Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-04 / 29. szám
Szerb vádak Term csoportok Magyarországról? Egy szerb rendőr életét veszítette és két horvát fegyveres megsebesült a vajdasági Bezdán melletti vasárnapi összecsapásban — közölték zembori illetékesek hétfőn. A Tanjug jelentése szerint egy horvát terrorista csoport behatolt a szerbiai Vajdaság tartomány területére, azzal a feltételezett feladattal, hogy aknázza alá a vajdasági Bezdán és a — szerb megszállás alatt álló — horvátországi, dél-baranyai Batina közötti Duna- hidat. Ez a híd jelenti az egyetlen közúti összeköttetést a Vajdaság és Baranya között. A vajdasági biztonsági erők felfedezték és lefegyverezték a mintegy húsztagú horvát osztagot a Küllőd és Bezdán vajdasági helységek közötti mocsaras területen, közel a magyar határhoz. A két sebesült horvátot a zombori kórházba szállították. Folytatódik a kutatás a csoport esetleges további tagjai után. A szerb hatóságok állítása szerint a terroristák valószínűleg kétéltű járműveken érkeztek Baranya vagy Magyarország irányából —így a Tanjug. Német fegyverekkel? Háború Karabahban Halálos és sebesült áldozatai vannak a Karabah-hegyvl- déken hétfőre virradóra kirobbant összecsapásoknak. Hírügynökségek szerint a Karintag nevű örménylakta falu ellen azeri fegyveresek kezdtek támadást; egy lakos meghalt, sokan megsebesültek. Ugyancsak egy halálos áldozata van annak a rajtaütésnek, melyet örmény szabadcsapatok az azerik lakta Susa városa ellen indítottak. Harcok voltak a terület fővárosában, Sztye- panakertben is — itt több halálos és sebesült áldozat volt. Török közvetítéssel németországi fegyverek kerültek azeri kézre, és a fegyvereket Karabah-hegyvidék örmény lakossága ellen fordították. A hírt a DPA német hírügynökség jelentette egy göttingai székhelyű emberi jogi szervezet tájékoztatása alapján. Levon Ter-Petroszjan örmény elnök vasárnap egy a Független Államok Közössége tagállamaiból álló békefenntartó erő létrehozását sürgette a karabahi azerbajdzsán—örmény ösz- szecsapások megfékezésére. A davosi nemzetközi gazdasági találkozón részt vevő politikus közölte: amennyiben ez a lépés késne, illetve még hevesebbé válnának az örmények és az azerbajdzsánok közötti ösz- szecsapások, az ENSZ közbeavatkozását is kérni fogja. Ajaz Mutalibov, Azerbajdzsán elnöke visszautasítja mindenféle békefenntartó erő jelenlétét a Jereván és Baku által is magának követelt területen, azonban közölte, hogy hajlandó engedélyezni külföldi megfigyelők Karabahba utazását. Husszein Szadihov azeri külügyminiszter vasárnap felajánlotta, hogy találkozik örmény kollégájával a Hegyi-Karabah térségében egyre rosszabbodó helyzet megvitatására. Az Anatolia török hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy csak tárgyalások oldhatják meg az Azerbajdzsán fennhatósága alá tartozó, ám főleg örmények lakta enklávé feletti vitát. Pró és kontra ENSZ-misszióiigyben .A Tanjug jelentése szerint a jugoszláv elnökség kibővített ülésének részvevői vasárnap teljes egyetértésüket fejezték ki az ENSZ-,erők missziójával kapcsolatos Vapge-teivvel, tehát ä krajinai szerb köztársaság is beleegyezett abba, hogy területén fogadjá a kék sisakosokat. "A tanácskozáson kialakított egyetértés alapján a jugoszláv elnökség szavatolni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára azt, hogy lehetővé teszi az ENSZ-bé- keerők zavartalan telepítését, és tevékenységét, s azok együttműködését a helyi hatalmi szervekkel. Az illetékes szervek a krajinai és a szlavóniai, baranyai és nyugat-szerémségi szervekkel együttműködve megteszik a szükséges előkészületeket az ENSZ-békeerők missziója sikeres megvalósításának lehetővé tételére. Az elnökség egyúttal szavatolja, hogy mint a jugoszláv fegyveres erők főparancsnoksága, teljes védelmet nyújt a krajinai szeri? népnek, amennyiben azt bármilyen oknál fogva az ENSZ-erők nem tennék meg, s amennyiben a hor- vát fegyveres erők megtámadnák, vagy más módon fenyegetnék Krajinát. Ezzel szemben Milan Ba- bic krajinai elnök, valamint a krajinai szerb köztársaság kormánya hétfőre virradóra közleményben cáfolta a jugoszláv államelnökség vasárnap esti állítását. A dél-horvátországi szerb terület vezetése leszögezte: Milan Paspalj krajinai parlamenti elnöknek nem vólt felhatalmazása arra, hogy aláírja a bé- ketérv elfogadásáról szóló okmányt. Szlovákia Erőt gyűjtenek a pártok Csehszlovákia belpolitikai nyugalma csak látszólagos, a politikai pártok és mozgalmak erőgyűjtése folyik — állapította meg az Űj Szó című pozsonyi lap hétfői számában Duray Miklós, az Együttélés politikai mozgalom elnöke. A mozgalom országos tanácsa a hétvégén Nagycétényben vitatta meg a júniusban esedékes parlamenti választásokra való felkészülés kérdéseit. A szlovákiai magyar politikai közéletet hetek óta foglalkoztatja a kérdés: lesz-e, és ha igen, milyen választási koalíció jön létre a pártok és mozgalmak között? Szlovákiában az Együttélés politikai mozgalom mellett a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Polgári Párt és a Magyar Néppárt működik. Duray közölte: „az Együttélés országos tanácsa mandátummal ruházta fel az intéző bizottságot, hogy kezdjen koalíciós tárgyalásokat a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. Az Együttélés tagságának 70 százaléka a szlovákiai magyar keresztény- demokratákban látja a legfontosabb lehetséges koalíciós partnert” — tette hozzá. I Külföldi események egf momlatBiciii Vi FREDERIC WILLEM DE KLERK dél-afrikai elnöknek és Nelson Mandelának az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnökének hétfőn délután nyújtották át Párizsban az UNESCO székházában az ENSZ oktatásügyi, tudományos és kulturális szervezetének Felix Houphouet—Boigny békedíját. JICHAK RABIN az izraeli ellenzéki munkáspárt második émbere szerint elsőbbséget kell adni a. közeNkeleti békefolyamatban a kétoldalú tárgyalásoknak és ott a palesztin küldöttséget le kel] választani Jordániáról. A (VOLT) SZOVJETUNIÓ területén éleződő nemzeti konfliktusok során‘kazahsztáni sorkötelesek halnak meg, vagy válnak nyomorékká, ezért az ottani parlament hétfőn határozatban tiltotta meg, hogy a köztársaság katonáit nemzeti konfliktusok megoldására használják. BORISZ JELCIN szeptemberre várható tokiói látogatása során a japánok szeretnének előbbre lépni az Oroszországgal kötendő békeszerződés ügyeben és lezárni a háború óta visszakövetelt északi szigetek sorsát. AZON A KÖTETLEN eszmecserén, amely George Bush és Borisz Jelcin között zajlott le a Camp Da- vid-i elnöki pihenőhelyen, a legfontosabb téma a hadászati támadó fegyverek további csökkentése vqlt. Ez természetes is, hiszen az Egyesült Államok és a Független Államok Közösségének (FÁK) hadiarzenáljának legveszélyesebb részét a tömegpusztításra alkalmas nukleáris robbanófejek, illetve az ezeket célba juttató hordozók képezik. S amíg a két szuper- hatalom, az Egyesült Államok és a volt Szovjetunió ellenségként nézett egymással farkasszemet, a kölcsönös elriasztás egyensúlya volt az, ami fenntartotta a békét a szuperhatalmak között. Nevezetesen az, hogy mindegyik fél tudatában volt annak, ha elindítja földrészközi rakétáit a másik ellen, a visszacsapás olyan lesz, hogy a támadó is elpusztul, mivel egy nukleáris háborúban nem lehet vesztes és győztes, csak a föld teljes elpusztulása várható. 2 MAI KOMMENTÁRUNK NEM KELL REÁ KILENC ÉV Ennek tudatában, amikor hozzáláttak a nukleáris arzenált csökkentő megállapodások kidolgozásához, ezeket az egymással szemben táplált ellenségkép okozta kölcsönös bizalmatlanság' jegyei kísérték, s a szerződések, amelyeket megkötöttek, bár tükrözték a hidegháború fokozatos enyhülését, majd végét, de az ellenőrzési rendszabályok, melyeket e megállapodásokba beiktattak, szövegük terjedelmében is sokszorosan felülmúlták azo- két, amelyek magukról a csökkentési intézkedésekről szóltak... Most Camp Davidben minden teljesen más alapállásból történt. Bush és Jelcin ünnepélyes nyilatkozatban jelentették ki, hogy az Egyesült Államok és a Független Államok Közössége többé nem potenciális ellenségek, hanem olyan partnerek, a melyek a barátságot és együttműködést tekintik alapvetőnek kapcsolataikban. Ennek megfelelően folytattak megbeszéléseket a hadászati támadó fegyverek további csökkentéséről. Bush korábban az unió helyzetéről szóló kongresszusi beszédében már bejelentette, hogy az Egyesült Államok öt év alatt ötvenmilliárd dollárral kívánja csökkenteni katonai kiadásait, s meg akarja semmisíteni az amerikai nukleáris arzenál újabb részét. Elsősorban azt ajánlotta fel, hogy az egy rakétával több, nemegyszer tíz- tizenkét atomrobbanófejet különböző ellenséges célpontokra eljuttatni képes hadieszközöket iktatja ki a hadrendből, ha a Független Államok Közössége hasonlóan cselekszik. Jelcin Camp Davidben megismételte moszkvai kedvező válaszát erre, s hajlandónak mutatkozott arra, hogy túl a múlt évben aláírt Sl'ART megállapodás keretszámain, további csökkentést ajánljon. s ötezerről kétezer-ötszázra apassza le a rakétákon, repülőgépeken és tengeralattjárókon elhelyezett atomrobbanófejek számát. Bush ezt a plafont ez idő szerint még túl alacsonynak találta, s kifejtette: Washington 4000—4500-ra gondolt ebben az újabb csökkentési szakaszban. Mint az amerikai elnök megjegyezte, előszót még a START egyezményt is ratifikálni kell a washingtoni kongresszusban, és hasonló törvényhozási aktusra van szükség a FÁK megfelelő testületéiben is. Mindenesetre Baker külügyminiszter a jövő héten Moszkvába utazik, az újabb csökkentést előirányzó szerződés megvitatására, s Washingtonban már tavasszal, hivatalos látogatáson tárgyal erről Jelcin elnök, és az év második felében az orosz főváros látja vendégül az amerikai elnököt, feltehetően az új szerződés aláírására. AZ ÜJ PARTNERI viszony láttán a hírmagyarázók egyetértenek abban Cheney amerikai védelmi miniszterrel, hogy az új nukleáris leszerelési megállapodás kidolgozásához már nem lesz szükség kilenc esztendőre, mint a tavaly aláírt START szerződést megelőzően történt. Árkus István „Mivé Lettél, csángó magyar ?” A népszámlálás szerint: katolikus románok! Sokát írtak már a lezajlott romániai népszámlálásról, azokról a „trükkokről”,- melyek igyekeznek — legalábbis papíron — legalább egymillió magyart „eltüntetni”. Csorna Gergely néprajzkutató Szentendrén, a Petőfi-egyesület rendezvényén tartott előadásából megtudhattuk, hogy a trianoni határokon túli moldvai csángó magyarokra is hasonló sors vár, a nép- számlálás őket is ki akarja törölni a nemzetiségek sorából. Tudnunk kell a Moldvában élő, csángóknak nevezett népcsoportról, hogy magukat általában római katolikusoknak, katolikus csángóknak vallották és vallják ma Is. Ezzel nem magyarságukat tagadták meg, hanem ily módon különböztették meg magukat az ortodox románoktól. Anyanyelvűk mindig is a magyar volt, egészen addig, míg használatát meg nem tiltották nekik. Ez a mélységesen vallásos, katolikus mivoltjához ragaszkodó nép egyetlen vezetőjeként a katolikus papot fogadta el még akkor is, amikor azok sem a templomban, sem azon kívül, még gyónás közben sem szólalhattak meg magyarul. Így történhetett, hogy ezek a román szemináriumban „kiképzetté „átnevelt” papok hirdették ki ez év januárjában a csángóknak, hogy ne feledjék, ha jönnek az összeírok: Romániában éltek, tehát román katolikusok vagytok! Szabófalván, az egyik legősibb csángó településen a pap megfenyegette a népet, ha másként vallják magukat, el kell hagyniuk házaikat. • Lészpeden a számlálóbiztos nem is kérdezett, egyszerűen beírta az ott lakók nemzetiségeként a románt. Egyikük kijelentette, hogy ő ugyan román állampolgár, de magyarnak vallja magát. — Miért, talán Magyarországon születtél? — kérdezett vissza cinikusan a biztos. Csorna Gergely nemcsak az ottani bürokrácia mesterkedéseit okolta. Szomorúan jegyezte meg, hogy a most előkészítés alatt álló magyar—román alapszerződés meg sem említi a Moldvában élő magyarokat. Pedig az ott élő, mintegy 300 ezer(!) katolikus közül ma még 120 ezer beszéli úgy- ahogy a magyar nyelvet. M. G. SAJTÓKÖZLEMÉNY A Magyar Demokrata Fórum Országos Választó mánya 1992. február 1-jei ülésén a következő határozatot hozta: Az Országos Választmány csatlakozik a Keresztény Demokrata Néppárt felhívásához. Tekintettel arra, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió műsor- szerkezetének átalakítása során tapasztalt anomáliák a magyar közvéleményben igen kellemetlen emlékeket ébresztenek, a Választmány lemondásra szólítja fel Hankiss Elemért és Gombár Csaba elnököket. MAGYAR DEMOKRATA FÖRUM ORSZÁGOS VÄLASZTMÄNYA Az Akadémia nyilatkozata A január 31-én megalakult Magyar Művészeti Akadémiának semmiféle kapcsolata nincs a Magyar Tudományos Akadémiával — tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát az akadémia sajtólitkársága. Az MTA decemberi közgyűlésén határozott egy művészeti akadémia létrehozásáról, amelynek célja — az Akadémia megalapítója, gróf Széchenyi István szellemében — a magyar tudományos és művészeti élet összefogása. Az Akadémián éppen ezért meglepetéssel értesültek arról, hogy január végén megalakult egy másik szervezet is, a Magyar Művészeti Akadémia, amely Makovecz Imrét választotta elnökéül. Parlamenten kívüliek „Pártok Háza” A Parlamenten Kívüli Pártok Érdekegyeztető és Képviselő Tanácsa találkozót kért Göncz Árpádtól, hogy á köztársasági elnök előtt mondhassák el gondjaikat — jelentette be Walcz Gergely, a tanács egyik tagja, egyben a Magyar Republikánus Párt elnöke a tanács hétfői sajtótájékoztatóján. Egyebek között azt szeretnék elérni, hogy létesüljön „Pártok Háza”, ahol valameny- nyi párt helyet kaphat fórumok rendezésére. E célra szerintük Budapesten a „Fehér Ház” lenne a legalkalmasabb, mivel az jelenleg amúgy sincs eléggé kihasználva — mondta Walcz Gergely. Szólt arról, hogy a parlamenten kívül rekedt mintegy 70 párt ma összesen 300-500 ezer tagot számlál. Nagyobb tömeget tudhatnak tehát maguk mögött, mint a hat parlamenti párt, ennek ellenére a tömegtájékoztatási eszközök nem adnak lehetőséget számukra, hogy hangjukat hallassák.
