Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

GÖDÖtlÓ* 1 tornai) XIX. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1992. FEBRUÁR 25., KEDD Vácegres—lkiad—Hévizgyörk Önkormányzatok a munkanélküliekért Szokatlan jelenség életünkben a munkanélküliség, hi­szen azok sem találkoztak vele, akik ma ötven- vagy hatvanévesek. Az idősebbek között bizonyára akadnak, akik emlékeznek az 1923—33-as évek közmunkáira, meg a szellemi ínségmunkára, amikor sokan orvosi diplomá­val havat lapátoltak, mérnöki végzettséggel villamost vezettek. Sajnálatos, hogy közsé­geinkben m.ára .megjelentek a munkanélküliek, akik kö­zül többen ostromolják az önkormányzatokat munka­helyért és segélyért. HELYBEN NINCS A 800 lakosú Vácegres lé­lekszámúnak 20 százaléka tartozik a cigánysághoz. Közöttük magas az alul­képzettek száma, ezért nem csodálatos, hogy sokan vannak munkanélküliek a településen. Dudás János polgármester elmondása szerint jelenleg 39 sze­mélynek nincs munkahelye, és belátható időn belül nem is lesz, mert Vácegres kép­telen munkahelyteremtésre. — Igaz, közhasznú mun­kásként egy személyt al­kalmazunk karbantartóként — tájékoztatott —, és egy személyre — kőművesre — kértünk státust a felettes hatóságtól. Ha. megkapjuk, akkor is harminchétén ma­radnak továbbra is a mun­kanélküliek. Ipart hozni nem tudunk, távoli — első­sorban fővárosi üzemek — nem vállalják az utaztatás terheit. Hogy mi történik, ha nem érkezik meg ha­vonta a segély? Jobb erre nem gondolni! Ikladon kétezren élnek. Az önkormányzat hivatalá­ban lettem fel a kérdést Madarász István polgár- mesternek: hogyan alakul Ikladon a munkanélküliek száma? — Ma reggel hallottam — igaz, nem hivatalosan —, hogy egy egész asztalos­brigádot elküldték a buda­pesti munkahelyéről. A kapott kimutatás szerint február 10-én 75 munka- nélkülije volt a falunak. Elkeserítő jelenség azért is, mert az ikladi ácsok, asztalosok, kőművesek el­ismerten jó szakemberek, s ha már ők is az utcára kerülnek, komoly baj lehet. Jelzéseink szerint a számuk tovább nő, ezért próbálko­zunk helyi munkaalkalma­kat teremteni, mert a se­gélyezés két ok miatt is csak tűzoltás, átmeneti megoldás lehet. A pénz ke­vés, és a tétlenség, a kilá- tástalanság megöli a sze­mélyiséget — mondta. — Felelősséget érzünk az itt élő emberekért. Ezért már a múlt év telén a Tervber Kisszövetkezettel, amely- . nek vezetője ikladi szár­mazású, létrehoztuk az Ik- ladért Alapítványt. A szö­vetkezet vállalta, hogy munkához juttatja az ikla- diakat. Az első megrende­lés — 4 millió forint érték­ben — megérkezett, és az itteni vállalkozók különle­ges nyílászárókat, korláto­kat készítenek. Ikladon tehát a vállalko­zókkal közösen új munka­helyek teremtésével pró­bálnak segíteni a bajbaju­tottakon. >— Tudjuk — említette a polgármester —, hogy min den gondot egyik napról a másikra nem oldhatunk meg, de tétlenül nem szem lélhetjük a nehezen élők gondjait. hasznú munkát szervezünk. Kísérletképpen öten havi 8000 forintért dolgozhatnak a faluban. Az . összeg 70 százalékát az állami. költ­ségvetés, 30 százalékát a községi önkormányzat fi­zeti. CSAK NE G0ND0UUK! Munkanélküliség... Is­meretlen fogalom volt ez eddigi életünkben. Meg kell tanulnunk, hogy együtt éljünk vele. Csak ne gon­doljuk azt, hogy minden utcára került társunk lus­ta, dologtalan, lump ember, mert a gazdasági, társadal­mi átalakulás során a leg­jobbak kezébe is odanyom­hatják a munkaviszony megszűnését közlő határo­zatot vagy a munkaköny­vét. Próbáljuk a nehéz Sorsba kerülteket megérte­ni, és próbáljunk az átme­netileg minden reményüket elvesztett embertársainkkal együtt érezni! Fercsik Mihály VáTzIkozói klub Adók és könyvvezetés Vállalkozói klubfoglalko­zást rendez a Gödöllő és Vidéke Ipartestület és a Gödöllői Polgármesteri Hi­vatal lakosságszolgálati irodá ja — az Országos Kis­vállalkozás-fejlesztési Iro­da közreműködésével — március 2-án 14 órától a városháza földszinti tanács­kozótermében. A programban a tervek szerint három előadás hangzik el. Lőrincz Jó­zsef, a hivatal adóirodájá­nak vezetője tájékoztatást ad a január elsején hatály­ba lépett helyi iparűzési adóról, építményadóról és telekadóról, illetve az adó mértékének kiszámításáról. Hogyan kerülhetik él a vál­lalkozók a gazdasági cső­döt? Erről Haraszti Mihály, a Magyar Franchise Szövet­ség alelnöké tart előadást. Kőszegi Tiborné, az APEH gödöllői kirendeltségének vezetője és Gyurcsák Fe- rencné, a kisvállalkozás - fejlesztési iroda pénzügyi csoportjának ' munkatársa az egyéni 'vállalkozók könyvvezetési kötelezettsé­gének .szabályairól szólnak, különös tekintettel az új számviteli törvényre. Az előadásokat klubfog­lalkozás keretében tartják, s lehetőség lesz egyes konk­rét kérdések külön-külön történő megbeszélésére is. A részvétel ingyenes, vár­ják jelenlegi és leendő egyéni vállalkozók rrv^je- lenését. ERKEL-ISKOLA Meghallgatás A gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola az ének­zenei tagozatára a felvéte­li meghallgatást március 4-én, 14 órától tartja az is­kolában. H&SSZÚ IDŐ Hévízgyörkön — a la­kosság száma 2880 — je­lenleg 37 munkanélküliről tudnak, akiknek a nehéz helyzetét súlyosbítja, hogy csak kisebb részük kap segélyt, mert hosszú az át­futási idő, amíg az elbocsá­tott dolgozót nyilvántartás­ba veszik, kartotékolják. s részére az első pénzsegélyt kiutalják. A munkahely megszűnése után három­három és fél hónap eltelik, amíg a postás csenget a pénzzel, — Kétféle módon segí­tünk — közölte Tóth Ti­bor polgármester. — Folyó­sítunk úgynevezett egysze­ri rendkívüli szociális se­gélyt, amelynek összege függ például az elküldött dolgozó szociális helyzeté­től, kiskorú gyermekei szá­mától. De csak azoknak segítünk, akik szorgalma­sak, becsületesen dolgoztak, nem a kocsma pultját tá­masztották. A támogatás másik módja, hogy köz­Hatezer alatt Tévesen jelent meg egy szám a helyi adókról szóló, február 14-én közölt cik­künkben. A mondat helye­Hagyományt őriz az új címer Az ikladi önkormányzat elkészítette a község címe­rét, amelynek alapját az ikladi német telepesek ál­tal megőrzött hagyomány képezi. A címer képe-.zöld,- fekete függőleges sáv kö­zepén arany szőlőfürt. Madarász István polgár- mester elmondta, hogy száj­ról szájra terjedő, csak az idősek emlékezetében élő hagyomány magyarázza a címer kialakulásának törté­netét. 1752-ben, amikor a német telepeseket hitük miatt elüldözték szülőföld­jükről, a távozó családok felett beborult, elsötétedett fölöttük az ég is. Erre utal a fekete szín. A zöld már Ráday I. Gedeon biztató ígéreteit, a munkával, szor­galommal megszerezhető boldogságnak és gazdagság­nak a képét jelzi. Tüdásvilág-gyarapítók Társasága Tavaszi képzés A Tudásvilág Gyarapítók Társasága, valamint a gö­döllői polgármesteri hivatal közoktatási irodája, a váro­si T}T és a Petőfi Sándor Művelődési ,Központ tava­szi képzési programot szer­vez az, ismereteik , napra­készségét fontosnak ta^to.- érdeklődők számára. A tavaszi szünet ideje alatt két napon át — 14— 15-én — olyan intenzív is­meretnyújtási lehetőséget kívánnak biztosítani, amely program előadásait és elő-; adóit a hallgatók választ­hatják ki a jelentkezési lapon feltüntetett listáról. A kínálatban pedagógiai, filozófiai, irodalmi, törté­nelmi, vallási és politikai témák szerepelnek Nyíri Tamás, Ancsel Éva, Ange- lusz Erzsébet -és-.más szak­tekintélyek nevével. A. gödölioi fnpvefocfési központiján beszerezhető jelentkezési lapokat s a rajtuk szereplő részvételi díjat március 6-ig kell be­küldeni, illetve befizetni' a központ címére (2100 Gö­döllő, Szabadság u. 6.).' A végleges - programról már­cius 20-ig kapnak tájékoz­tatást a jelentkezők. Nyilvános előadások Nyelvművelő akadémia Az ELTE Tanárképző Fő­iskolai Karának magyar nyelvészeti tanszéke és a gödöllői képzési hely közös szervezésében nyelvműve­lő akadémia kezdődik március elején Gödöllőn. A négyrészes sorozat első előadását dr. Tolcsvai Nagy Gábor egyetemi adjunktus tartja Irányzatok a nyelv- művelésben címmel már­cius 9-én. További programok: március 30-án dr. Fábián Pál egyetemi tanár: Viha­rok a magyar helyesírás körül. Helyesírásunk idő­szerű kérdései; április 13-án dr. örétsy László tanszék­vezető főiskolai tanár: Nyelv(művelés)ünk újabb fejleményei; április 27-én dr. Balázs Géza egyetemi adjunktus: Anyanyelv és tömegtájékoztatás. A köz­élet nyelve a sajtóban, a í’ádióban és a televízióban. A gödöÜői képzési hely első emeleti klubhelyiségé­ben hétfőnként 15 órakor kezdődő rendezvények nyil­vánosak, azokra mindenkit szeretettel várnak a szer­vezők, de mindenekelőtt a főiskolai, egyetemi hallga­tók és tanárok figyelmébe ajánljuk a lehetőséget. —r. —a. Külső kényszerre várva Egy versmondó színjátszó GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pl, 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. • Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapodon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. HOLNAP Fociplusz Aszódon A Váci FC-Samsuing vá­ratlan elfoglaltsága miatt az aszódi Vécsey Károly helyőrségi klubban mára meghirdetett Fociplusz ren­dezvényt február 26-án, szerdán 18 órától tartják meg a Vác FC-Samsung és a Bag FC vezetőinek, játé­kosainak részvételével. Közreműködik; Körömi Gábor. Kiállítási meghívó­kon, irodalmi estek plakát­jain gyakran feltűnik e sze­rény félmondat. De kit is takar a név? Előadómű­vészt? Színészt? Tanárt? Diákot? Mint megtudtuk: egy kicsit valamennyit... — Hetedik osztályos ko­rom óta foglalkozom vers­mondással és színjátszással. Többször megpróbálkoztam a Színművészeti Főiskolával, jelenleg tagja vagyok a Kerékasztal Színházi Tár­sulásnak. Vezetek egy gye­rek és egy diák színjátszó csoportot, s végzem az ELTE Tanárképző Főisko­lájának magyar—történe­lem szakát — foglalja össze tömören tevékenységének lényegét a 22 esztendős gö­döllői fiatalember, akit a fényképről bizonyára sokan felismernek a városban. — Mindig erősen vonzott a színház, annak légköre, titokzatossága. Aztán, ami­kor — statisztaként — be­pillantottam a kulisszák mögé, már nem voltam annyira biztos abban, hogy valóban ide vágytam. Ezért aztán nem is valószínű, hogy még egyszer megpró­bálkozom a felvételivel. Ezt az elképzelésemet erősíti az a tény is, hogy azt a kisszínházi formát, amely számomra ideális, az itteni Kerekasztal Színházi Tár­sulás nevű csoportban megtalálom. Ennek keretei között el tudnám képzelni a jövőmet. □ És a tanári pálya? — Nem tudom, fogok-e valaha is tanítani. De a fő­iskola elvégzése mind pe­dagógiai, mind szakmai Körömi Gábor (A szerző felvétele) szempontból csak hasznom­ra válhat. □ Mitől szeretne meg- ' élni? — Amíg tanulok, szü­leim tartanak el. A későb­biekben az lenne az ideá­lis. ha a színjátszó csoport keretében végzett munka biztosítaná jövedelmem­nek legalább egy részét. Ez szerencsére nem illuzórikus elképzelés: az önkormány­zattól ígéretet kaptunk anyagi támogatásra. Cseré­be általános iskolai osztá­lyoknak tartunk előadáso­kat. □ Nagyon sok helyen nagyon sok verset mondott, mond. Ezek megrendelések, vagy saját választások? — Általában konkrét ké­réssel keresnek meg. Ér­dekes dolog utat találni a különböző versekhez. Ha más nem, egy hangulat mindegyikben van, ame­lyért érdemes megismerni, amelytől elmondása nem válik rutinfeladattá. Hoz­zám legközelebb Majtényi Erik erdélyi költő Verséi állnak, s szívesen monda­nék Adyt is. □ Esetleg egy önálló elő­adóesten? — Minden évben elhatá­rozom, hogy összeállítok egy saját műsort, de a megvalósításhoz nincs elég időm, energiám, bátorsá­gom. Nálam a belső készte­tés kevés. Valamiféle kül­ső kényszer kellene, amely­nek nem tudnék ellenáll­ni .... P. É. sen: Mentes az adó alól az i személy, akinek a hasz­nálatában levő földterület nagysága 6000 négyzetmé­ternél kisebb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom