Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

Nem elég megtermelni MAGASABBRA TESZIK A MÉRCÉT Nem kellenek különösebb látnoki képességek ahhoz, hogy az átalakulóban lévő magyar mezőgazdaságban néhány éven belül meg­határozó lesz a sokszekto- rúság, a bővülő termékszer­kezet, s az egyes növényi kultúrák termelési és érté­kesítési elsődlegessége. A .lövőben, figyelembe véve a környezeti adottságokat is, nem a mezőgazdaság' alap­anyag-termelésben, hanem jóval inkább a feldolgozás, termelés szerkezetében keil majd a szükséges változta­tást végrehajtani. Hazánk­ban a jövőben megkülön­böztetett jelentősége lesz a nagy hagyományokkal bíró táj termelésnek. DIFFERENCIÁLTAN Mezőgazdaságunkban pil­lanatnyilag vezérterméknek számít a gabona termeszté­se. Még a visszaesett veté­si kedv ellenére is a mű­velhető vetésterület mint­egy 60 százalékát foglalja el. Értesülések arra en­gednek következtetni, hogy a búzatermést idén közel 900 ezer hektárról takarít­hatják majd be a gazdasá­gok. A búzatermesztésben, vall­ják a szakemberek, a fo­gyasztói, piaci igényekhez igazodó, differenciált fajta- politilcát kell alkalmazni. Ezért a külpiaci igényeket maximálisan kielégítő és kiváló minőségű A—1 faj­ták előállítása a javasolt, méghozzá az értékét elis­merő magasabb árra ala­pozva. A hazai, humán igények kielégítésére jó az úgyne­vezett B minőség terme­lése. Intenzív termesztési módok és körülmények kö­zepette a nyolc-kilenc ton­nás hektáronkénti hozamo­kat felmutató takarmány- búza nyerhető, s ezek érté­ke, táptartalma megfelel az állattenyésztési igények­nek. Ez utóbbinál érdemes megemlíteni, hogy az el­múlt év őszén vetett s már szépen sarjadó búza — mi­vel a talaj-előkészítés nem volt annyi ra eredményes, amint azt a gazdaságok szerették volna —_ nagy valószínűséggel minőségi kívánnivalókat hagyhat ma­ga után. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy több lesz a takarmánynak való ke­nyérgabona. A földművelésügyi tárca, mint hírlik, idén mintegy 13 millió tonna gabona- termésre számít. Ezen be­lül 4,4 millió tonnányi bú­zára és 6-6,6 tonnányi ku­koricára van kilátás. Ha hinni lehet a prognózisok­nak, akkor ebben az évben minimum 1, de legalább 1,4 millió tonna tengeri export­jára nyílhat reális lehető­ség. ELSŐDLEGES Az ipari növények vetés- területe szerencsére nem csökkent. Így 1992-ben 650 ezer hektárról lehet a ter­mést majd betakarítani. A napraforgónál új, verseny- képes hibridek segíthetik a hozamnövekedést és a magexportot. Cukorrépából változatlanul telített a nem­zetközi agrárpiac, s így a felhasználásnak alapvetőén belföldi igényeket kell majd kielégítenie. Az alap-élelmiszerellá­táshoz tartozik a burgonya. A mezőgazdaság energiaellátása Kutatási eredmények és a gyakorlat A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Pest megyei szervezetének, valamint az FM megyei földművelés- ügyi hivatalának szervezé­sében tanácskozást tarta­nak a mezőgaz-daság ener­giaellátásának helyzetéről. A rendezvénynek, amely­re 1992. február 27-én dél­előtt 10 órakor kerül sor a fővárosban, a városháza földszinti tanácsterme ad otthont. A tanácskozáson szó les2 az energiaellátás országos helyzetéről, valamint a me­zőgazdaság saját energia­termelési lehetőségeiről. Gondoltak a rendezők a kutatás-fejlesztés fontos­ságára, valamint a kutatá­si eredmények gyakorlatba történő átvitelének aktuá­lis kérdéseire is. Az elő­adásokat követően a meg­hívottak minden bizony­nyal számos problémáról és észrevételről fejtik majd ki véleményüket. A rendez­vényen bevezető tájékozta­tót tart dr. Szűcs István mérnök, parlamenti kép­viselő. Érvényben: 1992. február 24. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 135,34 138.14 Ausztrál dollár 58,42 59,66 Belga frank (100) 228,32 232,98 Dán korona 12.11 12,37 Finn márka 17,15 17,55 Francia frank 13,82 14,10 Görög drachma (100) 39,36 40,20 Holland forint 41,72 42,58 ír font 126,07 128,67 Japán jen (100) 60,34 61,34 Kanadai dollár 65,60 67,00 Kuvaiti dinár 285,93 271,43 Német márka 46,95 47,91 Norvég korona 12,01 12,25 Olasz líra (1000) 62,60 63,88 Osztrák schilling (100) 667,10 680,70 Portugál escudo (100) 54,63 55,73 Spanyol peseta (100) 74,94 76,46 Svájci frank 51,80 52,88 Svéd korona 12,95 13,21 USA-dollár 78,05 79,61 ECU (Közös Piac) 96,10 98,06 Ebből szintén elsődleges lesz a belföldi felhasználás, s csak minimális nagyság­rendben juthat belőle exportra. A silókukorica és egyéb takarmánynövények a korábbi évek vetésterü­leti nagyságán fejlődhet­nek. Ez utóbbiak ezért azt is jelentik, hogy idén az állattartók, a nagy, közép- és kis kategóriájú gazdasá­gok jócskán hozzájuthat­nak a szükséges takarmá­nyokhoz. Bár az is valószí­nű, hogy az állattenyésztési ágazatban a piaci lehetősé­gek kedvező alakulása ese­tén sem számíthatnak a gazdaságok az elmúlt évi­nél nagyobb értékesítések­re. SELEJTEZNI A külpiac a’ kiváló mi­nőségű szarvasmarhák iránt érdeklődik. A marha­hús forgalmazásában len­dület várható, de könnyen meglehet, hogy az erőteljes piaci keresletet majd azért nem lehet kielégíteni, mert az állományt tavaly jócs­kán megritkították. A tar­tók és forgalmazók min­denesetre bíznak abban, hogy a vágómarhaexport eléri a szükséges nagyság­rendet. Legalább 100 ezer ton­nával kevesebb vágósertés­sel számol az agrárgazda­ság. A termelés növelésére még esély sincs, hiszen a rendkívül alacsony 1991. évi állatlétszám, a szüksé­ges szaporulat elmaradása döntően meghatározza a piaci lehetőségeket. Kelet-Európa nagy felve­vőpiaca lehetne a magyar baromfihúsnak. A darabolt, feldolgozott, jobb minősé­gű termékek bevezetésére, ha az találkozik a fizető­képes kereslettel, adottak a lehetőségek. A vágójuh és nyúl kiegyensúlyozott piaci keresletre számíthat. Vi­szont a kelet-európai piac részesedése ezen termékek­ből még változatlanul nem számottevő. Ugyanakkor a nyugati vásárlók változat­lanul a minőségre teszik a hangsúlyt, s ezért az egyéb­ként is telített külpiacra csak valóban extra minősé­gű vágójuhval, és nyúltál lehet kilépni. A tenyésztők­nek éppen ezért arra kell törekedniük, hogy az öreg állományt kiselejtezzék, s az anyaállatokat fiatalít­sák. A juhtenyésztők szor­galmára, szakértelmére ez esetben valóban nagy szük­ség lesz. így fest a magyar agrár- gazdaságon beiül a mező- gazdaság s az állattenyész­tés. Van mit megszívlelni és van miben következe­tesebb gazdálkodást foly­tatni. (gyócsi) INGYENES TANFOLYAM Nyitottan a* in iránt Csak néhány éve került a küztudatba a „menedzser” fogalma, de rövid idő alatt igen népszerűvé vált. Ma már az a vezető számít si­keresnek, akiről elmond­ható, hogy „menedzser tí­pusú”, az álláshirdetések tekintélyes részében me­nedzsereket keresnek, sőt, mint nemrég egy tévémű­sorban hallottam, a jó csa­ládanya is menedzserként irányítja családja életét. Talán ez az oka, hogy a dakalászi Kaláz Kft, ál­tal szervezett menedzser- képző tanfolyamra már meghirdetése előtt sokan jelentkeztek. Hogy miért éppen a kft. vé alakult volt BÉSZKÜ- nél (Budakalász Építő- és Szerelőipari Költségvetési Üzeme) jutottak arra a gon­dolatra, hogy menedzser­képző tanfolyamot szervez­nek, arról Nagy Sándornét, a. Kaláz Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezem. — Felkeltette az érdeklő­désemet a Munkaügyi Mi­nisztérium egyik pályázata, melyet a munkanélküliek számára indított tanfolya­mok szervezésére írt ki. (Engem mindig is foglal­koztatott az oktatás, nagyon szeretek tanítani.) A pályá­zatban felsorolt lehetőségek közül az a tanfolyamtípus tetszett meg a legjobban, amelyik szakmát és nyelv- ismeretet ad. ugyanakkor az önismeret és a személyiség fejlesztésével is foglalko­zik. — Mennyi ideig tart egy tanfolyam és milyen téma­körökkel foglalkozik? — Maga a tanfolyam tíz hónapos — egy iskolai év — és naponta hat órát tar­tunk. A tananyagot úgy sú­lyoztuk, hogy körülbelül egyharmadát teszi ki a nyelvoktatás (idén a német és az angol) egyharmadát a számítástechnika, a harma­dik harmad felét a gazda­sági ismeretek, s a fenn­maradt részben foglalko­zunk egyéb témákkal. Ide tartozik a pszichológia is. — Milyen feltételekkel lehet jelentkezni azon túl, hogy valaki érettségizett és munkanélküli? — Mivel nagy súlyt fek­tetünk a nyelvtudásra — csak az kaphat év végén bi­zonyítványt, aki elérte az alapfokú nyelvvizsga szint­jét — inkább azokat vesz- szük fel, akik már rendel­keznek némi alappal. A fel­vételi egy nyelvi felmérőből és egy pszichológiai tesztből áll, melynek alapján ki tudjuk szűrni, ki rendelke­zik olyan személyiségje­gyekkel, melyek alapján jó menedzser válhat belőle. — Kiből lesz jó mened­zser? — Abból, aki nyitott az új dolgok befogadására, vállalkozó típus, kreatív, ha egy feladat kerül elé, nem úgy áll hozzá, miért nem tudja megoldani, ha­nem a megoldás lehetősé­geit keresi. — Hány jelentkezőt tud­nak felvenni? — Most hatvan személy részére hirdettük meg a tanfolyamot, mert két cso­portot indítunk. Egy cso­portba nem lehet harminc­nál több jelentkezőt felven­ni, mert az oktatás haté­konyságát csökkentené. — Mennyi lesz a tandíj? — Mivel munkanélkü­liekről van szó, a tanfo­lyam ingyenes. Csak akkor kell kifizetni — visszame­nőleg —, ha valaki nem ta­nul, vagy kimarad. — Ez mit jelent forint­ban? — Pontos összeget nem tudok mondani, mert a hallgatók nem velünk köt­nek szerződést, hanem a megyei munkaügyi köz­ponttal. — Meddig lehet jelent­kezni? — Március kilencedikéig — de ha valakinek kilen­cedikén jut eszébe jelent­kezni, már ne adja postára a papírjait, hanem hozza egyenesen ide, mert aznap kezdődik a felvételi felmé­rés. A tanfolyam rendkívül érdekesnek ígérkezik, s az sem elhanyagolandó szem­pont, hogy felsőfokú vég­zettséget ad. Az igazi vizs­ga utána következik, ami­kor a tanultakat a gyakor­latban kell hasznosítani, tudniillik munkahelyet ke­resni — és találni. er—ed Korszerű növényvédelem: rovarokkal Csínján a szerekkel! Már két-hároin évvel ez­előtt mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a mezőgazdasá­gi nagyüzemek pénzügyi zavarai megakadályozzák a számukra legalapvetőbb növényvédelmi és talajja­vító szerek beszerzését. A műtrágyákat, különbö­ző permetezőszereket for­galmazó vállalatok rendre készletezési, tárolási gon­dokkal bajlódnak. Ahogy mondani szokás, ez az érem egyik oldala, A másik, s ta­lán ez a lényeges, a jövőt meghatározó, hogy az át­alakuló szövetkezeteknek, szaporodó kisgazdaságok­nak célja kell legyen a kor­látozott műtrágya- és nö- vényvédőszer-felhasználás. Az állam, a földművelés- ügyi tárca is azon van, hogy megteremtődjenek az egészséges, korszerű nö­vénytermesztés módszerei, szakmai lehetőségei. Az elmúlt évben megje­lent földadórendeletben például 50 százalékos adó- kedvezményben részesül­nek azok a gazdaságok, amelyek garantáltan kör­nyezetkímélő technológiát alkalmaznak. A már említett környe­zetkímélő technológiák, a nemzetközi minősítésnél is elfogadott biotermelést szolgálhatják. Ezen szak­munkák végzéséhez adott a szükséges szakismeret; a Földművelésügyi Minisz­térium keretében működik az agrár környezetvédelmi főosztály, amelyen belül különböző csoportok talál­hatók, így köztük az az osztály is, amelyik a kér­Az érdemi piacgazdaság vállalkozói versenyszférájának oél- külrtzheteúen munkaeszközét, az üzleti biztonság garanciáját jelentik a hiteles, hatályos és teljes körű céginformációk! Ezért is ajánlható a hazai és külföldi vállalkozók mindegyikének a CÉGKATALÓGUS 1992 MAGYARORSZÁG Című kiadvány. A kél kőidben rnrgtaíálha* lók zz 1992. Január l -Jéig a cég« bíróságokon bejegyzett és a C.cgkC/lönyben közzéleU, több mim 80 OCO gazdasági társa« ság legfontosabb céglnformá« ciól. A katalógusba kciüléséért a cégeknek külön nem Is kellett fizetni, mert a Cégközlöny és a ho^zákaj>csolódó, folyamatosan aktualizált cégadatbank eleve biztosította a hitelességet, ha­tályosságot cs teljeskúrűséget egyaránt. A Cégkatalógus regionális rendezettségben, ábécé sor« rendben közli a cégek Icgfonto« sabb adatait lcég|«gyzékszám, cégnév, székhely, fiók- és telep« hely cinie(i). alakulás időpont* Ja. alaptőke stb/). de ezek mej* lett még közli azt Is. heg)' lovát)« bl ccginfoiThációkal a/, adott gazdasági társaságról, mehr Cégközlöiiv(ök)ben találhatnak az érdeklődők. Mindezeken túl ec/ijedüláltó hő forrásként közzéteszi a kata­lógus (budapesti cs megyén­kénti rendezettségben! a meg* szűnt cégek listáját is. Kijelenthető tehát á CÉGKA« TAUJGUS 1992. Magyarország Című kiadványról, hogy MINDEN CÉG BENNE VAN (még azok (s. amelyek már meg« Szűntek). A második negyedév elején megjelenő, kétkötetes, több mint 1500 oldalas cégkataló­gus 3900 Ft-os elókalkulált árou megrendelhető. A katalógus a HÍRLAPKIADÓ Közlönyigazgatóság CÉGKÖZ­LÖNY Szerkesztőség kiadvá­nyaként. a COMPANY DATA Kft. közreműködésével Jelenik tnrg. MEGRENDELÉS I HÍRLAPKIADÓ Köziinyigazgatóság CÉGKÖZLÖNY Szerkesztőség 1133 Buda- j pest, Hegedűs Gyula 0.79—«I. 5 Megrendeljük í a CttGKA7ALÓGUS 1992, MAGYARORSZÁG címó kiadványt .......... í p éldányban | A kiadvány etőka!ku!átt ára: 3900,- Ft * Cím {irányftószám, hely):.., ....................................................... (u tca, házszám):..................... Tu domásul vesszük, hogy a kiadőnak visszárut elfogadni nem áll módjában. A megrendelt póldár.y(ok) ellenértékét a szállítást követő számta kézhezvétel® után 6 napon beiül átutaljuk. a megrendelő (cégszerűi aláírása : tészeti növényvédelemmel foglalkozik. Dr. Vályi István osztály­vezető-helyettes beszámolt róla, hogy a Növényvédel­mi Mérnökök Kamarája, amelynek közel 1500 tagja van, szintén felkarolta a környezetkímélő növény- termesztési technológiák elterjesztését. Az FM-en belül s a már említett kamara bevoná­sával kidolgozták az in­tegrált gyümölcstermesztés modelljét is. Megalakult a Gyümölcs- és Uborkater­melők Szövetsége. Dr. Vályi utalt arra, hogy Pest me­gyében a ráckevei Arany­kalász Termelőszövetkezet gyümölcsöskeríje, amely­ben csonthéjas termékek mellett különböző alma­fajtákat is termesztenek, modellértékűnek tekint­hető a korlátozottan vegy­szermentes gyümölcster­mesztésben. Dr. Vályi a beszélgetés során többször is utalt ar­ra, hogy a telepítéstől vagy éppenséggel a magágyba juttatástól kezdődően a nö­vénynek élete végéig biz­tosítani kell, hogy minél kevesebb károsító anyagot dolgozzon fel. Csínján kell bánni azokkal a növényvé­dő szerekkel, amelyek ve­szélyeztetik a hasznos ro­varokat, vagy éppenséggel egészségkárosító hatással lehetnek az emberi szerve­zetre, az erdők, mezők vad­jaira. Elő kell segíteniük a mezőgazdaságban dolgozók­nak, köztük is elsősorban a növényvédelmi szakembe­reknek, hogy megerősödjön a természet harmóniája, s azok a rovarok, amelyek pusztítják a növényzetet, adott esetben például a gyümölcsöskerteket, ker­tészeti növényeket, szembe találják magukat a hasz­nos, a haszontalanokat pusztító rovarokkal. (gyócsi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom