Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

KALEIDOSZKÓP MÁRCIUSBAN LEJÖHET Fenn felejtett űrhajós? Az űrhajóskiképzés folytatódik „A tüzes széken” ütő ország Bizarr hír terjedt el az utóbbi hetekben a meg­szűnt Szovjetunió még ma is a kozmoszban keringő űrhajósairól. Ügymond anyagi nehézségek miatt nincs pénz a visszahozata- lukra. Mielőtt bárki sza­badjára engedné fantáziá­ját egy hajdanvolt biroda­lom elfelejtett űrhajósai­nak örök bolyongását el­képzelve a végtelen űrben, ki kell ábrándítanom. Az ügy valódi hátteréről és a Független Államok űrkuta­tásának jövőjéről kérdez­tük dr. Horváth András űr­kutató csillagászt, a Plane­tárium igazgatóját. — Természetesen a hely­zet nem annyira súlyos, bár pénzügyi nehézségek van­nak. A Mir űrállomás fe­délzetén évek óta kétfőnyi legénység tartózkodik, akik odafenn dolgoznak, és idő­ről időre vendégeket fogad­nak. Olyan nemzetközi űr­hajósokat, akiknek kikép­zési költségeit saját orszá­guk fedezi. Az osztrák űr­hajós kiképzéséért kb. 12 millió dollárnak megfelelő schillinget fizettek. Most készül fel a német és a francia űrhajós. — Ezek a külföldi befi­zetések mennyiben fedezik az űrvállalkozások költsé­geit? — A bevétel jelentős ré­sze tiszta nyereségnek mi­nősül, hiszen nem kell kü­lön kiképzést tartani szá­mukra, és külön űrhajóra sincs szükség, hiszen a vál­tó személyzettel repülnek. — Kik vannak most a Mir űrállomáson? — A történet tavaly má­jusban kezdődött, amikor az angol űrhajósnőt felvit­ték, akkor ment fel Arce- barszkij parancsnak és Kri­kaljov fedélzeti mérnök — aki még most is az űrben van —, azzal, hogy öt hóna­pos repülés után visszatér­nek a Földre. Novemberre terveztek egy rövid, egyhe­tes űrrepülést, amit azon­ban pénzügyi takarékosság miatt töröltek, és két repü­lést összevontak. Így a Szojuz TM—13 űrhajóba Volkov parancsnokon kí­vül, mivel ezek az űrhajók háromszemélyesek, az osztrák és a kazah kutató űrhajós fért csak el. — toy egy időben öten voltak az űrállomáson. Miért nem a korábbi páros tért vissza a Földre? — Mert nem volt az új legénységben fedélzeti mér­nök, éppen az összevonás miatt. Ezért megkérték Krikaljov fedélzeti mérnö­köt, aki akkor már öt hó­napja tartózkodott az űr­állomáson, hogy vállaljon újabb öt hónapot 1992. már­ciusáig, aki vállalta a meg­hosszabbítást. így a két vendég kutató űrhajós a régi parancsnok, Arce- barszkij társaságában tért vissza a Földre. — Márciusra Krikaljov tehát már tíz hónapja lesz az űrben. Talán új „világ­csúcsot” fog ez jelenteni? — Semmiképpen, hiszen az eddigi leghosszabb űr­béli tartózkodás 366 nap volt, és van néhány olyan űrhajós, akinek ha össze­adjuk az eddigi repüléseit, jóval túl van az egy éven. —■ Hogyan gondoskod­nak a hosszú hónapok alatt az űrhajósok ellátásáról? — Két-három hónapon­ként teherűrhajót küldenek fel 2-3 tonna rakomány­nyal, amiben élelmiszer, víz, levegő és műszerek vannak. A vízellátás egy részéről újrafelhasználás­sal maguk gondoskodnak. — Mi történik, ha rend­kívüli esemény következik be? Hogyan tudnak elme­nekülni az űrállomásról a két váltás közötti időszak­ban? — Az űrhajósok gyakor­latilag bármikor el tudnak menekülni az űrállomásról, hiszen mindig van fenn egy menetkész állapotban lévő személyzeti űrhajó. Így még abban az esetben is önállóan vissza tudnának térni, ha megszakadna a kapcsolat a Földdel. — Tehát a visszatérés nem kerül pénzbe, de az űrprogram annál inkább. Hogyan folytatódik az űr­kutatás a FÁK-on belül? — A Független Államok elnökeinek december végi megbeszélésén aláírtak né­hány megállapodást. Ezek között az egyik legjelentő­sebb az űregyezmény volt, amelyben deklarálták az űrhajózási-űrkutatási prog­ramok folytatását. Ezt az egyezményt Ukrajna saj­nos nem írta alá, annak ellenére, hogy eddigi költ­séghozzájárulása jelentős volt. — Mi lesz az Interkoz- mosz együttműködés sor­sa? — A szervezet már csak a FÁK országaiban létezik, és szerepét valószínűleg egy másik nemzetközi szer­vezet fogja átvenni. Az In- terkozmosz Tanács már ha­zánkban sem létezik, sze­repét a Magyar Űrkutatási Iroda fogja átvenni, és megalakul a legnevesebb hazai űrkutatókból álló Magyar Űrkutatási Tanács is. D. J. Az ENSZ-nek egy most kiadott környezetvédelmi jelentése megállapítja, hogy a Földet körülvevő ózon­réteg elvékonyodása csök­kenti az emberi szervezet ellenállását az AIDS-vírus- sal szemben. A jelentés szerint az ibolyántúli sugárzás, amely az ózonrétegen keletkező lyukak következtében fo­Az Űj-Zélandot alkotó két sziget egyikén, az észa­kin, van egy Rotorua nevű város. Az ötvenezres tele­pülés sok lakosának saját „boszorkánykonyhája” van. Rotorua ugyanis vulkani­kus területen fekszik. Az egész környéken gejzírek törnek föl, kénes források fakadnak, iszapörvények fortyognak. A polgárok lyukat fúrnak kertjükben és abból nyerik a meleg­vizet és a fűtési energiát. A várostól 60 kilométerre a Wairakei erőművet is a föld mélyéből feltörő gá­zok táplálják. Űj-Zéland északi szigete ré­sze annak a „tűzgyűrűnek”, amely a Csendes-óceán mé­lyén húzódik, Chile déli vi­déke, Japán, a Fülöp-szi- getek és az Óceáni sziget- csoportok alatt. Az északi sziget közepén, a Tongari- ro Nemzeti Park területén a legaktívabb a vulkán­rendszer. Maga a Tongari- ro vulkán már kihűlt, de egy 2291 méter magas, hegy, a Ngauruhoe, amely 250Ó évvel ezelőtt a Ton- gariro egyik kitörése ide­jén keletkezett, átlagosan kilencévenként működés­be lép. 1959-ben és 1975- ben voltak nagyobb kitö­rései, akkor a vulkanikus anyagot 13 kilométeres ma­gasságba lökte a tűzhányó. kozódik, gyorsítja az AIDS- betegség kifejlődését azok­ban a személyekben, aki­ket már megfertőzött a HÍV—1, az AIDS-Vírus. A 45 oldalas jelentés azt állítja: az ibolyántúli sugarak nem a fertőzés elterjedését gyor­sítják, hanem a betegek ál­lapotát súlyosbítják. A kutatók úgy találták, hogy a sugárzás gyengíti a Russel Montgomery, aki a vulkánok megfigyelésével foglalkozik, : azt jósolja, hogy a közeljövőben ismét várható egy nagyobb fajta kitörés. Egy másik vulkán a Ruapehu, amely 2797 me­ter magas, a szakértők szerint egymillió évvel ez­előtt keletkezett és évez­redeken át. működött Ruapehu felelős Űj-Zéland egyik legnagyobb kataszt­rófájáért: 1953 karácsony estéjén a tó vize áttörte a hegyoldalt, s a völgybe zú­dulva 30 kilométerrel ar­rébb elsodort egy vasúti hidat, pontosan az Auck­land-express érkezése előtt. 151 ember vesztette életét a katasztrófában. Az egész északi sziget, a maga több mint kétmillió lakosával egy „tüzes szé­ken” ül. Szerencsére a .350 ezer lakosú főváros, Auck­land körüli vulkánok már ősidők óta kihűltek. így la­kosait semmiféle veszély nem fenyegeti. Az aktív tűzhányók vidéke, a Ton- gariro Nemzeti Park vi­szont, a maga holdbéli tá­jaival, évente sok tízezer turistát vonz, s így a ..tü­zes szék” szép pénzt hoz az új-zélandi kormány konyhájára. szervezet ellenállását más betegségekkel szemben is. Az ENSZ-jelentés abból a feltevésből indul ki, hogy a 2000. évre az ózonréteg 5- 10 százalékkal vékonyodni fog. Ez, véleményük sze­rint, óvatos becslés. A kö­vetkezmények : — évente 1,75 millióval több hályog keletkezik és 150 ezren vakulnak meg minden 1 százalékos ózon­réteg veszteség miatt; P. »>. Az ózonveszteség növeli az AIDS-veszélyt Kitekintő Műhold lelte ősi város Atlantisz, a rejtélyes szi­get egyetlen nap alatt süly- lyedt el, s azóta is kere­sik. Schliemann, a német amatőr régész a vagyonát tette fel, hogy megtalálja Tróját. Van-e még látvá­nyos titka a mélynek? Ügy tűnik, igen, mert amerikai régészeti körökben máris úgy beszélnek egy fölfede­zésről, mintha Atlantisz bukkant volna föl a siva­tag homokjából az arab félszigeten. És ez a fölfe­dezés is egy amatőr régész nevéhez fűződik. Washingtonban február elején jelentették be az évek óta tartó és korábban nem alkalmazott módszer­rel végzett kutatás eredmé­nyét. Az előzmény: Nicho­las Clapp filmrendező és a régészet megszállott sze­relmese Ptolemaiosz Krisz­tus előtti korból származó térképét tanulmányozva feltételezte, hogy a „para­dicsom tükre” néven emlí­tett — és eltűnt — 4 ezer éves Vbar várost a mai Oman területén kell keres­ni. Rávette a kaliforniai Pasadena űrlaboratóriumá­nak igazgatóját, hogy a műholdas vizsgálatokat terjesszék ki erre a térség­re. Egy angol lord az oma- ni szultánt nyerte meg az ügy támogatójaként. A pasadenai űrlabor inf­ravörös vizsgálatai bizta­tóak voltak. És ekkor mór az amerikai űrhajósok kap­tak feladatot, 1984-ben fényképeket kellett ké­szíteniük a megjelölt hely­ről, A képek egyértelműen kimutatták a hajdani élet nyomait, pontosabban ré­gi, elhagyott karavánuta- kat jeleztek, amelyek mind egy helyre tartottak. Most már francia űrkuta­tási eszközöket is alkal­maztak. És az első ásatá­sok minden várakozást fe­lülmúltak! Eddig már 8 tornyot, várfalakat, külön­böző használati tárgyakat találtak az egyiptomi, gö­rög és római korból. „Még nem tudni, hogy pontosan melyik elsüllyedt várost találták meg. de az már biztos, hogy történelmi je­lentőségű a felfedezés, és ezzel teljesen megváltozhat a térségről alkotott ké­pünk” — hangsúlyozzák a hivatalos amerikai régé­szek egy amatőr felfedezé­séről. Szerelem első kóstolásra Nagy sikerrel vetíti a televízió vasárnaponként a BBC látványos kisfilmso- rozatát az állati érzékelés­ről, csodálatos képességeik­ről. Meghökkentő, hogy az ember az állatokhoz képest környezetéből milyen kevés értékelhető információt ké­pes felfogni közvetlenül, bár valljuk meg, kevés szükségünk is van ezekre az adottságokra fajunk fennmaradásához. A legtöbb állatnak azon­ban kiemelkedő és olykor szinte hihetetlen képessége van a faj szempontjából fontos érzékelésben. Már közhely a kutyák jó szima­tát vagy a sas éles szemét emlegetni, de egyes ma­darak nemcsak a mágneses teret képesek érzékelni, ha­nem a légnyomás változá­sát is, vagy sok halfaj ren­delkezik elektromos érzé­kelővel, vagy „hullámde- tektorral”, nem is beszélve a denevérek radarjáról és hőérzékelő j érői. Sok állatnak az ember­nél kifinomultabb ízérzé­kelő képessége van. Talán az a láma is jobban bízik saját ízlésében (azaz ízle­lésében), mint a látásában, amelyik nem hitt a saját szemének, amikor a yorki hercegnő, a brit királyi csa­lád tagja a torontói téli vásáron a szabadon kószá­ló állatok közé vegyült. Mindenesetre a láma még­sem volt olyan tolakodó, amilyennek első látásra tűnhet, hiszen a hercegnő sminkje szerencsésen meg­úszta az alattvalói szere­tetnek a kétlábúak köré­ben talán etikettet sértő megnyilvánulását. Nem hiszek a nyelvemnek, a yorki hercegnő! — több mint 300 ezerrel növekszik világszerte a bőrrákban szenvedők szá­ma; — bizonyos élelmiszerek termelése is csökken, ami élelmiszerhiányhoz vezet egyes vidékeken. Az ózonréteg, amely 15— 50 kilométeres magasság­ban veszi körül a Földet, egy kékes színű gáz, amely nemcsak a káros napsugár­zást semmisíti meg, ha­nem azt is megakadályoz­za, hogy a Föld felületéről hő szabaduljon el a világ­űrbe. Az ózont főleg a freon, egy fluor-klór szén­vegyület „falja fel”. A freont a hűtőszekrények, a léghűtés és az aeroszolos permetek használata jut­tatja a levegőbe. Bush elnök azt tervezi, hogy az Egyesült Államok­ban 1995 végéig be kell szüntetni a freon előállí­tását. Európában is készül­nek hasonló rendszabályok bevezetésére. Az ENSZ környezetvé­delmi bizottságának elnö­ke, Jan von der Leun, aki a jelentést közzétette, ki­jelentette: az ózonréteg pusztulásának következmé­nyei annyira súlyosak, hogy a Föld minden országában gyors, intézkedéseket kelle­ne hozni a veszély elhárí­tására — írja az AP ame­rikai hírügynökség. 'i'-MMan13

Next

/
Oldalképek
Tartalom