, erre már nem kerülhetett sor. Amikor az új kormány megalakult, hasonló kéréssel fordultam dr. Balsai István igazság­ügy-miniszterhez is. Ami a felbecsülési érté­ket illeti, nem elég, hogy nem az illetékes mondta az újságírónak, hanem a le­írt összeg is teljesen irreá­lis. Ami a fizetési lehető­ségeinket illeti, az nem a létszámtól, hanem a lehe­tőségektől függ. A kárpót­lási törvénnyel alkalmunk nyílt az egész épületrend­szer megvásárlására. En­nek kivitelezése a magyar kormány és a személyem közötti tárgyalásoktól függ. A továbbiakban, az egy­házjogi előírások szerint, nem a márianosztrai egy­házközség dönt a későbbi hasznosításról, az épülete­ket nem az egyházközség kapta vissza, illetve vásá­rolta meg, hanem a pálos rend. Ezért az épületek felhasználása kérdésében a pálos rend vezetője és a megbeszélést vezető orszá­gos gondnok az illetékes. P. Árva Vince OSP ♦ Wallenberg szellemé­ben. A kisebbségi és embe­ri jogok helyzete Magyar- országon címmel rendeznek konferenciát március 7-én és 8-án a fővárosi új város­házán, az V. kerület Váci utca 62—64-ben. A kétna­pos összejövetel szervezője a fővárosi közgyűlés ki­sebbségi és emberi jogi bizottsága, és a Raoul Wal­lenberg Egyesület. A kon­ferencián a veszélyeztetett társadalmi csoportok hely­zetét tárgyalják meg. + Tiltakozás. Diósdon a Vállalkozók Egyesülete — miután a tudomásukra ju­tott, hogy az önkormány­zat a község temetőjét a Homokbánya út melletti szeméttelepre tervezi — til­takozását fejezte ki a pol­gármester felé a Keresz­ténydemokrata Néppárt és az MSZP helyi szerveze­teivel együtt. A polgármes­ter nyílt levélben válaszol­va, döntésük felülvizsgá­latát, és faluíórum össze­hívását ígérte. + Templomfosztogatók. Ismeretlen tettesek betör­tek a Göd alsói római kato­likus templomba, ahonnan elvittek két áldoztató kely- het és két misekelyhet. A kegytárgyak értéke kb. 200 ezer forint. AJANDÉKUTALVANY 555 forint a Pest Megyei Hírlap olvasóinaki Fölhasználható: 1 személy részére, a húsvéti római zarándokúira. Ideje: április 15—20. Makrovilág, Zarándok Utak Irodája, Budapest, Üllői út 11-13. 1091. Tel.: 118-3636. Fax: 117-5307. Telex: 223-800. Létezett néhány éve Bu­daörsön egy szektának mondott vallási gyülekezet, amely mára országosan 10-15 ezer embert szám­láló, hivatalosan elismert egyház lett: a Hit Gyüle­kezete. Templomuk nin­csen, istentiszteleteiket ma egy tornacsarnokban tart­ják. A régi budaörsi ház­ban pedig teológiai főisko­la működik, a Közép- és Kelet-európai Lelkészkép­ző Intézet és Bibliaiskola. A főiskola megbízott igaz- gazgatójával, Németh S. Judittal beszélgettünk. • Hogyan tudott az 5-6 fős imacsoportból létrejön­ni egy ilyen nagyszámú gyülekezet? Mivel tudják meghódítani az embereket? — Nekünk nem voltak nagyra törő terveink, és nem is fogalmazta meg senki, hogy gyülekezetét szeretnénk alapítani, egy­szerűen az események így alakultak. Ami minket fog­lalkoztat, az a teljes evan­gélium, az a szerinti élet, a dinamikus hívő élet. Azt tapasztaltuk a Biblia olva­sása során, hogy a hitün­ket erő és jelek követték, s az emberek élete megvál­tozott, Azok, akik ide el­jöttek, kezdték a hitnek az erejét érezni. Sikereket ér­tek el, anyagi, erkölcsi és „A HITÜNKET JELEK KÖVETTÉK” Keresztelés az uszodában családi életükben pozitív változások következtek be. Ezután egyre többen érdek­lődtek a tevékenységünk iránt. • Tudomásunk szerint a történelmi egyházak elha­tárolják magukat az önök tevékenységétől, sőt sokan szektának tartják a gyüle­kezetét ma is. — Vannak ilyen meg­nyilvánulások. Am Európá­ban, ahol a tradíciónak óriási a tekintélye, a hit­gyakorlatban az új és szo­katlan dolgokat könnyen megbélyegzik. Ennek elle­nére nem hinném, hogy a történelmi egyházak szek­tának tartanák a Hit Gyü­lekezetét. Aki megismerke­dik ennek a mozgalomnak a teológiájával, az láthat­ja. hogy nem jellemző a gyülekezetre bizonyos igaz­ságok kiragadása. • Hallottuk, hogy a sportuszodában is keresz­teltek. Fontos önöknek a hírverés, a látványosság? — Kibéreltük a sport­uszodát, de ez nem a lát­ványosságkeresés miatt volt, hanem egyszerűen azért, mert 200 embert egy­szerre nem lehet megke­resztelni más módon. Ná­lunk a keresztelés alámerü­lést jelent, visszamentünk a szó bibliai jelentéséhez, de már több ébredést moz­galomban is felfedezték, hogy a Bibliában az alá­merülés szó szerepel. Mi azért keresztelünk felnőtt­korban, mert úgy véljük, a hitét csak akkor tudja va­laki megvallani, ha elérte ahhoz a megfelelő kort. Mi azt látjuk, hogy akik hitből keresztelkednek meg, azok nem passzív vallásos em­berekként járnak valame­lyik templomba, hanem a hitüket tartalmasán élik meg. • Egyik gyülekezeti tag­juktól hallottuk, hogy az öuök tanítása szerint, aki belép ebbe a gyülekezetbe, az a kiválasztott néphez tartozik. Nem tartanak at­tól, hogy ez az elkülönülés irritálhatja az embereket? — Én ilyenfajta megha­tározásról nem tudok. A Biblia azt mondja, hogy Isten elhívta Ábrahámot, s őáltala egy nemzetet ho­zott létre, amely később Izrael lett. A zsidó nép a kiválasztott az Ószövetség szerint. Az, hogy mi kivá­lasztottak vagyunk, nem szerepel nálunk a tanítás­ban. Ügy véljük, hogy az egyetemes egyház valóban bizonyos módon a kivá­lasztottak összessége, de a gyülekezeti tagság önma­gában nem jelent garan­ciát az üdvösségre. 0 önök hisznek a bete- gek gyógyításában, a ha­lottak feltámasztásában, az ördögűzésben. Hogyan élik meg ezeket a dolgokat? — Márk evangéliumának a végén szerepel, hogy akik hisznek, azokat jelek köve­tik. Mi is ezt valljuk: a hitet jeleknek kell követ­niük. Valóban hiszünk a gyógyulásban, hiszünk ab­ban, hogy az emberek meg­szabadulnak kötelékeiktől, rossz szokásaiktól, az alko­holtól, a kábítószertől, az álmatlanságtól, a depresz- sziótól, az öngyilkossági gondolatoktól. Tény, a gyü­lekezet indulásától fogva bekövetkeztek olyan ese­mények, amikor a súlyos beteg meggyógyult, a ká­bítószerről többen leszok­tak, és ez nem került nekik erőfeszítésbe. Az igében való hit fölszabadítja az emberekben azt a képes­séget, hogy meg tudjanak változni. Isteni elv, hogy aki hűséges a kicsiben, an­nak többet ad. A kisebb jeleket nagyobbak követik, ez vonatkozik például a halottak feltámasztására is. Elvileg elképzelhető, hogy az igék kísérője ez le­gyen, bár való igaz, hogy nem sokan tudnának ilyen dolgokról beszámolni. 9 Végül egy személyes kérdés. Ma nem szokvá­nyos, hogy egy teológiai főiskola igazgatója, első embere nő legyen. Hogyan esett önre a választás? •— Megbízott a presbité­rium, nyilvánvalóan annak alapján, hogy a gyülekezet alapításában benne voltam kezdettől fogva. Bölcsész végzettségű vagyok, emel­lett teológiai tanulmányo­kat is folytattam, és néhány könyvet lefordítottam. .Ügy látták, hogy el tudom lát­ni ezt a feladatot, felké­szült vagyok erre a hiva­tásra. II. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom