Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
MONORI Exilian XXXIV. ÉVFOLYAM, 48. SZÄM A visszhangok visszhangja (II.) 1992. FEBRUAR 26., SZERDA Önmagunk, magunkért Lapunk tegnapi számában közöltük I.ugosiné Pelczhof- ter Erzsébet pilisi népművelő írásának első részét. Levélben arra reagál, milyen visszhangja volt felajánlkozásának, aminek a révén lehetővé vált, hogy nyugdíj, ellátás nélkül maradt idős emberek, főleg nő a Pro Família Alapítványhoz fordulhassanak segítségért. Nem akarok a világmegváltó színében tetszelegni, ezért nem titkolom, hogy nem kígyóztak hosszú sorok az ajtóm előtt: összesen tizenkilencen éltek a személyemben felkínált lehetőséggel. Az ugyan nem mérhető, hogy hányán voltak, «kik olvasói levelem kapcsán közvetlenül a Pro Famíliához fordultak. A leveleket olvasva, a személyes elbeszéléseket hallgatva indulataim nőttön nőttek, s megfogalmazódott bennem egy gondolat: ezek az 1920-as, ’30-as években született, s mostanra saját Jogon nyugdíjjal nem rendelkező asszonyok alkották « Kádár-rendszer szociális hálójának a vázát! Gondoljunk bele: ha ők nem maradnak otthon az ötvenes, hatvanas évektől gyermekeiket nevelni, mennyiyel több bölcsődét, óvodát kellett volna építeni, üzemeltetőit! Mennyivel több szociális otthon, elfekvő, öregek napközije vált volna szükségessé, ha ezek az asszonyok nem maradnak otthon a földművelésbe belerokkant, földjüktől éppen akkor megfosztott, semmilyen Jövőképpel nem rendelkező szülőket, öregszülőket, de még a távolabbi elöregedett rokonaikat is ellátni, ápolni. A ház körüli kertekben vagy a háztájiba besegítve hozzájárultak a család, de olykor a település élelmiszer-ellátáshoz. Tették ezt zokszó nélkül, «nyáíktól tanult természetes beletörődéssel, ellenszolgáltatást nem várva: tették dolgukat a természet törvénye szerint Nem szédítette meg őket az egyenjogúság, az emancipáció — felénk gyalázatosán rosszul értelmezett — fogalma. Csak a hetvenes, nyolcvanas években döbbentek rá, hogy a hatalom — és annak képviselői — kényre-kedvre Mszolgáltatott jaivá váltak. Legtöbbjük nem fordult alamizsnáért a helyi hatalmasságokhoz. A meg nem épített szociális hálózat, s a számukra ki nem fizetett nyugdíjak tették lehetővé a fedezet nélküli pénzek be- lepumpálását az aktív dolgozó rétegek életszínvonalának emelésébe. A levelek tanúsága és a hivatali szemlélet reagálása még egy dologban erősít meg: a szétszórtság elszigeteltségében létező állam- polgári kínok feloldására, orvoslására egyetlen mód van: az állampolgári kezdeményezés! A történelmi demokráciákban ez a módszer jó bevált, működő rendszerré nőtte ki magát. Napjainkra a nagyobb városokban, hazánkban is bizonyítja életképességét, hiszen egyre gyakrabban tudósítanak a tömegkommunikációk olyan tömörülésekről, alapítványokról, melyeket azonos problémákkal küzdő állampolgárok hívtak létre abból a célból, hogy megkönnyítsék, tapasztalataikkal segítsék sorstársaik életét. Évtizedeken át hangoztatta a politika a falu városhoz való felzárkóztatását. E törekvés egyetlen területen „sikerrel” járt, hisz mára a legtöbb falusi ember is oly szűk területen él, ez érvényes jogszabályok jóvoltából — melyen nem hogy egy haszonállat tartásához, mezőgazdasági gépék tárolásához, de még egy házőrző kutya életteréhez sincs elegendő hely. Közelítsük meg most más irányból a vidék felzárkóztatását, kovácsoljunk erőt hátrányos helyzetünkből! Alakítsunk társulásokat, csoportokat, klubokat, mi, állampolgárok, akik azonos gondokkal küzdünk. Legyen az egy lisztérzékeny gyerek, egy eltartott, gondozásra szoruló szülő, egy alkoholbeteg, vagy drog rabja családunkban vagy bármi, amiről tudjuk, +iogy másokat is érintő, nehezen megoldható probléma. Csoportosulásba tömörülve, tapasztalatainkat átadva, egymást segítve konok akarással hivatalos szintig vihető állampolgári kezdeményezésünk. Alakítsuk meg Pilisen a lebontott művelődési ház helyett, pillanatnyilag még (?) jogutódként működő régi pártházban Pro Família gyűjtőnév alatt állampolgári kezdeményezésből azokat a csoportokat, melyekben az egyén problémamegoldásához az ösz- szefogásban rejlik az erő. Várom mindazok jelentkezését, akik elég erőt és tett- rekészséget éreznek magukban, legyenek személyesen érintettek, vagy csupán segítőkész emberek, egzisztenciák: hendikeppel induló önmaguk és embertársaik segítségére. Figyelmeztetni szeretnék minden vállalkozót: látványos, gyors eredményeket e felkínált kezdeményezési lehetőségtől senki ne várjon, mindenki csak annyi segítséget kaphat embertársaitól, amennyit ő képes adni. Személyemtől sem várható orvoslás jogsérelemre, kilátástalan helyzetek megoldására. Csupán egy népművelő vagyok, aki szeretné gyorsítani a demokrácia felé menetelés ütemét. Ezt az utat mindannyiunknak meg kell tenni, kinek így, kinek úgy: de legtöbbünknek gyalogszerrel. Ezért felajánlom: menjünk együtt, úgy gyorsabban telik az idő. Lugosiné Pelczhoffer Erzsébet népművelő Pilis, Dózsa Cy. u. 2. sz. ★ Pénteken este Pilisen — szintén Lugosiné kezdeményezésére gyertyafényes „Kulíúrsiratót” tartottak. Hogy mikor lesz mód és ok az ünneplésre is. arról egyelőre nincs hírünk. Pár nap, és él as adó A közös kasszába Bármilyen nagy tömegnek (ennénk fel a kérdést, ki szeret adót fizetni, valószínűleg csak véletlenül emelkedne néhány kéz a magasba. Ennek ellenére azt azért már aligha állíthatná bárki, hogy észérvekkel is lehetetlen meggyőzni a közvéleményt bizonyos adók szükségességéről. Attól pedig persze még messze vagyunk, hogy nálunk is rangot, a büszkeségre okot jelentene cgy-cgy település első számú adófizető polgárának lenni. Talán a szemléletváltozást jelzi azonban, hogy Monoron a kommunális és a helyi iparűzési adó bevezetéséről szóló képviselői határozat indoklásakor elhangzott: maguk a vállalkozók kérték, jelöljék meg a célokat, amikért szívesen fizetnek. Ennek megfelelően a rendelet értelmében az önkormányzat a befolyt bevételt a távbeszélő-hálózat fejlesztésére, a mentőállomásnak a rendelőintézethez történő integrálódására, s ha e két feladat megvalósul: a szennyvízcsatorna építésére fordítja. A rendelet 2.992. március 1-jén lép hatályba, de az adóelőleget két részletben, az idén május 31-ig, illetve szeptember 15-ig kell befizetni. a jövő évtől ez az időpont: március 15. és szeptember 15. A hír természetesen megjelenése óta foglalkoztatja a helybelieket. ezért dr. Kapási Pált, a város jegyzőjét kérdeztük meg a rendelet részleteiről. Először természetesen azt kell tisztázni, hogy ki számít adóalanynak, mondta a szakember. Ide sorolhatók a magánszemélyek, a jogi személyek illetve a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a magánszemélyek jogi személyiséggel nem bíró személyi egyesülése. (Természetesen vannak — bizonyos esetekben — kivételek, amiről a polgár- mesteri hivatalban érdemes érdeklődni.) Kommunális adót — 2 ezer forintot személyenként — annak a vállalkozónak kell fizetnie, akinek székhelye, telephelye vagy részlege a monori önkormányzat illetékességi területén található. Az adó alapja az általa helyben foglalkoztatott személyek átlagos statisztikai létszáma — tájékoztatott dr. Kapási Pál. A kommunális adó fizetése alól mentesül, aki helyi iparűzési adót fizet. Kérdés az is, mi számít adóköteles iparűzési tevékenységnek. A szakember válasza: a vállalkozó e minőségben végzett minden olyan tevékenysége, ami nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányul... Természetesen itt is akadnak kivételek, amik felől szintén érdemes tájékozódni, de különösen figyelemreméltó, hogy mentes az adó megfizetése alól — tevékenysége első évében ■— a kezdő vállalkozó. Az adó összegét csökkenti a helyi szakoktatási intézmények részére az adott évben befizetett szakképzési hozzájárulás, tudtuk meg dr. Kapási Páltól. Az adó alapja, fogalmaz a rendelet, az értékesített termék, illetve az elvégzett szolgáltatás nettó árbevétele. Az iparűzési adó mértéke pedig az adóalap három ezreléke. Itt is kell természetesen az előző évi nettó árbevétele alapján előleget fizetni. A vállalkozó helyi adóját, az iparűzési adó kivételétel az adóévet követő február 28-ig vallja be. Az iparűzési adót pedig május 31-ig — mondta dr. Kapási Pál. Adóügyekben az elsőfokú hatóság az ön- kormányzat jegyzője, másodfokú fórum pedig méltányossági ügyekben a képviselő-testület. Vereszki János GYÖMRO, VECSES Fórumok Február 27-én. csütörtökön az önkormányzatok meghívására Gyömrőre és Ve- csére iátogat dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára. Gyomron reggel 8 órakor az 2. Számú Központi Iskola aulájában, Vecsésen a községháza dísztermében találkozik a helybeli pedagógusokkal, fórum keretében, amelynek fő témája az új közoktatási törvény koncepciója lesz. A szervezők szeretettel várják a pedagógusokat és érdeklődőket a gyömrői és vecsési fórumra. MONORON Rendkívüli ülés Rendkívüli nyilvános ülést tart február 27-én, csütörtökön 14 órakor a monori városi önkormányzat képviselő-testülete a polgármesteri hivatal földszinti tanácskozótermében. A 13 tervezett téma közül kiemelkedik a telefon ad hoc bizottság jelentése, a tavalyi zárszámadás, az idei költségvetés tárgyalásának- második fordulója, valamint a vagyonátadó bizottságnál előterjesztésre kerülő önkormányzati va- gyonigényekrőí szóló tájékoztató. Vasárnap már élesben Két döntetlen Vasárnap befejezte az NB III-as monori labdarúgó-csapat téli felkészülési programját. Szombaton a Mátra-csopört élmezőnyében szereplő, jóképességű Gödöllő LC volt a mononak ellenfele, akik Hajdúszoboszlóról érkeztek, nyolcnapos edzőtáborozásból. A játékvezető Oláh Tibor volt. Jó iramú, küzdelmes mérkőzésen a vendégek 20 perc alatt 2-0-ra elhúztak, de a hazaiak alig negyedóra alatt kiegyenlítettek. A mély talajú edzőpálya sokat kivett a játékosokból, de erőnlétből kitűnőre vizsgáztak. A monoriak nélkülözték Dombait, Jancsikát, Sarlóst és Bokrost, a göMONOUI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. • Munkatársak: Gér József és Köb- lenes Zsuzsa. • Postacím: Monor, Ff. Sí. 2201. Telefon: 1ST. • Fogadóórák és btrdetésfel vétel: hétfőtől * péntekig S-tM U-lg. 8 i ^j££űia|> A héten Monor térségében is megkezdődtek az általános fogyasztási szövetkezetek részközgyűlései. E fórumoknak, ha lehet, az idén még nagyobb a jelentőségük, mint korábban, hiszen ezekben a hetekben, hónapokban kezdődik meg a szövetkezeti és átalakulási törvény végrehajtása. Sok múlik majd — például a vagyonnevesítés során — A megválasztandó küldötteken. Az Alső-Tápiő Menti ÁFÉSZ működési területén információnk szerint nyugodt légkörben készülnek a küldöttgyűlésekre, még a Monor Vidéki ÁFÉSZ-ból már hosszabb ideje kiválással próbálkozó pilisiek továbbra sem tettek le szándékúkról. llg Albert .a kiválást szervező bizottság nevében mostanában arról igyekszik meggyőzni a helybeli szövetkezeti tagokat, hogy alaposan meg kell fontolniuk, kiket választaKözéppontbau a küldöttek Részenként az egészért nak küldötteknek, mert általa közvetve vesznek részt a döntésekben. — Ez azt jelenti, hogy ha a korábban töröltek is visszanyerik tagságukat, mintegy 100 küldött dönt a tagokat személy szerint is érintő kérdésekben — mondja Iig Albert. — Ezért csak olyan személyeket szabad — saját érdekünkben — megválasztanunk, akikben minden tekintetben megbízunk, akik kikérik a véleményünket, és aszerint is szavaznak, még ha személyes érdekeiknek ellentmond is a döntés. Tehát vitathatatlan tekintélyű, a közösség érdekeiért bátran kiálló küldöttekre van szükségünk.; ,i • Kétségtelen, a tét nem kicsi. A küldöttgyűlés dönt hogy a törvény szabta határidőn belül határozatképes részközgyűléseket tartsanak, mert ellenkező esetben a következmények mindkét fél számára hátrányosak lehetnek. V. J. ★ Lapzártánk után készült egy interjúnk Meggyes Nagy Istvánnal, a Monor Vidéki ÁFÉSZ elnökével, akinek állítása valószínűleg a mai pilisi részközgyűlésen is meglepetés erejével hat majd! Elmondta: megállapították, hogy a korábbi — a kiválásról szavazó — részközgyűlések határozatképtelenek voltak, a vándorurna alkalmazása pedig törvénytelen. Ennek során azt is tapasztalták, hogy valakik, hat ■— már korábban — elhunyt szövetkezeti tag helyett is szilig Albert szerint a szövetkezeti vagyon 70 százalékának, mintegy 100 millió forintnak a nevesítéséről. Ez a pilisieket különösen foglalkoztatja, hiszen korábban ők tiltakoztak leghevesebben a szerintük igazságtalan — a vezetők számára kedvező — vagyonnevesítés ellen. A küldöttválasztó rész- közgyűlések, mint köztudott, akikor határozatképesek, ha azokon a tagságnak legalá,bb az 50 százaléka részt vesz. Pilisen a kiválást szervező bizottság ezúttal nem mozgósítja a helybelieket, mondta llg tuőT' függeHerűif"' S cz«rt * következet mind a szövetkezeti köz- bűnvádi eljárást kezdenie- pontnak, mind a helybe- nyezclt. A témára még a lieknek közös érdekük, héten visszatérünk. döllőiek Simont. A gólokat Kraszovszkij, Szász (Gödöllő) illetve Kovallk és Bodnár (11-esből) szerezték. Ambrózy István, a Gödöllő edzője: „Végig partiban voltunk, a mérkőzés jól szolgálta a felkészülést”, Dr. Genzweln Ferenc, a Monor edzője: „Tartalékos csapatunk, a második félidőben már elfogadhatóan játszott". Vasárnap a körzeti bajnokságban szereplő, hat ponttal vezető éllovast, Gyömrőt fogadták a monoriak. A játékvezető Kása László volt. A mérkőzés előtt a monori labdarúgó- szakosztály vezetősége köszöntötte Illovszky Rudi bácsit, az egykori szövetségi kapitányt 70 éves születésnapja alkalmából, aki kilátogatott a mérkőzésre. Az öt standardjátékosát nélkülöző monoriak irányították a játékot, de a szintén tartalékos gyömrőiek jól állták a sarat, és veszélyes kontratámadásokat vezettek. Egyáltalán nem tisztelték a hazaiakat. Eleredt a hűvös, kellemetlen eső, csúszós lett a pálya, de a 68. percben ez nem zavarta Lászlót, aki egy szép támadás után jól adott be, és Varró Z. remek gólt fejelt (1-0). A gyömrőiek a hajrában egyenlítettek: az egyébként jól játszó Elekes kirúghatta volna az alapvonalon túlra a labdát, de elvesztette, s Józsa T. éles szögből, bombagóllal egyenlített (1-1). A Gyöm- rő jó edzőpartner volt. Az ifik mérkőzésén: Monor—Gyömrő 2-0. Vasárnap Magyar Kupa- mérkőzést játszik Dán- szentmiklóson a Monor, ahol már élesben megy a játék. Hörömpő Jenő
