Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM 1992. FEBRUÁR 18., KEDD A YOGO sikeres éve volt Ahol nem ültek a babérjaikon Napjainkban lámpással kell keresni a nyereséges vállal­kozásokat. Az átalakulás, a privatizáció folyamatában még sok a bizonytalanság. Vállalatok mennek tönkre, új cégek, kft.-k alakulnak; sokan a hitel szorításában él­nek. A Ceglédtejen belül működő YOGO BT 82 dolgozót foglalkoztató üzem, 40 milliós haszonnal zárt az elmúlt évben. Hogy sikerült ezt elérni? — erről kérdeztük Mar­tinovics Ottó ügyvezető igazgatót. — Nyugodtan mondha­tom, hogy a többi átalakuló vállalathoz képest mi előnyben vagyunk, mégpe­dig azért, mert nálunk már régebben elindult a válto­zás folyamata. — Hallhatnánk erről egy kicsit részletesebben? — A YOGO 1991. január 1-jén alakult, és élelmi­szer-ipari termékek gyártá­sával és forgalmazásával foglalkozunk. Az üzemünk Kőröstetétlenen van, ott ál­lítjuk elő áruinkat. Hogy kerültünk éppen oda? A kőröstetétleni üzemet ré­gebben az Alföldtej üze­meltette, de az tönkrement, és 1988. január 1-jével csatlakozott a Ceglédtejhez. Ekkor a HÉKI Á. G. körül­belül harmincmilliós be­ruházást hajtott végre a kő­röstetétleni üzemben. En­nek a fejlesztésnek az el­ső termékei voltak a YOGO-joghurtok. A tulaj­donosi viszonyok úgy ala­kultak, hogy a kétharmad rész a Ceglédtejé, az egy- harmad rész a Héki Álla­mi Gazdaságé. Ez utóbbi központja Szolnokon van, és még több megyében van érdekeltségük. — Kezdetben hogyan tudták áruikat értékesíte­ni? — Az első időszakban még nem volt önálló piacunk. Szakítanunk kellett a ter­mékek alábbi értékesítésé­vel. Évekkel ezelőtt egy megyét egy tejipari válla­lat látott el. Ez gátja volt a gazdasági fejlődésnek, és mindenki nyugodtan ülhe­tett a babérjain, mert nem volt konkurencia. Ma már más a helyzet, hiszen áruink tizenkét megyébe jutnak el. Ehhez jelentős Piaca van Hasznos vállalkozás Egyik ötletből kerekedik a másik, egyik vállalkozás elindíthatja a következőt. Mármint ha igény mutat­kozik rá: úgymond piaca v.an, megy a szekér. Az immár négy éve kutyás őr­zésvédelemmel foglalkozó, ceglédi székhelyű Bizton­ság Gmk közülük való. Ok is menet közben jöttek rá: mint ahogy nem egyszerű dolog saját kutyáikat meg­felelő eledellel naponta el­látni, úgy másnak is gond­ja lehet ez ügyben. A felismerés tettekre ser­kentette a gmk tagjait. En­nek eredményeképpen Jó­zsii János és társai a na­pokban nyitották meg Ceg­léd első, kimondottan ál- lateledel-szakboltját. A kö­zös képviselő érdeklődé­sünkre elmondta: február elején Nagykőrösön is in­dítottak egy hasonló vállal­kozást. Mindkét üzletben a kutyások kiszolgálását tartják elsődlegesnek, nem pedig saját anyagi hasznu­kat. Erre garancia, hogy a gmk három alapítója és 16 alkalmazottja vaiameny- n.yien szenvedélyes ebte­nyésztők. Ráadásul saját négylábúikkal végzik az őr­zésvédelmet. Egyre több vállalat, sőt magánszemély is hozzájuk fordul, ha biz­tos védelemre akarja bíz­ni értékeit. Ebből követke­zően jól ismerik, mire van szükségük a kutyáknak. A Biztonság Gmk 28 né­met juhászkutyával dolgo­zik. Józsa János szerint Cegléd városában több mint 300 szervezett kutyás él. Kettőszázötvenen tag­jai az Ebtenyésztők Orszá­gos Szövetségének, Ma­gyarország Németjuhász Kutyaklubjának csaknem 60 ceglédi tagja van. Ám a vevőkört nyilvánvalóan a környékbeli kutyások is bővítik. — Magam 12 éve elfogult német juhászkutya-tenyész­tő vagyok. A klub közvetí­tésével Németországba já­runk pároztatni, mert kell a vérfrissítés, a hazai állo­mányt meg gyengének tart­juk — mondta a gmk közös képviselője. Akiről beszél­getés közben kiderült: amúgy a szakmunkásképző iskola faipari alapokat taní­tó szakoktatója. De más szakmabeli Herczeg István is, aki villanyszerelő, míg Csehi Béla elsősorban a gépszereléshez ért. Közös hobbijuk — a kutyatenyésztés, -képzés —- az őrzésvédelem után újabb hasznos vállalkozás­sá alakult át. T. F. Előadás a kaszinóban Február 19-én, szerdán 17 órakor a kaszinóban Pál László, az MSZP ország- gyűlési képviselője, a gaz­dasági bizottság alelnöke tart előadást Piacgazdaság — privatizáció címmel. segítséget nyújtottak üzlet­kötőink is, akik, úgy érzem, jó munkát végeztek. Ter­mészetesen, nem mindenki örült a YOGO megjelenésé­nek, de mi igyekszünk fel­venni a versenyt bárkivel. — Ügy hallottam, hogy nemcsak tejipari terméke­ket forgalmaznak. Miért? — Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a boltok szí­vesebben fogadják azokat a szállítókat, akik bizonyos választékot tudnak produ­kálni. Mi a saját termé­keink mellett szállítunk sonkát, tésztát, csokoládét. És a tejen kívüli árukat olcsóbban adjuk, mint más cégek, azért, hogy a saját készítményeinket jobban tudjuk értékesíteni. — Hogyan alakult a dol­gozók fizetése önöknél? — Kezdetben nem tud­tunk sokat fizetni, mert még kialakulóban voltunk. Most már úgy érzem, nem panaszkodhatnak a dolgo­zóink. Azt hiszem, nem sok vállalat tudott jelentős bér- fejlesztést végrehajtani. Ne­künk ez sikerült az el­múlt évben. — Milyen elképzeléseik vannak a továbbiakra? — Nem kell különöseb­ben bizonygatnom azt, hogy aki a mai világban csak egy kicsit is megáll, elége­dett lesz magával, azt a konkurencia utoléri. Ter­mészetesen mi is tervezzük a jövőt. Szeretnénk nem­csak tejalapanyagokat fel­dolgozni, hanem célunk más élelmiszer-ipari termé­kek előállítása is. Továbbá nem titok, hogy jól kvalifi­kált szakembereket szer­ződtettünk céljaink elérésé­hez. Kóbor Ervin Lesz „Szárszó 92" Emberbaráti alapon »*• • • jó lenne — ha csupán egyszer is — de mindenki kipróbálhatná a tábori éle­tet. A remek hangulat, a nevetés, a vidámság úgy­sem adható át csak így, pa­píron megfogalmazva. Szu­per volt, ezt elhihetitek, de ezt érezni kell, benne élni — ha csak 10 napig is. Re­méljük, hogy jövőre újra találkozunk Szárszón, a Ba­laton partján.” A fenti néhány sort egyik településünk helyi lapjából idéztük: kisdiák írta, aki a balatonszárszói ifjúsági tá­bor lakója volt az elmúlt nyáron. Rajta kívül leg­alább ezer Cegléd környé­ki általános iskolás véle­kedik hasonlóan, remény­kedik az idei tábori talál­kozóban. S hogy ne legyen hiábavaló a várakozásuk — azaz a Ba/laton-parti tábor júniusban kinyisson —. ar­ról a napokban történt vég­leges döntés. KÖZÖS LÓ Pontosabban az volt a kérdéses sokáig, hogy az immár 20 éve működő, az egykori járás települései által épített közös létesít­ményt ki gondozza, üzemel­tesse a jövőben. Eddig ilyen probléma véletlenül sem merült fel: a Cegléd váro­si gamesz „egy kalap alatt” rendezte a táborokat. Bo­gácson, Magyarkútiul és Balatonszárszón van ilyen. Csakhogy a szervezet meg­szűnt, különben is célsze­rűbb osztozni a gondokon, ha már egyszer közös „ló­ról” van sz<j. A ceglédi pol­gármesteri hivatal vállalta hát Bogácsot és Magyarku­tat. — Abonynak pedig Sal- góbányán van egy ifjúsági tábora. A nagyság szerinti sorrendben mi követke­zünk, ezért munkatársaim­mal meghónytuk-vetettük a dolgot, s elvállaltuk az üzemeltetést — mondta kérdésünkre dr. Kiss Ti­bor, Albertirsa polgármes­tere. — Ami természetesen nem érinti a tulajdonjogot, vagyis 11 település lakos­ságarányosan birtokolja a vagyont. Ugyanígy osztó­dik a helyek száma is min­den nyári szezonban. Az irsaiak a tábor átvé­tele előtt a helyszínen ala­pos terepszemlét tartottak. Kiderült: bizony rozoga, elhanyagolt állapotban ma­radt minden. Nem csoda, hiszen két évtizede jószeré­vel alig vagy egyáltalán nem újították még fel sem az épületeket, sem a kony­hát,,a tábor területét. Hiá­nyoztak a biztonsági beren­dezések, noha a rácsokat például legyártották, csak éppen az ajtókra, ablakok­ra nem szerelték fel. POLGÁRMESTER! ÁLDÁS Játékokat sem találtak, tollaslabdát vagy pingpong­asztalt, nem beszélve arról, hogy ekkora táborban egy videokészülék is igencsak elkelne. Megcsappant a konyhai felszerelés, igaz, hogy a hűtőláda például a ceglédieké volt. Hiába, most olyan időszakot élünk, ami­kor minden tulajdon gaz­dát keres vagy fordítva. S lám, átmenetileg előfordul­nak efféle problémák. — A júniusi megnyitásig felújítjuk a létesítményt — folytatta dr. Kiss Tibor. — A munkálatok elvégzését a volt költségvetési üze­münkből alakult Éptek Kft. vállalta. A finanszírozást arányosan megosztottuk a települések között, amire a polgármesterek áldásukat adták. A megfelelő össze­get várjuk, hogy átutalják számlánkra. A legutóbbi polgármesteri megbeszélé­sen javasoltam: az egyna­pi táboroztatási díjat — teljes ellátással persze — a tavalyi 205 forintról emel­jük 260 forintra. A külön­bözet elsősorban játékok vásárlására szolgál majd. Úgy gondoljuk, hogy ez az összeg még igazodik a csa­ládok pénztárcájához. Egy élelmezésvezetőt és gond­nokot alkalmazunk. Tur­nusonként a 140 gyerekre 8 pedagógus ügyel majd. Az időbeosztást, a táborozási sorrendet most állítjuk ösz- sze. — Akadt olyan vállalko­zó — jegyezte meg az irsai polgármester —, aki szerint emberbaráti alapon manap­ság nem lehet üzemeltetni ilyen egységet. Mondanom sem kell, hogy ő vállalta volna üzleti alapon. Így számlázna, úgy manipulál­na persze: ne járjon rósz- szul. Mi ezt elutasítottuk, mondván, hogy nekünk vi­szont a gyerekeink a leg­fontosabbak. Azért is meg­mutatjuk: egy gyerektábor csakis emberbaráti alapon működhet! VÍZPART! TÁBOR A jelek szerint teljesül­het a kisdiákok vágya. Jú­niustól újra találkozhat­nak a megkedvelt vízparti táborban, kezdődhet a „Ba­latonszárszó 92”. (Tóth) Volt szovjet lakások Tizennégyen pályáztak Január végén lejárt an­nak a pályázatnak á nevezé­si határideje, amelyet az önkormányzat a volt szov­jet lakások átalakítására és értékesítésére írt ki. Tizen­négyen jelentkeztek. A képviselő-testület gaz­dasági bizottsága elbírálja, hogy melyek azok az el­képzelések, amiket érde­mesnek tart a megvalósí­tásra. Ezt követően egy újabb menetben szakértők veszik górcső alá a beadott pályázatokat. Majd nyil­vános tárgyaláson döntik el, hogy a legjobbnak tar­tott pályázók közül ki nye­ri el a megbízatást. A győztessel — a tervek sze­rint — március első nap­jaiban szeretnének konkrét hirdetményt tenni, hogy az igénylők és érdeklődők mi­kor tekinthetik meg a la­kásokat, s tájékozódhassa­nak a leendő árakról is. A fejleményekről természe­tesen tájékoztatjuk olva­sóinkat. Belépő nélkül Február 22-én, szomba­ton délután fél hattól bizo­nyára benépesül majd IMn- szentmiklóson a művelődé­si és sportház. Az általá­nos iskola tanulói Oscar Wilde darabjából készült Boldog ember című zenés mesejátékot adják elő — immár második alkalom­mal. A karácsony előtti premier sikere adta az öt­letet az ismétlésre. Ezúttal a környező települések kis­iskolásait is várják a belé­pődíj nélküli játékra. A színészpalánták felkészíté­sében, a darab színrevitelé- ben oroszlánrészt vállaltak az általános iskola tápárai. Ceglédi apróhirdetések A Magyar Gazdasági Cégmyta« tó Szerkesztősége felvesz, a megye területén önállóan dol­gozni tudó hirdetésszervezőket. Fizetés: jutalékos rendszerben. PMS Kft., Pf.: 248. 1519. Jelent­kezés személyesen: PMS Kit., Vili., Kisfaludy u. 38. — (95 043/7H) CEGLÉDI HÍRLAP 'Cegléd. Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. # Munkatárs: Tamast Tamás. • Posta­cím: Cegléd. Pí 19. 2701. Te Lefax és telefon; (20) 11-400. • Telex: 22-43!». 0 Hird<- test elvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata. Cegléd. Teleki u 30. r kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda L0—17 óráig. Tele­fon : (20) 10-763. Az idén már termést várnak a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató, Fejlesz­tő Vállalat háromhektáros szuperintenzív almáskertjében. A holland kormány támo­gatásával telepített gyümölcsöst most szerves trágyával szórják meg; Váradi Zoltán rakományával mázsálás után indul a határba (Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom