Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

ÉrzéSselheiő,7 positiv változást! ™ ® egységes állásfoglalás, • különböző vélemények (Folytatás az 1. oldalról.) még kell itt jegyeznem: a kommunista múlt a közszá­jon kezd egyenlővé válni a rosszal, a gonosszal, az aljassal. Éppúgy, mint a pártdiktatúra idején a reakciós, klerikális eredeti értelmét vesztette, és mu­mussá vált. Ám a kommu­nista múlttal rendelkezők közé tartoznak azok is, akik az 1945 előtti nyilas éra áldozatai voltak, vagy azzá váltak, és abban a remény­ben csatlakoztak a balol­dalhoz, hogy 1945 után de­mokratikus világot építhet­nek föl. Ebben hamarosan csalódniuk kellett, és leg­többjük igyekezett „kom­munista” álláspontját re­videálni, és tevőlegesen részt venni a pártdiktatúra lebontásában. Ez a múlt azonban mégis kísért: régi f élelmek, régi rettegések működnek. A TIB vidéki tagjai - és azok a budapestiek, akik­nek nincs ilyen múltjuk, nos, ők a Zétényi—Takács­féle törvényt nem tartják elégségesnek. így tehát a TIB-ben az elnökség egy részének és a tagság zö­mének véleménye között erőteljes hasadás állt be. — Hegedűs úr, ön a TIB elnökségének tagja, mond- hat-e véleményt a Zétényi —Takács-féle törvényről? — Egységes elnökség hiányában elnökségi állás­foglalást nem, a magam véleményét azonban igen. A törvényt az egyik oldal­ról kevésnek, a másik ol­dalról pedig, a pontatlan fogalmazás miatt, túl „tág­nak " tartom. Azaz úgy vé­lem, hogy sok minden be­leérthető. Kevés, mert az élet eileni bűncselekmé­nyek közül csak a gyilkos­ságra vonatkozik, és nem kívánja felelősségre vonni azokat, akiknek működése eredményeképpen -nyomo­rékká váltak az áldozatok. LEVÉLVÁLTÁS A VÍZLÉPCSŐ MIATT Sürgetik a helyreállítást ' A Közép-Duna-völgyi In­téző Bizottság testületileg sürgeti a nagymaros— visegrádi erőműépítés be­szüntetését követő helyreál­lítást. Dr. Ságiig Vilmos el­nök, a testület decemberi határozata alapján január 22-én intézett átiratot ez ügyben dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterhez, s egyidejűleg megküldte levelét Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és terü­letfejlesztési, valamint Sik­lós Csaba közlekedési, hír­közlési és vízügyi minisz­ternek. Az elnök levelében ki­fejti, hogy tudomásuk sze­rint a bős—nagymarosi be­ruházás felfüggesztése óta nem készült el a helyreál­lítást szolgáló javaslat. A munkagödör megszüntetése sürgős helyi és országos érdek, melyet minden szempont figyelembevéte­lével, a térség lakosságá­val, önkormányzatainak egyetértésével célszerű megoldani. Kéri ezért a KDIB, hogy a terv elkészí­tését támogassák az illeté­kesek. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­tériumból Szabó Péter he­lyettes államtitkártól érke­zett február 7-i levél sze­rint a minisztérium a víz­lépcső kormánybiztosi in­tézményének megszűnése után kapott hatáskör alap­ján feladatának tekinti: a Felső-Duna-szakasz regio­nális területfejlesztési és rendezési tervi koncepciójá­nak kidolgozását, a Duná- térség magyar—cseh és szlo­vák-osztrák közös'koncep­ciója, a közös Duna Nemzeti Park és. a Duna-Ipoly Nem­zeti Park területére regio­nális és tájrendezési terv készítését, valamint a bős— nagymarosi vízlépcsőrend­szer környékén levő tele­pülések új rendezési ter­vének kialakítását. A minisztériumból érke­zett levél szerint tehát a kért segítséget az ismer­tetett célkitűzések alapján messzemenőkig megadják. K. T. I. MaÉerz Károly új beosztása A Miniszterelnöki Sajtó­iroda az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A miniszterelnök a mai na­pon javaslatot tett a köz- társasági elnöknek dr. Manherz Károly, címzetes államtitkár — saját kéré­sére, érdemei elismerése mellett — február 29-i ha­tállyal történő felmentésé­re. Dr. Manherz Károly március 1-jétől az ELTE Bölcsészettudományi Kar Germanisztikai Intézetének igazgatói tisztét tölti be, egyben a miniszterelnök kérésére a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kap­csolatos kérdésekben sze­mélyes tanácsadója lesz.” EXPO É ME VB ja vasútja A BIE, a kiállítások nem­zetközi irodájának végre­hajtó bizottsága javasolja az,iroda jövő heti nemzet­közi rendkívüli közgyűlé­sének az 1996-ra tervezett budapesti világkiállítás végleges bejegyzését. A bizottság csütörtökön délután Párizsban tartotta ülését, az egy hét múlva ■sorra kerülő rendkívüli közgyűlés előtt; a budapes­ti EXPO végleges bejegy­zése ügyében. Erről az ülés­ről pénteken a vb és az ülésen részt vett magyar küldöttség együttesen ad részletesebb tájékoztatást, de a bizottsági döntés azt jelenti, hogy javasolják a közgyűlésnek: adják meg az EXPO megrendezésére az engedélyt és azt hiva­talosan is minősítsék világ­kiállításnak. Túl tág, mert a hazaárulás tárgyköre nincs definiálva a törvényben — igen sok minden annak minősíthető. Ezt még akkor is igaznak tartom, ha a törvény meg­alkotói arra hivatkoznak, hogy a hazaárulást az ak­kori törvények meghatá­rozták. Mert az is pontat­lan volt. Tudatosan és szándékosan. Természete­sen a pontosan definiált tényleges hazaárulást min­denképpen büntetni kell. — Sok ellenérvet hoznak föl a Zétényi-törvény ellen, például: zárjuk le végre a múltat és bocsássuk meg. Ön keresztény ember, hol van tehát a keresztényi megbocsátás? — Az elvtelen megbocsá­tás hívei azt állítják, hogy valamiképp mindenki részt vett a múlt. rendszer támo­gatásában. végső soron min­denki ludas az elmúlt rend­szer támogatásában. Ez így nem igaz. A döntő a kolla- bgrálás mértéke. Arról pe­dig a megengedhetetlen mértéket meg kelt állapí­tani. Lehet, hogy ez nehéz, ami .viszont nem jelentheti azt, hogy meg se kíséreljük. A Szentírásból pedig pon­tosan azok vagy azoknak a sugallatára szoktak idézni a keresztényi megbocsátás ügyében, akik nein vallják magukat kereszténynek. Egy-egy , kiragadott részlet nem érv, mert az egészet kell figyelembe venni. A megbocsátás személyes jel­legű. Amiként nincs kollek­tiv büntetés, úgy nincs kol­lektív megbocsátás sem. Épp a Szentírásból derül ki: a megbocsátásnak min­dig feltétele a személyes bocsánat kérés. Legjobb tu­domásom szerint eleddig egyetlen tömeggyilkostól nem hangzott el még. ösz- szefoglalva: ha igaz volna, hogy feltétel nélkül meg kell bocsátani, akkor ennek igaznak kellene lennie min­den bűncselekményre. Az állam összeomlana. Fekete Ildikó Viharos ülés a kulturális bizottságban Ellenzéki levél Antall Józsefhez Tegnap ismét ülésezett az Országgyűlés három bizott­sága: az alkotmányügyi, a kulturális és a honvédelmi bizottság. Utóbbi zárt ülést tartott. Az üléseket köve­tően. a vitákkal kapesolatosan több nyilatkozat is nap­világot látott, amelyet alább ismertetünk. oda, Kulturi l'.s bizottság A Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnökje- löitjeit: Nahlik Gábort, az Euro-contakt Kft. igazga­tóját és Csúcs Lászlót, a Pénzügyminisztérium ille­ték- és adóügyi főosztályá­nak vezetőjét Hallgatta meg csütörtöki ülésén az or­szággyűlés kulturális, ok­tatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottsá­ga. Heves szóváltásokkal tarkított több mint négy­órás vita után a végső sza­vazásnál a bizottság 13 kor­mánypárti tagja a kineve­zés mellett, a hét szabad- demokrata és fiatal de­mokrata törvényhozó azzal szemben foglalt állást, az MSZP képviselője' pedig tartózkodott a voksolástól. A koalíciós többség tehát támogatta az álelnökök március elsejei kinevezésé­re vonatkozó miniszterel­nöki indítványt. Az alelnöki elöltek rövid bemutatkozása után a bi­zottság tagjai kérdésekkel árasztották el a jelölteket, főként a média helyzetéről, jövőjéről, szerepéről val­lott nézeteiket firtatva. Nahlik Gábor kifejtette, hogy kiemelkedő szerepet szánna -a műsorokat érin­tő közvélemény-kutatások­nak, növelné a tv oktatási szerepéi, továbbá fontos­nak tartja, hogy az adá­sokban pozitív viselkedési minták tükröződjenek. Csúcs László pedig többek között annak a véleményé­nek adott hangot, hogy az állam nem vonulhat ki tel­jesen a médiából. Ügy fo­galmazott: a köldökzsinór direkt módon ne működ­jön, de a pénz jusson ahová szükséges. Gombár Csaba, a Rádió elnöke kijelentette: mint­hogy a rádió egyszemélyi vezetés alatt áll, a minden­kori elnök határozza meg az alelnök jogkörét. Lényegében hasonlóan foglalt állást Hankiss Ele­mér, a televízió elnöke a bizottsághoz eljuttatott le­velében, amelyet az őt he­lyettesítő Bányai Gábor programigazgató ismerte­tett a testülettel. Hankiss Elemér csak konszenzusos döntéssel tartja elképzelhe­tőnek az alelnök kinevezé­sét és fenntartja magának a jogot, hogy meghatároz­za beosztottja munkakörét; a médiatörvény megszava­zásáig pedig nem tekinte­né őt általános helyettesé­nek. Az elhangzottak ismere- ben az ellenzéki törvényho­zók több alkalommal is fel­tették a kérdést a jelöltek­nek: a szükséges jogszabá­lyi keret és az elnökök le- mondatását' követelő kam­pányok ellenére is vállal­nák-e a munkát. Mindket­ten áthidalhatónak ítélték a nehézségeket. E meg­nyilatkozásokra alapozta végül a Fidesz azon véle­ményét, hogy politikai ítélőképességük hiánya miatt alkalmatlannak tart­ja a jelölteket az alelnöki posztokra. Áz ellenzék levélben for- dül a miniszterelnökhöz a kinevezések halasztásáért. Miniszterelnöki cl ^terjesztés Mihamarabb Duna-hidat Lágymányosra A kormány csütörtöki ülésén megvitatta a szak­tárcának a lágymányosi Duna-híd és a csatlakozó úthálózat megépítéséről ké­szült jelentését, s úgy fog­lalt állást, hogy a Buda­pest közlekedését nagy­mértékben javító beruhá­zásnak mihamarabb meg kell valósulnia. A napirend vitájában részt vett Demszky Gábor, a főváros főpolgár­mestere és a szaktárca ka­binetfőnöki tisztében Barsi- né Pataky Etelka. A kor­mány ülésén elhangzottak­ról Juhász Judit szóvivő tájékoztatta csütörtökön a sajtó képviselőit. A szóvivő elmondta, hogy a közlekedési nagyberuhá­zást folyó áron — tehát már a várható inflációt is be­kalkulálva — 13 milliárd 805 millió forintra tervezik. Ebből 11 milliárd 378 mil­liót az állami kötségvetés fedez; a fennmaradó sum­mát a fővárosi önkormány­zat állja. A tervezetet sür­gősséggel az Országgyűlés elé terjesztik. A hidat és az úthálózatot a tervek szerint 1995-ben adnák át a forgalomnak. A korszerű lágymányosi Du­na-hídon kétszer kétsávos közutat, kétirányú villa- mospályát, illetve kerék­párutat és gyalogjárdát alakítanak ki. A beruházás jelentőségét kiemeli, hogy 1961 óta nem épült nagy Duna-híd. A kormány megvitatta a helyi önkormányzatok idei címzett és céltámogatásáról készült tervezetet is. A ta­valy nyáron a parlament elé került támogatási irány­elvtervezethez igazodva az önkormányzatok összeállí­tották „kívánságlistájukat”. Eszerint összesen 3404 igénylés futott be központi támogatásra az önkormány­zatoktól, csaknem 41 mil­liárd forint értékben. Ezek közül válogatva a Belügy­minisztérium — együttmű­ködve más szaktárcákkal — 2488 igény teljesítését ja­vasolta 25 -. milliárd 200 millió forint összegben. Eb­ből 10,1 milliárd jutna a címzett támogatásokra, 15,1 milliárd pedig a céltámoga­tásokra. Ami a médiatörvény-ter­vezetét illeti, a nagy érdek­lődéssel várt jogszabályi el­ső. olvasatának, kormány­zati vitája a szóvivői tájé­koztató időpontjában kez­dődött meg. Antall József miniszter­elnök csütörtökön — az Or­szággyűlés kulturális, okta­tási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottsága általi meghallgatásukat kö­vetően — előterjesztéssel fordult a köztársasági el­nökhöz dr. Csúcs László­nak a Magyar Rádióhoz, illetőleg dr. Nahlik Gábor­nak a Magyar Televízióhoz al elnökké, 1992. március 1-jei hatállyal történő, ki­nevezése iránt. (A bizott­ság 13 igen, 7 nem szavazat és l tartózkodás mellett tá­mogatta az alelnökjelöltek kinevezését.) Alkotmányügyi bizottság Több mint kétórás vita után foglalt állást a kisgaz­dák parlamenti frakciójá­nak kérdéseiről az Ország- gyűlés alkotmányügyi tör­vényelőkészítő és igazság­ügyi, valamint ügyrendi bizottságainak tagjai. • A két bizottság tagjai kizáró­lag az Országgyűlés elnöke által feltett kérdésekre ad­tak választ. A házelnök azon kérdésére, hogy mű­ködhet-e egy párthoz tar­tozó képviselőknek két par­lamenti frakciója egyide­jűleg, a két bizottság tag­jainak .döntő többsége nem­mel válaszolt. Nem győzelem — tény Pásztor Gyula FKGP- frakcióvezető az MTI kér­désére válaszolva nem ér­tékelte győzelemnek az Or­szággyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottságainak állásfoglalását a kisgazda frakció kérdésében. Mint fogalmazott: tényként fo­gadják el a 33-ak a két bi­zottság megállapítását. Győzelemről majd csak ak­kor lehet beszélni, ha a pártegység helyreáll és is­mételten a demokrácia sza­bályai érvényesülnek a pártban — fogalmazott a kisgazda politikus. Arra a kérdésre, hogy ezentúl meghívják-e a 12- eket a frakcióülésekre. Pásztor Gyula kifejtette: a 33-ak döntése értelmében február 22-ig Torgyán Jó­zsef kivételével — aki nem vette át borítékját a minisz­terelnöktől — mindenki visszatérhet a 33-akhoz. Szabad György várható döntésével kapcsolatban Pásztor Gyula biztosra vet­te, hogy az csak demokra­tikus lehet. A frakcióvezető remé­nyét fejeiíie ki, hogy a kép­viselőcsoport szombati be­számoló nagygyűlésén a résztvevők örömmel nyug­tázzák a két bizottság dön­tését, hiszen a párttagok nagy többsége eddig is hitt a 33-ak politikájának he­lyességében. Mint Pásztor Gyula fogalmazott: a bi­zottságok döntése végül is a 33-ak igazát támasztotta alá. Torgyán József: dxotmányos válság Torgyán József FKGP- elnök az Országgyűlés al­kotmányügyi, valamint ügyrendi bizottságának ál­lásfoglalását kommentálva újságírók előtt kijelentette: a hatalom az FKGP függet­lenségére tör. A két bizott­ság döntése alkotmányos válságot jelent. Pártja en­nek megfelelően fogja meg­hozni határozatait. „Én ilyen alkotmányelle­nes helyzetet nem vagyok hajlandó elfogadni” — mondta befejezésül a párt*, elnök. Nincs 12 tagú kisgazdafrakció Salamon László, az Or­szággyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke kije­lentette: a Kisgazdapártnak egyetlen frakciója van, ez pedig a Pásztor Gyula ve­zette 45 tagú frakció. Tor­gyán - József levele, amelyet Szabad György házelnök­höz írt és amelyben beje­lentette, hogy a 12-ek az igazi kisgazdafrakció, nem joghatályos. Ezt a bejelen­tést önkényes volna kilé­pésnek vagy új frakció ala­kításaként értelmezni. Az alkotmányügyi és az ügy­rendi bizottságnak ez a döntése azt is jelenti, hogy a 12-ek nem állíthatnak külön vezérszónokot, és —• bár a végső döntés . Szabad György kezében van — Vgrin Emese sem vehet részt frakcióvezetőként a házbizottság következő ülé­sein. Az alkotmányügyi testü­let — az elnöke véleménye szerint — nincs feljogo­sítva arra. hogy állást fog­laljon az FKGP esetleges koalíciós kilépésének követ­kezményeiről. Ugyanakkor Salamon László hangsú­lyozta: a koalíció betartásé­ra, és egységének megőrzé­sére az ország stabilitása érdekében feltétlenül szük­ség van. Reményét fejezte ki, hogy a 12-ek, akiknek nagy része eddig is támo­gatta á koalíciót, továbbra is ilyen felelősségteljes ma­gatartást tanúsít. V^irinP 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom