Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-25 / 47. szám
MÓDOSÍTOTT TB-TÖRVÉNV ÉS A NYliCDÍJAK Senki sem marad ellátatlan Márciusi helyett januári emelés AZ ORSZÁGGYŰLÉS HÉTFŐI MUNKANAPJA (Folytatás az 1. oldalról) ban Surján László elmondta: ez a módszer hosszú évek óta először teszi lehetővé, hogy a nyugdíjak jobban kövessék az átlagos nettó bérnövekedést. Az ez évre kalkulált 19,5 százalékos emelést — mint azt az Országgyűlés megszavazta — márciusban, illetve szeptemberben hajtják végre, így a nyugdíjemelésre szánt 50 milliárd forintból márciusban 13 százalékos, szeptemberben pedig 6,5 százalékos járadéknövelésre lesz lehetőség. A márciusi emelés minimuma S00, maximuma 2000 forint, a szeptemberi alsó határa 400, felső halára pedig 1000 forint. Az emelésen túl az évközi kifizetések bizonyos megtakarítással járnak, A visszamaradó összegből megvalósítható a legalább tíz évvel ezelőtt nyugdíjba vonultak járadékának korrekciója. Ennek módjáról, mértékéről és az érintettek pontos köréről március végéig döntenek — mondta Beregi Sándorné, az OTF főigazgató-helyettese. A számítások szerint, ameny- nyiben a honatyák a nyugdíjemelést csak márciusi hatállyal szavazzák meg, Úgy mintegy 16-17 milliárd forint, ha visszamenőlegesen, akkor 11 milliárd forint nyarad a nyugdíjkorrekcióra. A jelenlegi adatok szerint a mindenkire kiterjedő nyugdíjemelés mellett az év második felében akár 1 millió ember is részesülhet az fennmaradó összegből. ★ Várhatóan ezen a héten dönt a parlament arról: csak márciustól vagy 1992. január 1-jei hatállyal visz- szamenőlegesen kapják meg a nyugdíjasok a felMielőtt bárki találgatna Saját maga módosította pályáját tér munkáját a piacgazdaságra való átállás jogi és pénzügyi feltételeinek megteremtésében. Király Péter hangsúlyoz- ■ ta: távozásának személyes, szakmai jellegű okai vannak. Az elmúlt 15 évben megszerzett szakmai tapasztalatát szeretné más jellegű területen kamatoztatni, és erre, úgy látja, igen alkalmas lehet a széles tevékenységi körrel rendelkező pénzintézeti központ, amelyre komoly feladatok várnak a forint konvertibilitásának megteremtésében is. emelt összegű járadékot. Feltételezve, hogy a képviselőknek időben sikerül a kérdésben határozniuk, az OTF vállalni tudja, hogy a mintegy 2,5 millió érintett áprilisban már az emelt szintű nyugdíjat kapja — tájékoztatta hétfőn az MTI-t Baranyai Géza, a tb szóvivője. A parlamenti szavazás eredményéhez igazodva a tb két időpontot jelölt meg az egy-, illetve háromhavi különbözet kifizetésére. Amennyiben még a héten megszületik a döntés, úgy legkésőbb április 10-ig, ha csak a jövő héten, akkor legkésőbb április 15-ig a társadalombiztosítás külön postázza az összeget. Hétfő délután, néhány perccel 3 óra után megkezdte plenáris ülését az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalásokat követően, a nyugdíjak emeléséről szóló határozati javaslat általános vitájára került sor. Majd a költségvetés pontosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája kötötte le a Ház munkanapját. ★ A hétfői plenáris ülés első napirend előtti hozzászólójaként Torgyán József, az FKGP elnöke ismertette pártja vezető testületének azt a határozatát, amely szerint kizárólag az Ugrin Emese-féle parlamenti frakciót tartják autentikusnak az FKGP képviseletéGöncz Árpád Hódmezővásárhelyen Mit jelent polgárnak lenni (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a nagy múltú Bethlen Gábor Gimnázium panteonjában felavatta Nagy György bronz domborművét, Návai Sándor szobrászművész alkotását. A köztársasági és függetlenségi eszmékért rajongó és küzdő ügyvédre, a Függetlenségi és 48-as Kossuth Lajos Párt hódmezővásárhelyi elnökére emlékezve Göncz Árpád útmutatóul adta a diákoknak: „Polgároknak és nem alattvalóknak kell lennetek. és remélhetőleg egy olyan korban, amelyben a polgári magatartás ad rangot. Az ember ismeri a felelősséget, tudja a kötelességét. de ugyanígy a jogait is. amelyeket biztonsága kockáztatásával is hajlandó megvédeni.” Ezt kell alapul venni — emelte ki az emléktábla-avatást követő fórumon —, és alapos tudással felkészülni egy versenytársadalomra. A program további részében újságírókkal találkozott. késő délután pedig lakossági fórum keretében ismerkedett a városházán Hódmezővásárhely polgárainak életével. A lakossági fórumon több éles hangú hozzászóló egyebek között számon kérte Göncz Árpádtól, miért hátráltatta a vidék mezőgazdaságának kibontakozását a kárpótlási törvény Alkotmánybíróság elé utalásával? Az államelnök kötelessége az alkotmányosság biztosítása— válaszolta a köz- társasági elnök. Áldozatok és hősök Kanyargós történelem Stefan Heym a Dávid király krónikájában vagy George Orwell az 1984-ben szemléletesen bizonyította annak a tételnek az igazságát, hogy a múlt, a történelem meghódítása hozzátartozik a jelen birtokbavételéhez., Antall József miniszter- elnök megemlékezése a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájáról, az új gimnáziumi történelemtankönyv vagy éppen a tévé A legvidámabb barakk című sorozata távolról sem szaktudományi, sokkal inkább napi politikai vitákat váltottak ki. És persze természetes emberi szenvedélyeket. Az Országgyűlés témái közül a náci koncentrációs táborok áldozatainak esetleges kárpótlása vagy az 1963 után állam és közrend elleni cselekedetek címén hozott bírósági ítéletek semmissé nyilvánítása ugyancsak azt bizonyítja, hogy az utóbbi fél évszázad „velünk él”, a történelem beleszól mindennapjainkba, adott esetben egy néhány száz forintos nyugdíj-kiegészítésbe. Antall József kettős minőségében — miniszterelnökként és törtsünészként — emlékezett január 11-én ,'a doni csaták hőseire, az elesettekre, akiknek meg kell adnunk a katonai, politikai rehabilitációt”. Meg kell adni a végtisztességet, a megbecsülést „a tábornoktól az egyszerű magyar honvédig, és igenis meg kell adni a munkaszolgálatosnak” — mondta Antall József, Jó két évtizede — emlékezetes könyvével és a belőle készült színdarabbal — Nemeskürty István mondott először „Rekviem”-et a Donnál elpusztult magyarokért, 6 azonban áldozatokról, a háborús magyar kormányzat áldozatairól beszélt. Antall József a magyar katona tisztességére és hősiességére emlékezett, amire büszkék lehetünk, ami részét képezi a nemzeti tudatnak és „annak, hogy milyen szellemiségre van szüksége ennek az országnak ahhoz, hogy újra magához térhessen”. A beszéd hivatalos szövegét teljes terjedelemben egyedül ismertető Magyar Fórum feltehetőleg éppen e gondolat miatt minősítette címlapján korszakalkotónak a miniszter- elnök beszédét. Az ellenzéki politikusok, történészek és újságok pedig emiatt támadták. Szabó Miklós történész, az SZDSZ képviselője napirend előtti parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy „akik rossz ügyért bátran, talán hősiesen, vélt kötelességüket példásan teljesítve, áldozatokat hozva haltak meg, nem lehetnek példaképei egy jó ügynek, az új magyar demokráciának". Időben közelebbi — tehát még több ember személyes sorsán alapuló ítéletét hordozza — az 1945 utáni történelem. A zavarról árulkodik például, hogy '— más lapokkal ellentétben — a szocialista Népszabadság nem tartotta fontosnak, hogy idén február 13-án megemlékezzen Budapest -— mijéről is? — felszabadulásáról?), elfoglalásáról^), német megszállásának végéről(?), az orosz megszállás kezdetérőit?). E megfogalmazások mindegyike előfordult ezekben a (1992-es) napokban. A Magyar Hírlap éppen az évforduló előtt egy nappal közölte részletesen azoknak a hibaigazításoknak a lajstromát, amelyekkel a Művelődési és Közoktatási Minisztérium látta el az űj gimnáziumi történelemkönyvet. E javítások a tankönyv „álobjektivitását”, „tévedéseit”, „szemléleti torzításait” hivatottak korrigálni, például a 45 utáni koalíciós kormányzással, Mindszenty hercegprímás politikai felfogásának bemutatásával vagy éppen az MDF 1987-es lakitelki megszületésével kapcsolatban. Egy-két hónapja legalább ekkora vihart váltott ki az 1958-ról ugyancsak iskolások számára összeállított történelmi olvasókönyv, mert — bírálói szerint — túlzott szerephez jutottak benne az akkor még a szocializmust „megjavítani” kívánó kommunisták, például Nagy Imre. A személyes élmény — adott esetben a szenvedés, az igazságtalanság — nem egyszerűen az objektivitást, az egyszerű türelmét is kiküszöböli. Friss példa erre A legvidámabb barakk című televíziós interjúsorozat fogadtatása. Sokan nem is azt tették szóvá, hogy a megszólaló egjdtori pártvezetők nem az igazat vagy nem a teljes igazat mondták — bár sokszor éppen- a nyilvánvaló hazugság vagy az elhallgatás, a mentegetőzés lehetett sokatmondó. Azt vonták kétségbe, hogy egyáltalán „szabad-e” megszólaltatni „ezeket”.' Hajdú András re. Ezután Gerbovíts Jenő éles hangon vádolta meg Antall József miniszterelnököt azzal, hogy meg nem engedhető módon befolyásolja a képviselőket a törvényhozói munkában. A jegyző ezt követően felolvasta Ugrin Emese levelét, amelyben az FKGP által legális pártfrakciónak tartott csoport vezetője — mint fogalmazott: — „megszüntetve a mondvacsinált ürügyet” —, bejelentette, hogy megalakult az FKGP frakciója, amelynek tíz tagja van. Napirend előtt kért szót Király B. Izabella (MDF). A képviselőnő az idén megalkotott átmeneti törvény módosítását javasolta, azzal, hogy a jelenleginél szélesebb körben tegyék lehetővé az egykori szövetkezeti tagsági viszony helyre- állítását. Véleménye szerint a vagyonnevesítő közgyűlések így jobban gátat vethetnének az eddigi szövetkezeti vezetők harácso- lásának. Hack Péter (SZDSZ) sajtójelentések alapján azt tette szóvá, hogy a bírói pályázati rendszer keretében pártaktivisták, illetve országgyűlési képviselők pályázatok benyújtására kapacitáltak bíráltat. Vélekedése szerint ez ellentmond a bírói hatalom függetlenségének. Ezért indítványozta, hogy bízzák meg az alkotmányügyi bizottságot az ügy kivizsgálásával. Hack szavaira válaszolva lsépy Tamás igazságügyi államtitkár kiemelte, hogy az alkotmány és az annak szellemében az elmúlt időszakban megalkotott törvények messzemenően biztosítják a bírák szervezeti és egzisztenciális függetlenségét. Ami a pályázatokat illeti, ezek lényege, hogy a megyei, fővárosi bírósági elnökök esetében az összbírói értekezlet nyilvánít véleményt a jelöltek alkalmasságáról. Azzal, hogy valakinek tanácsolják, próbálkozzék, meg a pályázattal, semmiféle politikai visszaélés sem történik, hiszen a döntés aa összbírói értekezlet kezében van. Hack javaslata ügyében később határoznak,' mivel a házelnök még nem vett« kézhez a képviselő írásos indítványát. A nyugdíjemelésről szóié határozattervezet vitájában az ellenzéki felszólalóit szükségesnek tartották a mielőbbi nyugdíjemelést, de a tervezetet illetően számos észrevételt is tettek. A kormánypártok szószólói viszont csak egyetlen pontban látták módosításra szorulónak az előterjesztést: a márciusi bevezetéf helyett, egyetértve az ellenzékkel, a januári időpont mellett foglaltak állást. ★ Az Országgyűlés este T óra előtt néhány perccel befejezte hétfői ülését. A nyugellátásról szóló ország- gyűlési határozati javaslat általános vitáját lezárták. Ezt követően került sor a költségvetési törvény port-: tosításáról szóló törvény- javaslat részletes vitájának folytatására és lezárására. A vitában először a költségvetési bizottság előadója ismertette a bizottság állás- foglalását, majd pedig aa SZDSZ-es módosító indítványok ismertetésére került sor. A 33-ak levele Szabad Györgynek Bizottsági helyek felnivizsgálata Az FKGP 33-as frakciója hétfői ülésén levelet fogalmazott meg Szabad György házelnöknek. Pásztor Gyula frakcióvezető tájékoztatása szerint azért, mert letelt a kisgazda 12- eknek szabott határidő a következmények nélküli visszatérésre a 33-ak közé. A frakcióülésen megjelent Baloqh György, a 12- ek „oszlopos tagja”, aki kijelentette: habár 24 órát kér arra a célra, hogy a 12- ek nagyobb részét meggyőzze a visszatérésről, ő maga azonban egyértelműen kiáll a koalíció fenntartása mellett. A levélben a frakció arra kéri a házelnököt: az Országgyűlés március 2- 3-ai ülésére napirendi javaslatban iktassa be. hogy az FKGP képviselőcsoportja a bizottsági tisztségviselők és tagok megújítását tartja szükségesnek. A személyi javaslatokat a frakció mint a levél fogalmaz — időben el kívánja juttatni a házelnöknek. Ez Pásztor Gyula szerint megfelel a szombati országos nagygyűlés határozatainak, és a bizottsági helyek felülvizsgálata a koalíció érdekeiben áll, hiszen a parlament megalakulásakor a koalíció számarányánál! megfelelően osztották el a helyeket. Balogh György, az MTI munkatársának kérdéséra elmondta: a hét végén, külföldi útjáról visszatérve értesült arról, hogy Torgyán József pártelnök és a kisgazda vezetése kimondta a koalícióból való kilépést. Ezzel ő egyáltalán nem ért egyet, és a koalíció rneggyőződéses híve. Mint mondta: csak olyan szervezetben hajlandó tevékenykedni, amely egyetért a koalíciós munkával. Nem ért egyet a távollétében hozott döntéssel, mert a párt nem elvi megfontolásból lépett ki a koalícióból, hanem — mint fogalmazott — személyes indítékok alapján. Az MTI értesülése sze- rint a 45 tagú teljes frakció — Torgyán József kivételével — a hétfői plenáris ülés után „névnapi ünnepséget” tart Zsíros Géza meghívására, s a rendezvényen bizonyára szóba kerül a koalíció sorsa is. Mindenfajta feltételezéssel szemben semmiféle politikai vagy szakmai nézet- eltérés nem áll a távozásom mögött — jelentette ki Király Péter, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára azon a sajtó- tájékoztatón, amelyet a saját kérésére kezdeményezett felmentésével és Nagy Zoltán közigazgatási államtitkári posztra történő jelölésével kapcsolatban rendeztek hétfőn a Pénzügyminisztériumban. A tájékoztatót megnyitó Kupa Mihály pénzügyminiszter méltatta Király Pé-
