Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-24 / 46. szám
Másodszor a nemzeti imareggelin ffloszik Gábor amerikai átjárói Most jöttem Amerikából, mondhatná Roszik Gábor a képviselői irodájába benyílóknak, ha volna rá ideje két telefonhívás vagy a felhalmozott levelek olvasása közben. Amikor pedig utazásának céljáról, eseményeiről kezdtünk beszélgetni, egy idős bácsi kopogtatott segítséget kérni földügyben. Két utazás között tehát minden visszatér a régi kerékvágásba. A képviselő élményei azonban még meglehetősen frissek. m Ön három hetet töltött az Amerikai Egyesült Államokban. Útjának első részén igen tekintélyes meghívásnak tett elegei: részt vett a 40. nemzeti imareggelin, melyen megjelent Hush elnök és felesége, valamint a kormány számos tagja. Minek köszönheti ezt a megtiszteltetést? — A meghívást az amerikai kongresszustól kaptam, s valószínűleg annak köszönhetem, hogy a parlamentben megszerveztem azt a testvéri közösséget, melynek tagjai minden kedden találkoznak, imádkoznak és keresik azokat a lehetőségeket, melyekkel — képviselői megbízásuk révén — sok emberen tudnak felelősséggel segíteni. A nemzeti imareggelire általában politikusokat hívnak meg a washingtoni Hotel Hiltonba. Két évvel ezelőtt Antall Józsefet és Jeszenszky Gézát érte ez a megtiszteltetés hazánkból, tavaly Göncz Árpádot és engem. Most ismét ott lehettem a 150 országból érkezett 3800 ember között. Leültünk beszélgetni kis, kerek asztalok köré. reggeliztünk, s közben elhangoztak beszédek, igehirdetések. Az imareggeli előtt és után napokon át nyüzsög a város, találkozások tízezrei történnek meg. A legtermészetesebb volt, hogy megértésben, szeretet- ben beszélgettem román lelkészkollégáimmal. Egymás mellett ült horvát politikus és a szerb parlament alelnöke. Nemcsak vallásos embereket hívnak meg. Washingtontól New Yorkig mellettem ült a buszon a volt albán külügyminiszter. Muhamet Kaplani. Érdekes érzés volt együtt utaznom azzal az emberrel, aki kommunista kormány tagja volt. s nem is oly rég nem engedett be az országba, vagy hússzor visszautasította vízumkérelmemet. Olyan barátságban váltunk el, mintha soha semmilyen feszültség nem lett volna köztünk. fg Az utazás során az ENSZ-székházban találkozott a német nagykövettel. Miről beszélgettek? — Az imareggelire egy német csoporttal utaztam Európából és velük együtt kerestem fel a diplomatát. Örömmel tapasztaltam, hogy amiről beszéltem, nevezetesen: alapvető kérdés .Európában, hogyan sikerül a kisebbségek helyzetét megnyugtatóan rendezni, arra már felfigyeltek az ■Egyesült Nemzetek Szövetségében is. 3 Az imarcggelihcz további meghívások csatlakoztak. Kérem, beszéljen ezekről is röviden! — Meghívott az Amerikai Börtönpasztorációs Szolgálat is. Ez a Jézus Krisztusba vetett hit alapján működő szolgálat az elítéltek és hozzátartozóik számára végez munkát. Karácsonykor csomagot visznek a gyerekeknek a hiányzó szülő nevében, vagy például megszervezik a családi otthon felújítását, nemegyszer úgy, hogy szabadságot kap az elítélt, aki a házon végzett munkájával megalapozza a szabadulása utáni jövőjét. Örömmel mondhatom, hazánkban is elkezdtünk hasonló szolgálatot. A Keresztény Üzletemberek Nemzetközi Csoportja meghívására Illinois államba is elutaztam, majd a helyi csoport invitálására Kentucky államot kerestem fel. Ahogy politikus is lehet hívő ember, üzletember ■is. Én ezt csodálatos dolognak tartom. Ez egyfajta garancia arra. hogy az üzletek, melyeket kötnek, nemcsak pénzügyi számításokon alapulnak, hanem a másik emberre való figyelmen is, és az számunkra különösen hasznos lehet, sokat segíthet. ■ Amerikában mindenki számol, és sajnos nekem is számolnom kell terjedelmünk korlátáival. Bizonyára önnek is van néhány adata útjáról... — A közel három hét alatt hatvan megbeszélésen, találkozón vettem részt, ebből 28 alkalommal beszédet is mondtam. Tizenegy alkalommal prédikáltam, egyszer kétezer egyetemista előtt beszéltem. A rádió- és tévériportokat, újságcikkeket leszámítva hatezer embernek szóltam Magyar- országról, történelméről, arról, hogy hová érkeztünk el az utóbbi években. Kiemeltem, hogy hazánkban politikai stabilitás van és kedvezőek a feltételek a befektetésekhez. Elmondtam, hogy 1956 meghatározta az azt követő 33 évet, halálos sebet ejtett a kommunizmuson, Amit elkezdett, mi befejeztük, s bizonyságot tettem, arról, hogy az Isten hatalmasan működik a világban, nekünk pedig nem más a feladatunk, mint hogy hűséges eszközei legyünk. ★ Roszik Gábor a William Wilberforce Fórum és a börtönpasztorációs szolgálat díszvacsoráján átvette a Wilberforce-kitüntetést, többek között az első szabad választáson elért sikeréért. (Wilberforce angol képviselő, a rabszolgafelszabadítás 18. századi élharcosa volt.) Kentucky állam szenátusa határozatba foglalta a magyarországi változásokat, különös tekintettel az 19S9. évi gödöllői választásokra, mint az első szabad, demokratikus választásra a kommunista világban. A kormányzó a legmagasabb kitüntetést adományozta a vendégnek: a gödöllői képviselő Kentucky ezredese. Balázs Gusztáv MEGNYÍLT AZ AIESEC 44. NEMZETKÖZI KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról.) nácskozásban az ország céljai felé vezető úton — hangsúlyozta Kupa Mihály pénzügyminiszter az AIESEC 44. nemzetközi kongresszusának megnyitóján, vasárnap a Budapest .Kongresszusi Központban. Nagy sikerrel fogadott megnyitójában hangoztatta, hogy mind közgazdászként, mind pénzügyminiszterként büszkeséggel tölti el, hogy a szakmai munka milyen magas színvonalát tudta elérni az a fiatal generáció, amely képviselteti magát e nemzetközi tanácskozáson, Fernando Carro, az AIESEC nemzetközi titkárságának elnöke a megnyitón kifejtette, hogy a fiatal közgazdászok a jövő problémáinak •_ megoldásában igen nagy szerepet játszhatnak. A kongresszus jelszava; a „hidak mind- annyiunknak” nemcsak a Nyugat—Kelet közötti közeledésre, de az Észak és Dél közötti megoldandó problémákra -is ráirányítja a világ figyelmét. Az AIESEC e legfontosabb éves rendezvényét 44 év után először rendezték kelet-európai országban. A vasárnaptól március 2-ig tartó nemzetközi tanácskozáson az AIESEC 71 tagországának mintegy- 500 képviselője tanácskozik a Budapest Kongresszusi Központban. A kongresszus munkája három albizottságban folyik, a tanácskozás vezető témái a környezetvédelem és a vállalkozások etikai kérdései. AZ ÉRD/ PIAC KÁLVÁR Mindenki fut a pénze után Miért kell futni a pénz után? Ahhoz, hogy minden érthető.és világos legyen, némi kronológiára — időrendbeli sorrendre — szükség van. A kiindulási pont: évek óta tarthatatlan az érdi piac körül kialakult helyzet. A város központjában, a rendőrség szomszédságától közel egy kilométer hosszan. Nem a szomszédsággal van baj, hanem az őstermelők, piaci árusok, „KGST-termékek értékesítői”, alkalmi kirakodók közötti lappangó háborúról. Szűk a terület, s a környékbeli lakóházak tulajdonosai sínylik meg a kialakult helyzetet. Az állampolgári felszólamlásokat csak az áldhatja meg — immár öt éve ismert tény —, ha a piac máshova kerül. Máshova? Érvek, ellenérvek csatája dúlt ekörül. Az egyik hasznára, a másik kárára! A piac léte akut problémájává vált az 53 ezer leiket számláló, mára már a megye legnagyobb városaként számon tartott településnek. Két ellenjavaslat Nem véletlen hát, hogy az önkormányzati testület, a polgármesteri hivatal a megoldást a tennivalók között még véletlenül sem sorolhatta az utolsó helyre. A város déli részén — a Széles utca környékén — 80 ezer négyzetméteren jelölték ki az új piac helyét. Az érdiek . .ezt úgynevezett disznópiacként tartják számon. hiszen valamikor a süldőik, a vágásra érett sertések itt a közelben cseréltek gazdát. A terület adott volt, az önkormányzat hivatala — mivet az előkészítés, az ajánlattevés a testületnek feladata! — vállalkozót s kedvező árajánlatot keresett az új piac felépítésére. Az ÉVÁÉP Kft. árait — aki később visszalépett — drágállották, s kikötöttek a gödöllői székhelyű Roll- Pack Kft. mellett, amely jelentkezett a kivitelezésre. Kedvező árajánlat mellett vállalta — azaz mindenkinél olcsóbban! —: 1991. október 30-ig hajlandó felépíteni, „beüzemelni” a piacot. A megállapodás — ajánlat nyomán — 1991. április 29-én megszületett. A városi képviselő-testület — az összevont építési-vállalkozási és gazdasági bizottság állásfoglalása szerint — a piac kivitelezéséhez a területtel járult hozzá, apportként vitte be. Majd a testületi ülés megbízta a Roll-Packot — két ellenjavaslat mellett — a vállalkozási bizottság voksa alapján a piac megépítésével. Ahogy apportként szó volt már róla: a szükséges terület háromnegyed részét — a Roll-Pack javára, az építés fejében — a város átadta. Cilra kép S miként az már lenni szokott, a kivitelező alvállalkozókban sem szenvedett hiányt. 1991 decemberében több egyeztető tárgyalás színhelye volt a polgármesteri hivatal. A Betonútépítő Vállalat, az Isoteeh- nik Rt. már ekkor panasz- szal élt: „A Roll-Pack nem fizette ki az általuk elvégzett munka értékét, ami ÁFÁ-val együtt úgy hozzávetőleg húszmillió forint. S aztán jöttek az ígérgetések a Roll-Packtól — de a pénz elmaradt!” Azt már a polgármesteri hivatalban fellelhető jegyzőkönyvek rögzítik: „bizonyos pavilonokat eladott a Roll-Pack, de azok ellenértékét nem forgatta vissza a piac építésébe”. S hogy még cifrább legyén, a kép: az alap- szerződéssel ellentétben a Roll-Pack opciós megállapodást kötött — ahogy utóbb fény dérült rá — az Isotechnikkel, melyben a gödöllői székhelyű Roll- Pack cég vállalta: 1992. február 15-i fizetésképtelensége esetén lemond a terület tulajdonosai jogairól — az Isotechnik javára. Gazdasági krimi ez a javából — még ha valaki túlzásnak is minősíti —, mely mögött a munkaszerzés húzódik meg. A dolgozók javára, az önkormányzat kárára. S hiába a felszólítás: a Roll-Pack a szerződés meghiúsulása miatt mondjon le a munkákról, s bontsa fel szerződését. Ám szerintük: „a szerződés mindössze késedelmet szenved, s továbbra is vállalják a piac megépítését”. Nem lenne teljes az összkép, ha kimaradna belőle: a képviselő-tesület egy része a szerződést úgymond amatőrnek minősítette. S felbontása mellett foglalt állást. De a többség — egy elő nem készített szerződésbontási huzavona miatt — a korábbi megállapodás fennmaradása mellett döntött. Szerződést nem bontottak, s ahogy Harmat Béla polgármester ebben a zűrzavarossá vált helyzetben fogalmazhat: „mindenki fut a pénze után”. Az Isotechnik a Betonútépítővel együtt a húszmillióért, a tervező a 2-2,5 millióért, s az önkormányzat az apportként bevitt területe után. Válaszra várnak Várhatóan a mai, február 24-i képviselő-testületi ülés kezében a döntés. Mi lesz holnap, lesz-e a Skála mögötti tenyérnyi helyen vásárcsarnok, mi lesz az engedély nélkül épített Pára Kft. csarnokának sorsa? Elhalnak-e az úgynevezett KGST-piacok. melyek mindén ellenkező híresztelés dacára ma is virágzanak Érden. S a kérdések sorába tartozik: milyen mélységig kell, s jogosult vizsgálni egy önkormányzat a tőle független vállalkozás tőkeerősségét, fizetőképességét? Például a Roll- Packét, ahol úgy nézett ki, minden rendben van. S ha holnap egy másikat alaposabban nagyító alá vesznek. az sértés vagy elemi kötelességük, joguk-e? Kérdések, -melyek válaszra várnak, például a vitatott Pára Kft. piaci csarnoka ügyében, melyre rövidesen visszatérünk. Varga Edit Kiutasították, de nem bántalmazták a külföldieket A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság központi ügyeletének vezetője BENZINKÚT ÉPÜL BUDAÖRSÖN. A napokban elkezdték Budaörsön az MT-es autópálya főváros felé vezető szakasza mellett levő benzinkút lebontását. Az arra járók értetlenül szemlélik a rombolást, hiszen nem olyan régen készült el az új Áfor-kút. Az új tulajdonos Agip Hungária ide Európa legnagyobb üzemanyagtöltő centrumát fogja felépíteni. A hárommilliárd forintos költségvetésből is sejteni lehet, hogy nem akármi fog ide, a régi kutak helyébe felépülni. Júliusra elkészülnek az üzemanyagtöltő állomással, utána pedig a többi objektumot fogják megépíteni. így például az autószervizt, a drinkbárt és még számos más szolgáltatást nyújtó létesítményt. (Hancsovszki János felvétele) vasárnap az MTI debreceni tudósítójának érdeklődésére határozottan cáfolta azt a román rádióban elhangzott híresztelést, miszerint Debrecenben román állampolgárokat bántalmaztak volna a rendőrök. Az ügyeletvezető elmondta: február 20-án, csütörtökön a debreceni nagyállo-^ máson 21 külföldi állampolgárt igazoltatott a rendJ őrség. Ennek során kiderült, hogy közülük 13 román és 5 orosz állampolgárnak nincs a Magyarországon tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezete; nincsenek rokonaik, ismerőseik, nem biztosított a szállásuk és ellátásuk. Az érintett külföldieket ezért előállították, s megvonták tartózkodási engedélyüket. Mivel útiköltségre sem volt pénzük, a rendőrség — humánus megfontolások alapján — saját gépkocsijaival a román állampolgárokat az árt&ndi, az oroszokat pedig a záhonyi határállp- rnásra szállította. A külföldiek ezután elhagyták Magyarország területét.
