Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

CEG!IDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 49. SZÄM 1992. FEBRUAR 27., CSÜTÖRTÖK Sokan tiltakoztak Akkor is fizetni kell, ha nem vették igénybe A közelmúltban felszólították azokat, akik a múlt eszten­dőben nem fizették be a szemétdí.jat. Sokan amiatt reklamáltak, hogy nem is vették igénybe a szolgáltatást. Ezért méltánytalannak éreznek bármiféle követelést. Felkerestük Juhász Józsefet, a ceglédi Városgazda Rt. igazgatóját. — A felszólítást köve­tően a hátralékosok közül sokan jelentkeztek és tilta­koztak a kiszabott díj ellen. Vitatják a jogosságot. Mondván: egy el nem vég­zett szolgáltatásért hogyan lehet bármiféle összeget is kérni. A napjainkban is ér­vényben levő egykori — igaz, még városi tanácsi — köztisztasági rendeletre hi- vatkozhatom. Miszerint a rendszeres szemétszállítás­ba bekapcsolt területeken, akkor is meg kell fizetni a díjat, ha valaki nem vette igénybe a szolgáltatást; vagy esetleg az illető maga szállítja el, semmisíti meg a hulladékot. 10G0S IGÉNY — Nyilván az érintett polgárok igazságtalannak érzik ezt az eljárást. Mire számíthatnak, ha mégsem fizetnének? — Azt javasolhatom — elsősorban a nyugdíjasok­nak és az egyedülállóknak —, hogy szociális indokaik­kal forduljanak a polgár- mesteri hivatalhoz. Elkép­zelhető, hogy kedvezményt kapnak, esetleg elengedik a szemétdíjat. Ezt a pénzt aztán az önkormányzat át­utalja vállalatunknak. Ter­mészetes, hogyha a méltá­nyosság indokolatlan, ak­kor bizony — nem szívesen mondom ezt — kénytele­nek vagyunk az érdekein­ket a bíróságon érvényesí­teni. Akadt rá precedens, hogy valaki — aki nem szállíttatott szemetet — pert indított ellenünk; el­utasították a keresetét. Az érvényben levő rendelet alapján jogosnak találták a díjigényünket. Sokan ne­hezményezték egyébként, hogy a régi rendszer ren­deletét miért vesszük ala­pul. Ez országszerte így van. Amíg az új törvény nem születik meg, mi nem tehetünk mást, tartjuk ma­gunkat a korábbihoz. — Hol tartanak a kedve­zőbb tarifa kidolgozásá­ban? — A megadott határidő­re — év végéig — elkészí­tettük az igazságosabb díj­rendszert, a kitett szemét mennyisége alapján kellene fizetni. A gazdasági bizott­ság úgy ítélte meg, hogy egyelőre ezt nem valósít­hatjuk meg. Ugyanis meg­Szakorvcsi rendelés A Dánszentmiklósi Köz­iégi önkormányzat értesí­ti a lakosságot, hogy dr. Endrődi Tamás szülész-nő­gyógyász szakorvos már­cius 24-étől minden párat­lan héten kedden 17-től 18 óráig magánrendelést tart a községi egészségházban. oldatlannak látszik, miként regisztráljuk a szállítást. Külföldi példák alapján több javaslat is elhangzott: bélyegrendszer vagy elő­nyomtatott zsák. NEM GYŐZIK — Mindenesetre, ameny- nyiben a lakosságra bíz­nánk, hogy saját jószántá­ból vásároljon mindenki bélyeget vagy zsákot, akkor sokan alighanem akként nyilatkoznának, nincs sze­metük. Ugyanakkor már ott tartunk, hogy a város egy-egy szelete tele van szeméttel. Például az evan­gélikus templom oldalához is nemegyszer raktak le il­legálisan hulladékot. Az önkormányzat szinte nem győzi eltakaríttatni. Végül is abból indultunk ki, ha önkéntes lenne a szemét­hordás — a polgárok jelen­legi anyagi helyzetét is­merve —, legtöbben nem vennék igénybe a szolgálta­tást. — Következésképp to­vábbra is marad az eddigi módszer. — A gazdasági bizottság előzetes véleménye alap­ján, a múlt évben megál­lapított tarifarendszert a testület határozatlan időre meghosszabbította és jóvá­hagyta. Továbbra is fel­adatnak tekintjük az igaz­ságosabb díjmegállapítás kidolgozását. — Legideálisabbnak az előbbiekben említett meg oldás — miszerint a pol gárok a kitett szemét mennyisége után fizetné­nek — látszik reálisnak. Remélhetőleg megtaláljuk a gyakorlati megvalósítást. Ugyanis az aligha lenne megnyugtató, hogy a gép­kocsivezető mindenütt húz­ná a strigulákat a kiürített kukák alapján. Örökös vi­tákba keveredhetnénk, mert nehezen bizonyíthat­nánk, hogy mennyi szeme­tet szállítottunk el. Termé­szetesen elengedhetetlen, hogy előírjunk egy kötelező kritériumot. Különben en­nek az egésznek a város közigazgatása látná kárát. Az egységnyi szeméten ala­puló díjrendszer bevezeté­se talán inspirálná a lakos­ságot arra, hogy valóban csak a kommunális hulla­dékot tegye ki, amit nem képes megsemmisíteni. Szorgalmazzuk a szelektív gyűjtést. segítséget remélve — A hulladék szétválo­gatása — rengeteg üveg, papír, fém kerül ki a te­lepre — lenne a következő lépés. Ezeket hasznosíthat­nánk. Gondolni kell arra is, hogy az új szeméttároló vé­szesen telik — a bővítése több tízmilliós költséget je­lentene az önkormányzat­nak. Különböző külföldi partnerekkel is tárgya­lunk, amelyektől szakmai és anyagi segítséget remé­lünk. F. F. Csendélet Csendélet gémeskúttal, veterán autókkal Gór Sándor Cegléd környéki tanyáján (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Testületi ülés Február 27-én, csütörtö­kön 15 órakor a városháza kistermében tartja soron következő ülését az ön- kormányzati testület. Egye­bek mellett szó lesz a me­zőgazdasági ingatlanok hasznosításáról, értékesíté­séről ; az érdekegyeztető fórumok megalakításáról; a közterületek tisztán tar­tásáról szóló önkormány­zati rendelet tervezetéről. Az ülést időszerű kérdések zárják. Várjuk olvasóinkat Február 28-án, pénte­ken este hat órakor a ceglédi kaszinóban fó­rumot rendez a Pest Megyei Hírlap, amelyen részt vesz dr. Tallös Emil főszerkesztő és Győri András főszerkesztő-he­lyettes. Várjuk olvasóin­kat. Államtitkár az átképzésről A Ceglédi beszélgetések sorozatban március 3-án este hát órakor a ceglédi Kossuth Művelődési Köz­pont kamaratermében dr. Schamschula György, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára tart tájékoztatót a munka tör­vénykönyvéről, a munka- nélküliségről és az átkép­zésről. Rendhagyó hangverseny V arázslatos fuvolák A napokban az abonyi pol­gármesteri hivatal díszter­mében a Budapest fuvola­együttest hallhatta, láthat­ta a közönség. Az együttesnek még egy­éves múltja sincs, s leg­alább már egytucatnyi fel­lépést tart nyilván. Hall­hatták a fővárosban, az ország több nagyobb tele­pülésén, sőt külföldön, Ausztriában is. A zenekar­nak Varga Györgyné ze­netanárnő személyében abonyi tagja van, valamint a koncertnek rajta kívül más, helybéli (Polyákné Nehéz helyzetben a birkózók Egyszer majd átveszik a stafétabotot? Gyerekkorom kedvenc időtöltései közé tartozott a birkózó-csapatbajnokság mérkőzéseinek megtekinté­se. Ezeket a találkozókat gyakran 200-300 néző tom­bolta végig. Mi lett a ceglé­di birkózással? — tettem fel a kérdést Galambos Jó­zsefnek, a felnőttcsapat edzőjének. — Sajnos, már tíz éve, hogy nem indulunk a csa­patbajnokság küzdelmei­ben. Egyszerűen nem tu­dunk annyi versenyzőt ki­állítani, amennyire szüksé­günk lenne. — Ennek mi az oka? — Az az igazság, hogy a tehetséges versenyzőinket nem tudjuk megtartani. Nálunk nincsenek meg azok a feltételek, amelyek más csapatnál. Nincs lehetősé­günk lakást adni, egziszten­ciális problémát megoldani. Győré Éva, Varga Fruzsina és ifjú Varga György) sze­replői is voltak. A pillanatnyilag az or­szágban egyedülinek te­kinthető együttes létrejöt­téről Varga Györgyné a következőket mondta: — Vizkeleti Piroska, volt tanárnőm gondolt egyet, és összehívta évfolyamunk­hoz tartozó tanítványait, s megkérdezte: akarunk-e újra együtt zenélni? Ter­mészetesen igent mond­tunk. Mindez tavaly nyáron történt. Piroska, aki a grazi konzervatórium okta­tója, megkereste Kovács Imrét, aki most művészeti vezetőnk, fuvolás „nagy­apánk”, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola taná­ra, és közel 30 évig az Ál­lami Hangversenyzenekar első fuvolistája volt. A többiek mindannyian év­folyamtársaim: Elek Tiha­mér, az Állami Operaház első fuvolistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola tanára, valamint dr. Becskyné Gacsó Annamá­ria, Meleg Károly, Péter di­né Gacsó Gabriella, dr. Pálosné Mester Jolán és Szilágyi Márta. Az utóbbi öt kolléga és én zeneisko­lai tanárok vagyunk. — Most a téli hónapok­ban csak lakóhelyeinken mutatkozunk be, ám a ta­vasz beköszöntővel sok fellépésre számíthatunk. Vízkeleti Piroska — aki­nek széles körű kapcsola­tai vannak — programja szerint Franciaországban és több környékbeli ország­ban koncertezünk. — Miért a Budapest fu­volaegyüttes nevet vették fel? Milyen zenei irány­zatot képviselnek? — Együttesünk nevét az motiválta, hogy társaim többsége a fővárosban él. Zenénk műfaja nem min­dennapi. Szerepléseink és gyakorlásaink során sok­féle fuvola szólal meg, s nem egy ma már ritkaság­számba megy. Eme hang­szerek kavalkádja végered­ményben egy érdekes hang­színt eredményez, ami so­kaknak nagyon tetszik. Ál­talában, a most elhangzot­takhoz hasonlóan olyan népszerű műveket, illetve azok átiratát mutatjuk be, amelyek a rádióból, vagy lemezről jól ismertek. Ha az arányokat nézem, az át­iratok vannak túlsúlyban. A hangverseny a nem szak­értő ember számára is él­ményt jelentett. Mozart Egy kis éji zene darabjá­nak elhangzása után verőd­tek .össze legszaporábban a tenyerek. Hasonló fogadta­tásban részesült az említett szerző Ave vérum című szerzeménye, ami tulajdon­képpen egy templomi mű. És természetesen közönség- sikert jelentett minden olyan szerzemény bemuta­tása, amit az abonyi tanár­nő lányával vagy fiával, il­letve külön-külön mutatott be. Rendhagyó volt a kon­cert, mert a műsor szüne­tében Elek Tihamér — akit társai univerzális em­bernek tartanak — egy le­bilincselő előadást tartott a fuvolatörténetről és közben megszólaltatta a „család­hoz" tartozó ősi és legmo­dernebb hangszerek mind­egyikét. (gyurákl) ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér I. • A szerkesztőség vezetője : Fehér Ferenc. • Munkatárs: TamasI Tamás. • Posta­cím: Cegléd. Pf I». 2701. Te­lefax és telefon: (20) 13-400. e Telex: 22-635*. • Hirde­tésfelvétel : Hírlapkiadó Vál­lalat Közéin ségszolgálata. Cegléd. Teleki ti. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-tőí 12-ig. szerda LO—17 óráig; Télen fon: (20) 10-763. Azt hiszem, sokan tudják, hogy régebben nálunk bir­kózott az Európa-bajnok Sipos Árpád és a váloga­tott Bódi Jenő. Természe­tesen ők is a fővárosba ke­rültek, mert ott jobbak voltak a feltételek. — Elmondaná a szakosz­tály felépítését? — Fábián Pál a vezető­edző, Hoff mann Géza pedig a serdülőkkel foglalkozik. Szerencsére itt már nem annyira elkeserítő a hely­zet, 23-30 gyerek jár edzésre. Remélhetőleg kike­rül majd néhány bajnok közülük. Persze ceglédi példakép hiányában na­gyon nehéz motiválni a srá­cokat. — Van-e olyan tanítvá­nya, aki komolyabb ered­ményt ért el? — A felnőttek között nincsen. Az ifjúságiak kö­zül Turbucz István a leg­jobb, aki Szegeden orszá­gos versenyen a második lett. — Miből fedezik a ver­senyzés költségeit? — Anyagi támogatást kapunk a CVSE-től, a Tej­ipartól, és az önkormány­zattól. — Szerepei-e a terveik között az, hogy visszatérnek a csb-re? — Amint már említet­tem, tíz éve nélkülünk zaj­lanak a csb versenyei. Nem titok, hogy újra sze­retnénk felnőttcsapatot. Az a tervünk, hogy azokat a versenyzőinket, akik kü­lönböző okoknál fogva ab­bahagyták, visszahívjuk. Remélhetőleg nem ábránd az, hogy egyszer majd a mai' fiatalok veszik át a stafétabotot. Kóbor Ervin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom