Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-28 / 50. szám
A HM EAZDMMMSA ÉS MUEMLEKVEDELEM Két kassza — hanyag felhasználás (Folytatás az 1. oldalról.) A letéti számlákhoz kapcsolódó szabálytalan pénzügyi tranzakciók révén a HM egyre növekvő összegű költségvetési körön kívüli pénzekkel rendelkezett, ami 1990 májusára elérte a 3,5 milliárd forintot. Még a minisztérium 1988-as és 1989-es éves számszaki beszámolóit is meghamisították annak érdekében, hogy a 3,2 milliárd forintos maradványból 2,3 milliárd forintot a nagyobb nyilvánosság elől eltüntessenek. A számla forgalmáról kettős könyvelés folyt. A HM- ben egy spirálfüzetbe jegyezték fel a valós pénzmozgást. Az úgynevezett elővásárlások révén a minisztérium jogtalanul csoportosíthatott át költségvetési pénzeket. Mostohagyermek volt pénzügyi szempontból a műemlékvédelem. Az ASZ által vizsgált 1986—1990 közötti időben műemlék- védelemre évente 6 milliárd forintot fordítottak — ebből mintegy 500 millió forint származott közvetlenül a költségvetésből. Az ÁSZ helyszíni ellenőrzéseket is magában foglaló vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség belső szervezetlensége és gazdálkodási hiányosságai az állami pénzek többrendbeli hanyag felhasználásához vezetett. Említésre méltó, hogy a szűkös anyagi eszközök mellett 17—35 milliós maradványok adódtak az OMF-nél év végén, és a be nem hajtott kintlévőségeinek az értéke elérte a 165 millió forintot. EGYHÁZI INGATLANOK TULAJDONJOGA Felmérték az igényeket A volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezéséről szóló törvény végrehajtására alakított egyeztető bizottságok elnökei, dr. Pálos Miklós és Lukács Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárai összevont bizottsági ülést tartottak, az érintett 12 egyház és vallási felekezet által kijelölt társelnökök és a kormányt képviselő bizottsági tagok részvételével csütörtökön — közölte a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatok titkársága az MTI-vel. A tanácskozás alapvető célja volt. hogy a szóban forgó törvény végrehajtásával egységes jogértelmezést és -gyakorlatot alakítson ki. Meghatározza a soron lévő feladatok ütemezését, különös tekintettel arra, hogy a jogi helyzet rendezésére a törvény tízéves határidőt-ír elő. Az összevont bizottsági ülés megállapította, hogy az ingatlanok visszaadására vonatkozó igények felmérése megtörtént, így az egyházanként most létrehozott egyeztető bizottságoknak a végleges adatok szerint 6167 ingatlan sorsáról kell dönteniük. Csédhen cs MeehanSkto Hátat fordít a partner? (Folytatás az 1. oldalról) mint Ligetvári Tibor igazgatótól megtudtuk, egyelőre a pisztáciapörkölő is leállt, hiszen a munkát biztosító amerikai üzletember még mindig nem tudta megvásárolni az üzemrészt, bár ebbéli szándékát már jelezte. Az igazgató szerint félő, ha az elkövetkezendő két-három hétben sem tudják dűlőre vinni a dolgot, a tengerentúli üzletember hátat fordít. A szerszámüzemük után is érdeklődik egy német vevő, s van egy halvány reményük, hogy az üzletet sikerül nyélbe ütni. Ligetvári Tibor elmondta, amennyiben jogilag lehetséges, szeretnék, há a gyáregységüket külön kezelnék., elkülönítve történne a privatizációjuk, s az adósaikkal is ők egyeznének meg. Félnek attól, ha a vállalat ügyét egészben kezelik — mivel három gyáregységről van szó —, a különböző érdekek érvényesítése csak nehezítené a helyzetüket. Tartanak attól is, ha rövid időn belül nem gyorsulnak fel az események, az adósságállományuk tovább fog növekedni, míg a vagyon — beleszámítva az állagromlást •— fokozatosan csökkenni fog. A csődben lévő gyáregységnél már az is gondot okoz, hogyan teremtsék elő a jövő havi bérfizetéshez a szükséges pénzt. A még meglévő megrendeléseik utón ugyanis késedelmesen fizetnek a partnerek. A dolgozók borúlátását bizonyítja az is, sokan arra játszanak, hogy a cég felmondjon nekik, hiszen az előírt végkielégítés úgymond biztos pénz, míg a gyár talpra állásában már nem sokan bíznak. A gyár jelenlegi helyzetében azonban a végkielégítés — több mint száz embert érint — kifizetése is komoly problémát jelent. H. É. Felmentették Nyíri Sándort Február 2.9-i hatállyal Göncz Árpád köztársasági elnök — érdemei elismerése mellett — felmentette tisztségéből Nyíri Sándort, a legfőbb ügyész helyettesét. Nyíri Sándor felmentését maga kérte. A legfőbb ügyész két új helyettesét március 2-án, hétfőn iktatja be Göncz Árpád. Ötszáz módosító indítvány PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK Sokrétűen meghányják- vetik a parlament munka- bizottságai azokat a tervezeteket, amelyek a T. Ház elé kerülnek. S hogy van mivel foglalkozni, van mit megvitatni, azt a tegnapi nap eseményei is bizonyítják. Mert hiszen ha egy törvénytervezethez ötszáz módosító indítvány fut be, az minden bizonnyal vastagabb aktacsomót képvisel, mint a végül is majd jóváhagyott törvény. De a pél- dálózás helyett érdemesebb nyomon követni a tegnapi munkát. Megkezdte az új munka törvénykönyv törvénytervezetéhez benyújtott több mint 500 módosító indítvány tárgyalását az Ország- gyűlés szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottsága. Az egyik javaslattal kapcsolatban — hosszas vita után — a képviselők egyetértettek azzal, hogy törvényi úton kell védelmet nyújtani a munkahelyi szexuális zaklatások ellen, mégpedig nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is. Az Országgyűlés nemzet- biztonsági bizottságának csütörtöki ülésén meghallgatták a nemzetbiztonsági tárca képviselőinek tájékoztatását azzal kapcsolatban, hogy a távközlésről és a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslatoknak milyen nemzetbiztonsági vonatkozásai vannak, s ez esetleg milyen módosításokat igényel — adott tájékoztatást az MTI-nek Kövér László (Fidesz), a bizottság elnöke. Az ülésen a bizottság tagjai és Gálszécsy András, a napokban posztjáról lemondott miniszter kölcsönösen méltatták az egymással kialakított jó együttműködést —• mondotta Kövér László. A bizottság elnöke ehhez hozzátette azt is: reméli, sőt többé-kevésbé el is várja, hogy a lemondott miniszter utódjával ugyanilyen jó együttműködést sikerül majd kialakítani. Kincstárjegyek Változó kamattal Az 1992. évi állami költségvetésről szóló, tavaly év végén elfogadott törvényben kapott felhatalmazás alapján a Pénzügyminisztérium idén is folyamatosan 1996-OS VILÁGKIÁLLÍTÁS A rendezés joga Budapesté (Folytatás az 1. oldalról.) mint a világkiállítás-párti közvélemény aktivitásának és a főváros kooperatív hozzáállásának. A rangos nemzetközi esemény jó alkalmat ad arra, hogy a főváros, illetve az egész ország új lendülettel, koncentráltan fogjon hozzá azon fejlesztési programok megvalósításához, amelyek amúgy is halaszthatatlanul szükségessé váltak. A honfoglalás 1100. évfordulójával egybeeső világkiállítás remélhetőleg olyan pezsgést teremt az országban, mint a múlt században a millenniumi ünnepségek. Mindezen túl a budapesti világkiállítás fontos politikai üzenetet is hordoz a világ számára: a „poszt- kommunista” Európa megmutathatja, mire jutott a rendszerváltás eredményeként. Ez egyben jó alkalom arra is, hogy a világ felfedezze Magyarország, illetve a régió értékeit, kulturális kincseit — mondta a külügyminiszter. A folyamatosság és az elkötelezettség világkiállítási zászlaját átvéve, Demszky Gábor kifejezte szándékát, hogy a főváros az eseményhez méltó körülmények megteremtésével kíván hozzájárulni a sikeres világkiállítás megrendezéséhez — mondta az MTI-nek Révai Gábor, a Főpolgármesteri Hivatal saj tófőnöke. A Magyar Gazdasági Kamara üdvözli a BIE döntését, és a világkiállítás budapesti megrendezését, mert azt Magyarország legnagyobb üzleti vállalkozásának, a magyar gazdaság fejlődésében megismételhetetlen lehetőségnek tekinti. Ezért is támogatta a kiállítás gondolatát kezdettől fogva. Gyarmatné Rácz Ágnes, a kamara főtitkára elmondta, véleményük szerint a döntéssel a magyar gazdaság lehetőséget kapott helyzetének radikális, öt éven belüli konszolidálására, a vállalkozásélénkítés külső és belső feltételeinek biztosítására. A döntés tükrében most már a vállalkozókon és természetesen az érdekképviseleteken is a sor, hogy a világkiállítás adta lehetőséget az ország és a gazdaság javára fordítsák. bocsát ki változó kamatozású kincstárjegyet. Az új kincstárjegyek kibocsátása a befektetők igényeihez igazodva, több lépcsőben történik. Az I. sorozatszámmal megjelölt kincstárjegyek — 10 milliárd forint névértékben — várhatóan március 10-ével kerülnek forgalomba. Az új kibocsátású értékpapírok konstrukciója változatlan, kamatfeltételei a következők szerint módosulnak: a 31. naptól a 90. napig évi 28 százalék, a 91. naptól 9 180. napig évi 30 százalék^ a 181. naptól a 270. napig évi 31 százalék, a 271. naptól a 364. napig évi 32 százalék, a 365. napon 33 százalék. A Pénzügyminisztérium a későbbi kibocsátásoknál — a pénzintézetek kamatcsökkentéseivel összhangban —• további kamatmérsékléseket tervez érvényesíteni. MMONDOTT A gg VEZETOSECE Erős, önálló területi szervezetek kellenének (Folytatás az 1. oldalról) rendszerváltozás érdekében. Ezzel kapcsolatban elegendő, ha csak az 1989. június 16-i mártírtemetésre és a volt politikai üldözöttek rehabilitálási-kár- pótlási ügyének elindítására utalok. Ügy vélem, hogy az új, jelenlegi történelmi korszakban a történelmi igazságtétel ügye már az egész nemzet dolga kell hogy legyen. A teendők közül a legfontosabbak jól- rosszul már intézményesülőben vannak. A demokratikusan megválasztott parlamentnek dolga, hogy a korrekciókat és a további újabb lépéseket megtegye., Csak így kerülhető el, hogy kisebb-nagyobb csoportok a saját belterjes társadalmi-történelmi szemléletüket erőltessék szélesebb rétegekre, akár intellektuális gőgjükben, akár mások által felkorbácsolt indulatukban. A TIB további, igen fontos feladata az egyes tagok személyes érdekvédelme lehetne azon a törvényi alapon, amelyet az Országgyűlés alkot. Ehhez viszont erős, sőt önálló területi szervezetekre lenne szükség, hiszen a helybeli tagok problémáit egy országos központból nehéz meglátni. Az országos vezetőség öt tagjának lemondása ezt a koncepciót kívánja elősegíteni. Ezen — immáron volt — országos vezetők TIB-beli tagságuk fenntartását a márciusban esedékes küldött- közgyűlés kimenetelétől teszik függővé abban a reményben, hogy a TIB tagsága elhatárolja magát mind a történelemfelfogásban, mind az igazságtétel ügyében mutatkozó bármifajta egyoldalú szemlélettől, valamint az álmagyar, álnépies, kuruckodó megnyilatkozásoktól. Budakalászi konfliktusok Mi történt a lenfonóban (Folytatás az 1. oldalról.) bizonyos „görögnek”, akit ők maguk nem ismernek. Annak ellenére, hogy őket törvényesen bejegyzett szervezetként választották meg tagjaik, gyári dolgozók, a gyűlés és eladás időpontjáról nem tájékoztatták, a megbeszélés tartalmáról nem szerezhettek információt, véleményt nem mondhattak. A dolgozók egynapos határidőt kaptak arra, hogy döntsenek. Vagy bejárnak ezután a csillaghegyi üzembe, vagy maradnak a „görögnél”. Nyolcvan embert egyébként is elküldenek. Vég- kielégítésként egy hónapról beszélnek, mivel az rL csak néhány éve működik a jelenlegi formában. Az állásukat veszítők többsége viszont több évtizedes munkaviszonyban állt a jogelőd üzemmel. Gaján Vilmos elnök az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőséghez írt levelében közli, hogy érdekvédelmi szervezetüket akadályozzák a munkájában, bejelentéseiket elhallgatják, együttműködésre nem mutatnak készséget. Tegnap délelőtt vállalati tanácskozás közben hívtuk, telefonon Szabó Csabáné’ aki kérdéseinkre válaszolva közölte: Szó sincs a gyár eladásáról. A gyárban nem volt semmilyen gyűlés. Vegyes vállalat alapításáról szóló megállapodást készítenek elő, egy hónap múlva írják alá a szerződést a januárban említett külföldi partnerekkel. Gaján Vilmoséknak pedig már kétszer írt levelet, de nem igyekeztek felvenni a kapcsolatot. — Tényleg el kell mennie nyolcvan embernek? — Nem tudom, hogy nyolcvannak vagy menynyinek, biztos, hogy sokan lesznek, de erről még korai volna nyilatkozni, főleg telefonon és a munkásgyűlés előtt — mondta az igazgatónő. — Ha lesz munkásgyűlés, elmehetünk7 — Természetesen. — Mikor lesz? — Pillanatnyilag még nem tudom megmondani. Ígéretet kaptunk arra, hogy a véglegesen kialakult helyzetről telefaxon rövid tájékoztatást kapunk az igazgatónőtől. Amikorra talán a bejegyzett érdek- védelmi képviselők is beavatottként nyilatkozhatnak. (K. T. I.) Lilian. 3
